Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-01 / 44. szám
(2) 44. szám. 1914. November 1. harczát vívják ezért a békés munkában álló itt- hagyott nemzetért. Áldás és dicsőség munkájokra! A közgyűlés átérezvén a beszéd magasztos gondolatait, azokat örök emlékezetül jegyzőkönyvbe igtalta. Érdekes dolog, hogy júniusban éppen Páris ban volt a kamarák világkongresszusa. A kongresszus éppen akkor fejeződött be, mikor a háború kezdődött. Erről a kamarai gyűlés jegyzőkönyve igy emlékezik meg: A mai viiágviharok közepette az idők szeszélyes játékának és szinte anakronizmusnak tűnik fel, hogy junius havában tartották a világ kereskedelmi kamarái, az emberiség munkás bé- keszeretetének zászlóhordozói nagy kongresszusokat Parisban, összekötve a francia vendégszeretet által rendezett nagy francia tanulmányutazással, mely Reimsen, Epérnayn, Dijonon, Lionon, a Creusot-ágyugyártó telepen s a francia Svájcon, a világesemények által ma egészeu más, rémes megvilágításba tett útvonalon vezetett keresztül. A világbéke jegyében dolgozó kongresszus útja junius 26-án ért véget, azon a napon, amelyen belgrádi követünk elhagyta állomását s a kongresszus utolsó határozata az volt, hogy a nemzetek képviselői hasonló békés munkára két év múltán Pétervárra gyülekeznek össze. Lezárt akták, eltemetett emlékek ezek az ábrándozó múltból, véres vonallal zárta le határozataikat a vér, a tűz, a vas. Mégis följegyezzük a kamara krónikás könyvébe, jegyzőkönyvébe lefolyásukat. A kongresszuson részt vett a debreceni kamara is, Szent-Királyi elnök és Szávay titkár által képviselve. A napirend tárgyait az egyes nemzetek legkiválóbb szakemberei készítették elő s a magas színvonalú, tudományosan kidolgozott előadmá- nyok gyűjteménye egész kis becses résszel gazdagította a kamara szakkönyvtárát, Ezen a kongresszuson, mely tulajdonképen folytatása volt a két évvel előbb tartott bostoninak a kalendárium reformálása, a húsvéti ünnepek fixirozása, a világposta penny-portója, a morális üzleti verseny, a nemzetközi magánbiráskodás, a csekkjog törvénykezése, a uemzetközi postacsekkjog kérdése, a 24 órás napi időszámítás, a warransjog nemzetközi egységitése, a hajózási szabályok rendezése, az ipari munka időtartama, a nyári órák korábbra tétele, a nemzetközi váltójog voltak azok a fontos kérdések, amelyekben a tárgyalás a közös megértés felé törekedett. A kongresszus komoly .szaktárgyalásait körülfonta virágaival és kellemes szórakozásaival vitézségük jutalmául bevették a hadsereg kötélé* kébe meghagyva számukra a lengyel vezénylet* nyelvet. Egyebekben pedig a hadsereg teljes jogú combattans részének tekintendők a kegyelmes parancs megjelenése óta. És ennek nyomári felállították a k. u. k. Ersten Polnischen Legion-t, mint a nyugatit Krakó székhellyel, Bazinszki tényleges állományú tábornok vezetése alatt s megkezdték mindjárt a második légió szervezését, a keletiét, amelynek Lemberg lett volna a székhelye, Pietraszkiewicz tábornok volt parancsnokul kijelölve, de Lem- borgoek ideiglenes megszállása miatt kénytelen volt a Legfelsőbb Nemzeti Tanács, amelynek Leo v. b. tan. az elnöke a tervezett szervezetet más alapra fektetni. Most a meglevő és az alakítandó összes légióknak a neve: K. u, k. Polnischen Legionen. Ezzel egyidejűleg személyi változás is történt a vezetésben s a légiók legfőbb parancsnoka lovag Trzaska-Durski Károly altábornagy lett, akit erre a felelősségteljes állásra az uralkodó kegye pozsonyi nyugalmából hivott vissza. Vezérkari főnökként Zagorszki működik mellette, akinek helyettese báró Battaglia Roger, az ismert lengyel képviselő és a galíciai gyárszövetkezetek vezetője, aki kapitányi rangban szolgál a légiókban. Egy-egy légió 16,000 emberből alakult s most már a harmadik és negyedik felállítása van folyamatban. A légióban megfelelő arányban minden fegyvernem képviselve van s a tüzérség közlegényei is mérnökök, teknikai főiskolásokból áll legnagyobbrészt. A tisztek a háborúban azok az egyébként nem hivatásos katonák, akik a béke NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE a vendéglátó francia nemzet kamaráinak egyesült figyelmessége, nekünk magyaroknak külön meleg vendégszeretetet nyújtott a párisi osztrák-magyar kereskedelmi