Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-17 / 24. szám
Junius 17 Nagybánya, 1917. 24. szám XLIU' évfolyam. c/ TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési árak: Felelős szerkesztő és laptulajdonos Főmunkatárs és h. szerkesztő és kiadóhivatal: Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K ■■ ■ Egyes szám 20 fillér. -----------RÉ VÉSZ JÁNOS RÉVAI KÁROLY 2 20. szám alatt = IS. Nagybánya. Még mindig nem késő. A hatodik magyar hadikölcsön aláírásának határidejét meghosszabbították junius hó 26-ikáig. Tehát tiz napjuk van még a gondolkozáshoz azoknak, akik hazafias kötelességüket ebben a részben még nem teljesítették volna. Tulajdonképpen a határidő meghosszabbítás oka az, hogy a rajvonalban küzdő hatctéri katonáktól, sok helyről, messze földről nem érkezhetett be még a pénz, de azért szabad a homlokvonal mögöttieknek is kezükbe ragadni a tollat és jegyezni abból a jóféle papírból, aminek a kamata minden pénzintézet által nyújtott kedvezménynél magasabb. Sőt nemcsak szabad, de legfőbb kötelesség. Állami bankó helyett állami bankót kapok, amiért még kamatot is fizetnek, holott a papírpénzért nem. Melyik jobb tehát, a pénz az asztalfiában, vagy a hadikölcsön-papir. A pénz ha hevertetik, magában véve haszontalan, haszna csak akkor jő meg, mikor forog. Forgassuk át hadikölcsönre és meglássuk, milyen jól fog esni az a kis jövedelem, amit hoz. Ne hallgassunk azokra, akik ijesztgetnek, hogy leszállítja majd az állam a kamatlábat. Az állam hálásan fog gondolni azokra, akik bajában segítségére voltak s bizonyára gondoskodik majd róla, hogy a pénzüket kuporgató alakok sujtassa- nak az adónak valamely különösebb nemével és nem a jó hazafiak. Sokan képesek volnának elnézni, hogy a fegyvert is a katonák forgassák, meg a kölcsönt is ők jegyezzék. Némelyik ezred igazán nagyszerűen kitett magáért még ezen a téren is. De részünkről az önzés legkiáltóbb fokának tartanók, ha ilyesmire számitna bárki is. A pénzjegyzés az itthon- maradottak kötelessége. Nagybánya mindig jó példát adott ebben. Reméljük, nem fog hátul maradni most sem. Jun. 26-ig szól a határidő, ne feledje senki, hogy a nemzet itélöszékének bírálata előtt fog állani háború végeztével. Lelkes áldozatunk legyen büszkesége az uj nemzedéknek, szégyenkezve ne emlegesse nevünket senki. Aki érti a dolgot, annak nem sokat kel! magyarázni, aki nem érti, gondolkozzék a szivével! r_ z. ti tóz i Emui! iMiMm Csütörtökön, jun. K-én, délután 3 órakor óriási fűstgomolyag csapjáéit fel Nagybánya legkeletibb szélén, az u. n. Palás alatt fekvő nagy kiterjedésű Bernát-féle téglagyár tájékán. Sokan azt vélték, hogy közelebb van a tűz a Felsőbányái-utca közepetáján, ami vérfagyasztó aggodalmakat okozott a lakosságnak, amennyiben ritka kivételképen éppen keleti szél dühöngött. Egészen bizonyosnak látszott, hogy a vész rohamosan befut a városba s úgy járunk mi is, mint a minap elhamvadt derék Gyöngyös. Az István-toronyban a tüzet korán észrevették és telefonon jelezték a polgármesternek, Widder parancsnoknak s tudatták a tűzoltó örtanyával, akik azonnal siettek is a vész színhelyére kellő fölszereléssel Makray dr. főparancsnok vezetése mellett. linden tűzjelzést eltiltott, .. .*. . U.VI ■ ÍÍ.C1 vészben nagy riadalmat okozni s ni. a,' hogy a tüzet két folyó választja el tőlünk. Odakint a telepen a szél iránya is inkább észak-déli volt, a Rozsálynak és a fer- nezclyi völgynek megfelelő. Így tehát teljesen kizártnak tartotta, hogy a vész a városban elha- rapódzék. A hir azonban jelzés nélkül elterjedt s több százakra menő közönség gyűlt össze a telep környékén. Az oltás nehezen indult meg, mivel viz nem volt a Zazarban, a közelfekvő vízvezetéki tartály a teleppel nem volt összekötve és igy a messze fekvő fernezelyi patakból, meg a Zazarnak egyes mélyebben fekvő kiöntéseiből, hosszú és nehéz, több darabból összekapcsolt tömlőkön keresztül kellett a vizet szállítani. Úgy a polgármester, mint Widder parancsnok s Kupás Gyula titkár, valamint az egész tűzoltóság emberfeletti munkát végzett, minek következtében sikerült V* 6-ra lokalizálni a veszedelmet. Nagy érdemük