Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-02 / 14. szám

(4) 14. szám. A mankójára támaszkodó fiú halk hangon szerényen válaszolta: — Skott Valter. A perzsa udvari tisztviselők jövedelme. A perzsa sah tisztviselői fizetést nem kap­nak, de annak fejében szabad nekik az uralkodó és udvara számára eszközölt vásárlásoknál ille­téket felszámitani és a fizetendő árakat, az ille­téknek megfelelő pénzösszeggel fölemelni. Legutóbb drótnélküli távíróhoz szükséges készüléket vásároltak. Az ár hatezer korona volt, mellyel szemben háromszázkilencvenezer koronát számoltak el. A sah tucatszámra rendeli öltözeteit és mind­egyiket csak egyszer veszi fel, azután kegyének jeléül egyes tisztviselőknek küldi; Az igy kitün­tetett köteles az ajándékba kapott öltözetet leg­alább egy napig, minden változtatás nélkül vi­selni, akár illik testére, akár nem. Ez a körül­mény gyakran komikus helyzetbe juttatja az ille­tőket, de mivel a szokás Dárius idejéig (Kr. e. 400 év) nyúlik vissza, azon változtatni nem szabad. Heti krónika. Az én kedves, türelmes és elnéző olva­sóim talán nem veszik rossz néven tőlem, ha ezúttal nem a nagybányai vásárról irok, ami a hét elején zajiott le sok érdeklődéssel és kevés ökörrel, nem is a gyönyörűen virító és fekete szilvafákkal árnyalt hegyeinkről mondok tavaszi dicséneket, hanem arról beszélek, hogy ki­ruccantam egy kicsit az országba, mint a medve gyertyaszentelőkor, hadd nézzem meg, hogy el- mult-e már a tél ? Láttam majdnem a felét az édes hazai földnek úgy hossz-és keresztmetszetben. Öröm­mel adom tudtul mindeneknek, akiket illet, hogy szépen megvannak mívelve a földek, arány szerint kevés az, ami parlagon hever, de még a kukorica ezután jön. Novemberben egy kissé aggódtam és keveseltem, mert a korai tél ijjesztővé tette a gazdasági viszonyokat. Most azonban az alföldön igen szép őszi, tavaszi ve­téseket lehet látni, a felvidéki megyékben pedig sok helyt még több hold van megmívelve, mint tavaly s ez érthető is, mert most már nincs ott a hadszíntér. Ezek szerint teljesen értem ami csodálatos, világhírű miniszterelnökünknek nyilatkozatát, hogy még bővebb termésre van kilátás, mint a múlt évben. Csak azért el ne bízzuk magun­kat, hanem annál nagyobb kedvvel és szorga­lommal dolgozunk. Ezzel szemben nagy lelki szomorúsággal láttam sok helyt a föld árját, a kiöntött Tisza, Bodrog stb. hullámait, sőt itt-ott a vízben úszó községeket is. Különösen a Bodrog valóságos tenger ma, melynek partjain sokan halásznak aem akarta elhinni, hogy ő irta. Olyan különös, olyan cseppet se hasonló a többiekhez! Másnap betette egy borítékba, megcímezte és elküldte. Aztán végigdölt karosszékében és nagyon, nagyon kellemesen érezte magát . . . Délután levelet kapott Ilona nénitől, Hívta, hogy jöjjön hozzájuk, egy kis társaság lesz ná­luk, a fiát búcsúztatják. A baba huszár elmegy ? I . . . Ez kellemetlenül érintette a lányt. Kelle­metlenül, de miért p Hisz már megírta a novellá­ját, már leszámolt. Nem volt kedve elmenni, valami összeszoritotta belül, de azért mégis elment. Bent a nappali szobában puha szőnyeges díványon ült Ica és a baba huszár, egészen közel egymáshoz. A fiú kissé megsoványodott, nagy kék ka­rikák övezték szemeit és teste idegesen reszke­tett. A lányt erőszakos vágy ösztökélte, hogy ölelje meg ezt a bársonyos nyakat, melegítse föl a csacsi, szenvedő gyereket. De nem tett sem­mit. Tudta jól, hogy nem érdemes. Két hónap­nál többet nem bírna ki vele és ezért a kalandért eldobja Összes fényes álmait? Nem, ez lehetet­len ! Ej! Nem kellett volna ennyire engedni a dolgot. Most még ő maga is csapdába kerül. Úgy érezte, hogy csúszik lefelé, bele valami ró­zsaszín iszapba ... És hagyta. Talán már jól is esett neki . . . Körülnézett. Lelkét átfogta a jólét, a puha, meleg szoba, a keleti szőnyegek, a pálmák. Mi­lyen más ez, mint az ő egyszerű, kopár otthona! Gazdagnak lenni 1 Nagyon gazdagnak és végig NAQYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1916. Április 2. a zavarosban. Ezf a szó szoros értelmében tes­sék venni. Megragadják t. i. az alkalmat és pónéhálóval, meg recehálóval szereznek olcsó húst ott, ahol máskor a rideg marha legelt. Hogy a katonák jönnek-mennek ezer­számra, a vonatok szállítják őket emerre meg amarra, azt úgy is el tudná képzelni a közön­ség, ha nem mondanám, hogy a kendernek az ára 650 koronára ment mázsánként, mert az olaszok illendő ellátásához nagyon szükséges, az sem ver föl lelkűnkben nagyobb hullámokat. Sokkal érdekesebb lesz azonban azt föl­említenem, hogy a fővárosban bámulatos és szinte kalandos békehírek keringnek a levegő­ben. A pesti ember esküszik arra, hogy a béke igen közel van. Pedig a megindult offenzivák- ból mi vidékiek mást következtetünk. Ők annyira jókedvüek, hogy még szürke j estet, álarcos bált is rendeznek ma április 1-én, a régi »bolondok napján.« S miként a Pesti Hírlap írja és amint a fővárosi falragaszokon is olvasható, ennek ren­dezésében a prímás is részt vesz. Cigányprímás nélkül nem volt még mu­latság a székvárosban, de herceg’primással meg talán egy sem volt eddig. Bizonyára a hadi célt támogatja ő is, mint minden magyar előkelőség, azért vállalta a védnökséget. Ám azért mégis különös, hogy már mulatnak, hogy álarcos bált rendeznek. Ez is csak azt mutatja, hogy közel a béke. köze­lebb, mint Sztrimbuj vagy Rójahida, közelebb, mint az angol a mi szivünkhöz és hogy mire e sorok napvilágot látnak, még közelebb lesz, azt garantirozza a krónikás. A beállott évnegyed alkalmából az előfizetések szives megújítását kéri a Kiadóhivatal. Személyi hír. Dr. Makray Mihály polgármes­ter tegnap Budapestre utazott. A sebesültek márc. 28 án a hölgyek jóté­kony pénztárától friss tavaszi kisbányai túrót kaptak ozsonnára. A 109 adag túróra 39 K 60 fillért költött a pénztár s ezzel együtt a kiadása 1478 K 38 f volt, mig az összes bevétel eddig 1603 K 28 f. A héten adomány nem érkezett. A sebesültek száma mai napon 109, akiknek ügyét különben is ajánljuk nem lankadó buz­galom közönségünk szives és kifogyhatatlan pártfogásába. Kirendelés. Toperoer Elek m. kir. honvéd főhadnagyot, kapni ki bányamérnököt a hadveze- tősőg az olasz harctérről Kapnikbányára rendelte ki, az ottani bánya katonai parancsnokságához. A lengyel légiósok síremlékére Lovrich Gusztávné, Harácsek László min. tanácsos és Czárich Ida 10—10 koronát, küldöttek szerkesz­tőségünkhöz. A hazafias adományokat köszönettel nyugtatjuk. élni egy élvezetes, boldog életet Igen, a jólét. Most csak erre vágyott, a henyeségre, a kénye­lemre. Utálta önmagát és szégyelte nyugtalan, | brigados életét. Csak esni vágyott le ... le a mélybe, mint ezek az emberek. A másik szobában valaki egy valcert játszott csodálatos meleg átérzéssel. A baba huszár hirtelen elbódult. Feje szé­dült, halántéka lüktetett. Valami soha nem érzett szenvedély vett rajta erőt. Ica, nézze, én szeretem ! Legyen az enyém 1 A lány szeme elsötétült. A szoba, a keleti szőnyegek, a pálmák forogni kezdtek vele és nem látott többé semmit, csak a baba huszár piros, félig nyílt ajkait . . . A fiú másnap elutazott. Jókedvű volt és boldog. Meggondolta a dolgot. Elveszi a leányt, hisz nem tud nélküle élni. Majd csak megélnek valahogy, a szüleinek van miből eltartani őket. Leült egy állomás perronjára és vígan szür- csölte a fekete kávét. A pincér lapot tett eléje, kusza összevisszaságban. Szórakozott volt, a lapok nem nagyon ér­dekelték, csak úgy megszokásból futotta őket végig. Lent a tárcarovatban észrevett valamit. >A baha huszár.