Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-05 / 31. szám
Nagybánya, 1917. Augusztus 5. — 31« szám ÜSÜXII1' évfolyam. * y [ TáESABAMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K -*=— Egyes szám 20 fillér. ^ Felelős szerkesztő és laptulajdonos Főmunkatárs és h. szerkesztő RÉVÉSZ JÁNOS ................. .......................... . ,. RÉ VAI KÁROLY Szerkesztőség í-s kiadóhivatal: Felsőbányái-utca 20. szám alatt Te]éf‘>r * Nagybánya. ipií íesz-s *®«á| a Iüb iáiob! ÜÉ! és ItM ViSElPÜ — Irta : dr. Kusutány Ignác, egyetemi tanár. — (Folytatás.) Minden emberi társadalomnak legyen az bárhol és bármikor sorsát két erőnek munkája dönti el és pedig a környező természetnek hatása az emberre és az embernek hatása a környező természelre. A mi bennünket, környező természetet illeti, Magyarországot a legszerencsésebben fekvő országok közé sorolhatjuk. Határai, talaja, klímája egyaránt kedvezők és dúsan feltalálhatók benne mindazok a természeti feltételek, melyek mellett egy nép amaga iparkodásával boldog, müveit és hatalmas lehet. De hát minden földnek az a népesség ad érléket, mely rajla él. Lássuk tehát a magyar földön élő emberek állapotát. Az 1910 évi december 31-én megtartott népszámlás adatai szerint Magyarországnak 21 millió lakosa volt. Ennek a 21 millió embernek több mint fele a földnek művelése után él. A föld tehát alapja minden vizsgálódásnak. Összes okoskodásunkat a földbirtokra és a mezőgazdaság visszonyaira keli építeni, mert a földmívelők és hozzátartozóik olyan nagy többségben vannak, hogy az ő életviszonyaik után igazodik az egész országnak nemcsak jelenje, hanem jövője is. De ezenkívül még országunk godolko- zása, nézetei és érzelmei is. Mert a földműveléssel való foglalkozás sok tekintetben mássá alakítja az embert, mint egyéb foglalkozások. A magyar földön nyugszik egész életünk. Egy jó vagy rósz termés határozó mindenkire. Ha a termés jó, a földmivelő többet képes vásárolni és ebből él az iparos, a kereskedő, a vállalkozó. A dolgozó nép is jobban él. Így változik minden jóra vagy roszra aszerint, amint a termés jó, vagy nem jó. Nézzük hát közelebbről azt a földbirtokot és mezőgazdaságot. A föld után élő 14 millió emberből csak 8 millió az önálló kereső, a többi 11 milliót ez a 3 millió önálló kereső tartja el. 11 millió magyar tehát nélkülözi az étel önnállóságát és annyija van, mit a keresők neki adnak. Ez mindenesetre azt jelenti, hogy népünknek több, mint fele rósz gazdasági helyzetben van. Íme ez az, amit már első pillanatra is észre keli vennünk. De nemcsak észrevesszük azt, hanem abban meg is bizonyosodunk, ha beletekintünk a földadókimu- talásokba, mert itt meglepetéssel láthatjuk, hogy a föld után adózóknak majdnem fele 5 koronánál kevesebb földadót fizet. Ebből láthatjuk, hogy népünknek az a túlnyomó nagyrésze, mely mező gazdaságból él, kevés kivétellel szegénységben él. 11a ehez a számhoz hozzáadunk 1,086.000 napszámost és házi cselédet és a mezei- és ipari munkások számát, akkor arra a leverő eredményre jutunk, hogy hazánk népének több mint fele teljesen vagyontalan cs abból él, amit neki juttatnak. É! — él. De vájjon hogyan él ? Erre is megkaphatjuk a feleletet; ha nézzük népünknek lakását, élelmét és ruházatát, mert ez a három az emberi éleinek elsőrendű szükséglete. Először a lakás. l1t aztán először Budapest, mert Budapest külön helyet igényel az országban s különbözik a vidéktől. Budapestre nézve a