Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-17 / 42. szám
18-tól november 17-ig bezárólag terjedő egész aláírási határidőben történő aláírásnál változatlanul 98 korona. A harmadik hadi kölcsönnél is a legkisebb egyezhető összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. A harmadik hadi kölcsön kötvényei 1915. november 1-től kezdődőleg évi 6%-kal, minden év május 1-én és november l én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1916. május 1-én esedékes. Az aláírás illetve befizetés napjától a folyó évi november 1-ig terjedő időre eső kamatok akként téríttetnek meg, hogy a folyó évi október hó 21-e előtt eszközölt jegyzéseknél, illetve befizetéseknél a kötvények aláírási ára 30 fillérrel kisebb összegben van megállapítva, mint az ezen időpont után történő jegyzéseknél. Az aláirt összegek ellenértéké az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg new halad, az aláírás alkalmánál mindenkor az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a a részletekben történő befizetés is meg van engedve, de ez esetben az aláírás alkalmával az összeg 10% a bizlositékképen leteendő és pedig a kir. állampéuztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-cz, alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, mig a többi aláírási helynél vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig az aláírási helyeknél a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915. deczember 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%a legkésőbb 1915. deczember 18-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25% a legkésőbb 1915. deczember 28 ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1916. január 8-ig, Az utolsó részlet befizetése alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja illetőleg visszaadja. A jegyzés czéijaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. (2) 42. szám. az ellen a cenzúra ellen, amely a hadviselés érdekében föltétien szükség — a törvényhatóság határozata szerint is „teljes megnyugvással látja minden jóravaló honpolgár, hogy a napisajtóban minden olyan közlemény, amely a hadjárat eseményeire vonatkozik, közlés előtt a legszigorúbb ellenőrzésnek tárgya“ — hanem az ellen a cenzúra ellen, amely szinte ellenkezik a hadviselésnek messzebb vitt és itthon szükséges érdekeivel. Számtalan esetben látta, panaszolja Erdély első törvényhatósága, hogy olyan teljesen tárgyilagos és tudományos alapossággal megszerkesztett vélemények, amelyek a közélelmezés kérdésére vonatkoztak, tehát a polgári lakosságnak szolgáltató képességét és ellenálló erejét szolgálják, egyáltalában nem jelenhettek meg a sajtó egyes orgánumaiban. Rég vártuk ezt a hangot. A sajtó szabadsága épp úgy nem a mi szabadságunk, ahogy a parlament szabadsága nem a képviselők szabadsága és kolozsvári határozat annak a hatalmas bizonyítéka, hogy a közönség tisztában van vele, hogy mit jelent a cenzúra . . . nem az újságírónak, de a köznek. A kritika szabadságát a háborúban csak a sajtó képviselheíi — a sajtó nagyon jól tudja, hogy milyen pontokon érvényesithető a kritika, csakis ott érvényesíti, ahol muszáj és ahol lehet. A cenzúra, általában elismerjük, hozzátartozik a háború rendjéhez — de az is hozzatar ozik a A befizetés alkalmával az aláíró fél az alá Írási helytől pénztári elismervényeket kap, a melyek a fél kívánságára 1915. deczember 1-től kezdve a in. kir. pénzügyminisztérium részéről úgy a szabad, mint a zárolt jegyzésekre vonatkozólag egységesen kiállítóit ideiglenes el- ismervényekre fognak kicseréltetni, a mennyiben eddig az időpontig a végleges kötvények kiadhatók nem lesznek. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kívánságára ki- ! adott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzété- íetni A végleges kötvények kiadása költség- mentesen ugyanazon a helyen íog történni, a hol a pénztári elismervények, illetve a fél kívánságára kiadott ideiglenes elismervények kiadatlak. A harmadik hadikölcsön kötvényei — ép úgy, mint az első és második kadikölcsön 6%-kal kamatozó kötvényei - zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláíró, a ki az általa jegyzett kötvényeket az aláírás alkalmával zárolja és ezt a zárolást öt éven át fel nem oldatja, azt a jogot nyeri, hogy az öt évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb azonban 1920. november 1 én a kötvényen alapuló követelését, e naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre, felmondhatja. A m. kir, kincstár köteles az iiykép felmondott kötvényeket legkésőbb 1921. november 1 én névértékben visszafizetni. A harmadik hadikölcsön zárolt kötvény- darabjainak úgy a felmondási, mint a visszafizetési időpontja tehát teljesen egybeesik a második hadikölcsön zárolt kötvényeinek felmondására és visszefizetésére megállapított határidőkkel. A zárolásból kifolyólag az aláíró felet költség nem