« Olvasta, olvasta és mindent megértett . . . Arca elsáppadt, álla leesett és szemei, nagy, barna szemei fénytelenül bámultak a semmibe . . . A lány meg azalatt elegáns mozdulattal vágta zsebre az ötven koronát. A Kolozsvári Egyetem Ifjúsága a lengyelekért. Kolozsvár, március 31. Lovag Stamirowsky Tádé, a legfőbb Len­gyel Nemzeti Bizottság magyarországi delegátusa kolozsvárott járt a múlt hetekben s fölkereste az Egyetemi Kört, hogy az egyetemi ifjúságot is ál­lásfoglalásra kérje a lengyel ügy érdekében. Stamirowsky lovag igeu szives fogadtatásban ré­szesült az Egyetemi Körben, hol az ifjúsággal egy kedélyes estét tea mellett töltött el. A kör tagjai közt «A lengyel légiók» cituü csinos könyv több példányát osztotta ki s igen ízléses jelvé­nyeket a lengyel sassal, N. K. N. felírással (Na- czelny Komitet Narodowy : Legfőbb Nemzeti Bi­zottság), melyeket azóta nagy tisztelettel visel­nek. A kör elnöksége ígéretet tett Stamirowsky lovagnak, hogy a lengyel-magyar barátság érde­kében műsoros estélyt fog rendezni április 9-én, mikor az a küldöttség, mely Nagybányán, a lé-s giónisták síremléke leleplezésénél jelen lesz, Ko­lozsvárra is átrándul. — A megbeszélésen jelen volt sz. Nyireő István jogszigorló is, aki Sta­mirowsky lovagot Kolozsvárott kalauzolta. — Stamirowsky igen lelkesen nyilatkozott a magyar ifjúságról, s hogy a kolozsvári ifjakban sem csa­lódott, mutatja a következő levelezőlap, melyet az Egyetemi Kör ma kapott tőle Budapestről, egy lengyel tárgyú uránia-darab bemutatója alkalmá­ból, melyen Nyáry Albert báró, a Magyar Len­gyel Egyesület elnöke is jelen volt: «Dem hochverehrten Praesidium und Mitgliedern des Egyetemi Kör für dia unserer Sache bezeugte Sympathie übersenden tiefge­fühltesten Dank, besten Gruss und den Ausdruck der Hochachtung. — Stamirowsky — dr. W!a- dislaw Bandurski (Bischof) — Báró Nyári Albert — Báró Syntinis Ilona — Dr. Syntinis Gyula.» (Az Egyetemi Kör igen tisztelt Elnökségének és Tagjainak ügyünk iránt tanúsított szimpátiájáért leghálásabb köszönetünket küldjük, üdvözletünk és tiszteletünk nyilvánításával.) Az Egyetemi Kör hivatalosan már állást foglalt Lengyelország szabadsága mellett leg­utóbbi közgyűlésén, az április 9-iki estély sike­rének biztosítására pedig Szádeczky K. Lajos dr. történettudós, kolozsvári egyetemi tanár közre­működését kérte. Szádeczky professzor keresztüi- utazta a meghódított Orösz-Lengyelországot s út­járól könyvet irt. Stamirowsky lovag, itt időzó- sekor, nála is látogatást tett. Dr. Szádeczky az estélyen az ünnepi beszéd megtartására Ban­durski Wladislaw lembergi püspököt hívta meg. Az estély tiszta jövedelmét a Nagybánya és Vidéke szerkesztősége utján a lengyel légionisták emléke javára fordítják. Bálint László, az Egyetemi Kör főtitkára, a rendezőbizottság elnöke. Révész János lelkész, ev. egyetemes jegyző e hó 28-án, Budapesten résztvett az egyetemes lelkész-egyesület választmányi ülésén, hol a nyug­díj szabályzat revíziójáról értekezett. Iskolalátogatás. Mdzy Engelbert kassai tan­kerületi főigazgató a héten pár napot városunk­ban töltött 8 meglátogatta a főgimnáziumot. Iit- léte alatt minden osztályban tett látogatást s a tanár karnak működéséért teljes elismerését nyil­vánította. A főigazgató a minorita rendház ven­dége volt. Matiné. Holnap, április 2-án délelőtt 11 óra­kor a Lendvay-ssinházban a főgimnázium ifjúsá­gának jőtékonycélu hangversenye a lengyel légió­sok síremléke jávára. Erre újból fölhívjuk a közönség figyelmét. Iskolai ünnepségek. A népiskolák május elsején, a kárpáti harcok emlékére az egész országban ünnepségeket fognak tartani. Szerencsés műtét. Riszdorfer Ödön had­nagyot, kiről megírtuk bogy as olasz harctérről súlyos betegen jött vissza, a pénzintézetek buda­pesti, országos hadikőrházban a héten mögopsrál- ták s azóta állapota állandóan javul. Kaszinói zeneestély. A nagybányai Kaszinó f. hő 24-én magas zenei színvonalon álló estélyt rendezett. Az est fényes műsora valóban megér­demelte azt a nagy érdeklődést, mely ez alkalom­mal is igen nagy társaságot hozott össze Az es­télyt Szőke Béla művészi énekével nyitotta mog. Tanhäuser operájából énekelt két darabot nagy sikerrel. Sorra került ezután Mendelsohn és Schumann kvartötje és Dvorzsák kvintetje, A kamara zenében elsőrangú művészek nyújtottak

Next

/
Thumbnails
Contents