Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-06 / 32. szám
(4) 32. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1916. Augusztus 6^ kóró alábbiak értelmében való gyűjtését tőlük lehetőleg előmozdítani szíveskedjenek. A jelentékeny fonóanyag hiányra való tekintettel a m. kir. földmivelésügyi minister a cs. és kir. hadügyminiszter felkérésére intézkedett a fonóipari célokra alkalmas rostot adó csalánnak polgári lakosság által való gyűjtése iránt. A vadon található csalánkórót fonóipari célokra akkor kell levágni, amikor az már teljesen virágjában van, de még nem kötött magot, ez az időpont nálunk julius, augusztus hónapokra esik. A csalánkórót a földszinénél kell levágni, kellően megszántam és a száraz kórót, amelynek levele ekkor már nem csip, leveleitől megfosztva, vagy levelestől kis kévékbe kötözni és elszállításig megőrizni. A városi lakosok által gyűjtött kisebb mennyiségeket a (közgazdasági egyesület) veszi át és gondoskodik a katonai parancsnokságok által való elszállításáról. Egész vasúti kocsi rakományt a gyűjtők (nagyobb gazdaságok) a megfelelően kezelt kórót az egyesület közreműködése nélkül, közvetlenül a kijelölt kikészítő gyárakba küldhetik a katonai állomás parancsnokságoktól kérhető katonai fuvarlevéllel. A csalánkóró és levél átvételére kijelölt gyárak : A lenkikészitőgyár Kinorán (Nyitra vm.) Perbe- nyik (Zemplén vm.) kender kikészitőgyárak Ko- mádi (Bihar vm.) Újszeged Csongrád vm.) és Drávaszabolcs (Baranya vm.) A kellően száraz csalánkóróért (amelyet dróttal átkötni nein szabad — a kicsinyben gyűjtők 100 kg-ként 6 koronát, az egyesület 2 koronát kap, ugyanennyit vagyis összesen 8 K-t kapnak a nagyban gyűjtők, akik nem veszik igénybe az egyesület közreműködését. A csalánkóró gyűjtés ügyében felmerülő minden kérdésben felvilágosítást ad a katonai csalángyüjtő kirendeltsége, vagy a m. kir. Kender és Lentermelési szakintézet (mindkettő Budapesten, I., Fehérváry-ut 30. II. emelet. Budapest. Nyugtázás. A helybeli állami el. iskolák és óvodák tanítói augusztus havára a hadban elesett tanítók özvegyei és árvái javára 48 koronát adtak, mely Budapestre küldetett fel. Éhez hozzájárultak: özv. Lehrner Ferencné, Rozsos István, Székely Árpád 4-4 K, Bányai Ida, Buday Etelka, Fliesz Henrikné, Imre Károly, Steiger Erzsébet, Bozán Péter, Bozán Péterné, Fejes Antal 3-3 K, Bodenlósz Irma, Juhász Mária, Homola Elvira, Hajdú Sándor, Kandó Katalin, Benedek Józsefné 2-2 koronát. Háborús recept. Töltelékeket (káposzta, karalábé, podlupka stb.) lehet Ízletesen készíteni középnagyságú árpadarából (gersli) és sárgaká- ! sából is. — Tarhonyának pedig kitűnő, még jobb az eredetinél a reszelt tészta. Adakozás. A helyi hadsegélyezés céljára augusztus hóra Smaregla Mihályné 5 koronát adott. „Bonlax“ abszolút hashajtó dr. Kádár kér. főorvos találmánya. Tisztán növényi anyagokból készíti Widder Péter gyógyszerész Nagybányán, j Hatása enyhe, biztos, meglepő. Ára nagy doboz j 1 K, kis doboz 50 f. Végjegy: Bonlax. A „Vasárnapi Újság“ julius 30-iki száma ' folytatja az egyre érdekesebb harcztéri képek közlését az olasz, az északi és balkáni harctérről, melyek között több ellenséges államokból eredő, kétszeresen érdekes felvétel is van. Gróf í Vay Péter illusztrált czikke törökországi emlékekről számol be. Szépirodalmi olvasmányok : j Havas Alisz és Walter Bloem regénye, Szőllősi j Zsigmond tárcája. A lap tartalmát a rendkívül gazdag heti rovatok : a háború napjai, irodalom és művészet, sakkjáték, halálozás stb. tölti be. I „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre | 5 K., „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV, Egyetem-utcza 