Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-06 / 23. szám
(4) 23 szám. NAGYBANYA ES VIDÉKÉ 1915. Junius 6. minden magánünnepeltetésnek félre kell vonulnia, de azért jót kívánni most sem tilos s igy a tisztességben megőszült házaspárnak mi is további áldást, szerencsét kívánunk. Az állami főgimnázium 28 ik értesítőjét vettük. Közli az igazgatónak március 15 én tar tott beszédét s ezenkívül a szokásos rovatokat találjuk benne, a melyeknek tartalma az idén nagyon eltér az előző évektől. A tanárok közül 9-en hadba vonultak, a tanulók közül szintén 21-en, az intézet volt növendékei közül pedig több százan vannak hadban. Az eltávozott tanárok helyét társadalmunkból 7 lelkes, kiváló szakférfiú vállalta ingyen. A tanárok közül dr. Káplány Antal nyugalomba vonult, Molnár Gyula bártfai rajztanár pedig ideiglenes szolgálatot teljesitett itt. A tanuló ifjúság sokoldalú tevékenységet fejtett ki a háborús kötelességek terén. Ágyakat faragott, betegeket ápolt, jó- tékonycélu hangversenyen szerepelt, szederlevelet szedett adakozott többféle hadi célra. A tanulók száma 401 volt, ezeknek fele helybeli. Az egészségi állapot kifogástalan. A segélyező egyesület 900 koronát osztott ki. Osztályoztak 385 tanulót. Ezek közül magyar 298 R. kath. 130, g. kath 110, gör. kel. 9, ág. h ev. 10, ref. 51, izr 75 Helybeli 199, felsőbányái 23, megyebeli 111, szolnokdobokai 16, ^szilágyi 20, a többi 16 tizenegy vármegyebeli. Érettségi bizonyítványt kapott 33 ból 31 tanuló és pedig 4 jelesen, 12 jól, 14 egyszerűen érett, 1 javító vizsgálatra megy, 2 lemaradt. A jövő iskolai év szept. 4-én nyílik. Az értesítő 60 lapra terjed, tömören összeállított, könnyen áttekinthető, külső kiállítása pedig csinos, a Nánásy István nyomása. Egy vágtató vörös ördög díszíti a Pesti Napló most megjelent Háborús Albumának címlapját. A csodaszép album, mely sok száz heliogravureszerü mélynyomásu képet tartalmaz, a világháború első nagyszabású képes krónikája. Megkapó fényképek, csataképek, művészi reprodukciók, pillanatfelvételek során mutatja be a háborút és érdekes szövegrészében többek közt megismertet a modern hadieszközökkel is. Történelmi és művészi értékű emlék ez a diszmű, amelyet a Pesti Napló előfizetői teljesen ingyen kaphatnak meg. A Pesti Napló előfizetési ára félévre 16 korona, negyedévre 8 korona. Kiadóhivatal: Budapest, 6, Vilmos császár-ut 55. Egy középnagyságú Wertheim-szekrényt megvételre keresnek. Cím : a Kiadóhivatalban. (A miniszterelnöki sajtóiroda hivatalos táviratai.) Nagybányára ma d. e. érkezeit. Csapataink küzdelem után Przemysltől keletre fekvő helységeket és az ezek hez északkelet felé csatlakozó Bolestraszyce, Torki, Pozdziacs Storzava fontos vonalat elérték. Przemysl elesie folytán birtokunkba jutott zsákmány meny- nyiségét nem állapítottuk meg, legkülönbözőbb csapattestekből elfogott oroszok vallomásából kiderül, hogy oroszok a június másodikáról harmadikára virradó éjjelen, amikor Przemyslt elfoglaltuk rohammal, Mackensen vezérezredes hadseregének egész arcvonala ellen általános támadást kezdtek. Ezen támadás már megindulásakor meghiúsult. Przemysltöl keletre huszonkettő kilométerre Marwitz tábornok német csapatai rohammal elfoglalták Mislaticze két oldalán elterülő magaslatokat Linzingen tábornok hadserege a Stryj folyónak e hasonnevű községtől északkeletre levő alsó részéi átlépni készül. Miniszterelnökség sajtóosztálya. Jön a gyüjtőkocsi! Novelly Sándor és a kis gimnázisták annyira belelelkesedtek a fém gyűjtésbe, hogy 8 q-án felül gyűjtöttek eddig | s elindulnak ma is és még