Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-30 / 18. szám
(2) 18. szám naqybAnya és vidéke 1916. Április 30. regnek katonája hős, a tisztviselője pedig önfeláldozó büszkeséggel végzi teendőit, legyőzni nem lehet soha. Tehát gazdagok a tisztviselők odaadásban, hazafias hűségben önfeláldozásban, kötelességteljesitésben, de ám szegények a földi javakban és most nem irigylésre méltók egyaránt, mint voltak pár évvel ennekelőtte, de a közbecsülés pálmája illeti őket, hogy nehéz, sőt súlyos viszonyaik közepette panaszra nem nyílnak ajkaik. Egy-egy sóhaj a béke után, vagy talán több falat után s aztán . .. csend és nyugalom . . . munka és munka! Gazdálkodás. A päradiosom bármily összetételű földben megnő és bőven terem, ha az napos fekvésű és erősen meg van érett trágyával javítva. A melegágyban vagy ládákban elnővelt palántákat májusnál előbb ne ültessük ki, mert a hideg iránt rendkívül érzékenyek Ültetése táblák szélére 150 cm. távolságra előre levert karók déli oldalára történik oiyformán, hogy a palántot alsó leveléig a földbe sülyesztjük, ahol a szárny újabb gyökereket fejleszt. (Konyhakerti növényeink között csak a paradicsomot kell igy ül élni; a káposztaféléket csak oly mélyen, amint csak a pa- lántás ágyban állottak.) Karó nélkül fél termést ős minőségben is silányat kapunk. Kiültetett palántáinkat a máusi fagyok (fagyosszentek, Orbán) ellen földdel vagy cserepekkel való letakarással védjük. Mivel a paradicsomnak kővér földben nagy hajlandósága van a bokrosodásra, célszerű már a tenyészet elejétől kezdve az előtörő hónaljhajtásokat állandóan lecsipkedni. Két-három vezérág meghagyásával igen szép termést kapunk. Művelése: az ültetés utáni időben gyakori és bő öntözés, gyomirtás, gyakori kapálás és kötézés. Szeptemberben a vezérágakat karómagasságban visszavágjuk, ezzel biztosítjuk a meglevő zöld gyümölcsök beórését. Köztes veteménye lehet káposzta, téli kala- ráb, téli fekete retek, bokorbab. Fajtái: korai törpe és Ticarazzi; későbbiek az Acme, President Garfield stb. Paprikát nálunk a bolgár szokott termelni, de mint igen jól fizető tömegterményt magunk is kultiváihatjuk, ha meleg fekvésű tápdus földdel rendelkezünk. Melegágyban nevelt palántái május közepén ültetendők 35—40 cm. sor ős tőtávolságra. Bő öntözésben és gyakori kapálásban részesítjük. Talaját ősszel, vagy korai tavasszal szoktuk előkészíteni érett trágya elterítésével és Erzsébet nagyasszony vállát, arcát mossa Sápadozó arca változik pirosra ; Mire a mosdással készen lesz egészen: Egy csöpp vér megalvad szája szögletében. Majd tetőtől-talpig öltözik fejérbe, Mint menyasszony vonul Zólyomi elébe; Összeforr az ajkuk, karjaik fonódnak, Nincsen semmi dolga ilyenkor a szónak. Kissé hosszantartó a Zólyomi csókja, Tüze a nagyasszony nyelvét is feloldja S deli lovagjának súg valamit titkon: »Legyen a tiéd is az, mi az én titkom!« Zólyomi megrendül a titkos beszédre, Mintha gőzölögne a Johanna vére; Megreszket a lába, a feje megszédül Erzsébet ajkától a lecsókolt vértül: »Verjen meg az Isten! Vipera szülöttje! Égessen örökké Johanna vércsöppie. Ne legyen e földön soha megnyugvásod, Vérpatakot öntsön örökös sirásod, Kinos zokogásod! . . .« Révai Károly. Nagy Péter érme. A hideg januári délután egy parasztház jó meleg kemencéje mellett ültünk, az egész tiszti kar és pár pillanatra szinte megfeledkeztünk a háborúról, a történelmet tanulmányoztuk, nézegetve Teli Vilmosnak és Fürst Valternek dupla arcképét. Jól emlékszem ép nálam volt a makk beásásával. Palántáit a jelzett távolságra ki* bi- rázdába ültetjük a nedvesség állandósítása végett. Lóférgek csigák és giliszták ellen ültetés előtt a talajt mészporral hintjük be. Édes fajtái az aranysárga, király paprika, Mauthner féle vastag husu stb. Ritkítás. A vetésnél az mondottuk, hogy a magvakat egyenletesen, sem ritkán, sem túl sűrüa vessük. Ámde