Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-17 / 38. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1916. Szeptember 17. ______ ^ a Magyar Bauxit r.-t. révi bányászatára 96,675 q; az Aluminium Industrie Actiengesellschaft neuhauseni cégnek bihardobrosdi kutatásaira 250,642 q és gróf Kornis Károly kutatásaira 8,127 q. A bauxit bányászat hadi igazgatás alatt áll, munkásai felmentett katonák és orosz hadifog­lyok. — Utóbbiak csakis a szállítás körül fog­lalkoznak. Az összes érctermelés a berlini Kriegs- mettal A. C.-nak lett eladva és annak disposi- tiója szerint Németország külömböző cégeihez lett elszállítva. A termelés annyira fokozódott, hogy már 1916. évben julius végéig tehát eme félév alatt a kiszállított ércmennyiség 2 miilió q-ra tehető. — Kimutattunk 1915. év végi állapot gyanánt bauxitra 2220 zártkutatmányt, mely az összes 5586 zártkutatmány állományunknak 39'7%-kát képviseli. A bauxit ércnek már is jelentékeny iro­dalma lévén, itt csak annak a megemlítésére szorítkozunk, hogy Biharmegye gazdag bauxit ércben és hogy az érc vagy a külszínre kiter- jedőleg, vagy a mészkő rétegek közé telepedve alkot tömzsöket és lencséket, s a szerint kül­fejtéssel, lefödéssel és földalatti bevájással ter­melhető. A baukszit bányászatra nézve érdekesebb és jellemzőbb statisztikai adatokat az 1916. évi zárlat fog szolgáltatni. Most még sejteni se lehet, hogy az ércre a bányavállalkozás miként fog kialakulni s annak eredménye szerint a bányászat miként fog kifejlődni. — Mindenesetre az lenne a legfőbb kivánalom, hogy az érc ithonn találjon gyár- és fémipari feldolgozást is. Külföldi esetek. A tábornok jóslata. I. Napoleon hadjáratainak vége felé a szö­vetségesek arról tanácskoztak, miként lehetne az európai békét biztositani. A jelenlevők abban állapodtak meg, hogy Napóleont kényszeríteni kell a francia trónról való lemondásra. — De hova küldjük ? - Kérdezte Metter­nich herceg. - Figyelembe kell vennünk, hogy uralkodómnak veje s ennélfogva minden körül­mények között uralkodónak kell maradnia. — Indítványozom, hogy Elba sziget sou- verain urává tegyük - szólalt föl Sándor orosz cár. Egyedül Pozzó di Borgó tábornok, volt az, ki célszerűtlennek nyilvánította az indítványt. — Miért — Kérdezte a cár. — Mert Napoleon Elba szigetéről néhány hét eltelte után, érintkezésbe lépne francia- országi híveivel és egy egész évre sem lenne szüksége, hogy Párizs felé vonulhasson. — Ön iszonyú pesszimista. Személyes gyű­lölete igazságtalanná teszi. — Jól van Felséges uram, nem ellenke­zem, de kénytelen vagyok azt a nézetemet is­mételni, hogy alig egy év múlva Napoleon lo­bogója lesz Párizsban kitűzve. Midőn 1814. év március I-én Sándor cár­nak jelentették, hogy Napoleon Elba szigetét elhagyta, eszébe jutott a tábornok jóslata. — Pozzo di Borgónak tehát mégis igaza volt, ő valóban nemcsak jó katona, hanem oly körül­tekintő államférfiu, amilyennek küldésével a gondviselés nem bőkezű. Mint tudjuk, Elba szigetéről Párizsba való bevonulásától számított egyszáz nap letelte után Napoleon Sz.-Ilona szigetére szállíttatott, a hol mozgalmas életét befejezte. Ki az okosabb ? Damorth lord szenvedélyes birkózó volt. Többektől hallotta, hogy Edinburg és Glasgow között fekvő Milcader községnek ko­vácsa rendkívül erős ember volt. Személyesen kívánt arról meggyőződni, hogy a kovács megérdemli-e hírét. A hires embernek bekerített háza előtt a lord lóháton jelent meg és arról leszólva, a kerítésen belül egyik karóhoz kötötte a kantárt. — Lodonból azért jöttem ide, hogy meg­tudjam kettőnk közül ki az erősebb — szólí­totta meg a szorgalmasan dolgozó iparost, aki egy szót sem