Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-06 / 23. szám
(2) 23. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1915. Junius 6 tisztelet vezesse. Az iskolai nevelésben a fegyelem, a szeretet mellett is katonai színezetű lehet, mely a feltétlen engedelmességen s az iskolai okos törvények és intézkedések tiszteletén alapuljon. A jól fegyelmezett nemzetnek egész életberendezésén, társadalmi és magán életének munkáján látszik a kötelességtelj esités szeretetének az a szine, amely a munkának becsét emeli. A háború krónikáját olvasva napról- napra a testi fáradalmaknak példátlanul nagy próbájáról értesülünk. Az erőfeszítéseknek e bizonyítékai fajunk szívósságát, kitartását a világ előtt megerősítik. Bámulatunk mellett az az elhatározás erősödik meg bennünk, hogy fiainkat a fáradalmak elviselésére meg- edzzük. Ha a fegyvernek kezelésében való ügyesség, a céllövészetben való kiválóság katonai erény, akkor kell hogy fiaink ebbe előre jól be legyenek gyakorolva. Beigazolódik, hogy az iskolai zászlóaljak eszméje az életre előkészítésnek szükséges lépcsője s hogy a középiskolai ifjaknak lövészekké kiképzése az országos szervezésre érdemes, mert általa hadi erő áll a nemzet védelmére. Eltekintve attól, hogy a 10 éves fiúgyermek a fegyverkezelés fogásainak elsajátításával ügyesedik s egyben a fegyverrel bánni tudás mellett az eddigi fegyveres szerencsétlenségek számát is csökkentjük, az iskolai zászlóaljak s a középiskolai lövész- ifjak egyesülete utján az egységes testületi szellem, a jó katonai fegyelem, mely a társaséletnek is előnyére lehet, könnyebben megvalósul. Aztán az iskolai zászlóaljak, a lövészifjak egyesülete, a cserkész ifjak csapatja, amelyek mind egybeforrhatnak, alkalmi kirándulásaikkal, az együttérzés erősítése, a férfias erő fejlesztése mellett a természetszeretetre, a földrajzi helyi ismeretekre ráneveltetnek s belátjuk, hogy amit eddig nevelési elvül általánosan felállítottunk, csak mélyítenünk és szélesítenünk kell azt. A tanulósereg edzését már az elemi iskolán kezdve általánosan keresztül kell vinnünk. Szoktatnunk kell a városi gyermekeket is a fáradalmak elviselésére. Az iskola keretén belül az időnként teendő nagyobb kirándulásoknak egyik célja mindig az legyen, a másik a földrajzi ismeretszerzés, harmadik a természet megfigyeltetése. A naMint a nap, kifogyhatatlan Életadó szeretetben. Pályád kis folyam volt, Szépen megfutottad: Megenyhítő cseppet adtál Utasoknak, koldusoknak. S midőn most az élted Részeire oszlott: Gyermekid szívében úgy élsz, Mint egy fényes égi oszlop. S bár velünk nem lehetsz Itt a földön többé : Közöttünk a te emléked Ott világol mindörökké 1 Világháború és békemozgalom. Irta ; Színik Antal a m. orsz. békeegyesület választmányi tagja, A békebarátok a világháború alatt is lan- kadhatlan erő- és kitartásai küzdöttek céljaik elérésért és a rendelkezésükre állott módok és eszközök teljes felhasználásával törekedtek elveiket, eszméiket érvényre juttatni. Erről tanúskodnak a következő tények: 1914. augusztus 1-én. Anlgiában az oxfordi és cambridgei egyetemek tanárai nyilatkozatot tesznek közzé a háború elgyobb kirándulásoknak nevelőhatása a tanulókra különben annyira sokféle és annyira egybefolyó, hogy ezekben a fáradalmak elviselését célzó valóban eltörpül, mert a lelket, a kedélyt uraló hangulat háttérbe szorítja. A fiuk s leányok vegyenek részt ezekben a nagyobb kirándulásokban, mert mindkét nemet edzenünk kell. A háború kitörése óta a másokért való aggodalom s a másokon való segítés meglehetős arányt öltött. A felnőtteket követve s a tanítói ösztönzésen fellelkesedve a kicsinyek adományozása s a harcolók javára való munkája megindult. A háborúnak ezt a tanulságát, a nevelésben, az eddiginél na- gyobbb mértékben használjuk fel. Ezzel az emberbaráti szeretetnek, az embertársi kötelességnek azt a mesgyéjét tesszük járhatóvá, amely a nemesebb értelmű testvéries érzéshez vezet. így önfegyelmezésre, lemondani tudásra, a mások javán való ör- vendésre neveljük reá. Olyan benső erőket fejlesztünk ezzel, amelyek mindig a nevelésnek feladatát képezték. Nemcsak ideális, de valóban egészséges társadalmi élet az önös- ségből való kiemelkedéssel lehet csupán. A nevelés az érzés művelésének e rugóit erősebb mértékben tartsa állandó mozgásban, hogy az emberiség tisztultabb felfogása terjedjen. Bármennyire óhajtandó is a tisztultabb felfogásnak a terjedése, a háború által nyújtott egyik, talán a legmegszívlelendőbb tanulság az, hogy nevelésünk nemzeti jellege országosan határozottabb legyen. Azokat a faji és nemzeti vonásokat, amelyek a magyar karaktert előnyösen jellemzik, a nevelésben domborítsuk ki. A nemzeti öntudat nagy ereje volt a helyzetnek a múltban s az ma is. Ezt kell hogy az iskola az ország minden lakójának gyermekébe beoltsa. Mindnyájunk testvéries egybeforrását ez segítse elő s az egészet ez uralja. Hitünk szerint a nemzetnek