van ebben a fernezelyi kohó és kénsavgyári munkásoknak és orosz foglyoknak is, akik Fischer Károly kohófőmérnök és Haurik Károly mérnök vezetése mellett két géppel s fölszereléssel derekasan kivették részüket a munkából. A közönség egyrésze lelkesen résztvett az oltásban, mig nagyobb részét csendöri fedezettel is alig lehetett segítségre tuszkolni. Leégett a fűrészmalom gépháza, három nagy hatalmas téglaszáritó épület és egy körkemence. A szárítókban felhalmozott 5—6 vaggon deszka mind hamuvá lett, valamint a gépház mellett levő feldolgozott bükkfának kis része, a nagyobbrészét különösen a polgármester buzgó tevékenysége mentette meg. A dél felé eső két nagy száritó és egy körkemence nem égett le, az épületek kétharmad részét a tűzoltók megmentették, valamint az eléggé közel lévő lakóházat is. Kár, hogy ezt kiürítették a benn lakók kívánságára s nem a tűzoltók intézkedésére. Megjegyezzük, hogy Bernát Dezső és felesége nem voltak itthonn, csak két apró gyerMagyar fiuk a Kaspi-tónál.*) — Irta: Révai Károly. — Amikor elvitték őket a fogságba, Kitették a zúgó Káspitó partjára. Magyar fiuk voltak, daliásak, büszkék, Sipkájuk virággal köröskörül tűzték. — Ne féljetek fiúk! — igy szólott az egyik, Megsegít az Isten, ha segített eddig! Káspitó: hitvány tó! átgázoljuk lábon S ott leszünk egyszerre a magyar határon! Napestig a tónak tükörébe néznek, Apadását várják Káspitó vizének ; Apad is napközben, homokja fölissza, Kacagós jó kedvvel térnek onnan vissza. Másnap, hogy a hajnal rásimul a tóra, Jönnek is a fiúk csöndes búcsuzóra. De csodák csodája: átöntött a marton, A lábuk nyomát sem lelték meg a parton. Szomorúan néznek egymásnak szemébe: Mi ütött az éjjel Káspitó vizébe ? Mért apad el nappal s éjszaka mért nő meg? Hosszabbítván szálát rabságos időnek. *) A Budapesti Hírlapból. . . . Fiaim, fiaim! jó magyar vitézek! Ne várjátok fogytát Káspitó vizének! Mig ti éjszakákon álltok útra készen, Sűrű könyetektől megtelik egészen . . Narada legelső házassága. — Irta: Ferenczy Árpád. — Rövid időre rá, hogy Narada Benáreszből bölcseséggel megrakodva hazatért, atyja igy szólott hozzá: — Kedves fiam, meg fogsz házasodni. Tizenegy éves vagy már, legfőbb ideje, hogy megházasodjál és megtedd a szent szaptapádi-t* Agni isten szent tüze körül. Én hat éves voltam csupán, amikor feleségül vettem a te korán elköltözött, drága jó anyádat. — És kivel fogom megtenni a hét lépést a szent tűz körül, ó atyám ? — kérdezé érthető kíváncsisággal a gyermek. — A főeiefántmester, a nemes Bhutána leányát veszed el, ó fiam. — Melyiket ? — kérdé Narada. — Mert több van neki 1 A múlt héten is született egy. Talán csak nem azt ? — Nem, az nagyon fiatal lenne hozzád. — Hát melyiket ? — kíváncsiskodott Narada tovább. — A kis Javátit, akivel kiskorodban a ho*Szaptapádi — hétlépés; házasság. mokban játszottál. Innen-onnan nagy leány már ő is: most múlt nyolc éves. Szelíd, szófogadó gyermek. Jó feleség lesz belőle. Narada belenyugodott, hogy ő most meg fog házasodni. Rendjén való dolog volt az nagyon. A bölcs Narajána ugyanis azt tanította, hogy az igazi bölcseséghez hozzá tartozik a házasélet is. Sok bajjal jár, de bátor ember nem riad meg tőle, megpróbálja, nem egyszer, de többször is. Hanem aztán az asszonyra nagyon kell ám vigyázni, tanította az öreg guru. Ez a legnehezebb az egész házasságban. Verset is mondott róla Hiranjáka, a bölcs egérkirály: Az asszonyi hűség csupán akkor biztos, Ha őrködsz fölötte, s résen állsz szüntelen. Vigyázz, hogy botlásra kedvező pillanat, S szerelmes ember se legyen a kéz alatt! Az esküvő csakhamar megtörtént. Narada és a kis Javáti nagy ünnepségek között megtette a hét lépést a szent tűz körül. A kis Javátinak azontúl minden reggel egy kis piros karikát festettek homlokára, ami azt jelentette, hogy ő már férjes asszony. Egyelőre ennyiből állott az egész házasság. Mert a szülők úgy egyeztek meg, hogy Javáti csak két vagy három év múlva lép apósa házába, addig atyja házában marad. Férje azalatt nyilazásban, gerelyvetésben, kardforgatásban, parityázásban és egyéb ksatrija-tu- dományokban tökéletesítette magát s megtanulta