hétfőn is ólmot, horganyt, rezet gyűjteni úgy, hogy 8 ikára éppen egy tonnát vagyis 10 mázsát akarnak a hadvezetőségnek beszállítani. Dicséret és kö- I szönet! Nyilvános köszönet. Fogadják mindazok, akik szeretett kedves nőm temetésén megjelenni, virágok, koszorúk küldésével bánatunkat enyhíteni s általában minket mérhetlen fájdalmunkban részvétükkel körülvenni és vigasztalni kegyesek voltak, hálás köszönelünkef. Nagybánya, 1915. junius hó 3-án, az egész család nevében: Hang István. Szenimihályi József szobafestő hazaérkezett | s vállalkozik mindenféle e szakbeli munkára. A I szorgalmas, szakavatott, ügyes szobafestőt mi is a legmelegebben ajánljuk a nagy közönség í pártfogásába. Az angol békeegyesületek központja a National Peace Counsil«. a három legnagyobb bé- keegyesületlel egyetértőleg, szintén kiáltványt tett közzé és abban hangoztatja, hogy: az a tény, hogy Európa nagyhatalmai háborút indítottak egymás ellen, vizszaesést jelent a barbárságba és ez ellen az összes nemzetek békebarátainak a legnagyobb utálattal kell tiltakozniok«. A berni központi békeiroda 1914 julius 31-én rendkívüli ülést tartott, melyből sürgönyöket küldtek a pápának, a cárnak, a német császárnak, gróf Berchíold és Sir Grey külügyminisz- nek, felkérve őket a béke megmentésére; de, fájdalom! már megkésve és igy minden eredmény nélkül. Az amerikai békeegyesületek 1914. augusztus 19-én Wilson elnöknek feliratot nyújtottak át, melyben felszólítják őt, hogy alkalmas időpontban tegyen lépéseket a béke tartós helyreállítására. A békebarátok nyilatkozatai közt lehetetlen megindulás nélkül olvasni egy lelkes német katonának: báró Marschall von Biberstein, porosz tartományi tanácsos- és az első porosz gyalog gárdaezred tartalékos századosának a lelkes szózatát, ki mint hazáját hűen szerető német katona, hazafias készséggel vonult hadba, hogy hazájáért küzdjön; de akinek szivét-lelkét a ger raánság nagyságának gondolata teljes erővel megszállta és a lövészárokban, mintegy szellemi politikai végrendelet gyanánt a következőket irta : »A germán vérü népekhez!« eimü kiáltványában, melyet 1914. október 19-én a lövészárokban fogalmazott meg: »Mi németek azon állításunknál maradunk, hogy a birodalmunk megalapítása, a német nemzet keletkezése az uj Németországban, a mi legsajátabb cselekedetünk és megmérhetetlen nyeresége az emberiségnek!« Majd áttérve a mostaui háborúra, igy nyilatkozik: »Aki ezt a háborút az első vonalban végig küzdötte, aki megelevenedve látja mindazt a nyomorúságot, mindazt a kimondhatatlan kint és szenvedést, melyet a modern háború, egyrészt a mai mindennemű fegyverek rettenetes lövedékhatása, másrészt közvetve, a nemzetek olyan bonyodalmasán egymásba kapcsolódó gazdasági viszonyánál fogva százezrek tönkrejutása idéz elő, azoknak a meggyőződésre kell jutniok, ha ugyan már előbb is nem azt vallották: az emberiségnek meg kell tanulnia a háború leküzdését, mert nem igaz, hogy az örök béke csak álom volna és még hozzá nem is szép álom; — kell, hogy jöjjön és el is fog jönni az az idő, mely a háborút nem fogja többé ismerni és ez a kor a mi mai napjainkhoz képest hatalmas előrehaladást fog jelenteni 1« Végül a következő szavakkal fejezi be szózatát: »Értsük meg jól egymást! Mi, németek, a most tomboló küzdelemben nem kérünk semmiféle idegen segítséget. Azután, amit eddig elértünk, remélhetjük, hogy a háborút saját erőnkkel becsü'ettel végigküzdjük. De ha a béke megköttetett, ha Európa térképe újonnan kialakult, akkor mi, germánok, gondoskodjunk arról is, hogy e rémséges gyilkolás utolsó volt légyen, melyet Európa látott! Ha akarjátok, úgy meg is tehetitek ! Nyújtsatok egymásnak kezet a germánfaj ezen legnagyobb cselekedetéhez.