Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-26 / 48. szám
(2) 48. szám. 1916. November 26. Az ötödik magyar hadikölcsön. A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi követelményeket támasztván az államhatalommal szemben, a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal — épp úgy, mint az előző hadikölcsönök kibocsátása alkalmával — 6%-kal kamatozó járadékkölcsön-köt- vényeket és ezenkívül - uj typus gyanánt - 572%-kal kamatozó törlesztéses kölcsönkötvé- nyeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügy- miniszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez. Az aláírás tartama és az aláírási helyek. Az aláírás időtartama 1916. november 23-tól december 22-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közvetítő helyeiül szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A címletek nagysága. A kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, 5000 és 10,000 koronás, az 5y2-os törlesztéses kölcsön kötvényei pedig 2000, 5000, 10,000 és 50,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. Az aláírási ár. I. A 6%-kal kamatozó járadékkölcsön- Icötvény kibocsátási ára — épp úgy, mint a korábbi 6%-os járadékkölcsönöké — tulajdonképpen 97 K 13 f-rel van számítva, arra való tekintettel azonban, hogy járadékkötvény kamatozása a kölcsön jegyzését és befizetését megelőzőleg már f. évi november 1-én veszi kezdetét, a megtérítendő folyó kamatok hozzáadásával a járadékkölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az Í916. évi november 23-tól december 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 97 K 70 f-ben, b) az 1916. évi december 5-ét követő időben 1916. évi december 22-éig bezárólag történő aláírás esetén: 98 koronában; 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláirási határidő egész tartamára szólólag 98 K 50 f-ben. II. Az 5 és ’4%-kal kamatozó törlesztéses kölcsönkötvény kibocsátási ára tulajdonképpen 95 korona; arra való tekintettel azonban, hogy e kölcsönkötvények kamatozása a kölcsön jegyzését és befizetését megelőzőleg már f. évi október 1-én kezdetét veszi, a kincstárnak megtérítendő folyó kamatok hozzáadásával a törlesztéses kölcsönkötvények aláirási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi november 23-tól december 5-ig bezárólag történő aláirás esetén 96 koronában, b) az 1916. évi december 5-ikét követő időben 1916. évi december 22-ig bezárólag történő aláirás esetén: 96 korona 25 fillérben; 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes fizetési módozat vétetik igénybe, az aláirási idő egész tartama alatt változatlanul 96 korona 75 fillérben. Kamat-esedékesség. Az ötödik hadikölcsön 6°/0-os járadékkötvényei 1916. november 1-től kezdődőleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6%-kal, az 51/20/0-os törlesztéses kölcsönkötvévyek pedig 1916. október 1-től kezdődőleg évi 5'/2°/0-kal minden év április 1-én és október 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a járadékkölcsönkötvény éknél az első szelvény 1917. évi május 1-én, a törlesztéses kölcsönkötvényeknél pedig 1917. április 1-én esedékes. A folyó évi október 1-től illetve november 1-től az aláirás napjáig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie; ezek ugyanis NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE amint fentebb említettük — a kötvények aláirási árában bentfoglaltatnak. Befizetési hely. Úgy a járadék, mint a törlesztéses kölcsönre történő jegyzéseknél az aláirt összegek ellenértéke az aláirási helynél fizetendő be és az aláirási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Részletfizetési kedvezmény. Az esetben, ha a 6%-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6°/0-os járadékkölcsönre történő és 100 K-át meghaladó, valamint az 5'4%-os törlesztéses kölcsönre eszközölt aláírásoknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg 10°/()-a biztosítékképpen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban a részletek pedig a következőképp fizetendők: A jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1917. január 5-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1917. január 18-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25°/o-a legkésőbb 1917. január 27-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1917. február 7-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzési nyomtatványok. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláirási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláirás levélileg is eszközölhető. A befizetési elismervények kiállítása és a végleges címletek kiadása. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláirási helytől pénztári elismervényt kap, amely a fél kivánatára ÍÖ1-7. január 15-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervényre fog kicseréltetni, amennyiben várakozás ellenére eddig az időpontig a végleges címletek kiadhatók nem lesznek. A végleges címletek kiadására nézve, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elis- mervényeknelc a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyminisztérium a 6%-os járadékkölcsönre vonatkozólag fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 1921. november 1 -ét megelőző időre nem fog eszközöltetni. Az 5 V20/o-os állami törlesztéses kölcsön visszafizetése. Az 5V20/0-os törlesztéses kölcsön az 1922. évtől kezdve húsz megközelítőleg egyenlő évi részletben fog visszafizettetni. A törlesztés számcsoportonként való sorsolás utján történik és a kisorsolt kötvények minden 100 K névérték után 105 K-val váltatnak be. A sorsolás minden év junius havában tartatik meg, a kisorsolt kötvények a sorsolást követő első szelvényesedékességi napon válnak esedékessé. Az első sorsolás 1922. év junius havában fog megtartatni és a kisorsolt kötvények 1922. évi október 1-én kerülnek beváltásra. A visszafizetésre esedékessé vált kötvények kamatozása a tőkeesedékesség napjával megszűnik. Betétek felhasználása. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s. más ily cégeknél 1914. évi aug. hó 1. előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratorium feloldó rendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönökre történő befizetések céljaira - önérthetőleg a kikötött felmondási idők épségben tartása mellett - teljes összegükben igénybe vehetők. Kivételt e tekintetben csupán a román betörés által érintett területeknél székelő pénzintézeteknél elhelyezett betétek alkotnak, amelyek a kölcsönjegyzés céljaira csak bizonyos rendeletileg megszabott korlátok közt vehetők igénybe. Azok, akik a befizetésekre pénzintézeti betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél, vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét el van helyezve. Különleges kedvezmények az ötödik hadikölcsönnél. A most kibocsátásra kerülő 6°l0-os járadékkötvények felhasználhatók lesznek az 1916. évi XXIX. t.-c. alapján kivetendő hadi nyereségadó fizetésére. Az az aláíró fél pedig, aki az ő'/2°/0-os állami törlesztéses kölcsönből legalább egy millió korona névértékű kötvényt jegyez és a jegyzett kötvényeket az aláirás alkalmával névre szóló kötvényre Íratja össze, az ekként összeirt, névre szóló kötvényre nézve, amely 1921. ; április 1-ig és azontúl is a visszafizetésig össze- I írva tartandó, azt a jogot nyeri, hogy az igy 1 jegyzett kötvényekben kifejezett követelés az 1921. évben, legkésőbb azonban április 1-én, minden 100 K névérték után 95 K-val leendő visszafizetésre, 1922. évi április 1-re felmondhatja. Az 1921. április 1-ig fel nem mondott kötvényeknek közforgalmú kötvényekre leendő feloldás iránt hivatalból fognak intézkedni. Kölcsönnyújtás kedvezményes kamatláb mellett a kibocsátandó kötvényekre a kölcsönjegyzés céljaira. A kihocsátandó kötvényekre az Osztrák- Magyar Bank és a m. kir. Hadikölcsönpénztár a kötvényeknek kézizálogul lekötése (lombardiro- zása) mellett, a névérték 75°/o-áig, a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon, tehát jelenleg 5%-os kamat mellett, nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi dec. 31-ig maiadnak érvényben. Az ötödik hadikölcsönnél egyébként is mindazok a kedvezmények biztosítva vannak, amelyek a negyedik hadikölcsönnél az aláírókat megillették. Az 5'/j0/0-os törlesztéses kölcsönnél legalább egy millió korona névértéknek névre szóló kötvényre leendő összeírás mellett eszközölhető jegyzése azonban lombardkölcsön felvételével önérthetőleg nem bonyolítható le s az ilyen névre szóló kötvény lombardirozás tárgyát nem képezheti. * Az ötödik hadikölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete, a háborút a végső döntés felé érlelő győzelmeink és annak világos felismerése, hogy a létünkért folytatott nagy küzdelem diadalmas befejezésére szükséges kölcsön jegyzésében való minél nagyobb részvétellel magárdekeink mellett a közérdeket is hathatósan szolgálhatjuk: biztosítékai annak, hogy az ötödik hadikölcsön jegyzésének eredményében előreláthatólag még impozánsabban fog megnyilvánulnia az ország lelkes önbizalma és nagy teherbiróságáról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadiköl- csönöknél. Külföldi esetek. A csehek császárja. Vencel császár jókedvű zsarnok volt, de ritkán mondott élcet kegyetlen cselekedet nélkül és sohasem kegyetlenkedett éle nélkül. A prágai hóhért magához rendelve, szemére vetette, hogy annyi embert fosztott meg életétől. — Térdelj le - parancsolta neki — majd megmutatom neked, mily rosszul esik az embernek, ha levágják a fejét. Azután egy suhintással levágta a hóhér fejét. Cseh főnemesek, érdemeik jutalmazásául kincstári birtokokat kaptak. Vencel rendeleti utón akarta az elfoglalt birtokokat visszaszerezni. A főnemesség fölszólalt az önkényes intézkedés ellen. Az ellenmondást nem tűrő császár három sátort állíttatott fel a mezőn. Az egyik sátor fekete, a másik vörös, a harmadik fehér volt.
