Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-30 / 31. szám
(4) 31. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1916. Julius 30. tisztet visel. Oroszul is meg tudta magát értetni, de mégis legbiztosabban a maga anyanyelvén beszélt, feltűnő volt, hogy a lakosság alig tudott lengyelül. Teichgräber két fia Németországban volt állásban és igy a családnak meg voltak az ösz- szeköttetései a német birodalommal. Különösen hangsúlyozandó, hogy csak az itt letelepültek a birodalmi németek részéről való minden támogatás nélkül is meg tudják őrizni németességeket, dacára, hogy ős-lengyelek, orosz hatóságok folytonos nyomása alatt végtelen nehézségekkel kellett küzdeniük. * Amikor a,cukrot még csak gyógyszertárakban lehetett kapni. Évszázadokkal ezelőtt a cukrot és egyéb édességeket csak a gyógyszertárakban és ott is csak orvosi rendeletre lehetett kiárusítani. Ez hihetetlenül hangzik, könnyen érthető, ha meggondoljuk, hogy a cukrot, amelyet elsőbben egészen kis mennyiségben szállítottak Keletről, az alkimisták értékes tanulmányi tárgynak tekintették, mert a cukornak akkor majdnem olyan jelentősége volt, mint ma a rádiumnak. Az ókorban csak mézből készítették az édességeket. A cukor csak a 14-ik század elején került gyógyszertári forgalomba, mikor már Szicíliában és Spanyolországban cukornádat ültettek. Az alkimisták és orvosok csodás hatásokat tulajdonítottak neki, a legnagyobb csoda pedig az volt, hogy a betegek ezt az orvosságot szívesen szedték és felgyógyulások után is ragaszkodtak hozzá. Aki egyszer megizlelte a cukrot, mindig meghűlést színlelt, csakhogy az édes pasztillákat tovább is élvezhesse. Ezt a fényűzést azonban csak gazdag emberek engedhették meg maguknak, mert az áru nagyon ritka volt és az árak rövid időn mesés magaslatra emelkedtek. Mikor az angolok János királyt fogságban tartották, a párisi gyógyszertárak a cukrot csak előkelő egyéneknek szolgáltathatták ki, mert — igy szólt a királyi rendelet — a polgárságnak takarékoskodni kell, hogy hozzájárulhasson a váltságdíjhoz, amelyet a király kiszabadításáért fizetni kell. 1484-ben a francia gyógyszerészek kieszközölték, hogy királyi rendelettel eltiltották a drogueristákat a cukrozott pasztillák elárusitá- sától. Aki tehát cukorhoz akart jutni, kénytelen volt azt szabályszerű orvosi rendelvénnyel a gyógyszertárban beszerezni. * Arany és ezüst a teugervizben. A tengervízben oldott állapotban jelenlevő arany mennyiségéről már nagyon sokat írtak és még többet „költöttek“. Ez utóbbi csoportba való például Sonnenstandt nevű kémikusnak az a számítása, hogy egy tonna (1000 kg.) tengerviz csaknem 65 kg. aranyat tartalmaz. Élénken rácáfolnak erre a túlzott állításra egy amerikai kémikusnak, Don-nak újabb elemzései, amelyek szerint a tengerviz tonnája átlagban csak mintegy 4.5 milligram aranyat tartalmaz. De még igy is óriási aranytömegeket kapunk, ha föltesszük, hogy ez az aranytartalom egyenletesen van meg az összes világtengerekben. Mert ha a világtengerek egész víztömegét, tudományos becslések alapján közelítőleg 1.200.000 000 köbkilométerre tesszük, akkor a Don-féle elemzések alapján, földünk óceánjaiban 5.4 milliárd tonna arany volna: körülbelül 7,500.000-szerte több, mint az egész világtermelés, mely például 1912- ben 710-720.000 kg-ra rúgott. Még nagyobb, földi mértékkel el sem igen képzelhető számokat (trilliókat) kapunk, ha ennek a „tenger“ aranynak a mai értékét számítjuk ki. Egyelőre természetesen az aranymeny- nyiség nem jöhet tekintetbe, mivel észszerű ki- választási módja emberi fogalmak szerint ma elképzelhetetlen. Ha mégis lehetséges volna a tengersóban nyomokban jelenlevő aranyat veszteség nélkül kiválasztani, akkor például Németország, csak a tengervízből kivált kálisókból, amelyek Ochsenius becslése szerint még körülbelül 3000 milliárd tonnát tesznek ki és amelyek - Linersidge legújabb és megbízhatóknak látszó elemzéseit véve alapul - tonnánként 60 — 120 milligramm aranyat tartalmaznak, körülbelül 180-360.000 tonnát termelhetne e nemes sárga fémből; úgy hogy ez az ország egy csapásra és valósággal „úszhatnék“ az aranyban. A tenger vizében oldott ezüsttartalmat a legújabb elemzések szerint legalább 20 milliárd tonnára becsülik. 