Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-15 / 42. szám
NAGYBÁNYA ES VIDÉKE 1916. Október 15. sérüléseket okoz, amelyek az egész idegrendszert megrázkódtatják és ezek az idegsérülések gyakran veszedelmes ideggyöngeséget szülnek és miután a baj átörökölhető, a férfiak, is veszélyeztetve vannak a nők íátyolviselete által. Miután nevezett orvosok megvannak győződve, hogy a legokosabb intelem sem lesz képes a nőket a divat szeszélyeitől eltéríteni, a legerélyesebben követelik az államhatalom közbelépését és a fátyolviselet eltiltását. Miért viselnek köveket a gyűrűkben? A ó-görögök e szokást egy prometheusi mondából eredtetik. A titánok nemzedékének eme sarjadéka teremtette a monda szerint az embereket és fölényének tudatában ő tanította őket a „parvenü“ Zeus boszantására, hogyan csalják meg az isteneket az áldozatnál. Az istenek atyja ezért megvonta az emberektől a tüzet. De Prometheus Zeusnak ezt a tervét is meghiúsította, mert megajándékozta a halandókat ezzel az égi adománnyal, a napnál meggyujtva az óriási ánizs szárát, amely tüzet adott az embereknek. Büntetésül Japetos titán fiát, Hephaistos és társai, Kratos és Bia (kény- j szer és hatalom), a Kaukázus sziklafalához kovácsolták. Itt függött egy borzalmas mélység fölött, miközben egy sas naponkint kivájta testéből a folyton megújuló máját. Végre Herakles, Zeus engedelmével, megszabadította a szerencsétlent borzalmas kínjaitól, de büntetésből állandóan vasgyürüt kellett viselnie, amelybe a sziklafal egyik darabkája volt illesztve. Prometheus gyűrűje tette tehát divattá, a monda szerint, hogy köveket viselnek az emberek a gyűrűkben. Szerkesztői üzenetek. B. D.-né Szamosujvdr. A rendőrkapitányságnál bejelentettük a dolgot, 6 értesíteni fogja, ha alkalmas kis árva lány jelentkezik. Addig tessék türelemmel lenni. B. L. Mezőkövesd. Zsiga öcsénk szép tárczájával nem volna kedved versenyre kelni? Leveledet megkaptuk kéziratban, bár fájdalom, az mégsem kézirat. Ike. Budapest. A csomag megérkezett ? Ty. O. A versnek majd sorát kerítjük, ha lesz egy kis helyünk. „Bonlax“ abszolút hashajtó dr. Kádár kér. főorvos találmánya. Tisztán növényi anyagokból készíti Widder Péter gyógyszerész Nagybányán. Hatása enyhe, biztos, meglepő. Védjegy: Bonlax. tóber hó 16-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében megtartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Arverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10°/o-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapirban az árverelő bizottság elnöke kezéhez letenni. írásbeli zárt ajánlatok is adhatók be, alantirt naptól kezdődőleg a polgármesteri hivatalba, vagy az árverés napján a szóbeli árverés megkezdése előtt a bizottsághoz, azonban ezen ajánlatok csak azon esetben vétetnek figyelembe, ha megfelelő bánatpénzzel lettek ellátva s azonkívül azt is tartalmazzák, hogy ajánlattevő a részletes árverési feltételeket ismeri és azok betartására magát kötelezi. A részletes árverési feltételek alantirt naptól kezdve a városháza irodahelyiségében közszemlére kitéve lettek és ott azok a hivatalos órák alatt bárki által is megtekinthetők s azokról saját költségen másolatok is készíthetők. Nagybánya, 1916. október 7. A város tanácsa. Dr. Makray Mihály polgármester. Virágüzlet áthelyezés! féle A (4) 42. szám. ______________________ tá rozta, hogy sok százezer, a bolgár-magyar testvériséget ábrázoló képeslevelezőlapot bocsát a magyar társadalom rendelkezésére, abból a célból, hogy a levelező-lapokra nyomtatott magyar és bolgár szövegű üdvözlethez képest minden aláíró névszerint üdvözölhesse a bolgár nemzetet. Az igy aláirt levelezőlapok postára adatva a nyomtatott czimhez képest a bizottság irodájába: Budapestre, az Országházba kerülnek vissza, ahol is a bizottság, a levelezőlapok e százezreit, megyék, városok, helységek és intézmények szerint osztályozva, 0 Felségeikhez, a bolgár királyhoz és királynéhoz fogja küldöttség utján eljuttatni, hogy a magyar testvéri érzés ez impozáns megnyilatkozása örök emlékként maradjon meg a bolgár nemzetnél. A levelezőlapok ára portóköltséggel együtt darabonként 20 fillér. Szerkesztőségünkben is kapható. Születtek: 140., okt. 4. Vaszkul László erdőmunkásnak „László“; 141., okt. 3. Merzák Elek erdőmunkásnak „Dominika“; 142., okt. 9. Soltész Elemér ref. lelkésznek „János“; 143. és 144., szept. 