Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-12 / 50. szám

1915. December 11 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 50. szám. (3) szágufat, melyet az utóbbi években újjáépítettek. Benne az utolsó honvédtisztet vesztettük el Nagy­bányán, most már se közkatonánk, se tisztünk nincs többé a 48 ások közül itlhonn. (Budapes­ten még Thaisz Péter a mi fiunk, aki 48-ban Kazincy mellett szolgált). Nagy György temetése ma d. e. 11 és '/, órakor volt a város és vidék nagy részvéte mellett. A család gyászlapja igy hangzik: özv. Nagy Györgyné szül. Schik Mária úgy a maga, mint gyermekei, unokái és dédunokái nevében szomorúan tudatja, hogy nagyon szere­tett férje: Nemes Nagy György nyug műszaki tanácsos, 1818—49 iki szabadságharcbeli honvéd hadnagy, a Ferencz József-reud lovagja, folyó hó dec 9 én, éjjel 11 órakor, életének 84-ik, igen boldog házasságának 54 ik évében, az üdvössé­günkre rendelt szentség felvétele után, csende­sen halt meg. A drága halottat róm. kalh. egy­házi szertartással folyó hó 11 én délelőtt 11 és V2 órakor kisérjük örök nyugalomra. Gyermekei: Nagy Ignác és neje Balogh Margit, Dr. Nagy Emil és neje Dávid Janka. Unokái: Sári, Marcsa, Gyuri, Katus, Biri, Klári, férje: dr. Mándy Lajos és Nagy Pál. Dédunokái: Mándy Kiári és Lali. Lelki üdvéért a szentmisét a Szt.-Háromság- templomban a temetés napján 9 órakor fogjuk a Mindenhatónak bemutaítatni. Legyen áldott emléke 1 Ítéletidő. Nincs viz, nincs tűz. Nagybánya, 1915. dec. 11. Óriási felhőszakadás csapása nehezedett tegnap Nagybányára és környékére. Megeredtek az ég csatornái és egész nap körülbelül éjfélig ömlött a sürü, nagyszemü, meleg eső, amely fel­olvasztotta a hegyek vastag hórétegét s a pata­kok megduzzadva, mint őrült szörnyetegek rohan­tak alá a völgyekbe. Már a délutáni órákban sokfelé kiöntött a viz, este pedig valóságos árvíz kerekedett a Tó­köz, Hajnal-utca, a Kürt utca, Rák-utca, Mikszáth-, Pénzverő-, Varga-utca stb. stb. tájékán. A veres- vizi-uton 30 centiméteres patak folyt (ép igy a Rák-utcán ős Vár-utcán keresztül ki a piacra). Az István király szálló előtt szép, terjedelmes, tükörsima tó kerekedett, melyben gúnyosan ját­szott az ivlámpa fénysugara. A Gyarmat utcán sok házból ki kellett la- koltatni az embereket, meg a kereszlhegyi Mély­soron is. A Zazar szinültig megtelt és gyorsvonat sebességével, vadul rohant, rengeteg fát és sze­metet táncoltatva szennyes hullámaiban. A ka- laxanti hidat elvitte a viz, a kereszlhegyi hi­dat megrongálta, a balparti hídfőnél mintegy őt méter széles partot elvitt s most a hid lábának a háta megett folyik a viz. Az a nagy baj, hogy az ár vízvezetékünket is nagyon megrongálta Felsőbányán az 1. számú zuzónál, mintegy 20 méter hosszban elvitte a Zazar a csöveket, igy a forrás nem szállíthat semmit a medencébe. A kereszlhrgyné! pedig, a hídnál, a partsza­kadás eltörte a csövet, ahol aztán éjjel a me­dence vize is mind kifolyt s igy ma, szombaton arra ébredt Nagybánya, hogy a rettenetes árvíz dacára, nincs egy kanál viz sem, már t. i. ivóviz. A polgármester ma reggel fölment Felsőbányára egyik vizvezeléki szerelővel, hogy a bajon sür­gősen segítsenek, de úgy hisszük, pár napig el fog tartani, mig vizet kapunk. Az áradat, a fernezelyi völgyben jövő városi kis vasutat is megrongálta, az utat, töl?ést a Fer- nezely pataka több helyt elvitte s igy nem lehet városi fát szállítani a raktárba, a borpataki raktárt meg elvitte egészen a viz, igy egy da­rabig famizóriánk is lesz. Szóval nincs viz és nincs tűz. A sok nyomorúságot, drágaságot még ez a csapás is tetőzi. Úgy egyeseknek, mint a városnak, kincstár­nak igen sok kára van. A vasutak nem járnak. A tegnap esti 10 órás vonatot ma reggel hozták be átszállítássá]. Buságná! a hid annyira meggyengült, hogy a vonat nem mehetett rá. Ma sem Szatmárra, sem Erdély felé nem indult a vonat. Felsőbányán a piac is viz alatt állott, a kisebb ufcákból, sok istállót, pajtát vitt el uz ár Sok fát is hordott A Bcdi-tó szintén kiöntött, Fernezeiyen