Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-19 / 38. szám

1915. Szeptember 19 való részesítés nélkül is. Úgy a községek­nek, mint az illető egyéneknek nagy ér­deke, hogy az utóbbi módon elbocsátottak is részesüljenek azokban a jótétemények­ben, melyeket az utóbb megsérültek él­veznek. Sokszor csekély fájdalommal egybe­kötött, vagy épen fájdalommentes javító sebészeti műtét, gyógytorna és gyógyfür­dők által a béna katona teljesen vissza­nyerheti illető testrészének hasznavehető- ségét, teljesen egészséges emberré válhat. Műláb alkalmazásával még az is mankó nélkül mehet és dolgozhat, kinek mindkét lábát levágták. A mökézzel s különösen az ehhez idomuló szerszámokkal és esz­közökkel, különösen a mezőgazda és ipa­ros a legtöbb esetben folytatni képes ko­rábbi mesterségét. A rokkant iskolában el­sősorban arra tanítják a sérülteket, hogy csonkasága, bénasága dacára is képes le­gyen korábbi foglalkozását fotvtatni, hogy ha pedig ez egyáltalában nem lenne le­hető, a sérültet megtanítják olyan uj fog­lalkozásra, melyet csonkasága és bénasága dacára is űzni képes. Például azt a föld- mivest, aki mindkét lábát tövéből elvesz­tette, megtanítják cipészségre vagy szabó­ságra stb. Ebben a háborúban megsérül­tek és a katonaság által már végleg elbo csátottak a fenti jótéteményekben egészen ingyenesen részesülhetnek, ha mielőbb je­lentkeznek. A háború befejezte után je­lentkezők már nem lesznek figyelembe vehetők. Az előadottak alapján felhívom alis­pán urat, tegye a fentieket minél széle­sebb körben közhírré és utasítsa a köz- igazgatási hatóságokat, hassanak a köz­ségekben levő végleg elbocsátott csonkul- takra és bénákra egyénileg is oly irány­ban, hogy orvosi utókezelésre, mesterséges testrész alkalmazására, illetve rokkant is­kolába való tanulásra mielőbb jelentkez­zenek. Á jelentkezések történjenek kis és nagyközségekben a községi elöljáróságnál, rendezett tanácsú városok, valamint tör­vényhatósági városokban pedig a polgár- mester által kijelölt szervnél. A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester által kijelölt szerv igyekezzék a jelentkező ál­tal bemondott adatok valódiságáról meg­győződést szerezni, továbbá amennyire a behatóbb orvosi vizsgálat nélkül ez lehelő, megállapítani, hogy az illetőnek orvosi utókezelésre, mesterséges testrésszel való ellátásra, vagy rokkant iskolában való ok­tatásra van-e szüksége. Mindezt jelentse a Csonkított, Béna és Belbeteg Katonákat Gondozó Hivatalnál, mely (az ugyanakkor megszűnő Csonkított és Béna Katonákat Gondozó Bizottság helyett) f. évi szeptem­ber 1-én kezdi meg működését. Cime: Bu­dapest Országház, VII. kapu III. bizottsági terem. A hivatal hatáskörébe fog ezután tartozni, hogy az utókezelésre, művégtagra és oktatásra rászoruló volt katonákat a ne­kik megfelelő intézetbe behívja. Meg vagyok róla győződve, hogy alis­pán ur hazafias érzésével és szociális ér­zékével a haza védelmében megsérült ka­tonák érdekében indított akcióm sikeréhez a maga részéről is hozzá fog járulni és hogy a közigazgatási hatóságok minden lehetőt elfognak követni az érdekeltek fel­világosítása iránt. Ti . (2) 38. szám. ________ ,/ N AGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Gépészek és fűtők szabadságolása. E tárgyban 12 500 sz. a. a honvédelmi mi­niszter rendeletet adott ki, melyben a nevezett szakemberek szabadságát bizonyos tekintetben meghosszabbítja. A rendelet a gazdákra közér­dekű lévén, közöljük itt egész terjedelmében azzal, hogy a szabadságolás meghosszabbítása iránt folyamodni sem a cs. és kir, hadügymisz- terhez, honvédelmi miniszterhez, sem a földmi- velésügyi miniszterhez nem kell, hanem egysze­rűen az itt közölt rendelet értelmébon kell eljárni. 