Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
('£) 12. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1914. Március 22 meg. Világossá vált tehát, hogy nem konstruktiv okú házomlás, nem kazán- és nem gázrobbanás történt. Gaz merénylet lehetett. A pusztulás képe nyomról-nyomra oda vezetett a püspöki hivatalba, tehát a merénylet ez intézmény ellen s ennek helyiségében történt. Irtózatosan széttépett holttestek kerültek elő a romok alól, kilétük rávezetett az első valódi nyomra, hogy a robbanó anyagot postai szállítmány hozhatta s hogy a címzett a Debreczenben székelő gör. kath. magyar püspökség lehetett. Azután minden kiderült, úgy, ahogy egész világ hírlapirodalma azt bőven, híven leirta ... A sokágú szörnyű szerencsétlenségben viszonylagos szerencse gyanánt állapítható meg, hogy székházunk most szilárdságának és konstruk tiv tökéletességének oly tüzpróbáját állotta ki, hogy a robbanás — mely egy 18 kgrammos di- namilbomba-kü'.deményböl keletkezett — az épületnek csak közvetlen érintett részét szakíthatta ki, a szomszédos lakrészek oldalt jobbról balra többé kevésbbé megsérültek, de a 30 család által lakott palota egyéb részeit semmi baj nem érte, pillér-rendszere meg nem rendült, a rendőrség elővigyázatból kilakoltatta, de másnap már a lakók visszaköltözhettek s a kiszakított házrész kikapcsolásával működött a íü és, világítás, vízvezeték, lift, telefon rendesen. Holnapra a hivatal is visszaköltözik, a megszakadt két szárny között az épület romiestén ál ideiglenes deszkaalagutat terveztünk ki. Csodálatos és szerencsés véletlenség, hogy a kamara tisztviselőiben a merénylet kárt nem okozott. A robbanás pillanatában dr. Radó segédtitkár és dr. Yulov fogalmazó az előbbinek hivatalos helyiségében értekeztek, ez a szoba a robbanás fészkéül szolgáló lakás alatt fekszik. A robbanás áttörte a közvetlen alatta levő menye- zetet, annak vastartóit mint a drótot meggörbítette, a közvetlen előtte fekvő utcai szobának már csak mennyezet-vakolása szakadt le, ez elborította és megütötte az értekező két tisztviselőt, de sérülést nem okozott. Titkár délutánra már áthelyezte a hivatalt a közel fekvő Royal-szálló egyik termébe, ahol permanens készenlétként működött, a kamara el nőkéi állandóan jelen voltak s minden szükséges intézkedés, jelentés a miniszterekhez, rendőri és bűnügyi hatóságokhoz stb. innen történt. Azok a jogi cselekvések, melyek a kamara vagyonérdekéből szükségesek voltak s melyek későbbi bonyodalmaknak elejét venni voltak szükségesek, megtétettek s most arra van szükség és arra nézve teszünk előterjesztést, hogy a szükséges teendők belálhatlan sokaságára nézve a kamara közgyűlése, úgy mint eddig, ruházza fel teljes bizalmával az elnökséget s hatalmazza fel minden, a kamara érdekében álló intézkedésre Psilander az Urániában. Szatmárra jön a mozi Adonisz. Hirt adott a »Szamos« már röviden arról, hogy Waldemar Psilander, a hírneves dán mozi- szinész budapesti vendégszereplését befejezte és elhatározta, hogy ápr. elsejéig, mig uj szerződése Berlinbe szólítja, a magyar nagyobb vidéki városokat fogja vendégszereplésével megtisztelni. Úgyszintén jelentette azt is, hogy Psilander Szatmárra is ellátogat társulatával és két estén át vendégszerepelni fog az Uránia színpadján. A közelmúlt napokban már-már kétségessé lett, hogy Psilander valóban meglátogatja Szatmári is, mert a kitűnő dán művésznek csupán két nap, március 29. és 30 adika állott URÁNIA ■■ MOZGÓFÉNYKÉP-SZINHÁZ KAZINCZY-UT, IPAROS OTTHON. ÜGYV. IGAZG.: SZIGETI ANDOR. Előzetes jelentés! 1914. március hó 29-én vasárnap és 30-án hétfőn, mindkét nap este pontosan fél 7 és 9 órakor WALDEMAR PSYLANDER a világhírű dán bonvivant és társulatának vendégszereplése a „Nordisk Films Compagnie“ egyik brilliáns bohózatában SZATMÁRON. Irta: Waldemar Failander. 