Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-22 / 29. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1917. Julius 22. (2) 29. szám. tanúsítvánnyal bizonyítja, hogy az illető mennyiséget házi és gazdasági szükségletére jogosan használhatja fel terméséből, vagy azt a jelen rendelet értelmében jogosan szerezte. Bármely malomvállalat (kereskedelmi, vám- örlő, gazdasági malom stb.) csak vámörlést végezhet. Az őrlési vám százalékát, amely azonban a vámörlésre behozott gabonamennyiség 10%-ánál nagyobb nem lehet, a törvényhatóság állapítja meg. A malomvállalat a községi tanúsítványok alapján őrölt mennyiségekről a 2117—916. M. E. sz. rendeletben megállapitott minta szerint külön jegyzéket vezetni, emellett a tanúsítványokat megőrizni köteles. A járás főszolgabírójának (városi polgármesternek) valamint a H. T. megbízottjának joga van a jegyzéket és a tanúsítványokat, valamint abból a szempontból, hogy a jelen rendelet szabályai megtartattak-e, a malomvállalat üzemet bármikor megvizsgálni. A jelen szakasz a H. T. által a malomvállalatnak őrlés végett átadott terményekre nem vonatkozik. Tilos a malomvállalatnak az őrlési vám címén kapott gabonát felőrölni, vagy bármely módon feldolgozni. Arról, hogy ezen a címen mennyi és milyen gabona van a raktárban, köteles a malom minden hó 1-én a H. T.-t értesíteni. A vámörlés címén kapott készleteket a malom köteles a H. T.- nak az ez által megjelölt időpontban, ha az őröl- tetésre nézve meg nem állapodnak, a 13. §-ban megjelölt vételárért természetben átadni. A váin- örlő malom tulajdonosa házi és gazdasági szükségletét visszatarthatja, valamint a mezőgazdasági üzemének keretében házi kezelésben tartott vám- örlő malma által vámörlés címén kapott terménymennyiségből a törvényhatóságelső tisztiviselőjének engedélyével visszatarthat annyit, amennyit a jelen rendelet értelmében saját házi és gazdasági szükségletére felhasználhat. A malomvállalatnak más, mint a H. T. részére gabonát, lisztet, vagy bármely malomterméket eladni, vagy más módon forgalomba hozni tilos. 13. §. A jelen rendelet alapján átvett, vagy eladott terményekért — amennyiben külön rendelettel magasabb ár, vagy árpótlék kifejezetten engedélyezve nem lenne — nem köthető ki magasabb vételár annál, amely az átvétel, illetőleg eladás idejében érvényben állott hatóságilag megállapított legmagasaabb árnak a termények minősége szerint megfelel. Ezzel ellenkező megállapodás az ártöbblet tekinteteben hatálytalan. 14. §. Búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak és kölesnek, valamint ezek őrleményeinek vasúton, hajón, gépkocsin, tengelyen vagy kézierővel való szállítására a község határán kívül csak a H. T. és annak bizományosa valamint az élelmezési hatóság van jogosítva. Kivételt képez ez alól a termelőnek az a gabonája, melyet egyik községben való terméséből cséplés, tárolás, vetőmag vagy más gazdasági szükségletként való felhasználás végett visz át tengelyen vagy kézi erővel más község határába. III. III. Összeült a nemes magistratus azonnal. Szörnyen meg voltak ijedve. A falvakra kettőzött őrséget küldtek és a városból senkinek sem volt szabad távoznia. Tanácskoztak. A mester még- egyszer előadta az esetet. A nagyszakáiu városatyák fejcsóválva hallgatták. Végre megszólalt az egyik, Vörös György nevezetű tanácsos: „Az 1514-i Verbőczi LXI. t.-cz. azt mondja e kóbor bandáktól való védekezésről, hogy mindenki vigyázzon tuguriákon levő barmaira „ut per hoc malitia Hajdorum cesset et depereat.“ Teljes joggal védekezett a panaszos És mi van a leolt állatokkal ?“ „Ott hagytam mind a hármat az ólban és miután megütöttem azokat a tekergőket, bejöttem lefeküdni. Reggelre, úgy látszik utána mentek a hajdúknak szegény állatkáim.