népszámlálás és a bejelentő lapok 3dalai megiepők. Budapest, a csillogó Budapest, mely a vidékre csak úgy félválró! néz le, amely annyira erőlteti a gazdaság és jólét látszatát, nagy nyomorúságot rejteget cifra ruhája alatt. Budapestnek 800 ezer j lakója közül csak egy hetedrész lakik olyan la- j kásban, ahol egy szobára 1—2 ember jut, négy- í száznyolcvan ezer ember zsúfoltan lakik, 200 ezer ember már 4—6-od magával egy szobában, 78 ezer pedig hatnál is többel osztja meg a hálószoba éjjeli levegőjét. A fényes kávéházak aranyos tükrei alól, a fainagyságu ablakok mögül a vidéki járókelőkre lenéző alakokat ne irigyeljük. Soknak közülük alvóhelye sincs. Hogy ilyen körülmények közt milyen a tisztálkodás, könnyen elgondolhatjuk. A vidéken volt a népszámláláskor 3.227.000 lakóház, ezek közül csak 2 1/» millió különálló lakóház, a többi 700 ezer az istáióval, csűrrel van egybeépítve. A lakóházak legtöbbje primitiv, az épületek falazata sárból, vályogból épült és fele náddal, szalmával fedett. Kulturviszonyainkra és az egészség ápolására jellemző adat, hogy a Magyar birodalomban 20 millió ember számára fürdőszoba nincs több, mint 41.467, tehát 500 emberre esik egy. Talán azért vált divattá az erős illatszereknek használata. Hogy vagyunk az élelmezéssel? A főld- mivelési minisztérium által elrendelt adatgyűjtés erre is megadja a választ. A mezei nép az évnek nagyobb felében koplal, vagy az éhínség határán van. De ennek részletezésével nem akarom T. Hallgatóimat terhelni, helfen nagyon is érezzük mindnyájan az élelmezés mizériáit. De ha a mai rendkívüli viszonyokat nem is tekintjük, hát még úgy is bizonyos, hogy hazánk népe kevesebb gabonafélét, burgonyát, kevesebb tejet, vajat, 1o- jást, különösen kevesebb főzeléket és gyümölcsöt fogyaszt, mint a nyugateurópai ember, vagy az amerikai. Na de ha lakás és élelmezés dolgában e! is maradtunk, de nem a ruházkodásban. Alig van szegényebb nép, mely jobban cicomázná magát, mint a magyar. Öltözködni jó! tudunk. De a fehérneműből csak ami látszik: gallér, kézelő. A többire ne legyünk kiváncsiak különösen most, amikor a szappan olyan drága. íme ilyenek vagyunk mi a magunk valóságában leplezetlenül. T. Hallgatóim talán rósz néven is veszik tőlem, hogy hazánkat ilyen kedveződen sziliben mutatom be. De hát volt módunkban évtizedeken át annyi frázisos politikát hallani, annyi nagyhangú dusériádákban gyönyörködni, hogy végre ideje már, különösen ezekben a komoly időkben reális, őszinte képet látni az igazság tükrében, amely nem szépíti a bele néző arcot, hanem megmutatja a maga valóságában. Én nem vagyok politikus, azzal nem is foglalkozom azon egyszerű oknál fogva, mert nem érlek hozzá. Én professzor vagyok s a professzornak kötelessége kutatni az igazat és kimondani akkor is, ha amellett a legnagyobb fájdalmat önmaga érzi. Kötelessége rámutatni, hogy itt vau egy istenáldotta föld, rajta él ezer év óta egy nép és ez a nép szegény, rósz, egészségtelen lakásokban lakik, rosszul táplálkozik, leg- felebb csak a ruha cifra rajta. Vájjon kit kell ezért okolni? Hol a hiba? A természetben, a földben, avagy az emberekben? A természet pazar kézzel adja nekünk áldásait, a mi földünk a legtermékenyebb föld, ha mégis Magyarország nem olyan népes, nem olyan erős, mint amilyennek kívánnánk, ennek oka egyedül csak az emberekben és azoknak életmódja, szokásaiban és világfelfogásában vau. Itt van sorsunknak kulcsa, mert ezt tudva, egyedül csak tőlünk függ, képes lesz-e Magyarország a háború terheit viselni és a károkat pótolni ? Ha akarjuk: igen, ha nem iparkodunk: nem. Ha tehát akarjuk: akkor elfogulatlanul kell keresni azokat az okokat, honnan gyengeségünk származik és segíteni kell rajia. Minthogy pedig már láttuk, hogy Magyar- ország .