Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-08-20 / 34. szám

1916. Augusztus 20. beforradását és felvándorolva a gyengébb ág­részekre, azokat megszurja, mire ott repedések, később dudorodások keletkeznek. A vértetü szaporodása arányában aztán e repedések és dudorok folyton nagyobbodnak, a fa évről-évre sorvad, mig 5-6 évi kínlódás után teljesen elpusztul. Az erősebb fa tovább bir dacolni a vésszel, de csak sínylődik és termést nem hoz. A földmivelésügyi miniszter 1899. évi 9679. sz. rendelete kötelességévé teszi minden gaz­dának a vértetü azonnali irtását, amint azt fel­ismerte és folytatni mindaddig, amig teljesen ki nem pusztította. Nemtörődömség vagy rossz­akarat esetében a hatóság jogosítva van a mu­lasztó költségére végeztetni az irtást, sőt pénz- büntetéssel is élhet. A védekezést az év min­den szakában megkezdhetjük, amint a bajt észrevettük, mert rendkívül gyorsan szaporodik: évente 12-14 ivadéka s egy-egynek 30-100 utóda van, még pedig mind nőstény, mely foly­ton eleveneket szül s a ma született vértetü már 12 nap múlva maga is szaporíthat. Ez a körülmény teszi a vértetüt a fák veszedelmes ellenségévé és ez teszi kötelességünkké a két hetenkénti lelkiismeretes favizsgálatot. Terjedé­sét elősegítik a madarak, a szél (bolyhos álla­potában), de széthordják a munkások is ruhá- jokkal, eszközeikkel. Leghathatósabb irtásmódja nagyobb és erősen megtámadott fáknál az azonnali kivágás gyökerestől és elégetés, mig alacsony és szór­ványosan támadott fák megvédésére sikerrel alkalmazzuk a kőszénkátrányt. Szabad tűzön sű­rűre lefőzött kátránynyal kenjük be a bármily Okból keletkezett sebhelyeket vékonyan, egyen­letesen. A megtámadott vékony hajtásokat pe­dig vágjuk le és ott a fa alatt égessük el. E kátrányozást és tisztogatást mindaddig ismétel­jük meg, mig csak egyet is találunk e veszedel­mes ellenségből, mert csak igy menthetjük meg fáinkat a pusztulástól. Könnyebb védekezés szempontjából a fákat megfelelő távolságra ül­tessük és a korona ritkítását az első években rendszeresen végezzük, hogy a levegő és vilá­gosság jól behatolhasson az ágak közé. Vértet­ves fáról szemzőhajtást és oltóvesszőt ne ve­gyünk és - ez a legfontosabb - idegenből csemetét vagy gályát ne hozassunk, mer a ve­szedelem behozalatának ez a legbiztosabb útja, valószínűleg ilyen esettel állunk szemben most is. - Erre különben szabályrendelet van, amit annyival inkább betarthat minden nagybányai gyümölcstermelő, mert itt helyben féláron jut­hat a legnemesebb és legegészségesebb olt­ványokhoz. Kérjük gazdatársainkat saját érdekeikben és a város gyümölcstermelő jó hírneve érdeké­ben, nézzenek szét gyümölcsöseikben és ha — bár elvétve is — észreveszik a gonosz ellen­séget, szíveskedjenek azt a gazdasági egyesü­lettel közölni. Várady József. Külföldi esetek. Az angol hadihajó parancsnokának becsapása. Talleyrand Perigord, franczia hires állam- férfiú 1792 évben Angolországba menekült. Minthogy azonban a változott viszonyok miatt Angliát is. kénytelen volt elhagyni: hajóra szállt. Az Eszak-Amerika felé igyekező hajó, an­gol hadi hajóval találkozott. A hadihajó parancsnoka jelt adott a meg­állásra, mert joga és kötelessége volt bármely hajót átkutatni, nem szállit-e Angolországgal ellenséges viszonyban álló országnak tulajdonát képező árut, vagy pedig gyanús személyt? Talleyrand minden áron folytatni kívánta útját, mert Angolországot kerülnie kellett. En­nél fogva nagyon kérte a dán hajó parancsno­kát, hogy el ne árulja kilétét. A hajókapitány némi gondolkodás után mondta, hogy csak úgy mentheti meg, ha sza­kács szerepre vállalkozik. Talleyrand akarva nem akarva kénytelen volt a lealázó szerepet elvállalni. Midőn a hadihajó parancsnoka a dán ha­jóra lépett, Talleyrand szakács öltözetben for­golódott a tűzhely körül. — Nincsenek francia utasok vagy alkal­mazottak a hajón ? — Egyetlen egy franciánk van, a szakács, púpos a szegény ördög. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE A büszke Anglius megvetőleg intett, je­lezve, hogy a szakácsot sokkal csekélyebb sze­mélyiségnek tartja, sem hogy érdemes lenne egy lépést is tenni megtekintése céljából. Waltersdorf párizsi dán követ, többször beszélte el Talleyrandnak szakács szereplését és az angol hadihajó parancsnokának becsa­pását. Senkinek sem akar adósa maradni. Amerikában az angolok kegyetlenül és igazságtalanul bántak a szerecsenekkel. Selvyn püspök ezért szónoklataiban gyak­ran ostorozta saját földiéinek embertelenségét, miért is az angolok nagyon haragudtak reá. — Ön az a nevezetes püspök, ki a sze- recseneket velünk szemben pártolja ? — szólí­totta meg az angolok egyike. — Igen, én vagyok. — Nos fogadja ezt jutalmazásul, kiáltotta a durva ember, miközben poíonütötte a püs­pököt. — Tudja, hogy a biblia szerint, mit kell tenni az embernek, ha pofon ütik? — kérdé a püspök. — A másik arcát odatartani. — Úgy van, nos hát a biblia parancsának engedelmeskedem. A püspök válasza némi zavarba hozta ugyan az elbizakodott angliust, hanem azért ko­rántsem jött ki sodrából és a püspök másik arcát meglegyintette. A püspök, a ki diák korában kitűnő tor­nász és birkózó volt, kalapját meg felöltőjét levetve mondta : — Nos fiacskám, az Urnák megadtam, amit a biblia parancsol, de az embernek sem akarok adósa maradni és földijét úgy elnáspágolta, hogy testének minden tagja megismerkedett a püspök tornászati és birkozási szakképzettsé­gével. A körülállók megéljenezték a püspököt, ellenfele pedig szégyenteljesen sompolygott el. A fecsegő. Mackart János hires festő, a ki a párizsi kiállításon „V. Károly Antverpenben“ festmé­nyével az első jutalmat nyerte el, rendkívül szófukar volt és a „hallgató“ elnevezésre talán inkább tarthatott igényt, mint Moltke. Mackart szenvedélyes sakkozó volt. Az amerikai milliomosok egyike, a hires művésszel kívánt megismerkedni. Kérdezőskö- désére azt a felvilágosítást nyerte, hogy kívá­nalma csak úgy teljesülhet, ha sakkot játszik. Mivel pedig kérdéses játékot alaposan értette : Mackart rendes játszótársát kellett tervéhez megnyernie, ami sikerült is neki. Mackart, az általa naponta látogatott ká­véházban szóváltás nélkül foglalt helyet játszó­társával szemben de alig indult meg a játszma, társának „sürgős“ levelet hoztak. Az amerikai oda lépve helyettesitőül ajánl­kozott mire a művész beleegyezőleg intett. A játék mintegy két óra hosszat tartott, végre az amerikai mint győztes nyugodtan mondta : — Matt. Mackart fogta kalapját és távozása közben mondta : — Fecsegővei nem játszom. Heti krónika. A feszültség a hőmérő higanyával együtt nőtt. Tegnapelőtt délben már 40-re emelkedett, ami tudvalévőén erős lázt jelent, de az ősz már előre veti árnyékát, a fecskék erősen és tömegesen gyülekeznek, megbeszélik alkotmá­nyosan a költözködést, tehát ősz küszöbén a fe­szültség is engedett. Elérkezett a király születése napja, a 86-ik. Szép idő, szép kor, az ezeréves Magyarország­nak majdnem egy tizedrésze bölcs uralkodónk éveinek száma. Csodálatosképen védi Isten az egészségét, élteti őt lelki-testi erőben, bizonyára azért, hogy nemsokára elérje népei győzedelmét és aztán élvezze is azt még sokáig, hogy aranyosan ra­gyogó legyen életének alkonya. Nálunk is szépen ünnepelték meg a nagy napot, több lélekkel, mint külsőséggel, több igazsággal, mint cifrasággal. A derék vitézek közt oly jól esett tartózkodnunk s feledték ők 34. szám. (3) is egy napra a gondot, a bajt, a harcot, a se­bet, még daloltak is, mint akkor, amikor bokré- tás jókedvvel vonultak be. Én nem hiszem, hogy volna kórház az országban, ahol szebb keretben ünnepelték volna aug. 18-át. A szeretet, az áldozatkészség meg- enyhitette a hadfiak fájdalmát s a lelkesedés újabb honszeretetre, újabb tettekre hevitette a jelenvoltak mindnyáját. „ Akadnak azonban ma is javíthatatlanok. Én pl. a szomszédommal „politizáltam.