Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-06 / 23. szám

(2) 23. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1915. Junius 6 tisztelet vezesse. Az iskolai nevelésben a fegyelem, a szeretet mellett is katonai színe­zetű lehet, mely a feltétlen engedelmességen s az iskolai okos törvények és intézkedések tiszteletén alapuljon. A jól fegyelmezett nem­zetnek egész életberendezésén, társadalmi és magán életének munkáján látszik a köte­lességtelj esités szeretetének az a szine, amely a munkának becsét emeli. A háború krónikáját olvasva napról- napra a testi fáradalmaknak példátlanul nagy próbájáról értesülünk. Az erőfeszítéseknek e bizonyítékai fajunk szívósságát, kitartását a világ előtt megerősítik. Bámulatunk mellett az az elhatározás erősödik meg bennünk, hogy fiainkat a fáradalmak elviselésére meg- edzzük. Ha a fegyvernek kezelésében való ügyesség, a céllövészetben való kiválóság katonai erény, akkor kell hogy fiaink ebbe előre jól be legyenek gyakorolva. Beigazoló­dik, hogy az iskolai zászlóaljak eszméje az életre előkészítésnek szükséges lépcsője s hogy a középiskolai ifjaknak lövészekké ki­képzése az országos szervezésre érdemes, mert általa hadi erő áll a nemzet védel­mére. Eltekintve attól, hogy a 10 éves fiú­gyermek a fegyverkezelés fogásainak elsajá­tításával ügyesedik s egyben a fegyverrel bánni tudás mellett az eddigi fegyveres sze­rencsétlenségek számát is csökkentjük, az iskolai zászlóaljak s a középiskolai lövész- ifjak egyesülete utján az egységes testületi szellem, a jó katonai fegyelem, mely a tár­saséletnek is előnyére lehet, könnyebben megvalósul. Aztán az iskolai zászlóaljak, a lövészifjak egyesülete, a cserkész ifjak csa­patja, amelyek mind egybeforrhatnak, al­kalmi kirándulásaikkal, az együttérzés erősí­tése, a férfias erő fejlesztése mellett a ter­mészetszeretetre, a földrajzi helyi ismeretekre ráneveltetnek s belátjuk, hogy amit eddig nevelési elvül általánosan felállítottunk, csak mélyítenünk és szélesítenünk kell azt. A tanulósereg edzését már az elemi is­kolán kezdve általánosan keresztül kell vin­nünk. Szoktatnunk kell a városi gyermeke­ket is a fáradalmak elviselésére. Az iskola keretén belül az időnként teendő nagyobb kirándulásoknak egyik célja mindig az le­gyen, a másik a földrajzi ismeretszerzés, harmadik a természet megfigyeltetése. A na­Mint a nap, kifogyhatatlan Életadó szeretetben. Pályád kis folyam volt, Szépen megfutottad: Megenyhítő cseppet adtál Utasoknak, koldusoknak. S midőn most az élted Részeire oszlott: Gyermekid szívében úgy élsz, Mint egy fényes égi oszlop. S bár velünk nem lehetsz Itt a földön többé : Közöttünk a te emléked Ott világol mindörökké 1 Világháború és békemozgalom. Irta ; Színik Antal a m. orsz. békeegyesület választmányi tagja, A békebarátok a világháború alatt is lan- kadhatlan erő- és kitartásai küzdöttek céljaik elérésért és a rendelkezésükre állott módok és eszközök teljes felhasználásával törekedtek elvei­ket, eszméiket érvényre juttatni. Erről tanúskod­nak a következő tények: 1914. augusztus 1-én. Anlgiában az oxfordi és cambridgei egyetemek tanárai nyilatkozatot tesznek közzé a háború el­gyobb kirándulásoknak nevelőhatása a ta­nulókra különben annyira sokféle és annyira egybefolyó, hogy ezekben a fáradalmak el­viselését célzó valóban