ereje, jövője ebben és ezzel lesz meg. Mióta a háború dühöng az emberek gazdálkodása okosabb. Nem költenek úgy, a haszontalanságok szerzése nagyot csökkent. Ruházatban, élelemben, szórakozásban nagyobb a takarékosság. A megélhetés nyomasztó gondja is reá kényszerít, de még len, melybe kijelentik, hogy: »a háború Németország ellen, Szerbia és Oroszorország érdekében, vétek a jó erkölcs ellen«. Augusztus 2-án. A háborús viszonyok dacára, a protestáns egyházak Konstanzban világbéke - kongresszusra gyűltek össze. Kilencven résztvevő jelent meg a gyűlésen, közlük sok angol és amerikai. Augusztus 3-án. Az Észak-Amerikai Egyesült Államok elnöke, Vilson levelet irt a német császárnak, a magyar király- és osztrák császárnak, az angol királynak, az orosz cárnak és a francia köztársaság elnökének, melyben értesíti őket, hogy a haagai konventió 3-ik pontja alapján kész azonnal, vagy későbbi alkalmas időben a békeközvetitést kezébe venni. Augusztus elején. Angliában Grey háborús politikájának ellenzése és kárhoztatása miatt a miniszteri kabinetből kiléptek : Viscount Morley, Bürüs és Travelyan miniszterek. Augusztus 18-án. Wilson elnök proklamá- ciót intéz az amerikai néphez, melyben kijelenti, hogy »e világháborukan az Egyesült Államoknak semlegeseknek kell maradniok, nemcsak névleg, de tényleg is. Szakadás közöttünk megakadályozhatna minket, mint nagy békenemzetet abban, hogy nemes kötelességünket tetjesilhessük«. Augusztus 29-én. A newyorki nők nagy tüntető felvonulást rendeztek a háború ellen. Szeptember 8-án. Az újonnan megválasztott XV. Benedek pápa szózatot tesz közzé, melyben az illetékes egyéneket a világháború mielőbb való befejezésére inti. akinek bőven volna mit költenie, az is összébb húzódó ma, mint azelőtt. Most látszik, hogy a takarékossággal mekkora erőt tudnánk megtartani s mennyire függetleníteni tudnók magunkat, ha békében, rendes viszonyok között is igy élnénk. Ha most kényszerűségből tértünk az egyszerűséghez s békés időben majd azért tartjuk meg az egyszerűséget, mert ma valamelyes mértékben megszokjuk, nagy nemzetgazdasági haszon nő ki ebből. Akkor majd anyagilag erős, független magyar nemzet lehet ez országban, mely az életnek komolyabb elveit fogja ismerni. A háborúnak még sok tanulsága van, amiknek megjegyzése és a gyakorlatban való megvalósitása majd a nemzetre vár. Ma még az ágyuk bömbölnek, a gránát csapkod, a harcolók a lövések folytonos fütyülését hallják, holnap talán békére virradunk, hogy aztán az egységes, erős, magyar nemzeti állam kiépítésén dolgozzunk, amelynek népe a nemzeti öntudattól erős, komoly életelvet valló, szellemileg és anyagilag szilárdul függetlenül megállhasson és élhessen az idők végtelenéig Isten segítségével! Székely Árpád. A könyörületes szivekhez. Az árvák szava igyekszik most a mi könyörületes szivünkig elhatni, az árváké, kiknek édes atyja a hazáért, miérettünk, javainkért vérét ontva, kiskorú gyermekeit oltalom nélkül volt kénytelen elhagyni s igy ezek is a haza oltárán róják le nélkülözésükkel adójukat. De ha mi ezt az adót elfogadnók, ez égető, perzselő, szégyenitő volna. Nem szabad egyetlenegy katonaárvának sem éreznie, hogy természetes gondviselője nincs többé! A Gyermekvédő Liga karöltve az áll. gyermekvédő intézménnyel, szent feladatává tette a vagyontalanul elmaradt katonaárvák neveltetését. Mi mind adósai vagyunk katonáinknak a legértékesebbért, amit adhattak: feláldozott egészségükért, megrokkant testükért, soknak, — fájdalom, a számuk igen-igen nagy — szivük véréért. Rójuk le ezen tartozáSzeptember 15-én Washingtonban megkötik az uj Bryan-féle békeszerződéseket, mely egyrészről az Északamerikai Egyesült Államok, másrészről Angliával, Franciaország, Spanyolország és Khinával jött létre és amely szerint minden felmerülő viszály elintézése előtt az Államok magukat egy évig ülésező pártatlan vizsgálóbizottság kiküldésére kötelezik. Szeptember vége. Az olasz és schweizi szociálisták gyűlést tartottak Luganöban. Elhatározták, hogy az összes semleges államok szociá- lista pártjait felkérik arra, hogy a hadviselő hatalmak kormányai közt mielőbb diplomácziai és békelárgyalásokat kezdeményezzenek. Szeptember vége. Washingtonban nagy bá- kegyülést tartoltak, melyben több, mint 8000 résztvevő jelent meg. Beszédeket tartottak : Marshall, az Egyesült államok alelnöke; Sam Clark, a képviselőház alelnöke; Glyn, New York kormányzója, stb. Október 4-én. Wilson elnök rendeletére az Egyesült-Államokban általános ima-napot tartanak a béke mielőbbi helyreállításáért. Október eleje. A román szociálisták Bukarestben gyűlést tartottak, ahol tiltakoztak a háború ellen. Október 7-én. V pan-amerikai unió »Governing Board« bizottsága rendkívüli ülést tart., melyen elhatározták, hogy az összes európai hadviselő államok kormányaihoz sürgönyt küldenek és abban a mielőbbi béke iránt való reményüket nyilvánítják. Október 8-án. Haagában megalakul a »Ne-
