Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-25 / 30. szám
/ Nagybánya, 1915. Julius 25. — 30. szám. XLI. évfolyai A TÁRSADALMI HETILAP. NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNY MEGJELENIK 3VEXIMID33UNT 'V ASÁ.JRTsT.A_~P ára ír ; . Lévrc 4 K. Negyedévre 2 K. r,^yts ssacn 20 ftlihér. :-------Felelős szerkesztő és laptulajdonos: vész 0-A.3STOS. vielem. — Csak egy liter buzaszemet! — így aratáskor sok érték megy veszendőbe azzal, hogy a megtermett kalászokat mind fel- takaritani, keresztbe rakni, összegereblyézni nem lehet. Az igy letarolt földeken szerte hullott s ott maradt kalászokat a falusi szegények nagyjából összeszedik enyhíteni velők a szegénységet. De ezután a tarlózás után is marad még sok-sok kalász a földön. Még a nagyobb földbirtokosok és uradalmak nyájai sem szemecskélhelik mind össze. Ezeket a veszendőbe menő kalászokat kérem én a vöröskereszt egylet javára! A vöröskereszt nagy feladatai közt nem utolsó helyen áll ugyanis a sebesültek, beteg és átvonuló katoDák frissítőkkel ellátása, élelmezése az egyes vasúti állomásokon, ahol a Vörös Kereszt Egyesület üdítő állomásokat tart fent. Ennek a feladatnak megfelelni szent kötelessége az ellenség által megtámadott Hazának. Nem engedhetjük, hogy a Hazáért, mindnyájunkért vérző, Ha- zánknnk második évezredet biztositó sebesült, beteg és átvonuló bőseink éhen, szomjan, frissítő és élelem nélkül utazzanak végállomásukig. Ezt a feladatot teljesítették eddig is a vöröskereszt fiókok és egyes dicséretre méltó községek. Ebben a munkájukban feltétlen n f . zorulnak a társadalom támogatására. A lelkes magyar társadalomhoz, a közigazgatás buzgó vezetőihez, a községekhez és föld birtokosainkhoz, valamint a nép erkölcsi érzületére legközvetlenebbül ható lelkészekhez és tanítókhoz fordulok tehát a következő indítványommal és kérésemmel: A földbirtokosok és kisgazdák engedjék meg a buzatarlózást learatott búzaföldjeiken és pedig a nagyobb birtokosok — kik a tarlót nyájaikkal lelegeltetni szokták — tarlójuk egy általuk kijelölendő részén, az egyes községek pedig nyomatékosan szólítsák fel a lakosságot a Vörös Kereszt Egylet javára való búza tarlózásra, lehetőleg kötelezzék erre a hadisegélyben részesülőket — mintegy küzmunkaszerüleg — hogy mindenki legkevesebb egy liternyi tiszta buzaszemet tarlózzon össze. A közigazgatási tisztviselők, a fő- szo'gabiró, szolgabiró és községi jegyző, valamint lelkész és tanitó urak szíveskedjenek ennek a szerintem nagyon jelentékeny búza mennyiséget eredményező eszmének kivitelét hathatósan előmozdítani olykép, hogy egyes községekben erő3, lüktető akciót kezdve a tarlózásra, ennek kivitelét a községi képviselőtestületek utján lehetőleg ellenőrizzék. Az összetarlózott búza mennyiséget a községi bírókhoz szolgáltassak be, akik azt összegyűjtve a jegyző urak utján a magyar szent korona országainak Vörös Kereszt Egyesülete szatmári fiókjának küldjék be (Szlávi Dezsőné úrnő, alelnöknő címére Szatmárnémeti). Hogy a tarlózást a földbirtokos engedélyezhesse, a községi jegyzők által a jelentkező tarlőzőknak tarlózási igazolvány állítandó ki, melyet az illető azon föld tulajdonosának szolgáltat át, ahol tarlózni