eltörpül, mert a lel­ket, a kedélyt uraló hangulat háttérbe szo­rítja. A fiuk s leányok vegyenek részt ezek­ben a nagyobb kirándulásokban, mert mind­két nemet edzenünk kell. A háború kitörése óta a másokért való aggodalom s a másokon való segítés meg­lehetős arányt öltött. A felnőtteket követve s a tanítói ösztönzésen fellelkesedve a ki­csinyek adományozása s a harcolók javára való munkája megindult. A háborúnak ezt a tanulságát, a nevelésben, az eddiginél na- gyobbb mértékben használjuk fel. Ezzel az emberbaráti szeretetnek, az embertársi kö­telességnek azt a mesgyéjét tesszük járha­tóvá, amely a nemesebb értelmű testvéries érzéshez vezet. így önfegyelmezésre, le­mondani tudásra, a mások javán való ör- vendésre neveljük reá. Olyan benső erőket fejlesztünk ezzel, amelyek mindig a nevelés­nek feladatát képezték. Nemcsak ideális, de valóban egészséges társadalmi élet az önös- ségből való kiemelkedéssel lehet csupán. A nevelés az érzés művelésének e rugóit erősebb mértékben tartsa állandó mozgás­ban, hogy az emberiség tisztultabb felfogása terjedjen. Bármennyire óhajtandó is a tisztultabb felfogásnak a terjedése, a háború által nyúj­tott egyik, talán a legmegszívlelendőbb tanulság az, hogy nevelésünk nemzeti jellege országosan határozottabb legyen. Azokat a faji és nemzeti vonásokat, amelyek a ma­gyar karaktert előnyösen jellemzik, a ne­velésben domborítsuk ki. A nemzeti öntudat nagy ereje volt a helyzetnek a múltban s az ma is. Ezt kell hogy az iskola az ország minden lakójának gyermekébe beoltsa. Mind­nyájunk testvéries egybeforrását ez segítse elő s az egészet ez uralja. Hitünk szerint a nemzetnek ereje, jövője ebben és ezzel lesz meg. Mióta a háború dühöng az emberek gazdálkodása okosabb. Nem költenek úgy, a haszontalanságok szerzése nagyot csökkent. Ruházatban, élelemben, szórakozásban na­gyobb a takarékosság. A megélhetés nyo­masztó gondja is reá kényszerít, de még len, melybe kijelentik, hogy: »a háború Német­ország ellen, Szerbia és Oroszorország érdekében, vétek a jó erkölcs ellen«. Augusztus 2-án. A háborús viszonyok dacára, a protestáns egyházak Konstanzban világbéke - kongresszusra gyűltek össze. Kilencven résztvevő jelent meg a gyűlésen, közlük sok angol és ame­rikai. Augusztus 3-án. Az Észak-Amerikai Egyesült Államok elnöke, Vilson levelet irt a német csá­szárnak, a magyar király- és osztrák császárnak, az angol királynak, az orosz cárnak és a francia köztársaság elnökének, melyben értesíti őket, hogy a haagai konventió 3-ik pontja alapján kész azonnal, vagy későbbi alkalmas időben a békeközvetitést kezébe venni. Augusztus elején. Angliában Grey háborús politikájának ellenzése és kárhoztatása miatt a miniszteri kabinetből kiléptek : Viscount Morley, Bürüs és Travelyan miniszterek. Augusztus 18-án. Wilson elnök proklamá- ciót intéz az amerikai néphez, melyben kijelenti, hogy »e világháborukan az Egyesült Államoknak semlegeseknek kell maradniok, nemcsak névleg, de tényleg is. Szakadás közöttünk megakadályoz­hatna minket, mint nagy békenemzetet abban, hogy nemes kötelességünket tetjesilhessük«. Augusztus 29-én. A newyorki nők nagy tüntető felvonulást rendeztek a háború ellen. Szeptember 8-án. Az újonnan megválasztott XV. Benedek pápa szózatot tesz közzé, melyben az illetékes egyéneket a világháború mielőbb