különösen a Felső-Handalban tett nagy kárt, a kis vasút töltésében, az árvíz s a gereblyéből elvitt vagy 200 m3 fát. A felső han- dalban sokan kiköltöztek. A tegnap leesett vizmenyiséget nálunk hi­vatalosan 63 m. méterben állapították meg. ami annyit jelent, hogy egy négyzet méterre 63 liter eső esett. Elképzelhető milyen óriási víztömeg ez, mikor nyáron a legkiadósabb napon 30—35 mm. szokott lenni. Persze sokat szaporított az olvadó hó. Ma a Zazar egy métert apadt, a barometer 739-ről 742 8-ra emelkedett s igy kilátás van reá, hogy az eső megszűnik, ami nagyon kívánatos is, mert egy újabb ilyen áradás tisszer annyi kárt okozhatna. Legújabb. A vasúti közlekedést Szafmár felé átszál­lással fenntartja a Máv vezetőség. Reggel megy a vonat, este jön 10 órakor, mig lehetséges. Valószínű, hogy holnap este már rendesen jön a vonat. A szamosvölgyi vonalon a közlekedés előreláthatóan 48 órán át szünetel. A vízvezetékre uezve — mint lapunk zár­takor értesülünk — a vizsgálat, annyit állapított meg, hogy a hiba Felsőbányán a városi faraktár és csendőrlaktanya közt van, de hogy milyen méretű az és mennyi idő alatt pótolható, arról ma még megközelítő véleményt sem lehet, al­kotni. Heti krónika. Kedden éjjel az István-torooy éber haran- gozója egy órakor meghúzta a nagy harangot. Rögtön elterjedt Asszonypataka ősi kis városá­ban, hogy letiportuk a szerbeket, végiggázoltuk Montenegrót, tengerbe dobtuk a szopott galuska szájú angolokot. Én azonban egészen másképp gondolkoztam. Mindjárt tudtam, hogy ez a rósz álomból eredő téves harangszó nem jót jelent, valami baj lesz Köpeczen. És csakugyan csütörtökön mindjárt jött a hir, hogy a reggel 9 óra 13 perces és d. u. 3 óra 42 perces vonatok beszünnek. Alig virrad, már is alkonyul. Most örültünk neki s ime két hét alatt beadta a kulcsot. De ez semmi, ma megszűnt végképp minden vonat. Ez pedig úgy történt, hogy tegnap óriási esőzés indult meg, ömlött a lé az égből, meg a hegyről s az áradat rengeteg kárt tett környékünkön mindenfelé Megrongálta a vasúti töltéseket és hidakat is s igy ma nem indult vonat Nagybányáról. Mindez pedig a hivatalos meteorologiai megfigyelésekben csak igy volt jelezve: »Enyhe, elvétve csapadék.« S »Az Újság« csütörtöki számának illető rovatában a kisasszony még esernyő nélkül sétált. Köszönöm én az ilyen enyhe, elvétve csa­padékot, mikor magam is két helyen vádoltam át a Rákóczi-téren a csendes tengeren, mig végre megázva bár, de törve nem hazaérkeztem. S amikor bizonyosat» az egész országban mindenfelé nagy árvizek keletkeztek. Szegény hazánknak nem elég a vérontás, a téli háború, még egy téli árvizet is meg kellett érnie éppen a leg.nostohább korszakban. Nem tudjuk mi történt az országban, mert lapok nem jönnek s még sok helyütt a telefon, táviró is megrongálódott. Ez a hetünk tehát noha emlékezetes, de bi­zony nagyon szomor., igen sok kárt okozott a szegény embereknek. Most ott állunk, hogy a kályhában nem lesz tűz, a dézsában nincs viz. Az utóbbin még csak segíthetünk valahogy, ha nincs viz, iszunk bort, de a tüzhiányon már nehezebb segíteni, legfeljebb az el nem kelt lappéldányokat égetjük föl, azokért úgy sem nagy kár, legalább annál többet ér, ami megmarad s ha éppen kell, még a papírkosarat is szívesen föláldozza a krónikás. Katonai kinevezések. Ifj. Farkas Jenő és Spáczay Zoltán felsőbányái fiukat, akik a harc­téren vannak, hadapródokká nevezték ki. Krlzsán János szép és nagy olajfestményére még mindig lehet számokat tenni Hoffmann Ár­pád üzletében, 1 K-jával A hadbavonuló művész értékes alkotását ismételve ajánljuk a t. közön­ség szives figyelmébe. A sebesültek a múlt héten százon felül vol­tak. December 7-én Berks Emmi 14 személyre küldött vacsorát, Kovács Lili pedig 36 személyre sertésaprólékot. A múltkori ajándéksajt is ki lett osztva s a vacsorapénztár 55 személyre szintén disznósajt és aprólék vacsorát adott s erre 18 K 80 fillért költött. A héten újabb adomány érke­zett Bernhardt Adolfnétó! 