válaszolva műhelyéből kilépett és a birkózásra kész lord urat, minden megeről­tetés nélkül, a kerítésen átdobta. A pórul járt angol főur, sántítva közele- ledett a kerítéshez. — Kivan még valamit ? Kérdezte moso­lyogva az óriás. — Csak arra kérem, hogy lovamat is dobja utánam. A legdrágább könyv. A vatikáni palota kincsei között réges- régi könyv foglalta el az első helyet. Az ókor tudósai Írták az óriási nagyságú bibliát, melynek súlya három és fél mázsa, vagyis a mai sulymérték szerint 196 kg. Mivel pedig a biblia héber, azért a római zsidók szent könyvnek tartották és 1512. évben olaszorzág zsidósága elhatározta, hogy a szent könyvet, bármily magas áron megszerzi. E cél­ból II. Julius pápának a könyv súlyával egyenlő súlyú, tehát 196 kg. aranyat (mai érték szerint majdnem egy milliót) ajánlottak. De a pápa ezt a csábitó ajánlatot sem fo­gadta el és s könyv ma is a Vatikán tulajdona. Heti krónika. A háborúról nem sokat irhatok, nem is nagyon akarok Írni; fölösleges, hisz akivel csak szóba állok, mindenki többet tud róla, mint én. Kalandosnál kalandosabb, mesésnél mesésebb hí­rek röpködnek a levegőben. Jók is, rosszak is, amikkel legjobb egyáltalában nem törődni. Mi­vel mindenki olyan pompásan értesült vagy a sógorától vagy a nagybátyjától, ipától, napától, az ördögök nagyanyjától, hát legyen boldog a tudományával. Részemről megbízom a hadvezetőségben s tudom, hogy rövid idő alatt fényes eredmé­nyeket fog fölmutatni. Csak türelem, csak hideg­vér és tiszta gallér. Láttam én már karón varjut. Egyelőre azonban inkább csak a szomorú oldaláról tárulnak föl az állapotok. íme pl. ma jött az értesítés, hogy szegény menhelyi gyer­meksereget hoznak ide Marosvásárhelyről. Olyan rosszul esik földönfutó árvákat látni, másrész­ről azonban mégis megnyugtató, ha menekülte­ket, sőt gyermek sereg elhelyezést is tervbe vesznek nálunk. Láthatják ebből a nyulszivüek, hogy nem is olyan rossz hely ez a Nagybánya. Az 5-ös bakák ellenben sajnos, nem jöttek ide, elköltöztek a matyókhoz, jobb borvidékre, mint a miénk, érdekesebb nép közé, ámbár ha a bakákat megszavaztatták volna, nem tudom, hogy nem városunkba jöttek volna-é inkább!? Mivel azonban sem mi, sem a legénység nem dönthettünk ebben a kérdésben, Nagy­bánya megint csak elmaradt a kaszárnyával. Sebaj, azzal vigasztaljuk magunkat, hogy ami késik a háborúban, az nem marad el a békében. Addig-addig tervezgetnek, mig végre is arra ébredünk, hogy nekünk is van házi- ezredünk. Egyébként leginkább gyümölcs-szedéssel töltjük az időt, meg tengeri-töréssel és hántás­sal. A középiskolák még nem nyíltak meg, a diákság nem özönlött be ósdi falaink közé, csak a polgári leányiskolában volt meg a beiratás igen nagy érdeklődés mellett. A vidékieket mind el kellett utasítani. 300-on felül jöttek a tanulni szándékozók. 25 év előtt azon törtük a fejünket, hogy tud­nánk 50-et összeszedni! Nem lehetett. Tanulni szeret ma a magyar, tanulni sze­retnek a lányok is, nemcsak a fiuk, sőt azok erős versenyre kelnek emezekkel. Kedvesebb, értékesebb harc ez, mint az a másik, mely ott a rajvonalban folyik s hogy ki lesz benne a győztes, a nő-e vagy a férfi, az iránt sem ké­telkedik egy cseppet sem, egyelőre azonban még nem meri megmondani a krónikás. 38. szám. (3) Személyi hír. Zsembery Ilona a héten váro­sunkba hazaérkezett és zeneóráit 15-én meg­kezdte. Királyi kitüntetés. Bodnár Görgy vármegyei tanfelügyelőnek Őfelsége a király a Ferenc-Jó- zsefrend lovagkeresztjét adományozta a közok­tatásügy, terén szerzett érdemeinek elismeréséül. A sebesültek múlt vasárnap az ebédhez sze­mélyenként 2'5 deciliter bort kaptak. A 27 liter bor 54 K-ba került a hölgyek pénztárának s ezzel együtt a kiadás 2617 K 44 f.