Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-06-04 / 23. szám

1916. Junius 4.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

23. szám. (3)

Útközben szóba álltak a hölgyek, a látszólagos hegyi lakóval, akinek feleleteiből következtették, hogy nem közönséges emberrel van dolguk.

— Azelőtt bizonyára jobb időket élt ?

— Tulajdonképen sohasem volt rósz dolgom.

— Másként beszél mint földijei.

— Volt is alkalmam többet tanulni, mint

nekik.

Midőn följutottak a hegyre, fáradságáért jutalmazni akarták a hölgyek.

— Köszönöm, borravalót nem szabad elfogadnom.

— Miért ? Ki tilthatja meg azt ?

— Nincs ugyan megtiltva, de hivatalos állásommal a borravaló össze nem egyeztethető.

A hölgyek hahotázva kérdezték:

— Ugyan mily állást foglal el ?

— Bajorország királya vagyok.

A hölgyek meghökkenve kértek bocsánatot, a király mosolyogva vigasztalta őket és barátságosan köszöntve, távozott.

Rosszabb a sajtóhibánál.

Viktoria angol királyné férjével együtt a porosz király és királyné meglátogatása céljából Stolzen várba utazott.

Ez alkalommal pihenőt tartott Kölnben, ahol tiszteletére kivilágították a várost. A szebbnél szebb transparensek sokáig képezték városi beszélgetések, sőt hirlapi cikkek tárgyát.

Valamennyi között legnagyobb föltünést keltette a fűszerkereskedők egyikeé.

Az üzlet tulajdonosa angol volt; jól emlékezett, hogy Angliában bárhol jelen meg a királyné, a másutt szokásos éljenzés helyett „God save thequeen“ (Isten áldd meg a királynét) szavakkal üdvözölték.

A jó ember az otthoni kedves szokás föl- elevenitésével akarta meglepni a királynét. Hogy a transparens minél díszesebb legyen, szobafestőre bizta annak kiállítását.

A szobafestőnek saját szakmájához tartozó munkálatai kifogástalanok voltak, tudása azonban nem emelkedett a helyesírás magaslatáig és „savé“ helyett „sahve“-t pingált; utóbbi sző pedig annyi mint: borotváld meg s igy a transpa- rensen olvasható voit:

„Isten borotváld meg a királynét."

Maga a királyné is jóizüt nevetett az eseten.

Heti krónika.

Igazán nem tudom megérteni, hogy lehet egy kg. cipőtalp ára 52 korona, mikor egy kg. szalonna csekély 7 korona. Az állatok zsirja tehát hétszeresen olcsóbb, mint a bőre. Eddig csak a malacnak a bőrét tudtuk igazán méltányolni, azt is csak pirítva, most azonban „döglött lovon patkó“ is sokat ér. A közmondás a sárga földig le van cáfolva.

Hogy azonban ne nagyon panaszkodhassunk, a drágulásban lépést tart egyformán minden, csakis igy lehet egyik szaknak a másikra eredményes megfejéssel hivatkozni.

A dohány pl. csütörtöktől sokkal becsesebb lett. 100 gr. purzicsán dohány eddig 4 K 60 fillér volt, most 8 K 30 fillér lett. Tehát körülbelül a duplája. A piacon a tej, tojás, ^tejföl, zöldség mind emelkedik a hegyek fölé, mint a Pókainé napja s még a retek is büszkélkedik a 4 filléres árral, mintha „jedes alma“ volna. Hússal, zsírral, napszámmal haladunk, emelkedik a drágaság, akár a hőmérő higanya és sokan azért nem mernek elmenni Nagybányáról nyaralni, hogy idegenben még sem adnak úgy ennivalót a könyörülő viszontelárusitók az embernek, mint a szülőhazájában.

A napokban három kövér disznóval találkoztam, olyan örömem volt, mint Ripnek, mikor a hegyek kincseit meglátta. Több mint 3500 koronáért kelt el a 3 állat! Ennyiért már csinos házat lehet venni, vagy akár egy szőlőcs- két is.

Büszkén röfögtek a döcögő haspókok s a merre csak vonultak, irigy és sóvárgó szemekkel nézett utánok minden halandó felekezeti különbség nélkül.

Mivel ilyen ritka és nagy szerencse ért, elhatároztam, hogy veszek egy 4 K-ás államsorsjegyet, úgyis már 15-én lesz a húzása, mert kövér disznóval találkozni még béke idején is kiváló nagy szerencse volt.

Bejártam a város sokféle hivatalos pénztárát, sokáig nem kaptam sehol. Végre Hará- csekéknél mégis csak volt. Igaz biz az, hogy csak nálok lehet legjobban még most is mindent kapni és ime már most várom a szerencsét szorongón, izgatottan. Nem is volna rósz, háborús pótlék helyett egy főnyeremény. Az eredmény iránt azonban méltóztassék türelemmel lenni, hogy szerencsét hoztak-e az élősúlyban 6 K 70 fillér áru disznók, azt lapunk 25-ik számában fogja tudatni a krónikás.