életének alapja a földbirtok. Itt kell kezdeni a vizsgálatot. Magyarország termő földjének területe: 30.752.000 hektár vagyis holdakban kifejezve : 53.446.000 hold. Az első kérdés tehát az lesz : elegendő-e ez a terület arra, hogy abból minden szükség nélkül megélhessünk? Sokat Írtak újabban arról, mennyi főid elég egy családnak tisztességes megélhetésére? Amerikában arra az eredményre jutottak, liogy elég 4 hektár, vagyis a mi nyelvünkön mondva 7 katasztrális hold. A németek azt mondják, hogy minden főre elég I hektár vagyis 1.7 hold, igy aztán 9—12 hold föld elegendő volna, hogy abból egy 5 tagú család bőségesen megélhessen. Ezen számítás szerint 53 millió hold magyar földből hazánk minden lakosára fejenkint 2.6 katasztrális hold föld jutna, mi a megélhetésre bőven elegendő. Ha pedig csupán azoknak számát tekintjük, kik az utolsó népszámlálás szerint földművelésből éltek, akkor egy fejre 4 hold föld jutna. Végre, ha csak a földbirtokos családok számát nézzük, egy családra közel 18 hold termő föld esik, mi csakugyan nemcsak bőségesen elegendő volna, hanem gazdagságszámba vehető. De a valóságban ez nincs igy. Mert ha vizsgáljuk, hogy a valóságban a magyar föld 2‘7 millió földbirtokos közt hogy és milyen arányban oszlik meg, akkor azt látjuk, hogy a földbirtokosok több mint felének (51 '25%) öt holdnál kevesebb birtoka van. Az 5 holdnál gazdagabb fél ismét majdnem egészen (48'2°/o) 5 és 100 hold között bir, vagyis 100 magyar földbirtokos közül 99 a kisbirtokos. Olyan, akinek 1000 holdnál nagyobb birtoka van, nagyon kevés szám szerint az egész országban, mindössze 1945. Végül van 92 család, melynek ingatlan hitbizományi nagybirtoka van s ezek között 5 olyan család van, mely több mint 100 ezer kát. lioldnyi birtok ura. Ez az öt család a következő: Hg. Esterházy . . ’ . . . gr. Schönborn ................... hg . Kóburg........................ Fr igyes főherceg . . . . hg. Festetich Tasziló . . Ez az öt család együttvéve földnek ura. 402.820 hold 240.858 „ 147.296 „ 145.476 „ 131.347 „ 1.067.797 hold Ha ehez számítjuk az összes korlátolt forgalmú birtokokat 16.381.000 hold jön ki, ebből 2.350.000 egyházi birtok. Itt állapodjunk meg egy keveset és állapítsuk meg, hogy hazánkban a földbirtok, ami egész életünknek ez a legalsó alapja, nincs egyenlele- sen felosztva. De igy van ez az egész világon, mert máskép lehetetlenség volna. De ilyen nagy aránytalanság, mint nálunk, sehol sincs. _ Igaz, hogy a vezető népeknél a föld nagyobb részét kisbirtokosok kezén találjuk, de másfél millió törpebirtokkal szemben 1945 hold nagybirtokos és 92 család hitbizományos, 2 1/a millió hold egyházi birtok olyan kirívó aránytalanság, milyen sehol sincs. Vannak, kik a nagybirtoknak ezt a túlnyomó erejét helyeslik, mert szerintük csak a nagybirtok képes rendelkezni elegendő tökével, elegendő befektetéssel és szakértelemmel. Vannak ismét, kik u nagybirtoknak ezen túlnyomó aránytalanságában látják okát a magyar gazdasági élet pangásának. Jönnek a szocialisták és sürgetik a hit- bizományok és az egyházi kötőit birtokok felszabadítását, mert a földből élő magyar nép ve-