akar. Ez az indítványom és kérésem. Sok szenvedést enyhítünk ezekkel a máskor elveszett búza szemekkel. És jót cselekszünk anélkül, hogy bárkinek vagyonából csak egy fillérnyit is elvonnánk. Csak egy kis buzgóság, egy kis fáradság szükséges hozzá, hogy nagy eredményeket érjüuk el. Szalmát varhegyében Vább tízezer a hadi segélyezettek száma ; és akinek lelkében a hazaszeretet lángja ég, akik a háborús célokra nem sajnálnak faradságot, akiknek közeli vagy távolabbi rokonai vannak a harctereken, olyan még több tízezer és tízezer van. Ha ezek mind csak egy-egy liter búza szemet hordanak össze, száz és száz hectoliter búza fog majd rövidesen állani a szatmári vörös kereszt egyleti fiók rendelkezésére ! Böszörményi Emil A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület és a Szatmári Vöröskereszt Egyesület alelnöke. Szei'kesztósétf s kiadóhivatal : rrrrrrrrr JF'elsöbá.nyai-utca 30. szám alatt, n~~ = TELE FOS SZÁM NAGYBÁNYA 18: ■ Nagybánya gyümölcstermelése. Városunknak a gyümöicsíermeies terén, országszerte olyan jó hire van, hogy e jó hírnévnek a jövőben leendő megtartása, sőt fokozása kell, hogy főgondját képezze az illetékes köröknek. E cél elérésére munkálkodnak sokan, többkevesebb hozzáértéssel és buzgalommal, sajnos kevés sikerrel. Jelen közlemény célja éppen az, hogy reá mutassak a gyümölcstermelés terén tapasztalható hibákra, felhívjam gazdatársaim figyelmét a követendő és — nézetem szerint — helyes irányra és eljárásokra. Közleményemnek az a körülmény ad akluálitást, hogy a földmivelésügyi minisztérium által kedvezményes árban kiosztásra kerülő csemeték engedélyezéseért folyó hó végéig lehet folyamodni. Vidékünk a gyümölcsnek oly igazi hazája, mint a Bánság a gabonának, Nagykörös az ugorka és sa!átának, Heves a dinnyének. Ezt a természetadta előnyt okos, átgondolt irányítással és úgy a termelési tényezők, mint az értékesítési viszonyok kellő figyelembe vételével a jövőben a mainál sokkal fokozottabb mértékben kell kihasználnunk, ha hazánk, közelebbről városunk gazdasági fellendülését elő akarjuk mozditni és gyermekeinknek szebb, gondtalanabb jövőt biz- tositni. — Hivatkozhatnám külföldi, főleg amerikai példákra, illetve gyümölcstermelőkre, kik törvényes intézkedések nélkül, belátásuknál fogva telepitnek óriási kiterjedésű gyümölcsösöket és irtják e gyümölcsösök kártevőit, de hazai példánál maradva rámutatok Kecskemét város európai barackpiacára és arra a nemzetgazdasági tényre, hogy ilymódon milliókkal gyarapszik a magyar A tekintetes asszony nyaralni készül. Sötét, boltíves hálószoba Meleg, tarka párnák széjjel lökve. Különböző ruhadarabok dobva székekre, díványra. Egy rosszul célzott gyermekruhácska kapcsa akadt meg az uj csipke függönybe. A kis kutya erősen dolgozik a kiszabadításán eredménytelenül ráncigálja jobbra, balra. Az asztalon öblös családi teás-kanna, feldőlt teáscsészék hevernek egy törött nyakú rumos üveg büszke lábainál Egyik sarokban maszatos gyerekek vígan öblögetik apjuk ivó poharát a behozott mosdótálba. Férj izgatottan nézi az órát. Dühösen csapkod, Földre szórja az összes fiókok tarka tartalmát. Keserves verejtéket izadva néz század- szőr a három lábú öreg divány alá. Kampós