Almer Sándor dr. budapesti főorvosnak a király, önfeláldozó szolgálatai elismeréseid, a koronás arany érdemkeresztet adományozta a vitézségi érem szalagján.

Korponay Kornél kinevezése. Korponay Kornél feketefalusi birtokos a gyümölcsészet terén elsőrendű szaktekintély, akinek 24000 darab gyümölcsfája van s aki maga gyakorlatban kezel és valósit meg minden jó dolgot a gyümölcsészet érdekében. Korponayt most a földmivelési miniszter északkeleti Magyarországra nézve gyümölcstermelési szakértőnek nevezte ki, sőt fölkérte, hogy szolgáljon útbaigazítással, tanítással a gazdáknak s ahol szükséges, ott előadást is tartson, örömmel jelezzük, hogy Korponay erre a nagy jelentőségű, hazafias munkára szívesen vállalkozott.

A sebesültek istápolását a mai nehéz viszonyok között is kitartóan munkálja a hölgyek pénztára. Áldozócsütörtökön, jun. 1-én 110 üveg sörrel kedveskedett a kórházbeli katonáknak, akik azt harsány éljennel üdvözölték az ebédnél itták meg. 70 K 40 fillérbe került ez a szerény ünnepi adomány. S ezzel a kiadások összege 1966 K 40 fillérre szaporod«- ., holott a bevétel csak 1969 K 28 í volt. Biz ny most már ráfér a kasszára egy kis pénzbeli támogatás, nehogy végképp kimerüljön. A héten következő újabb adományok érkeztek: Koszorumegváltás a kereskedők körétől 10 K, Bernhardt Adolf né 4 K, evang. egyház perselye 5 K. Ezeket köszönettel nyugtatjuk s kérjük a nemes szivü közönséget, hogy úgy a közelgő pünkösti ünnepek alkalmából, mint az intézmény fenntartása érdekében továbbra is kegyeskedjék pénzbeli adományaival segítségünkre lenni, hogy a hazáért megsebesült fiuk iránt elismerésünk adóját ilyen alakban leróvhassuk s mikor a háború befejezését már oly közel reméljük, akkor ne kelljen feladni azt az istápoló szövetkezést, mely több mint egy év óta hézagpótlónak és a nehéz idők által kívánt helyes alkotásnak bizonyult. Adományok e lap szerkesztőségéhez (Felsőbá- nyai-utca 20.) címezve küldendők.

Az áll. elemi iskolák és kisdedóvók értesitője

megjelent 60 lap szűk, háborús terjedelemben, amely azonban mégis röviden, tömören teljesen tájékoztat az 1915/16. isk. tanévről. Külön cikkben emlékezik meg Czárich Ida haláláról. Azután az év történetét hozza. Tanítótestület. Gondnokság. Hitoktatás. Névsorok. Statisztika. Tandijak. Tudnivalók. Ezek a szokásos főbb rovatok, melyek mindarról tesznek bizonyságot, hogy a háborús nehéz időkben is a gyermeknevelés és tanítás ügye nálunk rendben ment eredményesen. Az értesítő szerkesztője Székely Árpád igazgató volt. A nyomdai munkát Nánásy István teljesítette. Mai számunkban az igazgatói jelentés egy részletét hozzuk. A jövő iskolai év szeptember 5-én kezdődik.

A jótékonycélu nőegyesület május 28-án d.

u. választmányi gyűlést tartott, melyen Szőke Béla titkár beterjesztette az évi jelentést, azután előkészítették a junius utolsó vasárnapján tartandó nagygyűlésnek tárgysorozatát. Végül Hoffmann Arpádné alelnök és Szőke Béla a titkár bejelentették lemondásukat a júniusi nagygyűlésnek.

Az iskolai vizsgálatokat az összes intézetekben befejezték csupán az érettség vizsgálatára készülő ifjaknak tart még az előadás főgimnáziumban s a polgári iskolában lesz nehány magánvizsgálat.