12.500. szám. ~Elnöki 18. 1915. A mezőgazdasági gépészek és fütök szabadságának meghosszabbítása. Valamennyi magyar- és horvát-szlavonországi járási tisztviselőnek, valamennyi magyarországi r. t. város és horvát-szlavonországi városi község polgármesteri hivatalának, valamennyi magyarországi városi törvény- hatóságnak. Székhelyeiken. Budapest, 1915, év, szeptember hó 7. A mezőgazdasági gépészek és fűtők szabad­ságolása iránt 1915. évi 7025. 7744. és 8120 ein. szám alatt kibocsátott rendeleteim kapcsán érte­sítem a címet, hogy tekintettel a mezőgazdasági munkákat késleltető nyári esőzésekre, valamint az ország egyes vidékein fennálló különleges ég­hajlati és gazdasági viszonyokra, a cs. és kir. hadűgy és a m. kir. földmivelésügyi miniszter urakkal létrejött megállapodás alapján a már szabadságolt hadköteles és hadszolgáltatás címén igénybevett mezőgazdasági gépészek és fűtők sza­badsága a következőképen hosszabbittatott meg: 1. A eséplögépészek és fűtök szabadsága; Abauj Torna, Alsó-Fehér, Árva, Bereg, Besz­terce-Naszód, Brassó, Csik, Fogaras. Gömör és Kishont, Háromszék, Hunyad, Kis-Küküliő, Kolozs, Krassó-Szörény, Liptó, Maros-Torda, Máramaros, Nagy-Küküllő, Nyitra, Sáros, Szeben, Szepes, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos, Turőcz, Tren- csén, Udvarhely, Ung, Zemplén, Zólyom várme­gyék, valamint Kassa, Kolozsvár és Marosvásár­hely városok területén 1915. évi október hó 15-ig A többi vármegyei és városi törvényható­ságok illetőleg horvát-szlavonországi megyei és városi hatóságok területén 1915. évi szeptember hó 30 ig. 2. A gőz- és me tor ekegépészek szabad­sága: pedig az ország egész területén 1915. évi november kó 30 ig. 3. Az 1. és 2. pont alatt hivatalból enge­délyezett szabadságmeghosszabbitások kedvez­ménye azokat a gépészeket és fűtőket is még il­leti. akik a jelen rendeletem kibocsátása előtt az itt megállapított határidőnél rövidebb időre felmentettek. 4. A szabadság meghosszabbítása hivatal­ból engedélyeztetett. Ennélfogva a szabadság meghosszabbítása iránti kérvények benyújtása elmellőzendő. 5. Azon vármegye illetőleg város területé­ről, melyen a szabadság szeptember hó 30-áig tart, valamelyik más oly vármegye illetőleg vá­ros területére való eltávozás amelyen a szabad­ság tartama október hó 15-éig tart, nem ered­ményezheti a szabadság meghosszabbodását. Ily célból más vármegye területére eltávozni nem szabad. 6 A jelen rendeletem azokra a cséplőgé­pészekre és fűtőkre, valamint gőz- és motor eke­gépészekre is vonatkozik, akiknek a népfelkelési fegyveres szolgálatra való bevonulása 1915. évi 8500. és 10.500. elnöki szám alatt kibocsátott rendeleteim értelmében julius 15-éről illetőleg augu3zlus 16-ról szeptember 15-ére már elha- lasztatott. 7. A bemutató szemlén alkalmasnak nyil­vánított, de népfslkelési fegyveres szolgálatra még be nem hivott mezőgazdasági gépészek be­vonulásának a fentebb kitűzött batáridőig való meghosszabbítása iránt külön intézkedés fog tétetni. Felhívom ennélfogva a cimef, hogy a jeleu rendeletem érteimében engedélyezett szabadság- hosszabbitásáról, melynek közhírré tétele iránt a törvényhatóságokhoz hasonló szám alatt kibo­csátott távirati rendeletemben is már intézked­tem, az érdekelteket, amennyiben ez még meg nem történt volna haladéktalanul értesittesse, az I illető gépészektől és fűtőktől a szabadságolási igazolványt, illetőleg