Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-24 / 39. szám

1916. Szeptember 24. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 39. szám. (3) — Rögtön induljon századával! Ha életé­nek árán is, foglalja el a sáncot és azután je­lentkezzék nálam. Fődolog a hozomány. Angolország kisebb városainak egyikében a polgármesternél, egybekelés céljából két pár egyszerre jelentkezett. A polgármester szerencsétlen tévedés foly­tán összecserélte a vőlegényeket és menyasszo­nyokat, akik ellenmondás nélkül mondták az „igent“-t. Midőn á polgármester észrevette a téve­dést, megdöbbent, mert eszébe jutott mennyi kellemetlenséget és munkát fog igényelni a té- j vés eljárás helyrehozatala. De a vőlegények : egyike csakhamar megnyugtatta. — Soh’se töprengjen a csere miatt. A ho­zomány egyenlő és igy nincs okunk bölcs in­tézkedésének megmászását követelni. Angol kapzsiság. Angolország egyik vidéki városában célja felé robogó villanyosnak minden ülőhelye el van foglalva. Idősebb úriember fényes pénzdarabot meg­pillantva felemeli és csukott markában tartva hangosan kérdezte: — Ki veszített el egy aranyat? — Én, én - hallatszott minden oldalról. — Hát én elhiszem, hogy a jelentkezők valamennyien veszitettek egy-egy aranyat, de a markomban csak egyetlenegy pénzdarab van és az sem arany, hanem kétfilléres rézpénz. Tó partján. Tó partján hogyha jő a csendes est S a nap mindent biborpirosra fest: Lelkem a tavon mint egy gondola Úgy ringatózik ide és oda. A boldogság aranyos kék vizén Szökik a csónak, rajta a Remény. Viszi a hullám, ragadja az ár, Lengő árnyékba vész a parthatár. Köröskörül csend, méla nyugalom Álomzene cseng minden kis habon. A tó, a hullám oly fényesre vál S halkan aranyverőfény hulldogál. Megáll a szív, az édes halk-verés Mint szellő szárnyán hárfa rezdülés. A földre száll le csendesen a menny, De boldog, aki élhet ide lenn. Múltnak sötétje nem kisérthet itt, Mert minden szép valóra változik. Nincs múlandóság, bánat fellege, Csak alkonyi pir rózsaszín ege. ... Ne csodáld hogyha szótalan vagyok, Ha ajkad csókol s szemed rám ragyog, Ha szemem könyes s kezemben kezed, Mint kis madár ijedten megremeg. Mert lelkem most ábránd-világba jár Vele tündér-álom osonva száll. Mosoly mutatja álma mily világ, — Csitt, csendesen, hadd álmodjék tovább. Dinnyés Árpád. Heti krónika. Régen volt az, mikor a hármas szövetség szerződését proklamálták. 30 év előtt február­ban, nagy hideg volt akkor, a nagybányaiak kö­zül többen Érmihályfalva körül rekedtek a nagy hóban. Ott kártyáztak egy hétig a hófúvásban. A vonat nem járt, levél, újság nem jött. Mig végre egyszer nagy diadallal egy szánkán hozta valahonnan Sárközről Kameráth főnök a berlini szerződést. Helyesebben garmadával az újságo­kat, amikben tárgyalták hasábszámra a hármas szövetség létesülését. Akkor született az az ócska adoma, hogy a vigéc, aki szintén lemaradt az óriási hóziva­tar miatt, megnyugtató sürgönyt küldött a fe­leségének :- Részegén lemaradtam, Piskolton meg­háltam. Jakabod. A sajtóhibákat rendkívül nagy előszeretet­tel ápoló táviró pedig igy adta le a dolgot: Részegen lemaradtam, Piskolton meg­haltam. Jakabod. Képzelni lehet a páni ijedtséget, amit a borzasztó értesités okozott Jakabnénál. Mások szerint nem igy történt a dolog, hanem ez volt a hiteles szöveg: — Részegén meghálok, ne várjatok. A leadott sürgöny pedig igy módosult: Részegen meghalok, ne várjátok. Vagyis, hogy halotti ruhát ne készítsenek. Akkoriban sokat nevettek ezen az ártatlan hófuvatagi ócska adomán, pedig akkor is nehéz idők voltak. A muszka a határon állott, a háború kitörését minden percben vártuk s ha nem je­lenik meg a hármas szövetség proklamálása, a mostani európai tragédia akkor játszódott volna le, 3Bhbmbb8Mhbb—pmmm iw—bbsmi A mostani közlekedési viszonyokról jutott eszembe ez az avas mozzanat. El vagyunk foglalva kiki a maga bajával s az őszi betakarítással. A héten a gesztenye is megjelent a látóhatáron ez a kedves, nagy­bányai különlegesség, melynek egy bányi ember asztaláról sem volna szabad hiányoznia, amely azonban ma szintén halad a korral, rém drága lett s igy hiányozni fog sok asztalról, noha volna elég belőle. Gyümölcs az nem sok van, sőt mentői ke­vesebb; azt még értjük, ha a szilvát 14 K-ért, a diót 24-ért mérték vékánként, ha egy liter besztercei szilváért 60 krt kértek a héten, de azért nem kellene ezt minden térre átvinni. Miért drága pl. a hózentrager (nadrágtartó) vagy a zazari kavics. Egyet-mást még pénzért se lehet kapni, így a szivarnál ismétlődnek most megint a két hét előtti jelenetek, mikor a Harácsek-cég bolt­helyiségébe csak csendőri