0 0 Az előadások nem folytatólagosak. Helyárak 5, 4, 3 és 2 korona. — SZÁMOZOTT HELYEK. — Jegyek előre válthatók Bartl Józsefné Deáktéri tőzsdéjében s az >Uránia< melletti papir- üzletben. szolgál. Közvetlenül mellette van az Osztrák-Magyar iskolának két emeletes épülete. Szemre gyönyörű kis városrész, csak az a kár, hogy mindez (a gyakori földrengések miatt) fából épült. Kivül-belül az épületek azonban a legszolidabb kőépület benyomását teszik, oly szépen vannak gipszszel bevakolva, illetve belül szőnyeg kárpittal bevonva. A kapukban a Taurus matrózai álldogálnak s beszélgetnek, némelyik épen a kecskeméti viszonyokról, hazánk dallamos nyelvén, ők képezik t. i. az egész épület tüzőr- ségét, amire nagy szükség is van, mert alig ültünk az ebédhez, a nyitott ablakon át messziről hosszan elnyújtott, szomorúan hangzó kiáltás hallatszott be: Jangin var 1 (tűz van). Sajnos, ezen kiáltást nap-nap után hallottuk s gyakran láttunk magunk mellett elrobogni tűzoltó kocsikat, melyeket gyalog, vágtában követnek a tűzoltók, néha 1—2 órányira a tűz színhelyére. El lehet képzelni, minő munkát végezhetnek ezen 1—2 órai szala- dásban kifáradt tűzoltók! Az oltás legtöbbször úgy történik, hogy az égő házak körül, egész utcasorokat rombolnak le, hogy a tűz romboló pusztítását megfékezzék. A tűzoltók mind utász katonák, rézüsthöz hasonló sisakkal, melynek hátul van egy nyakvédő bőrlemeze, de elül szem- ellenzője sincs, mivelhogy a feznek sincs szemellenzője. tehát a sisakon se legyen. Ezt is nehezen tudta reájok adni a tűzoltóság főparancsnoka, gróf Széchenyi Ödön pasa, táborszernagy. Estefelé kimentünk sétálni a követség palotájából fel, egy borzasztó keskeny, lépcsőzetes, a lehető legrosszabb kövezettel burkolt, piszkos utcácskán, mely az olasz városok szűk sikátoraira emlékeztet. Végre feljutunk a Rue de Perára, hosszú, európai külsejű, hatalmas, 4—5 emeletes bérpalotákkal szegélyezett utca ez. Az elegáns világ séta- és bevásárló helye. Csupa franczia, angol, no meg görög üzlet. Francia öltözetek, világvárosi kép, nyüzsgés-mozgás és lárma. Valóságos mozgó keteskedések az utcán, nagy kosarak a törökök s görögök fején, egyik a másikat akarja felülmúlni lármában, kiabálásban, áruja kínálásában. Az ember csodálkozik, hogy jöhet igy tüzbe ez a különben csendes népség. De hiába, az üzlet — üzlet. Alig tettünk pár lépést, midőn egy öreg tábornok jön felénk egy fiatal nő kíséretében, ki hangos »Jó estét« kiáltással köszönt bennünket. Széchenyi pasa és leánya volt. A Rue de Pera nyugoti végén egy hatalmas kaszárnya van, a hires Taxim kaszárnya, mely azon időből nevezetes, midőn pár évvel azelőtt az ujtörökök elfoglalták Stambult, az ótörökökhöz hű katonák itt védték magukat, mig végre az ostromlók ágyúi előtt kénytelenek voltak megadni magukat. Uzsonnánk a Petit Champs nyári mulató helyen volt, pár lépésnyire a Rue de Peratól, hol zene s más kis kabaretszerü előadások szórakoztatják a közönséget. Este moziban a Quo vadis. A török igen szereti a mozit, színházat, természetesen asszonya nélkül jelenik meg s kedélyesen cigarettázva nézi az előadást. Érdekes egy város, festői dombjaival, a körülöttük lévő Bosporussal, Márványtengerrel és az Aranyszarv-öböllel. Karcsú minarettek százai, a moschék gyönyörű kupolái, márványpaíoták, rendelkezésére, mig szerződése értelmében április elsején a berlini Wintergartenban kell fellépnie. Sürgöny váltások és telefonbeszélgetések előzték meg a szatmári szerződés aláírását, de a szerződést mindkét fél végre is aláírta. Psilander tehát igenis ellátogat Szatmárra, fellép az Uránia színpadján és intervjut ad le a »Szamos« olvasói számára. Hatalmas