kamara sokszoros szives készsége Deutsch Maurus udv. tan. elnök személyes lekötelező barátságával. Köteles udvariassággal köszöntük meg a szívességeket julius havában, már leveleinkre a kapcsolódó válaszokat szétfuttatta a levegőbe a háborús vihar előszele. A kongresszus után a kamara elnöke a páratlanul szép tanulmányutazás vonalát járta végig, a kamara titkára pedig abból kikapcsolódva Dél Francziaországban tett érdekes utazást s utóbb Maubeuge, Charleroi, Namur, Liege (csupa háborús történelmi nevek!) vonalán keresztül Köln, Hamburgon át Kopenhágába ment, onnan a skandináv népek nagyszerű kiállítását, a mal- mőit tekintette meg, hasonlóan nagy érdekességü északi, népmunka kiállítást látott Norvégia fővárosában, Christiniában, mindezek koronája volt azonban a dán szorosokon át Stokholmon és Srelleborg-Sassnitron keresztül vezető hazatérő útjában a lipcsei grafikai kiállítás, mely páratlan volt a maga nemében és csak az egykori drezdai egészségügyi kiállítással (der Mensch) volt hatásaiban és tökéletességeiben összehasonlítható. A háborúnak egyik világkára, hogy az emberi művelődéstörténetnek ezt a felejthetleu szépségű és nagyságú kiállítását, a kiállítási időtartam derekán bezárásra kényszeriietíe. A kiállításnak csak egy kifogásolni való hiánya volt és pedig magyar szempontból, az, hogy Magyarország rajta állami önállóságának és iparának egyénitett gyűjteményes csarnokával képviselve nem volt. Az egyes közös csarnokokban voltak magyar kiállítók s köztük szép és történelmileg becses tárgyaival kellőkép kivált Deb- reczen város könyvnyomdája, azonban »Magyar- ország« mint ilyen a csarnokok díszes sorában, ahol még Szerbia is jelen volt, nem volt található. Az északi népek és a norvég kiállítás csarnokokban különösen nagybecsű és tanulságos képet lehetett nyerni a népmunkák minden ágának bámulatos gondossággal való organizálá- sáról. A kiállításról szerzett katalógusokat és emlékeket elhelyezték a kamara gyűjteményeiben. Általában a háborús viszonyok kamarai szolgálatáról a nekünk megkü'dölt jegyzőkönyv részletesen a következő jelentésben emlékezik meg: A hadi állapot az ország köz- és magánjogi viszonyait kivételes szükséglörvények hatálya alá helyezte. Ebben a helyzetben a kamara is a szükség által megkívánt kivételes muakaterüleíra helyezkedett át működésével s folyó évi augusztus 28-án tartott együtles szakosztályi ülésén tüzetes jelentést téve az ügyekről, ülése jegyzőkönyvében leírta azokat a munkaterületeket, melyeken működése mozog. idején a szervezést és a begyakorlást végezték. Maga Pilsudski József, a Jungschütz intézmény főkezdeményezője és apostola, ezredesi rangban szolgál s ő volt a vezetője a tniechowi győzelemnek is. Mióta a légiók egyenrangban vannak a közös hadsereggel, azóta a tisztjeik is rangban és zsoldban egyenrangúak a hivatásos tisztekkel. A századosságig a kinevezés joga a vezénylő tábornokot illeti, azonfelül a felterjesztés joga az övé. A légiók fölszerelése csak a puskák tekintetében nem kifogástalan, ötféle fegyvert használnak az első két légió Maalichereket kapott már s az ő régi Werndl és Kropatschek puskáikat az orosz-lengyelországiak kapják. A németek nagyszámú Mausert is adtak már át a légióknak, akik felhasználják a Krasznik, Typowce és Or- telsburgoál zsákmányolt orosz muníciót is. Szeptember végén a lengyel légió egy része, három bataillon (3000 ember), a megfelelő trainnal azt a parancsot kapta, hogy Krakóból Magyarországba siessen. Alighogy a vasútról lé- szállottak, már a Máramarosba betört orosz katonasággal állottak szemben, mintegy 80 km. hosszú fronton. A lengyel ifjak rávetették magukat a gyűlölt ellenségre s hogy olyan gyorsan elhatározó győzelmeket arattunk az oroszok fölött, azt nagyrészben a lengyel fiuk hősies és katonás segítségének köszönhetjük, akik magának Durski generálisnak vezetése alatt harcoltak, Most feladatukat elvégezve, megint kivezényelték őket Magyarországból, magokkal vive annakaTrup- pen Commando magasztaló oapiparancsait, amely hez a máramarosi harcok alatt be voltak osztva. Az általános érdekgondozás kötelességéből folyólag a hadiállapottal összefüggő minden kormányintézkedésről s kivételes rendelkezésről értesítette érdekközönségét