“ Ő ki­jelentette, hogy Szatmáron föl fog lépni kép­viselőjelöltnek s Nagybányáról többen is vállal­koznak erre a sportra most. Boldogult követjük ugyanis eredetileg sza­badelvű párti volt, ez a munka-pártnak felelne meg. Elsősorban tehát munka-párti következik utána. De később függetlenségi lett, ez a párt ugyan ketté szakadt most, de azért másodsor­ban pályázhatnak mindkét nembeli független­ségiek. Végül azonban a kiváló országos ember mint pártonkivüli halt meg. így igazság szerint pártonkiviilinek kell adni a mandátumot, lévén az országos megegyezés az, hogy amilyen volt eddig a képviselő, olyan legyen az utódja. Igen ám, de ma nincsenek pártonkivüliek. Ez nem divat. Hol találjanak tehát pártonkivüli jelöltet? S itt következik Nagybánya. Pályáza­tot kell rá nyitni s ha nem akad Szatmáron, majd szálitunk mi nagybányaiak, nálunk meg­szűnt úgyis teljesen a pártoskodás. Itt mindenki pártonkivüli. Vagy ha van párt, az csakis a békepárt. Mindenki óhajtja a győzedelmes békét. Egyébiránt mindezeket megbeszéljük majd részletesen holnapután a országos vásáron, a Laczikonyhában, ha ugyan lesz még ilyen is, mert Laczi hadbavonult s vele együtt eltűnt a konyha is. A vásár ugyan megmaradt, de olyan az, mint szedett szőlőág, mint a kenyérjegy- osztás, melyen ugyan sokan vesznek részt, de senkisem a maga jószántából. Am azért elmegyünk, ott leszünk. Ha vá­sárolni nem is, de legalább vennivalót fog nézni _____ a krónikás. Sz emélyi hir : Baráti Lajos a „Boüond Is­tók“ szerkesztője rokoni látogatásra ide érkezett. Kinevezés. Őfelsége a király Knpás Gyula városi közgyám, honvéd hadapródot hadnaggyá nevezte ki. A sebesültek őfelsége születése napján, az ünnephez méltó, gazdagabb ellátásban része­sültek. Úgy a vöröskereszt, mint a vacsora­pénztár vállvetve igyekezett a hadfiaknak ked­veskedni, kik között vannak olyanok is, akik már négyszer megjárták a csatateret s igy ezt a kis figyelmet nagyon is megérdemlik. A va­csorapénztár igen Ízletes sertésaprólékot adott a vitézeknek, mihez a rendes burgonya-vacso- rájok — megbeszélés szerint — körítésül szolgált s emellett ugorkasalátát is kaptak. Azonkívül rengeteg tésztát halmoztak fel az urihölgyek, amikből bőven jutott a 120 katonának. Egy névtelen jóltevő 1 hordó, Rumpold Gyula 1 hordó, a vacsorapénztár 1 hordó sört adomá­nyozott és szolgált föl nekik. Ételnemüket kül­deni szívesek voltak: Géresy Jánosné 50 po­gácsa, Tóth Kálmánná 60 pogácsa, 1 tányér sütemény, Szász János 20 drb. hagyma, Koitói asszonyok ugorka és hagyma, Bernhardt Adolfné 1 (ál almásrétes, Neubauer Hennin 1 tál süte­mény, 25 drb. tészta, Molcsány Gáborné 110 kifli, 1 kosár alma, Nagy Lászlóné és ifj. Mol­csány Gáborné 180 kifli, Csiszár Józsefné 1 tál túrós tészta, Kiss Etelka 1 tál túrós tészta, özv. Lajos Györgyné 1 kosár szilva, Égly Jánosné 1 tál köménymagos sütemény, Hoffmann Arpádné 1 tál sütemény, Ember Elek 1 hátikosár gyü­mölcs, Kunay Edéné 200 köménymagos süte­mény, Balázsné főtt tengeri. Ezenkívül az el­készítés körül is többen fáradoztak: Balezer Györgyné és Révész Jánosné a sertés aprólé­kot sütötték meg, Gurszky Jánosné és Jamnik Istvánná pedig a salátát készítették el. A héten a hölgyek pénztárához ezek az adományok ér­keztek : Miskolczy Sándor csizm. 2 K, dr. Berks Lajos névnapi megváltás 25 K, Neubauer Fe- rencné 10 K, dr. Kádár Antalné 10 K, Pintér Ferencné 6 K, Barna Mariska 2 K, vörös ke­reszt pénztárától átutalás 100 K, Oláh László ujtán Jakab Dénes 20 K, „Est“ lapárusitás jö­vedelméből 1 K, (a sebesült katonák 20 „Est“-

Next

/
Thumbnails
Contents