« Báró Marschal von Biberstein nem érte meg a világháború befejezését, mert 1914. november 11 én a francia harctéren hősi halált halt. A mi a fenti ideális nyilatkozatát, illeti, úgy meg kell jegyeznünk, hogy legyen bár a germán-faj még olyan nagy, még olyan hatalmas is, egyedül, egymagában, ez óriási világproblémának a megoldására mégis elégtelen, mert ehhez a világ összes népeinek, kis és nagy nemzeteinek, egyértelmű összmüködése szükséges és a jó sikert csak ez hozhaija meg. Az állami elemi iskolák 9 ik értesítőjében Székely Árpád igazgató értekezik a háborúról. A tanulságos cikket mai számunkban hozzuk. A háború a tanítást nem zavarta meg, 1511 tanuló iratkozott be, 108 cal kevesebb, mint a tavaly. A három kisdedóvóban 419 gyermek nevelődött. 33 tanerőből három vonult hadba. Betegség miatt kisebb szabadságot kaptak Steiger Erzsébet, Ko- vácsné Stiglicz Laura. A gyermekek szedarlevél gyűjtéssel, karácsoni adakozással, katonai melegítő ruhák készítésével szolgálták a háború ügyét, sőt hadikölcsönt. is jegyeztek. A szokásos iskolai ünnepélyeket, megtartották. Az év végén volt a Kossuth utcai iskolában 319 fiú, 170 leány, ösz- szesen 589; a felsőbányai-utcaiban 228 fiú, 197 leány, összesen 425; a veresviziben 175 fiú, 153 leány, összesen 328; Borpalakon 34 fiú, 28 leány, összesen 62; Kőbányán 26 fiú, 29 leány, összesen 56; Feketepatakon 28 fiú, 19 leány, összesen 47. Vagyis a tanulók összes száma 811 fiú, 696 leány, 1507. Az iskola ebben a nehéz évben is teljes eredménnyel teljesítette nagy hivatását A jövő iskolai év szept. 4-én kezdődik. A 64 oldalra terjedő értesítő csiuos kiállítása Nánásy István nyomdáját dicséri. Gyászhir. Egy ifjú élet szállott sírba, szép reményekre jogosított gyermekasszonyka hagyta itt a küzdelemteljes világot s benne két picike árváját, akiknek nem leszen többé édes anyjuk. Hervadása liliomhullás volt, elvitte az a könyörtelen betegség, mely rosszabb a háborúnál s millió áldozatot követel évenkint. Tüdősorvadásban halt el. Hiábavaló volt minden gondoskodás, odaadó ápolás. Sokan megsiratták, kikisériék a temetőkertbe s most már ott nyugszik csendesen a halottak néma birodalmában. Nyugodjék békében 1 A család gyászlapja következő. Hang István férje, Pálmika és Adélka gyermekei, özv. Leng- várszky Gyuiáné édes anyja, Hang Nándor és neje apósa és anyósa, Hartman Nándor és neje, Hang Katalin és gyermekei sógora illetve sógornője, valamint az összes rokonok nevében is nagy fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen jó feleség, drága édes anya, szeretett kedves gyermek, sógornő és rokon: Hang Istvánná Lengvárszky Adél, f. hó 31-én, délután 4 órakor, életének 20 ik és boldog házassága 4-ik évében hosszas, de békés türelemmel átszenvedett betegség után, megerősítve az üdvösségünkre rendelt utolsó szentségekkel az Urban csendesen elhunyt. Drága szeretett halottunkat folyó évi junius hó 2-án, délután 4 órakor fogjuk, a róni. kath. vallás szertartása szerint, örök nyugalomra elhelyezni, snig az engesztelő szentmise áldozatot folyó bő 4 én, reggel 8 órakor fogjuk az Egek Urának bemutat- laíni jó lelkének üdvéért. Nagybánya, 1915. május 31. Szerelő férjed, árván maradt kicsinykéid és megtört édes anyád forró imája és szeretete virraszt oly korai sirod felett! Közgyűlés. A nagybányai ipái testület 1915. junius hó 13 án, délelőtt 11 órakor tartja évzáró közgyűlését a városháza tanácstermében. LEGÚJABB.