a földbe jutott minden egyes magnak csirázóképpezsége nem biztos, a fércek is megtizedelhetik. A kelleténél tehát valamivel sűrűbben velünk. A sűrűn kelt növénykék azonban levegő, világosság és tápanyag hiányában felnyurgulnak, mint a sűrű erdő fái. Hogy tehát kikelt növényeink erőteljes és gyors fejlődését elősegítsük, azokat megritki'juk, több levegőhöz, napfényhez és táplálókhoz jutatjuk, Ritkitni kikelés után, ha a növények kissé erősebbek és eső után szoktunk. így a kihúzott növények gyökerei épek maradnak s azokat bátran felhasználhatjuk a hiányzók pótlására. A biztosabb megragadás céljából erre alkalmas növényvájó kanállal helyezzük át a palántákat az előre elkészített helyre, vigyázva a gyökerek épségére. Átültetés után még esős időben is erősen beöntjük, beiszapoljuk a növényeket. Pótlásra felhasználhatjuk a kiritkitott céklát, ugorkát, tököt stb. A ritkítást nem mindig egyszerre, hanem kisebb időközökben is végezhetjük a növények fejlődési állapota szerint. Általános szabályt erre adni nem lehet, mert figyelembe kel! vennünk a növény fajtáját, fejlődését, természetét és a talaj tápanyagokban szegény vagy dús voltát. Qyomlálás. Mint az élősdiekkel megtelt álle t fejlődése meg akad, leromlik, sőt el is pusztul, úgy öli meg a gyom kuituraövényeinket azáltal, hogy élelmességével elszívja ezek elől a táplálékot és nedvességet, elfogja a napot és lassanként teljesen elnyomja a magára hagyot nö- vérykét. Különös, hogy a gyomnövények nem igényesek és nem válogatósak, megteremnek mindenütt és minden körülmények között, nem kívánnak trágyát és kapálást. Irtásukat tehát hasonló szívósságai végezzük, mert ahol egyszer eisaaporodtak, ott a termelés jövedelmezősége kétséges. Az évelő gyomokat, mint tarack, na- dálytő, perje sib. már a tavaszi földmunkák alkalmával szedjük ki. Ne resteljünk lehajolni az az ásóval felkerült gyökérdarabkáért, mert nemtörődömségünket később keservesen fizetjük meg, Tanuljunk a bolgár kertészektől, kik lankadatlan szorgalommal két-három év alatt teljesen gyommentessé teszik — a más földjét. Az igaz, hogy nem napszámosokkal dolgoztatnak és munka közben nem a nap állását nézik, hanem meggörnyedve a drága anyaföldet tisztogatják a parazitáktól. Gyomnövényeinket ne engedjük magba menni, hogy utódokról gondoskodjanak, hanem lehetőleg még virágzás előtt irtsuk ki. Legalkalmasabb erre az eső utáni idő, a talaj és Redling ítél, mikor két baka egy mocskos, piszkos zsidót vezetett be. Az országúton fogták el, mikor vén gebéjével elakart hajtani az utolsó őrszem mellett. A szekeret már átkutatták, semmi gyanúsat sem találtak, most íme itt van maga a zsidó. Hatalmas, szikár alak, vastag selyem köpönyeg van rajta, nyakig sáros, kezében görcsösen szorongatva kopott tábláju talmudját. Alázatosan hajlongott és szörnyű gyorsan hadart németül, persze zsidós dialektusban. Kacsi őrnagy mereven nézte az elfogottat, mintha valami nem tetszett volna neki a kinézésén. »Motozzátok meg!« Szólt a bakákhoz magyarul. Az öreg Mózes összerezzent, pedig az őrnagy szavainak modorából egyáltalán nem következtethetett a parancs értelmére. A katonák levették róla a kaftánt, az ezalatt levő szürke nagykendőt, tódott fódott kabátot és a mellényt. Átkutatták a leszedett ruhadarabokat. Majd lehúzták a csizmáit is, a csizmaszárt meghasitot- ták a bajonettel, de sehol sem találtak semmi feltűnőt. Most végigtapogatták az atyafit s már úgy látszott, hogy eredménytelenül, mikor az egyik bakának az ing alatt megakadt a keze. A zsidó elsápadt. A baka nem volt rest, lehúzta róla az inget és a piszkos cafat alatt valami ezüst érem függött egy hajszálnyi vékony aranyláncon. Mikor ott babrált a szakái alatt hosszú körme megakadt benne és az alázatos ősz zsidóból egyszerre egy bátor tekintetű fekete ba- juszu ember elszánt arca uézett felénk. Keserűen mosolygott. puhasága, amikor