és kezére járt ennek, hogy a változott viszonyok közt hatóságokkal és üzletfelekkel dolgaikat lehetőleg simán végezhessék. A kivételes törvények és rendeletek tömege egy aránytalan nagy és nehezen áttekinthető alakban és szakokra osztott feldolgozása. Amint ennek könyve megjelenhetik, kerületünk hatóságainak és intézményeinek s általában az érdeklődőknek rendelkezésére fog állani. A közfogyasztás ellátása, figyelemmel a közelgő télre is, mindezen munkálkodások közepette főfontosságu feladatként nyomult előtérbe s ezen a téren különösen a városoknak élelmezési anyagokkal, sóval, fütő- és ipari szénnel s fával való ellátása a kamara közvetítésével az illetékes törvényhatóságok gondoskodási körébe beilleszkedett. A szénnek és egyéb elemi szükségleti cikkeknek beszerzése, elraktározása és vasúti szállítással való biztosítása tüzetes tanácskozásokban nyert kielégítő tisztázást s e kérdésekben az illető törvényhatóságokkal sürü érintkezést tartottunk fenn. Közmunkák szerzése iránt a kereskedelmi miniszter úrhoz intézett előterjesztésünk tárgyalás alatt áll. A kamara arra kérte a keresk. minisztert, hogy a hadügyi szükségleteknél a kisipar részére eső rendkívüli lábbeli szállításból engedélyezzen, illetve eszközöljön ki a kamarák czimére egy-egy nagyobb mennyiséget. A deb- reczeni kamara vállalkozott 10,000 pár felvállalására. A kamarák abban a helyzetben vannak, hogy ipartestületeik utján, közöttük feloszlva e mennyiségeket tényleg helyi kisiparosokkal végeztethetik el. Hasoníóképen kérte a ruházati anyagok ugyanily alapon való kiosztását. A katonai hatóságokat pedig az iránt kereste meg, hogy a hadellátással és betegápolással kapcsolatos ideiglenes építkezéseket a kerület alkalmas városaiban eszközöljék s használják fel ehhez az e célból leltározott munkaanyagokat és rendelkezésre álló munkaerőket. A keresk. miniszter ur a kamara felterjesztésére adott válaszában nyilt kiírást tett közzé nagyobb mennyiségű lábbeli szállítására. A rendkívüli helyzet rendkívül sok munkát teremtett. Az érdekképviseletek munkaerői pedig a katonai behívások folytán megcsappantak. A kamara hivatala maga is hat alkalmazottját bocsátotta háborúba. Az üzletemberek zilált viszonyaik közben, annyiféle gyűlésre nem járhatlak, jóllehet mondanivalóik s kérdendőik fokozott mérvben voltak. Az érdekképviseletek munkavezetőinek összevonásával tehát egy közös munkabizottság alakult, mely a kamara vezetésével permanenciába helyezkedett s a hét egy megállapított napján a felmerült különféle kérdésekben tanácskozott és rövid utón intézkedett. Ez a bizottság összeköttetésben álit a hasonló alapon szervezkedett fővárosi bizottsággal, melynek A lengyel légiók az osztrák-magyar hadsereg egy részét képezik ma, bár az orosz fő- hadvezetőség kijelentette, hogy nem ismeri el őket hadi jog alatt álló ellenfélnek s csak mint fracc-tireureöket, tekinti Érthető ez a kegyetlen és embertelen elhatározása a muszkáknak, akik a lengyelekben lázadó alattvalókat látnak s alig hihető, hogy álláspontjukon változtasson a mi hadvezetőségünk parancsa, amely tiltakozik a lengyel katonákkal szemben való elbánás ellen, kijelentvén, hogy azok combattans elemei a hadseregnek s nem fog használni maguknak a lengyeleknek a tiltakozása sem, amelyet a semleges nemzetek elé terjesztettek. Lényegében ez ugyan nem sokat változtat a dolgon A lengyel légionáriusok úgy sem esnek fogságba, mert inkább a halált választják, mint a megadást. Oroszország embertelen elhatározását azzal mentegeti, hogy a lengyel légiók dum-dum lövegekkel lőnek s azért nem tekinthetők katonai ellenfeleknek, Ezt a vádat csak a rosszakarat vagy a tudatlanság zúdíthatja a lengyel harcosokra, akik igazán nem tehetnek róla, hogy idáig régi rendszerű fegyverekkel voltak kénytelenek a csatákat állani. A Werndl lövedékek azonbaD, ha nem az acél töltések által okozta sebesedést ejtik is, rosszakarat nélkül még sem téveszthetők össze a müveit nyűgöt által előszeretettel használt golyókkal. A légiók főtisztjei, tisztjei és legénysége ügyvédek, művészek, tisztviselők, főiskolai hallgatók, iparosok és gazdákból került össze. Legnagyobbrészt tehát egészen intelligens elemekből. Csak igy lehet megmagyarázni, hogy az ezredek