fedezet mellett le­hetett bejutni s kívül is belül is összeolvadó tömegek nyújtották kezüket a boldogító nikotint osztogató kisasszony felé. Mindenki mást kapott, amit kért, de azért meg volt elégedve, csak szívni való legyen. A dohányzók érzik a háború súlyát, le kell a füstről mondani, pedig milyen kicsiség ez ahoz képest, mikor valakinek a családjáról, a boldog otthonáról kell lemondania. Bármily szépen süt is a nap és bármily hosszú is a nappal, sok tehát az elégedetlen ember, de mennyivel több lesz még jövő vasár­nap, mikor már öt óra tájban fog alkonyodul Olyan rövid lesz az az ünnepi délután s érezni fogjuk szomorán, hogy itt a tél megint. Hja, ilyen az a nyári időszámítás, jövő hé­ten már sötétben fogja Írni közleményét a krónikás. A férjek hosszú élete. A newyorki egészség- ügyi hivatal legutóbbi statisztikai kimatatása azt bizonyítja, hogy a nős férfiak tovább élnek, mint az agglegények. így például a 30-39 év közötti nős fér­fiak halálozási aránya 5'9 százalék, a nőtlenek 12‘9 százalékával szemben, a 40 — 49 év közötti nős férfiak halálozási aránya 9'5 százalék a nőt­lenek 19'5 arányával szemben, az 50-59 év közötti nős férfiak halálozási aránya 17 száza­lék, a nőtlenek 23'7 százaléka ellen, a 60-69 évesek aránya 31'9 százalék a nőtlenek 51 szá­zaléka ellen és a 70-79 évesek aránya 727 százalék a nőtlenek 104'4 százalékával szemben. Egészen másként alakul azonban a szám­arány a nők statisztikájában. A halálozási arány ugyan a férjes nőknél is általában csekélyebb mint a leányoknál, de kivételt képez a 20-tól 29-ik évig terjedő életkor, amikor az asszonyok halálozási esélye 12 százalékkal magasabb, mint a leányoké. A statisztika továbbá azt is bizonyítja, hogy az özvegyek és férjes nők közelebb állanak a halál veszélyéhez, mint a hajadon leányok, ami­ből arra lehet következtetni, hogj^ a nők házas­sága kevesebb előnyt nyújt a hosszú életre, mint a férfiak nősülése. * Por a villámhárító miatt. Robespierre, a vér­szomjas francia forradalmár, e minőségben való fellépése előtt kizárólag ügyvédi praxisának élt és mint összegyűjtött munkáiból kitűnik, az ügy­véd Robespierre jelentékenyen különbözik Ro- bespierretől, a forradalmártól, aki egy toll vo­nással élet és halál fölött döntött. Pőréit nagy buzgalommal és ritka köteles­ségtudással dolgozta ki. Mindjárt első pőrében feltűnést keltett nagy szónoki készsége. Egyik kollégáját védte egy egészen különös kihágás ügyében. Az illetőt 1780-ban bíróság elé állítot­ták, mert háza tetejére villámhárítót mert állí­tani. A szomszédai panaszolták be amiatt, mert féltek a veszedelmes szerszámtól és rögtöni el­távolítását követelték. Robespierre védőbeszédében nem elége­dett meg azzal, hogy kifejtette a villámhárító ártalmatlanságát a szomszéd épületekre nézve, hanem fejtegetve a találmány nagyszerűségét, valóságos himnuszt zengett Franklin filozófiáiról és tudásáról: — Egy férfiú jelent meg - mondta — a mi időnkben és olyan merész volt, hogy véde­lembe vette az embereket az ég tüze ellen. — Az általam kijelölt utón kell a földbe futnod -- mondotta a villámhoz - a polgárok békés la­kásait ezentúl kerülni fogod, mert ez a drót a föld alá fog téged vezetni, ahol már nem okoz­hatsz kárt. - Csoda-e hát, ha védencem, aki ra­jongó tisztelője Franklinnak, a találmányt alkal­mazta a házán ? Korunk igen sok jelentékeny egyénisége a villámhárító mellett foglal állást. Katalin cárnő, az észak halhatatlan Semiramisa, Mária Terézia és II. József is lelkesen nyilatkoz­tak Franklin találmányáról. A bíróságot meg is győzte Robespierre és a panaszosokat elutasította. A legyek szaporodása. Erről a kérdésről 0. Howard tanár tanulmányt készített, amelynek eredménye nemcsak érdekes, hanem határozottan figyelemreméltó. A nőnemű légy egymásután négy csomó tojást tojik, egyenkint 120 tojással. A fiatal le­gyeknek a kifejlődésre tiz napra van szüksé­gük, amiből az következik, hogy a légy, ame­lyet — mondjuk -- junius elsején kezdtünk meg­figyelni, az idők folyamán következőképpen szaporodnak az utódai: Junius 1-én 1 légy „ 10-én 480 „ „ 20-án 47,600 „ „ 30-án 6,912.000 „ Julius 10-én 896,440.000 „ „ 20-án 84,252,800.000 „ Junius 1-től szeptember végéig tehát egy légyből 84.742.977.242.880.000.000.000,000 légy lehet. Tegyük föl, hogy minden légy átlagosan csak egy fél centiméter hosszú és képzeljük el a több, mint 84 quadrillió legyet egymás mö­gött felállítva, akkor kilométerekben kifejezve olyan számot nyerünk, mely 20 zérussal végző­dik és ez a légycsoport — ha a földön el akar­nék helyezni - éppen egy trilliószor övezhetné körül az egyenlítőt!

Next

/
Thumbnails
Contents