bottal kotorász a leszakadt rugók között. Kiborítja a fásládát, de mindhiába, a cipő gomboló nincs sehol. Mérgesen nyomja meg a villany csengő gombját. Juli az uj cseléd hetykén libeg be: Mit parancsol a nagyságos Asszony?! Az asszony csípőre tett kézzel áll meg a cseléd előtt. — Hallja! egyszer és mindenkorra megtiltom magának, hogv engem nagyságos asz- szonynak nevezzen. Tudja meg én úri asszony vagyok. Nagvobb uriasszony mint a nagyságos, j méltóságos! Tudja meg, hogy én ős régi nemes I családból származom Az én őseim még II. ! Rákóczy Györgytől nyertek címeres, nemes i levelet, mely azonban a Hóra és Kloska lázadáskor nagyrészben megsemmisült. Az én Nagyanyám pertu barátnéja volt Szendrey Júliának. Nagyapámnak ezerötszáz hold fekete földje volt, igaz nincsen belőle már I csak kétzász, de ez teljesen tehermentes. Min- ; den testvérem ki van elégitve, az egész birtok I reám fog szállani. Nemzetes és vitézlő urak daliás fiai vetekedtek az én kezemért. Szegény cseléd ijedten néz körül, legjobban futni szeretne. — I . . . . i . . . i—gén-is nagy—sá— tekintetes asszony! — Mind a hárman hozzá látnak a kereséshez: Végre meglelik a cipő- gombolót a teáskannában. Az asszony indignálódva mutatja: Látod Fiam én tettem ide az este. csak elfeledkeztem róla. Kár volt úgy mérgelődni. Különben is elhatároztam, hogy mindennek keresek egy biztos, jó helyet, hogy míg nyaralni fogok, ne kellessen magad fárasztani az állandó keresésselFérj már nem hall semmit, gombolatlan cipővel ront a hivatalba. Délben fáradtan, éhesen jön haza. Finom ; jó pecsenye szag üti meg orrát. Sajnos a szom szédból jön. Felesége csak tejbegrizt főzött, mert keményen kell spórolni a nyaralásra. A cselédet is eleresztik mert természetes dolog, hogy a férj vendéglőben kosztol, mig felesége üdül. Elutazás előtt hetekkel varró leányok fáradoznak a Nemzetes asszonytól örökölt első báli ruhának strand toáletté való átalakításán. A Férj délutánonként türelmesen huzza a fircet. | Esténkint össze gyűlnek a ház jó barátai, mert nagy és hosszú ideig lesznek kénytelenek I őnagysága kedves társaságát nélkülözni. Sürü kocingatások között éjfélig, hajnalig kártyáznak. Az első össze spórolt tízese elúszott már az asszonynak. — Banki Huszonegy! Fuccs! Gyors tempóban jön utána a második, harmadik, negyedik. Egészen oda képzeli magát Monte-Karló zöld posztós asztalaihoz A Férj rémülten gibicel Nem mer szólani, fel felizgatja feleségét és akkor nem éri be Abbáziával, hanem egyenesen Ostendébe megy. így ismétlődik ez minden este. Lassan jól a nyár derekában vagyunk. Nem beszél a háznál már senki a nyaralásról, a barátnők emlitik csak néha gúnyosan. A cselédet is visszahívják, rendes mederbe folyik minden. Az asszony egész délelőtt főz, délután kimerültén dől végig az öreg díványon, a nagy hőség eltikasztja, elalszik. Gyenge szellő csap be az ablak kitörött tábláin, jól erősen legyezi meg izzadt homlokát. Oh milyen édesen bágyasztó ez a sirocco lágy simogatása! A gyermekek sírva ráncigálják a díványt. Óh milyen boldogság egy csónakba ülni, melyet az Adria kék hullámai kényük-kedvük szerint ringatnak s ami a fő, a barátnők otthonn pukkadoznak ! Olsavszky Margit.