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Az uj vas huszfiliéres. A hivatalos lap közli a pénzügyminiszter rendeletét, amely szerint a magyar kormánynak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával a törvényhozás jóváhagyása utólagos kieszközlésének föntartása mellett ötven millió koronát meg nem haladható összeg erejéig huszfiliéres váltópénz érmet fognak vasból veretni. Egy kiló vasból 300 darab huszfillérest fognak verni, a huszíilléresek átmérője huszonegy milliméter lesz. Ezeket az érmeket mindkét államban csakis az illető állam számlájára verik. Magyarországon tizenöt millió korona, Ausztriában pedig 35 millió korona értékű érmet fognak verni. A vas huszfiliéres kiállítása a nikkel huszfilléresektől csak annyiban tér el, hogy a vas huszfiliéres képlapján a magyar szent korona, illetve a császári sas kisebb. A vas huszfiliéres érmek kiadásának azonos összegű nikkel érmek bevonásával kell történnie. A vas huszfiliéres kiadása augusztus 3-án kezdődik. A régi nikkel huszfilléreseket 1917. január 1-vel forgalmon kívül helyezik. Ilyenformán a régi huszfiliéres a magánforgalomban csak 1916. évi december hó 31-ig fogadható el névértékben. A régi huszfillérest az allainpénztárak és hivatalok többé nem adhatják ki. Ellenben kötelesek azokat 1917. április 30-ig mindennemű fizetésnél s beváltás végett névértékben elfogadni. Ebzárlat. Kutyamarások következtében a hatóság a kir. állatorvos javaslatara az ebzárlatot 90 napra terjedőleg elrendelte. Ezen idő alatt a szájkosár nélkül kóborló és pórázon nem vezetett kutyák, faj- ás nemre való tekintet nélkül ki fognak irtatni. A csalángyüjtéssel foglalkozó katonák és iskolásgyermekek részére szóló 12 szabály: 1. | Ne arassátok a csalánt nagyon fiatalon, hanem i csak az elvirágzás után, körülbelül jul. végén, aug. elején. 2. A szárakat ne tépjétek ki, hanem vágjátok le késsel, sarlóval vagy kaszával. 3. Védjetek kezeteket az égetés ellen egy rácsavart posztóval vagy régi keztyüvel. 4. Hagyjátok a leveleket egy napig hervadni, aztán hánt- sátok le őket, az könnyen megy és a levelek nem égetnek többé. 5. A szárakat és a leveleket külön-külön szárítsátok. 6. Napsütés mellett szárítsátok a szárakat, a mezőn szórjátok szét őket ritkára és forgassátok meg őket gyakran, avagy rakjátok azokat szellős gúlákba, rossz időjárás mellett rakjátok őket szellős helyiségekben keresztbe egymás fölött, azonban kerüljétek a friss állapotban való felhalmozást, mivel igy megromlanak. Megázniok nem szabad. 7. A leveleket lehetőleg a szabadban szárítsátok, mindig szellős száraz helyen, sohasem szabad nedvesnek lenniök, sem harmattól,sem esőtől. Tartsátok őket tisztán a portól és minden más anyagtól. 8. A magaratásnál hántsátok le a füzéreket az abban levő maggal és szárítsátok meg őket. 9. Nézzetek időközönkint utána, hogy a készletek meg ne penészedjenek. A penészes leveleket vagy szárakat válasszátok ki, mivel különben elromlik az egész készlet. Ügyeljetek mindig arra, hogy csak egészen száraz szárak és levelek vétessenek át. 10. A zörgőén száraz szárakat kössétek kévébe, azonban ne használjatok ahoz drótot. 11. Préseljétek a leveleket köte- gekbe, avagy rakjátok őket zsákokba. 12. A füzéreket a maggal gyüjtsétek zsákocskákba. Születtek: 111. Julius 30. Szeleczky János bányásznak „Ilona“; 112., aug. 1. Bodnár Balázs cipésznek „Béla“; 113., aug. 1. Repka Jenő bányafelvigyázónak „Erzsébet“; 114., aug. 3. Ka- lisch Pál bányakezelőnek „Ernő“ nevű gyermeke. Elhaltak: 240., aug. 3. Csókán János vincellér, g. k. 87 éves, szivhüdés; 241., aug. 3. Psávol- szky Mária, r. k. 19 hó, tüdőlob. Kihirdetés alatt állanak: Pap Sándor helybeli, Bálint Ilona katalini; Lopáta Szilárd helybeli és Rogozsán Teodora giródtótfalusi lakosok. 