népfelkelési igazolványi la­pot pedig vétesse be és annak hátapjára hivatal­ból és díjtalanul a községi elöljáróság illetőleg városi hatóság által jegyeztesse fel, hogy a sza­badság a jelen rendeletem a közös hadsereghez beosztott gépészek és fűtőknél a cs. és kir. had­ügyminiszter ur 1915 évi szeptember hó 2-áról 86535 Abl. 10. számú rendelete értelmében a fentebb engedélyezett határidőig meghosszab- bittatott. A határidő pontosan feltüntetendő és az iga­zolvány hivatalos pecséttel ellátlandó. Az illető gépészek és fűtők pedig figyelmeztetendők, hogy az ujabbau kitűzött időben vagyis szeptember hó 30-án, Október hó 15 én, illetőleg november hó 30-án okvetlenül bevonulni tartoznak, mert ellenkező esetben megfognak büntettetni. A záradékolt szabadságolási igazolvány ille­tőleg népfelkelési igazolványi lap az illető gépész­nek, fűtőnek visszaadandó. Végű! pedig felhívom, hogy a jelen rende letem végrehajtására a legnagyobb gondot fordítsa. A miniszter helyett: Karaidon s. k. államtitkár. Külföldi esetek. A megostromolt elnök hősies védekezése, és a veszedelem elhárítása. A francia ideiglenes kormány elnöke 1848. évben Lamartine a hires költő volt. A Vesuviennes társulat küldöttségének si­került az elnökuél audencziát kierőszakolni. A Vesuviennes társulat tagjai nők voltak és pedig olyanok akiknek tevékenységök meg bátorságuk elvitázhatlan, de majdnem kivétel nélkül szenvedtek báj és szépség hiányában. Lamartine nem valami nagy örömmel, de mindazonáltal előzékenyen fogadta a küldött­séget, melynek vezetője előlépve bátran és ko­molyan szónokol: — Polgár ! Minket a Vesuviennes társulat bí­zott meg azzal, hogy tudomására hozzuk mennyire csodálja a társulat minden egyes tagja. Mi öt- venen oly parancscsal jöttünk, hogy őszinte tiszteletünk és meleg ragaszkodásunk jeléül sor­ban csókoljuk meg. A szónok magatartásából láttta az elnök, hogy a beszédnek nemcsak a fele, de egy szava sem tréfa; lélekjelenlétét azonban egy pillanatra sem veszítve, előzékenyen válaszolta: Polgárnők'. Fogadják hálás köszönetemet az irányomban tanúsított barátságos érzelmei­kért. De engedjék meg, hogy figyelmeztessem bi­zonyos körülményre, amely különösen a mai válságos napokban mindnyájunkra nézve nagyon fontos. Az igen tisztelt küldöttség tagjai kivétel nélkül oly honleányok, akiket rettenthetetlen bá­torságuk és fáradhatatlan tevékenységük miatt a gyönge nemhez számítani nem lehet és nem sza­bad, ellenkezőleg velünk egyértékü férfiaknak te­kintendők. A férfiak pedig nőm csókká', hanem kézszoritással nyilvánítják rokonszenvüket. Engedjék meg tehát, hogy mindnyájokkal férfiasán kezet szorítsak! A kü'döttséget annyira kihozta sodrából a tapintatos válasz, hogy a Vesuvien-hölgyek a megostromolt elnök kézszoritásával beérték, a készségesen felajánlott csók helyeit. A szigorú ezredes és a szegény százados. I. K. százados annyira szegény és tartóz­kodó volt, hogy bátorságát is kétségbe vonták L. gróf ezredparancsnok feltette magában' hogy meggyőződik róla, van-e alapja a rossz hirnek. A legközelebbi közös ebéd alkalmával úgy intézkedett a parancsnok, hogy I. K. százados közvetlen szomszédja volt és az ebéd végén szóba hozta pisztolyait, melyeknek kitűnőséget ugyancsak kiemelte. Különben, hogy bemutassam a magammal hozott pisztolyaim kitűnőségét, szíveskedjék szá­zados ur ezt a zsemlyét ujjai közé venni, meg­látja, hogy a golyó a zsemlye közepét fogja át­lyukasztani. A tisztlársak feszült figyelemmel nézték a bátortalannak tartott százados válaszát.

Next

/
Thumbnails
Contents