való befejezésére inti. akinek bőven volna mit költenie, az is összébb húzódó ma, mint azelőtt. Most látszik, hogy a takarékossággal mekkora erőt tudnánk meg­tartani s mennyire függetleníteni tudnók ma­gunkat, ha békében, rendes viszonyok között is igy élnénk. Ha most kényszerűségből tér­tünk az egyszerűséghez s békés időben majd azért tartjuk meg az egyszerűséget, mert ma valamelyes mértékben megszokjuk, nagy nemzetgazdasági haszon nő ki ebből. Akkor majd anyagilag erős, független magyar nem­zet lehet ez országban, mely az életnek ko­molyabb elveit fogja ismerni. A háborúnak még sok tanulsága van, amiknek megjegyzése és a gyakorlatban való megvalósitása majd a nemzetre vár. Ma még az ágyuk bömbölnek, a gránát csapkod, a harcolók a lövések folytonos fütyülését hall­ják, holnap talán békére virradunk, hogy aztán az egységes, erős, magyar nemzeti állam kiépítésén dolgozzunk, amelynek népe a nemzeti öntudattól erős, komoly életelvet valló, szellemileg és anyagilag szilárdul füg­getlenül megállhasson és élhessen az idők végtelenéig Isten segítségével! Székely Árpád. A könyörületes szivekhez. Az árvák szava igyekszik most a mi könyörületes szivünkig elhatni, az árváké, kiknek édes atyja a hazáért, miérettünk, javainkért vérét ontva, kis­korú gyermekeit oltalom nélkül volt kénytelen elhagyni s igy ezek is a haza oltárán róják le nélkülözésükkel adójukat. De ha mi ezt az adót elfogadnók, ez égető, perzselő, szégyenitő volna. Nem szabad egyetlenegy katonaárvának sem éreznie, hogy természetes gondviselője nincs többé! A Gyermekvédő Liga karöltve az áll. gyermekvédő intézménnyel, szent feladatává tette a vagyontalanul elmaradt katonaárvák neveltetését. Mi mind adósai vagyunk katonáinknak a legértékesebbért, amit adhattak: feláldozott egészségükért, megrokkant testükért, soknak, — fáj­dalom, a számuk igen-igen nagy — szivük véréért. Rójuk le ezen tartozá­Szeptember 15-én Washingtonban megkötik az uj Bryan-féle békeszerződéseket, mely egy­részről az Északamerikai Egyesült Államok, más­részről Angliával, Franciaország, Spanyolország és Khinával jött létre és amely szerint minden felmerülő viszály elintézése előtt az Államok magukat egy évig ülésező pártatlan vizsgálóbi­zottság kiküldésére kötelezik. Szeptember vége. Az olasz és schweizi szociálisták gyűlést tartottak Luganöban. Elhatá­rozták, hogy az összes semleges államok szociá- lista pártjait felkérik arra, hogy a hadviselő ha­talmak kormányai közt mielőbb diplomácziai és békelárgyalásokat kezdeményezzenek. Szeptember vége. Washingtonban nagy bá- kegyülést tartoltak, melyben több, mint 8000 résztvevő jelent meg. Beszédeket tartottak : Mars­hall, az Egyesült államok alelnöke; Sam Clark, a képviselőház alelnöke; Glyn, New York kor­mányzója, stb. Október 4-én. Wilson elnök rendeletére az Egyesült-Államokban általános ima-napot tarta­nak a béke mielőbbi helyreállításáért. Október eleje. A román szociálisták Buka­restben gyűlést tartottak, ahol tiltakoztak a há­ború ellen. Október 7-én. V pan-amerikai unió »Gover­ning Board« bizottsága rendkívüli ülést tart., melyen elhatározták, hogy az összes európai had­viselő államok kormányaihoz sürgönyt küldenek és abban a mielőbbi béke iránt való reményü­ket nyilvánítják. Október 8-án. Haagában megalakul a »Ne-

Next

/
Thumbnails
Contents