terheli. Zárolásnak c^ak 1000 koronát meghaladó összegű jegyzéseknél van helye; itt a legkisebb jegyzés 1050 korona. A m. kir. pénzügyminisztérium fentarlja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett ezt a | kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás ! — ép úgy, mint a második hadikölcsön 6%-kal : kamatozó kötvényeinél — 1921. május 1-étmeg- | előző időre nem történhetik meg, A kamatok ép úgy, mint felmondás esetén a kölcsön kötvények tőkeértéke minden fennNAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE _ a háború rendjéhez, hogy ez az egész rend csak ott és csak anyiban térjen el a polgári jogrendtől, ahol feltétlenül szükséges. Ami baj, ami orvosolni való az itthonn küzdő országban van, az nem a háborúnak a kis érője, hanem a kapkodásnak, a dolgok rossz, azt mondhatnék: ártalmasán rossz megítélésnek — a háború épp úgy nem jelenti azt, hogy muszáj drágaságnak lenni, hogy muszáj az uzsora aranykalászainak virulni, mint ahogy nem jelenti azt, hogy muszáj hallgatni, muszáj dobzsét mondani mindenre. Nem beszélünk szabadságjogokról hiszen ma minden jóra való ember lelkesen éri be azzal a szabadságjoggal, amit a Dienstreglama biztosit neki, de a hadviselés érdeke, hogy, bizonyos dolgokról igenis lehessen beszélni. Aki figyelemmel kisérte a háború előzményeit és az ólombetűk hasadékán belátott a háborús országok életébe, az tudja, hogy amit olyan sokáig pohárköszöutő frázsisnak mondottak, hogy a sajtó nagyhatolom, az valóban igaz. A sajtó nagyhatalom. És a katonái, az a rengeteg millió kis ólombetű kimeríthetetlen taríaiókserege az általános népfölkelésnek, de hogy a hivatását, a nemzet, a hadviselés érdekében szükséges hivatását teljesíthesse, hogy mintegy polgárőr séga legyen az itthoni életnek, nyomozó közege a bűnnek és pajzsa a nemzeti akaratnak, ahoz szükséges, hogy hadtápvonalát : a gondolatot ne álló és a jövőben behozandó magyarországi adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fizettetik ki. A kölcsönre történő befizeíésekre a mo ratorium alá nem eső belétek — a felmondási határidő betartásával — korlátlanul igénybe- vehetők. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily czégnél 1914. évi augusztus hó 1-je előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratorium feloldó rendeletben fogiait korlátozások alá eső belélek azonban a kibocsátásra kerülő járadékkölcsön-kötvényekre történő be fizetések czéijaira csupán a jegyzés idejében fennálló összegük 50n/o-a erejéig vehetők igénybe. Azok, akik a befizetésekre ilyen, egyébként a moratórium-feloldó rendelet alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy czégnél, illetve annak az intézetnek vagy ezégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, a melynél a bevétel el ven helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig úgy a szabad, mint a zárolt darabokra, az osztrák - magyar bank és a m. kir. hadi kölcsönpénztá a járadékkötvényeknek kézizálogul lekötése melleit a névérlék 75% áig, a mindenkori hivatalos váltóleszámítolást kamatlábon, tehát jelenleg 5% os kamat mellett, nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi deczember 31-ig maradnak érvényben. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkor hivatalos váltóleszámi- iolási kamatlábon nyújt a náluuk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meghosz- szabitoíl ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében 1917. decsember 31-éig szintén részesülnek. A fenti befizetési határidők alatt folyósított kölcsönök után, a félkivánságára, a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási ka- matlább helyett, 1917. évi deczember 31-ig, évi 5%-os állandó kamatiább biztositattulik. Ezenfelül az osztrák-magyar bank és m. kir. hadi kö’csönpénztár a fent körülírt módozatok mellett azoknak, akik igazolják, hogy a jelen aláírási felhívásban fogiait befizetési határidők alatt az aláírásra bocsátott hadi kölcsön jegyzése céljából más hitelintézetnél (bank, takarékpénztár, hitelszövetkezet stb.) vagy bank- czégnél vettek fel kölcsönt, ennek a kölcsönnek visszafizetésére évi 5%-os állandó kamatlábon fognak uj kölcsönt nyújtani s ennek a kölcsönnek meghosszabitásánál is évi 5%-os állandó kamat ába! fognak alkalmazni: ez a kedvez1915. Október 17 vágják el és az előtte hömpölygő tengert: a népleiket, na blokirozzák előre. A közönségnek több szüksége van a sajtó szabadságára, mint valaha és Kolozsvár városé az érdem, hogy ezt nyíltan kijelenti, amikor tiltakozik a gondolat moratóriuma ellen. Elment. Elment . . . Hogy kicsoda ? Azt ne kérdezzétek; Csak ejtsétek érte Legforróbb könnyetek’! Hiszen szerettétek ót ti mindannyian, Mégis én szerettem Azért a legjobban. Úgy nőttünk mi ketten Ifjakká egyszerre, Miként egy anyának Két ikergyermeke. Szerettük is egymást Mint testvér a testvért, Szivemből sajnálom, Hogy ez már véget ért.