-re emelke­dett. Mivel pedig Hirsch Józsefné 7 K-át, Hirsch Ábrahámné 5 K-át volt szives küldeni, igy a bevétel is nagyobb lett, t. i. 2701 K 97 f. Mivel időközben a hetivásárt péntekről keddre helyez­ték, ezután a sebesültek megvendégelése is keddi napon lesz. Eljegyzés. Prohászka Edithet eljegyezte Szie- ber József egyetemi tanár segéd, tartalékos hadnagy. Kilüntetés. Király Ő felsége Csüdör Gyula 7-ik honvéd huszárezredbeli tartalékos hadnagy­nak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatar­tásáért legfelsőbb dicsérő elismerését nyilvání­totta. Az iskolai év megnyitása az áll. főgimnázium ban. Értesítem az érdekelt szülőket és a tanuló- ifjúságot, hogy a nagybányai magyar királyi állami főgimnáziumban a javitóvizsgálatok folyó év szeptember hó 26-án, a beiratá- so/c pedig szeptember hó 27- 30-án lesznek. — Tisztelettel kérem a helybeli és környék­beli lapokat, szíveskedjenek ezen közleménye­met közzétenni; a környékbeli lelkész, jegyző és tanító urakat pedig kérem, szíveskedjenek ezen közleményem alapján az érdekelt szülők­nek és tanulóknak a szükséges felvilágosítást megadni. Dr. Ilencz János nagybányai m. kir. áll. főgimn. igazgató. Adakozás. A helyi hadsegélyző céljaira L. Berks Lajos szeptember hóra 10 K-át adott. A szalmái i választás eredménye, hogy Ba­szik Lajos 357 szavazatával szemben 642-en szavaztak dr. Nagy Vince ügyvédre, aki jelen­ben hadbavonult, akkor azonban véletlenül Szat- máron volt s mindjárt meg is köszönte a bizal­mat. A választás csendben ment, egyik laptám sunk véleménye mégis az, hogy a Duszik pár­tiak kevésbbé korteskedtek, úti figura docet. (A mint az eredmény mutatja.) Zoltán Ákos A hetybdi áll. gyümölcs ki­_________._ serleti állomás vezető főker­tésze: Zoltán Ákos hétfőn váratlanul meghalt. A boldogult kedves, derék, rokonszenves ember volt, aki szakjával szívesen és kedvteléssel fog­lalkozott s nyájas, előzékeny modorával, jóin­dulatú eljárásával mindenkit megnyert, aki csak vele érintkezett. Az egész város őszintén saj­nálja a szorgalmas férfiú elvesztését, aki kü­lönben régóta erősen szívbajos volt s harctéren elesett fiának elvesztése is sietíeite elmúlását. Szerdán este temették nagy részvét melett a ref. vallás szertartása szerint. A család gyász­lapja igy hangzik: Szomorú időnek legszomo- rubbja, midőn a halál angyalát immár másodszor fogadja hajlékába ez évben a család. Ezúttal leg­drágább kincsünket adtuk oda, a kedves szerető férjet, önfeláldozó édes apát s ezért mérhetetlen fájdalommal tudatjuk, hogy Zoltán Ákos állami főkertész 1916. év szeptember hó 11-én este lh 10 órakor visszaadta lelkét Teremtőjének. Tes­tét az anyaföldnek folyó hó 13-án, délután hat ói'akor adjuk át. Nagybánya, 1916. szeptember hó 12-én. A gyászoló család. Vá rmegyei közgyűlés. Szatmárvármegye tör­vényhatósága szept. 28-án közgyűlést tart. Az ötös bakák. A szatmári ötödik gyalog­ezred pótzászlóaljának elhelyezési kérdése so­káig vajúdott, szóba került Nagybánya is. Végre is az ezredet Mezőkövesdre helyezték el. A Szatmár-nagybányai vasút menetrendje sze­rint a vonat innen indul Szatmár felé hajnalban 4 óra 53 perckor. Szatmárra érkezik 7 óra 56 perckor. Onnan indul este 7 óra 38 perckor, érkezik hozzánk este 10 óra 11 perckor. Persze a menetrendért egy hétig sem lehet jót állani, mert folyton változik. Már mostanában ez igy szokás. Alsófernezeiyen ma, szept. 16-án este ismét előadják a műkedvelők az erdélyi menekültek javára FMy András „Mátrai vadászatát.“ Az előadás 8 órakor kezdődik Rosenberg Elek vendéglőjében.

Next

/
Thumbnails
Contents