“ — Annál súlyosabb az eset rájuk nézve. Panaszt emelünk a fejedelemhez. Közbe szólt Borbély Miklós aljegyző: — Semmit sem tehetünk ellenük, mert Bocskay fejedelem a múlt év karácson hava december 12-én a szabad hajdúkat nemességre emelte Korponán. Nemes ellen csak nemes emelhet panaszt. Ha Knopfstricker uram belemegy és akarja, elintézhetjük az ügyet ugyan, de mint nemes embernek kötelessége, csakis a bajvivás utján. Megindult a vita. Izzadtak a nemes fők, Az ilyen gabona szállításához a községi elöljáróságnak a mellékelt minta szerinti igazolványa szükséges. Kivételt képez továbbá a gabona, amelyet őrlési tanúsítvány mellett a tulajdonos valamely malomban való inegőrlés végett tengelyen vagy kézierővel szállít. 15. §. Azt, hogy a 'termelő részére terményéből saját mezőgazdasági szeszfőző és más üzemében való feldolgozásra mennyit lehet feloldani, a magyar királyi minisztériumnak külön rendelete fogja meghatározni. 16. §. Búzából, rozsból, kétszeresből, árpából együttvéve házi szükséglet címén a 15 éven felüli őstermelő férfimunkás részére havonkint és fejenkint legfeljebb 15 kilogrammot, egyéb őstermelő vagy őstermelő családtagja részére havonkint és fejenkint legfeljebb 12 kilogrammot lehet feloldani. Azok részére, akik a 6. §. alapján gabonát vásárolni jogosultak, házi szükséglet citnén havonkint legfeljebb 12 kilogrammot lehet eladni. A hatóság által ellátottak részére pedig legfeljebb havonkint és fejenkint 7 kilogram lisztet lehet kiszolgáltatni. A súlyos testi munka cimén igénybevehető termény vagy őrleménymennyiséget az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke külön rendelettel fogja megállapítani. (Vége köv.) Külföldi esetek. Hogyan kell lehetővé tenni a lehetetlent? Pitt Vilmos, hires angol miniszter a franciák ellen indított háborúban elrendelte, hogy a kitűzött napra megfelelő számú hadihajó, katonaság és élelem álljon rendelkezésére. A hatóságok főnökei egyhangúlag azt válaszolták, hogy „lehetetlen.“ Bár már esteledett, Pitt azt üzente titkárával Ancon, Ligonier és Fr. lordoknak, hogy hazaárulási pert akaszt nyakukba, ha rendeletét aznap végre nem hajtják. A titkárt méltatlankodással, mérges kitörésekkel fogadták a lordok, de végül mégis megígérték, hogy igyekezni fognak eleget tenni a rendeletnek. A titkár éjfél után jelentette küldetésének eredményét és a minister jókedvűen mondta: — Lássa, igy kell lehetővé tenni a lehetetlent! Aki a nép nyelvén tud beszélni. Mansfield lord az alája rendelt bíróságokat felülvizsgálva, egy mezővárosban boszorkánysággal vádolt öreg asszonyt akart az összegyűlt néptömeg gyűlölete elől megmenteni. Két tanú bizonyította, hogy az öreg asszonyt éjfélkor látták a feje tetején táncolni. A lord nyers hangon kérdezte: — Angol nemzetiségű ? — Igen — válaszolt reszketve a vádlott. —* Ez a szerencséje. Nálunk mindent szabad tenni, amit a törvény nem tilt és mert a fejen való ugrálás nincs megtiltva, cselekedetéért el nem Ítélhető. Ha valaki Hulitól Liverpoolig fején ugizzadt a tripartitum. Hosszan tárgyaltak, de nem hoztak semmiféle véghatározatot. IV. A hajdúk közül, mintha semmi sem történt volna, többen beerőszakolták magukat a városba, igaz ugyan, hogy egy $em ment ki anélkül, hogy a mester legényei el ne látták volna a disznók után egy kis ütögetéssel. Harmadnapra már mérgesedni kezdett a helyzet, a várfalon kívül lárma volt. A hajdúk lövöldözni kezdtek, egész éjjel szólt a puska. Sebesülés nem történt ugyan, de olyan nagy volt az izgalom, hogy az éjjeli órákban ülésezett a magistratus és a bölcs Hunyadi Samu indítványára elhatározták, hogy nem kapaszkodnak paragrafusokba, hanem megajándékozzák a két vezető hadnagyot egy-egy pár sárga csizmával, papuccsal. Kiguritottak egy hordó jó bort, vittek pár gyöngyházas kést és csutorát. A hajdúk kibékültek. A város is. Együtt iszogattak a városi urakkal, mintha semmi sem történt volna. Este a csapat eltávozott a város alul. A város felléiekzett, mindenki boldog volt, csak Knopfstricker Mihály uram busongott azon, hogy az Urnák ezerhatszázhatodik esztendejének tavaszán hajdúk jártak Nagybánya körül. Incze Gábor. rálna, a