30. Mecsák Eufroszina erdőmunkásnak „János és Ilona“ nevű ikergyermeke; 145., okt. 10. Beregi Sámuel fazekasnak „Etelka“; 146., okt. 11. Mihálka Sándor bányabérlőnek „Gábor“ nevű gyermeke. Elhaltak : 284., okt. 6. Prikop Ilona gk., 2 hó, bélhurut; 285. okt. 8. Vankul László erdőmunkás gyermeke, gk., 4 napos, gyengeség; 286., okt. 7. Stoff Jánosné bányász özvegye, rk., 54 éves, veselob; 187., okt. 9. Petrik János men- helyi gondozott, gk., 15 hó, gyengeség; 288., okt. 9. Eötvös István bányász gyermeke, rk., 15 hó, agyhártyalob; 289., okt. 8. Fritsch Sámuel vaskereskedő-segéd, ág. h. ev., 60 éves, lövés általi öngyilkosság; 290., okt. 9. Hosszú Emma foglalkozás nélküli cseléd, rk., 32 éves, agyhüdés; 291., okt. 11. Fritsch Sámuelné vaskereskedő-segéd neje, ref., 31 éves, lövés általi öngyilkosság; 292., okt. 13. Stoft István bányamunkás, rk., 44 éves, tüdőgümőkór. Mende—mondák. A világ legborzalmasabb óraszerkezete. A világ legborzalmasabb óraszerkezete bizonyára az az álló óra, amely egy indiai herceg birtokában van és amelyről egy bombay-i hírlap ad hirt olvasóinak. A közlemény szerint a szóbanforgó óramű elkészítése két teljes esztendeig tartott, amely időre az óra sajátságos bizarr szerkezete miatt csakugyan szükség is lehetett. A furcsa óraműn ugyanis a számlap helyét egy kerek tábla pótolja, amelyen számtalan apró, rendkívül éles csengésű harangocska van alkalmazva. A csengők csilingelőse az egyes órák ütésekor természetesen idegessé teheti az embert, ám nem ez teszi olyan borzalmassá ezt az óraszerkezetet, hanem az, hogy az órajelzéskor, mintegy varázsszóra, a kerek táblán emberi cson- tocskákból egy csontváz alakul ki, amely azután a harangocskákon automatikusan kiveri az illető óraszámot, ennek végeztével pedig ismét szétesik az egyes darabokra, amelyek ilymódon csonthalmot képeznek a keret tábla alján. A furcsa szerkezetnek természetesen sok bámulója van. Egy ritkaságkedvelő nemrég 18.000 koronát ajánlott fel az óráért, a herceg azonban egyelőre nem akar megválni a furcsaságtól. ♦ A szembetegség és a fátyolviselet. Három orvos, névszerint Norman Barnesby, Voornees és Charles Ramus szövetkezett egymással, hogy a női arcfátyol ellen kérlelhetlen harcot indítsanak. Szigorú és buzgó tanulmányok után i gyanis arra a meggyőzédésrejutottak, hogy a többé-ke- vésbbé vékony fátyol egyenesen végzetszerü hatásokat idéz elő a nőknél, mindenekelőtt határozottan tagadják, hogy a fátyol bármily módon megvédi az arcbőrt; nem tartja távol az arctól a kívülről támadó betegségcsirákat, hanem ellenkezőleg gyülhelyévé lesz a porszemeknek és mikrobáknak, amint azt számos bakteriológiai vizsgálat már meg is állapította. A fátyolszövet - akár sürü, akár ritka — nagyon megrontja a szem látóidegeit és recehártyáját; a szem egyenetlen megvilágítása — amelyet a fátyol viselése idéz elő — idővel olyan 4789/1916. sz. Hirdetmény. Nagybánya város tanácsa által közhírré tétetik, hogy az István Király Szálló épületében fekvő IV. sz. bolthelyiség (a főbejárat mellett) 1916. év november hó 1-től 1919. év október 31-ig terjedő három évi időtartamra 1000 K évi bérösszeg kikiáltási ár mellett 1916. év ok= 1916. P. 3667. szám. Hirdetmény. A szatmárnémeti kir. törvényszék közhirré teszi, hogy Guzman Dénes misztótfalusi lakos ellen, ennek összes ingó és ingatlan vagyonára, különösen pedig Guzman Dénesné szül. Losonczy Ilkáról ráháruló hagyatéki vagyonra a zárlatot az 1885. VI. t. c. 5. §-a alapján elrendelte. Szatmárnémeti, 1916. október hó 7-én. Dr. Paá! István s. k. P. H. törvényszéki biró.