a gyomok gyökereikkel kihuz- hatók As a talaj nem rongálódik meg. Száras időben a gyommal rögök jönnek föl, sőt növényeinket is kifordítjuk. A kézzel kihúzott gyomokról a főidet lerázzuk, csomóra gyűjtjük és a hamuval, korommal keveredve két év múlva igen jó keveréktrágyát ad. Az óvelők gyökereit és vastagabb szárait sertéseink elé dobjuk ; kitűnő takarmánypótlők. Kapálás. A növény életfeltételeinek ismerete után természetesnek találjuk a fejlődő növény, illetve a talaj gyakori kapálását, melynek célja gyomok irtásán kívül a talaj porhanyi- tása, szellőztetése, a föld szine hajcsövességé- nek szétrombolása által a nedvesség elpárolgásának meggátlása. Kapálni akkor kell, ha a talaj összetömődött és a gyomok elszaporodtak. Laza homokos talajon ritkábban; nehezebb, kötöttebb agyagtalajon gyakrabban. Ez utóbbi talaj ugyanis tömöttebb összetételénél fogva kevésbé légjárható. Megporhanyitott talajban a gyökerek jobban terjeszkednek. A tápanyag átalakulása és felvétele tökéletesebb és a talajnedv megmaradása biztosabb. Sok eső, vagy gyakori öntözés után az összetömődött föld kapálást kíván. Minél gyakrabban porhanyitunk, annál szebben fejlődnek veteményeink. Nagyon száraz vagy sáro3 föld, esős idő talajmunkára nem alkalmas. Az első kapálást, mig növényeink kicsinyek, sekélyen végezzük, lehetőleg, kis kapával. Később, amikor a növények kifordításától nem kell félnünk, gyökerei is mélyebbre haladtak, nagy kapával mélyen dolgozzunk. Zöldséges ágyaknál a taposást elkerülhetjük, ha az utón, vagy egyik k'apálatlan sorközben haladunk, Táblás művelésnél forduljunk vissza minden lépés után és lábunk nyomát tüntessük el. — Növényrészek, levelek, ugorka és tökiadák föld alá nekerüljenek, káposzta és saláta szikes földet ne kapjon. A burgonya, tengeri, káposzta, bab, borsó, paprika és paradicsomot második kapálás után feltöltjük, azaz töve köré a földet magasan felhúzzuk, mely művelet célja, hogy a felhalmozott földben a gyökérzet vagy gumók fejlődését, szaporodását elősegítsük és a növények állását biztosítsuk. Mivel a felhalmozás által a talaj felületét megnagyobbitjuk és igy kiszáradását előmozdítjuk, száraz talajon, a burgonya és paradicsom kivételével más veteményeinknél a feltöltögetóst mellőzzük. — A második kapálást ezzel egybekapcsolt töltögetést mindenkor virágzás előtt szoktuk végezni. Várady József. Külföldi esetek. Az élelmes czipész. Midőn Octavianus az actiumi tengeri csatát Antonius ellenében megnyerte (31. Kr. sz. e) uralkodója lett a római hatalmas birodalomnak. — »íme uraim, egy átváltozás! A galíciai zsidóból egyszerre orosz vezérkari tiszt. A két bakához fordult: »Jó fogás volt! Megérdemlitek a nagy ezüstöt!« Tiszta magyarsággal, csengő hangon beszélt. — »Kém vagyok. Elfogtatok. Meghalok. Tudom. Vallatni hiába vallattok; úgysem tudtok meg tőlem semmit. Lőjjetek főbe: a kém sorsa ez. Mielőtt azonban meghalnék az orosz katonának volna egy kérése a magyar honvédek tisztjeihez, ha az őrnagy ur megengedi « — »Tessék 1« Mindnyájan felálltunk és kevéshijja, hogy nem tisztelegtünk. — »Előkelő katona családból származom, atyám a XCCVII. hadtestnek volt a parancsnoka, gróf Szlobodszkojov. Tizévé teljesítek kém- szolgálatot, hol mint cirkuszi birkózó, hol mint molnárlegény, hol pedig mint festőművész. Ismerem jól egész Magyarországot, különösen a Bártfától Besztercééig való vidéket. Tíz év alatt jól megismerhettem. Kedves nép vagytok. — Nem vagyok politikus, nem is követtem egyéni érzéseimet, vezéreszmém a szlávok világbirodalma volt, buzditóm az orosz vérem Eleget tettem az eszme megvalósításáért. Igazam volt-e vagy nem? . . . Elhallgatott. A merész arc pár pillanatra meglágyulni látszott. Talán eszébe jutottak gyermekkori emlékei a Lyjerka partjairól, vagy ki tudja, hogy mire gondolt ? »íme az érem 1« Leoldotta melléről. »Egyik ősöm kapta Nagy Pétertől és azóta