király se tiltakozhatna, mert szabad az angol nemzet. Azért takarodjék innen! A tömeg lelkesen éljenezte a szabadságot és Mansfield lordot. Miként alkalmazandó a törvény? V. Sixtus pápa, hogy a római és az idegen nemesek közt gyakori véres verekedéseket meggátolja, halálbüntetés terhe alatt megtiltotta a pisztolyviselést. A pármai trónörökös meglátogatta római bibornok-nagybátyját és az aiig húsz éves ifjú borközi állapotban kijelentette pajtásai előtt, hogy a pápa jelenlétében kiejti zsebpisztolyát. Ez meg is történt; börtönbe vetették és halálra ítélték. A kegyelmet kérő bibornoknak a pápa azt válaszolta, hogy a törvény alkalmazásánál a személy mellőzésével csak a bűncselekmény tartandó szem előtt. A bibornoknak kétségbeesésében az az ötlete támadt, hogy az órákat visszaigazitja. Mikor a kivégzés órája letelt, könnyes szemmel jelent meg a pápánál és öccse testét kérte. Sixtus megnézte óráját és látva, hogy a kivégzésre kitűzött óra letelt, írásbeli rendeletet adott a bibornoknak, aki még idejekorán érkezett a hátraigazitott órához alkalmazkodó várnagyhoz és sikerült öccsét életben Pármába juttatni. V. Sixtus igy is elérte célját. Rendeletének senki se mert ellenszegülni. rr Őszinte válasz. Olasz gavallér kérdezte az Ölében ülő fiúcskától: „Ugye Örülsz, hogy lovagolhatsz? Hopp, hopp, hopp!“ — Igen. De még jobban ötvendenék, ha igazi szamáron ülhetnék! A folyó gazdasági évben még termelhető konyhakerti növényekről. Nem szorul bizonyításra, hiszen sajnos nagyon is érezhető, hogy nagy hiány van zöldségfélékben. Oka ennek részben az, hogy csiraképesség és kellő csapadék hiánya miatt a vetőmagvaknak csak egy része kelt ki, részben az, hogy az abnormális, aszályos időjárás miatt a kikelt növényzet sok helyen sínylődött, gyengén fejlődött vagy lesült s igy az ország nagy részében silány termésre van kilátás. Hozzájárul még a zöldséghiányhoz az is, hogy az úgy mennyiségileg, mint minőségileg gyenge termés a szállítási nehézségek miatt sem kerülhet az ország egyik vidékéről a másikra úgy, mint békeidőben. A piacra kerülő zöldségnek a nagy kereslet és csekély kínálat folytán aránytalanul magas az ára s úgy látszik, nemcsak Nagybányán, hanem egyebütt is, hiszen, amint nem régen egyik napilapban olvasható volt, pl. Nagykőrösön, a hires zöldségtermelő helyen a hatóság az árak leszorítása céljából — ha nem volt sajtóhiba — száz koronára maximálta a legjobb akarat mellett sem valami tápdus zöldség, az ugorka árát méter- mázsánkint. Önként következik, hogy amikor minden gazdasági termény sokkal nagyobb értéket képvisel, mint béke idején s amikor az itthon- maradottakra is fokozottabb mértékben háramlik az a kötelesség, hogy a front mögött folyó gazdasági háború sikeres viseléséhez ki-ki teljes erejével hozzájáruljon, nem lesz érdektelen arról szólni, hogy melyek azok a konyhakerti növények, amelyeket még a folyó gazdasági évben — mint kevesebb tenyészeti időt igénylő, de azért hasznavehető termést szolgáltató zöldségféléket — a siker reményével lehet vetni, ültetni. Alább ilyen zöldségféléket sorolok föl, röviden megjelölve azok termelésének módját. 1. Bokorbab. (Télire való eltevésre) Talaj előkészítése ásásból áll. Vetni legkésőbb e hó végéig célszerű. Vethető fészekbe 40—50 cm. sor és növénytávolságra (egy fészekbe 8—8 szemet téve) vagy fészek nélkül ugyanilyen távolságú sorokba. Kikelés után azonnal kapálandó s további művelése kapálásból áll. 2. Borsó. (Zöiden való használatra) Talaját ásással kell előkészíteni vetésre; vetni f. hóban lehet 40—50 cm. távolságú sorokba. Kikelés után azonnal kapálandó, később karózandó, kötözendő. További művelése kapálás. 3. Kalaráb. Talaját vetésre ásással készítsük elő. Ha palántánk van vagy szerezhetünk be, (a helybeli gazd. iskola is igyekszik augusztus közepére eladó palántákat nevelni) azonnal ültetni kell. 35—40 cm. sor és növénytávolságra. Csapadék hiányában fogamzásig naponta este felé