programra, kétszer huszonnégy óra keretében; de Psilandertől, akárhogyan is vesszük, okvetlenül kitelik. Az Uránia igazgatósága arról értesít bennünket, hogy a közönség nagy érdeklődésére való tekintettel már most ad ki jegyeket a Psilander-estékre. Egyébiránt teljes tájékozásul hozzuk az Uránia legújabb hirdetését. Színház. Múlt számunkban szives búcsút mondjunk a társulat tagjainak, kik négy és fél heti itt működésük idején sok kedves estét szereztek nekünk. Sajnos azonban, a bucsuzás harmóniáját kellemetlenül megzavarja a sok öldalról felhangzó panasz, a »becsapott« közönség panasza, amely keserű epilógusként kiséri a társulat távozását. És méltán I Mert épen a bérlőkön, akik volta- képen lehetővé tették a társulat játékát, esett meg a legnagyobb sérelem: a miniuoá'isan márc. végéig hirdetett évadot egyszerűen, minden komolyabb megokolás nélkül alaposan megrövidítették s az eredmény az, hogy a bérlők nyakán maradt még egy pár szelvény. Igaz, hogy a szin- lepok az u‘o!só napokban azt hirdették, hogy naponta több szelvény is beváltható. Ez az egyedüli mentsége az igazgatónak! De ez sem állhat meg! Épen az eredmény mutatja: a bérlők legnagyobb része nem tudta beváltani szelvényeit, tehát egyszerűen odaveszett a pénze! így disz- kreditálni a színészetet! Most aztán ne csodálkozzék senki, legkevésbbé a direktornak eljövendő kollegája, ha a bérlők szóba sem állanak többé velük. Ha rajtam állana, feltétlenül megvonnám az ilyen igazgatótól a jogot. Az ilyen eljárás egyáltalaban nem alkalmas arra, hogy a mindenfelől amúgy is bizalmatlanul kezelt vidéki színészeket megbecsü'tekké tegye a közönség szemében. De beszéljenek a számok! Az utolsó szin- lap a 28. számú bérlet napját jelzi. Volt tehát 28 este hérletben. E‘ből le kell vonnunk a 4 vasárnapot, amikor a szombati előadást megismételték. Marad 24 bérlet-nap. Már most a 20 szelvényt 24 bérletnapon beváltani egyrészt borzasztó robot lett volna, másrészt meg lehetetlen is volt, mert legalább is 4 estét le kell számítanunk a már alaposan vagy jobb társulattól lejátszott darabok felújítására; szóval marad 20 este a 20 szelvényre. Lehetetlenség volt azt kimajd faházak tömkelegéi. Az utcák szükek, róssz a kövezet. Tiz-tizenöt féle nyelvet hal az ember s igy állandó bábeli nyelvzavar van itt. És e csaknem másfélmilliós lakosú város házszám és utca név nélkül van el. Anyaköoyv és családi név nincsen. Minden második török Ali vagy Mohamed s hivatja magát apja után, pl. Ali ben Mohamednek, ami annyit jelent: Ali, Mohamed fia. Természetes, hogy ilyen nevű ezrekre menő van e nagy városban, akiket úgy különböztetnek meg egymástól, hogy vagy foglalkozását is említik, pl. Ali ben Mohamed a suszter, vagy lakásának helyét teszik hozzá, pl. Ali ben Mohamed — aki a Mustafa Pasa kutjánál lakik. Temetőt, moschét s kávéházat lépten-nyo- mon találunk. Ezen három dologban le is van Írva a török élete. Imádkozik, kávézik, közbe talán egy keveset dolgozik is, azután meghal. A mesteremberek foglalkozás szerint egész utcákat foglalnak le s azon utcában csaknem kizárólag ugyanazon mesteremberek műhelyei, boltjai vannak. Rengeteg sok a fezkészitő és vasaló. A török csak alvásközben veszi le fejéről a fezt s valamennyinek mégis oly szép tiszta és nem gyűrött a feze. Amint a nyugateurópai emberek a cilinder-kalapjukat, ők a fezüket vasaltatják. Valamennyi házon kívülről meg lehet különböztetni a hárem helyiségeit, a sűrűn rácsozott ablakokról. A hárem, ez az előttünk misztikus fogalom Keleten tulajdouképen nem olyan rejtelmes, mint aminőnek mi nyugaton képzeljük. A hárem családi lakóhely, vagyis, lakóhelye a család nő tagjainak, (asszony, anyós, nőrokonok) s a gyermekeknek) fiuk is 10 — 12 éves korukig.) No