3845-1916. sz. Hirdetmény. Értesítem a város közönségét, hogy a m. kir. Kereskedelmi Miniszter ur 33447. sz. felhatalmazása értelmében a város lakosai általam kiállított vásárlási igazolvány alapján közvetítő kizárásával közvetlenül a termelőtől a csengeti és fehérgyarmati járásokban háztartási szükségletükre jflygp 1916. év október hó 15-ikéig búzát vásárolhatnak Nagybánya, 1916. augusztus 3. Dr. Makray Mihály polgármester. 3336-1916. tkvsz. Yisz-árverési hirdetmény kivonat. A nagybányai kir. járásbíróság, mint telek- j könyvi hatóság közhírré teszi, miszerint dr. Vass Gyula ügyvéd nagybányai lakos által képviselt ! Felsőbányái Hitelszövetkezet, mint az Orsz. Köz- | ponti Hitelszövetkezet tagja és dr. Troplovits | Imre ügyvéd nagybányai lakos végrehajtatóknak : Stul Abrahám és neje szül. Apfelbaum Regina végrehajtást szenvedők elleni 1430 K és 300 K tőkék és jár. iránti végrehajtás ügyében az 1881. évi LX. t.-c. 185., 186. és 176. §-ai értelmében a késedelmes árverési vevő veszélyére a bánatpénznek elvesztése mellett az újabb árverést : elrendelte, minek folytán a szatmárnémetii kir. törvényszék és a nagybányai kir. járásbíróság területén fekvő, a felsőbányái 21. sz. tkvi betétben A f 1- sorsz. 1627. hrsz. alatt foglalt özv. Stul Abrahámné szül. Apfelbaum Regina és kiskorú Stul Lenke nevén álló ingatlan 2000 kor. kikiáltási árban az 1916. évi szeptember hó 6-ik napjának délelőtt 9 órakor Felsőbányán a városházánál megtartandó nyilvános árverésen a következő feltételek mellett fog eladatni: 1. Fogéi Ignác késedelmes árverési vevő az ! árverésen nem vehet részt. 2. Árverezni kívánók az ingatlan kikiáltási árának 10°/o-át, azaz 200 K-át, tartoznak készpénzben. vagy óvadékképesnek nyilvánított értékpapírban a kiküldött kezeihez leadni, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történő előleges elhelyezéséről a kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az 1908. évi XLI. t.-c. 21. §-ában megjelölt személyek bánatpénz letétele nélkül is árverezhetnek. Vevő amennyiben a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, köteles nyomban a bánatpénzt a megígért vételár 10%-áig kiegészíteni. Ha ennek eleget nem tesz, Ígérete figyelmen kívül marad s a nyomban folytatandó árverésen részt nem vehet. Ha az árverés folytatásában senki so tesz újabb ígéretet, előbb azonban más is árverelt, közülök a legtöbbet ígérők által az ingatlan megvettnek fog tekintetni, kivel szemben az előbbi bekezdésben irt rendelkezés szintén alkalmazást nyer. 3. Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése után számított 30 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számított 60 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számított 5°/o kamatokkal együtt szabályszerű letéti kérvény kapcsán a 1881. évi december hó 6-án kelt 39425. sz. I. M. E. rendeletben előirt módon a nagybányai kir. adóhivatal, mint bírói pénztárnál lefizetni. A kiegészített bánatpénz az utolsó részletbe lesz beszámítandó és az értékpapírok az utolsó részlet lefizetése alkalmával készpénzzel kifizetendők. Az árverési feltételek többi pontjai a hivatalos órák alatt ezen kir. járásbíróságnál, továbbá Nagybánya és Felsőbánya városházánál, Kapnikbánya, Giródtótfalu, Laczfalu, Kisbánya ős Nyegrefalu községek elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Nagybányán, 1916. jul. 28-án. Boitner s. k. kir. járásbiró. A kiadvány hiteléül: Godián Antal s. k. jb. s hiv. tiszt.