5 K és Wenk Gyulá- nétól 15 drb tojás és egy nagy üveg körte be­főtt. (A befőttet áttettük a Vöröskereszthez.) Az eddigi bevétel 921 K 28 f, kiadás 892 K 72 f készpénz 28 K 46 f Kérjük a t. hölgyközönsé­get, hogy a karácson ünnepe alkalmából, akik szándékoznak küldeni sebesülteknek ételnemüe- ket, szíveskedjenek f. hó 18 ig velünk tudatni azt, hogy mit és hány személyre, mikor külde­nek, hogy a beosztást tervszerűen eszközölhessük. Tisztelettel Révész Jánosáé és Soltész Elemérné. Jótékonycélu hangverseny. F, óv december 27-én este 8 órakor a Lendvay-szinházban dr. Lakatos Mihályné és Orlowszky Frigyes főgimná­ziumi tanár jótékonycélu hangversenyt rendez­nek. A műsor gordonka-zongora és szoló-zongora számokból fog űllani, amelyekhez esetleg egy vagy két énekszám is hozzájárul. Az eddigelé megállapított műsor következő: 1. Grieg : A moll szonáta, 1. tétel (Orlowszky F.) gordonka és Smaregla Sári zongora. 2. Schumann: G moll szonáta, 1. tétel. (Gál Lujza zongora). 3 a) Saint- Saéas : Hattyú (La Cygne), b) Rubinstein : Melo­die, c) Popper: Gavotte (Orlowszky F, gordonka, dr. Lakatosná zongora). 4. Liszt: Polonaise E dur. (Aimer Anna zongora). 5. e) Goltermann: III. koncertből a 2 ik tétel; b) Popper: E moll koncertből a 2 ik tétel; c) Popper-Tarantella, G j dur. (Orlowszky, dr. Lakatosné) Iskolás gyermekek segítésére adott a ref. egyház 103 K 75 fillért azzal, hogy ebből a ref. vallásu tanulok segélyeztessenek. A rkath. egy­ház 80 tanulónak ad teljes rend ruhát. Adott özv. Pellion Béláné szül. incze Lujza úrnő 20 K, Molcsány Gáborné, Veress László 10—10 K, Révész János, Thorday Imre, Lakos Imre, Stein- feld Sámuel, dr. Winkler Jenő, Szűcs Károlyné, Agrikola Katinka, Bómmersbach Feri 5—5 K, Miskolczi Sándor csizmadia 1 pár csizmát 24 K, Radó Andor 3 pár cipő s 6 pár harisnyát 36 K, dr. Wass Gyulánó 1 harasztkendőt 4 K értékben. Ez adományokat tisztelettel köszöni a tanító­testület. Gyászhir. Zalatnán nov. 29-én éjjel, 57 éves korában meghalt Kőrös Rezső főmérnök, aki pár év előtt a fernezelyi kohónál tett szolgálatot. Dec. 2 án temstlék d. u. 2 és */* órakor. Nyu­godjék békében 1 A selyemgyüjtéshez hozzájárultak: Makray Mihályné, Fülep Imrénó (másodszor 3‘/a méter uj selyem) Balezer Györgyné, Steinfeld Samuné, Stoll Tiborné (4 alj) Buday Etelka, Székely La- josné, Korponay Kornélné, Gurszky Lujza. A ka­bátok varratásának költségeinek fedezésére Ber­talan Miklós 10 K-t (névnapmegváltás cimén) és Soltész Gyulánó 10 K-t adott. Eddig 25 kabátot adtunk át olyan katonáknak, akik mostanában bevonultak, iletőleg a harctérre mentek. A selyem- gyűjtést folytatjuk. A szives adományokat hálásan köszöni Neubauer Hermia. Gyászhir. Szőke Béla helybeli rk. plébános testvére Szőke Ferenc kir. postatakarékpénztári számtanácsos nov. 29 én n eghalt 61 éves korá­ban. Dec. 1-éu Gödöllőn helyezték örök nyuga­lomra. Áldás és béke poraira! Adomány. Marosvásárhelyi Tordai Imre h. polgármester 5 koronát küldött szerkesztősé­günkhöz egy mezítlábas gyermek topánkájára. A helyi hadsegélyzőbe juttattuk. Verő László meghalt I Nagy tehetségű, szép jövőt ígérő művészember pályájának fonala sza­kadt ketté a napokban Nagykőrösön. Meghalt Verő Laci, a kitűnő szobrász, aki annyit küzdött, iparkodott s akit annyira mellőztek egész életén át. Mint egészen fiatal ember alkotta meg a Lendvay szobrát, a melyről Jőksi Mór, Donáth ás más hires emberek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Akkor jött haza Amerikából 10 évi tanulmányos kínlódás ulán Verő Laci s mindjárt Lendvayval köszöntőit be itt. Büszkék lehetünk alkotására, mert ez Magyarország legsikerültebb mellszobra. Sajnos, hogy nagy tehetségével nem érvényesülhetett a mai céhrendszer mellett. Pá­lyázott ő az Erzsébet-szóborra, Kossulh-szobrokra (pl. Debreczenben, ahová remek tervet küldött be), sohasem ő volt a szerencsés, a dicséretet rendesen megkapta, de a megrendelést nem, mi­velhogy nem volt a klikknek tagja. így aztán dekoratív szobrászatra adta magát, (Luther szék-

Next

/
Thumbnails
Contents