Stella Gyuláné Aradi Aranka estélye e hó 27-én szép sikerrel zajlott le. A Lendvay-szinház megtelt nagyszámú érdeklődő közönséggel s aki ott volt, az kellemesen szórakozott a vig és komoly pontokból álló műsor kitünően előadott darabjain. Hangversenynek nem mondható, mü- vészest-nek sem, mert hiszen nagyobbára műkedvelők szerepeltek benne, olyan elsőrendű, finom kabaré volt, válogatott pontokkal, amivel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy nem lehetett volna még jobban megválogatni az előadni valókat. De hát Honni sóit qui mal I pense. (Csak annak botránkozás, aki rosszat gondol.) Slelláné igen sikerült, szellemes prológot adott elő, valamint az egyes pontokat pompás bevezető beszédekkel fűszerezte. A 4. és ÍJ. pontoknál szerepeit még a művésznő énekszólóval, sok nagyon dallamos, megható és kacagtató nótát mutatott be nekünk, melyek közül a „Komédia“ a legszebb volt. Ennek pattogó ritmusú gyönyörű verselését igazi művészi tudással és sikerrel teljesen érvényre juttatta. A 8-ik pont kettősében is szerepelt Stelláné és elragadóan énekelt. 2. Glück Ilonka zongorajátéka az eddigi sikerekhez méltóan sorakozott. 5. Nagyon tetszett a japán tánc. Winkler P., Huszthy M., Rezső M., Gersohn B. és Nemes O. apró emberkék járták meglepő otthonossággal. 6. Sikerben versenyzett vele a „Baba kettős“, melyet már nagyobb babák: Kondor Adél és Günther Magda lejtettek és énekeltek. 7. A vörös ördögöt Kondor Sándor játszotta, aki egymásután két szerepben is megállotta helyét s kitűnő társa volt Stella Aranka, aki művészi nevéhez illő sikert aratott. A 8. pont megható duettjében Kondor Sánbor szépen csengő hangját külön is meg kell dicsérnünk. 9. Weisz Irénke kabaré dalokat énekelt nagy elevenséggel és hatással. Énekét csak ügyes táncza múlta felül. 10. A pesti cselédet (háborús aktualitás) Glavitzky Margitka játszotta el igen ügyesen, bátran és tréfásan. Igazán nem látszott rajta, hogy csak 24 óra előtt „ugrott be.“ 12. Nagyszerű befejezése volt az estnek Günther Magda, Kalecsky Vali, Magyar Erzsi, Stella Aranka magyar tánca, amit mindig jól esik a színpadon látnunk, különösen pádig, mikor ilyen tűzről pattant „urfiak és kisasszonykák“ járják. Az énekszámokat Glavitzky Margit és Glück Ilonka kisérték kifogástalanul zongorán. Tapsokban és csokrokban hiány nem volt s hogy az anyagi rész is jól sikerült, ennek bizonysága az, hogy mindenféle költségek és kiadások levonásával 111 K jutott a hadiárvák javára.

A mozi érdekében többen arra kérik az igazgatóságot, hogy tekintettel az uj órabeosztásra, Va 9 órakor kezdje az esti előadásokat.

Az ármegállapitó bizottságot arra kéri a vásárló közönség, hogy üljön össze és állapítsa meg újra a piaci árakat. Kétségtelen, hogy a 2 hó előtti árak elavultak, de tény az is, hogy a nyuzás és áremelés rettenetesen kezd terjedni, mint a ragályos járvány piacunkon, hihetetlen magas árakkal dobálóznak az eladók, miért is ettől a bizottságtól várják a sürgős intézkedést.

Az Országos Vörös Kereszt egylet Péter és Pál napi ünnepsége. A Vörös Kereszt Egylet központi igazgatósága elhatározta, hogy a folyó évben, Péter és Pál napján országos gyűjtést rendez. E célból felhívást bocsátott ki, mely !gy szól: Péter és Pál napja 1916. junius 29. a Vörös Kereszté. Áldozzuk e napon nélkülözhető filléreinket a Vörös Keresztnek, mely megszervezte az országban az önkéntes betegápolást, több ezer kórházat tart fenn és a hadszíntéren valamint a hadszíntér mögött több mint egy millió embernek állt segítségére, fenntartja a tudósító irodát, a hadifogoly gyámolitó hivatalt, a tábori raktárakat, a kórházvonatokat, a sebesült szállító oszlopokat, stb. Szeretetadományo- kat közvetít a harctérre, foglalkoztatja a sebesülteket és ingyenes jogvédelemben részesíti a katonák hozzátartozóit. A Péter-Pál napi gyűjtést a Budapesten (VI., Andrássy-ut 8. sz.) székelő: központi iroda, a helyi gyűjtő bizottság utján eszközli. Támogassuk a helyi bizottságot áldásos munkájában! A Vörös Kereszt Egylet Igazgatósága. Ennek folytán a nagybányai városi választmány is megtette a lépéseket, hogy említett napon ünnepséget rendezhessen s a befolyó jövedelem a nemes célra minél bőségesebb legyen. Múlt kedden előzetes megbeszélésre gyűltek össze a bányaigazgatóság tanácstermében a Vörös Kereszt vezető tagjai s elhatározták, hogy két irányban fejtenek ki tévé-