3533-1916. sz. j Tölgyfa eladási hirdetmény. Nagybánya sz. kir. r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező, a legközelebbi vasútállomástól 5 km. távolságra közvetlen az országút mellett fekvő úgynevezett „Lapos-erdő“ 1917. és 1918. évi vágásán, 10.10 kát. holdon talált 5040 drb. átlag 21-30 cm. vastag tölgytörzs, melyből 1495.960 m3 i műfa, 501.927 m3 tölgy tető és tűzifa 1916. évi augusztus hó 16-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében megtartandó zárt ajánlati versenytárgyalás utján el fog adatni. Kikiáltási ár 34147 K. (Harmincnégyezer- egyszáznegyvenhét) és 77 fillér. 10 °/0 bánatpénzzel ellátott zárt Írásbeli ajánlatok, - annak kijelentésével, hogy a részletes árverési és szerződési feltételeket ismeri, s annak pontos betartására magát kötelezi, — alantirott naptól kezdődőleg az árverés napjáig a hivatalos órák alatt a polgármesteri hivatalnál beadhatók. A részletes árverési feltételek a városháza irodahelyiségében a mai naptól kezdődőleg bárki által is betekinthetők, s arról másolatok is készíthetők, vagy kívánatra postán is megküld- hetők. Nagybánya, 1916. julius 19. A város tanácsa. Dr. Makray Mihály polgármester. ^Nagybánya szab. kir. r.-t. város rendórkapitányi hivatalától. 2739- 1916. kp. sz. Hirdetmény. A vasútvonal mentén levő földek tulajdonosait, bérlőit figyelmeztetem, hogy learatott terményeiket, a vasúti pályatesttől, legalább is 95 méter távolságon kívül helyezzék, nehogy arra haladó mozdonyok szikráitól tüzet fogjon, mivel ellen esetben az ebből származó károkért a vasút nem lesz felelős. Nagybánya 1916. julius hó 25. Smaregla Mihály rendőrkapitány. ^ Nagybánya szab, kir. r.-t. város rendórkzpitányl hivatalától. 2740— 1916. kp. sz. Hirdetmény. A M. kir. minisztériumnak 2040- 1916. M. E. sz. rendelete értelmében a kenyérnek és ke- nyérnemünek, úgyszintén más péksüteménynek előállításához szükséges bármily munkát tilos esti 6 órától reggeli 6 óráig túlterjedő időben végezni. E tilalom kiterjed a vendéglősökre, korcs- márosokra, italmérőkre, cukrászokra, kávéházak, kávémérések tulajdonosaira és kik kenyeret, ke- I nyérneinüket vagy más péksüteményt tulajdonképen üzletük részére leendő eladás vagy fel- használás céljából állítanak elő. Aki a tilalmat megszegi, az 1904. évi L. t.-c. 9. §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Jelen hirdetményben foglaltak ellenőrzésével a m. kir. csendőrőrsöt, és a rendőrőrmester utján a rendőrlegénységet azzal bízom meg, hogy az ellen vétőket minden alkalommal ide jelentsék föl. Nagybánya, 1916. julius 24. Smaregla Mihály i rendőrkapitán £ 1 „NYERS PER0CIB“ 32 százalékos o, lesifJoT3l3sat30L toevált * pótló peronosporas pea'rs'setcssrész’ííg* 1Ö0 kilogrammonkiní Í80 1 Viszont eladóknak megfelelő engedmény Szatmári Kereskedelmi r.=í CEMENT vályúk olcsó ár bar kaphatók Nagybányán, Kossníh Lajos-utca 7é. s: Sertések s szarvasmarhái részére nélkülözhetetlen. tvágy- és gyonKDrjavitű —— a ntiszlmogyorósi t—,-..i MLÁDEIOVSZKY LAJOS cégbejegyzett elsó temetkezési intézete NAGYBANYA, Felsőbányái utca 6. sz. Díszes újítások, uj mennyezefes ravatalok fővárosi mintára, faragványokkal. EGÉSZEN UJ BERENDEZÉSEK! Pontos, olcsó, gyors kiszolgálat és kifogástalan rendezés. Temetések rendezését vidéken is a lehető legrövidebb idő alatt elvállalja ::: 3 Sürgős esetekben éjjel is található. Lakás Felsőbányni-uíca 10. sz. Kapucsengő balkéz felől. '
