Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-25 / 43. szám
1914. Október 25. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 43 szám. (3) miben voltam én olyan gyanu^? Mit csináltam én? Azt hiszi kérem, hogy a templomban is lehet kémeket fogni? — Szerencse, hogy nem látta senki, különben más elégtételt kérnék! — Mostanában mindenki gyanús, mondja a kapucinus. — De kérem, akkor miért éppen csak engem választott ki erre a kellemetlenségre ? Dgy nézek én ki, mint egy kém? — Azért, mert mások csak bejönnek a templomba, elmondanak egy miatyánko! és távoznak, De ön órák hosszat itt ült, hozzá még vissza is jött! — Hát már gyanús az ember, ha pár miatyánkkal többet; mond el, mint más ? . . . * Különben az óvatos barát nem is cselekedett rosszul. Ha nem is kémet, legalább betörőt sejthet abban, aki feltűnően sokáig tartózkodik a templomban. Valamint hogy az is igaz, hogy az Isten háza nem váróterem s hogy a mostani időkben — ugy- látszik — nem tanácsos ott egy miatyánknál többet imádkozni. ... _ int. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■a Ne igyunk többé " B francia pezsgőt! a Máramarosi menekültek Nagybányán. — Nyilvános köszönet. — Merész vállalkozás lenne mindazokat papírra vetni, melyeket a Máramaros vármegye hazafias polgársága szeptember hó utóján átér- zett és átélt. Midőn az orosz horda a galiciai határok bevételével a Kárpátok szorosainak vette útját, Máramaros lakossága lelkületét leírhatatlan bizonytalanság és fájdalom szállta meg, látva kis hazájának, otthonának a pusztulás bekövetkezését, melynek immár nemzeti kultúráját dicső kormányunk támogatásával méltó pozícióra emelte. A közigazgatás, a kir. bíróság s égyéb hivatalvezetők, bár minden lehetőséget megpróbálva, utolsóig helyükön maradtak, bízva abban, hogy a vármegye lakosságának zöme, hazájához való ragaszkodása és hazafiul szeretető az ellenség törekvéseinek ellentáll s nem veszíti el; önérzetének emberségét, becsületét s ki nem szolgáltatja önmagát és hazáját a veszedelmes ellenségnek, mely méltán mondható — rabolni jött s feldúlni az emberi gyarlóságot, mit jelenleg tapasztalni van alkalmunk. E veszedelem közvetlen fenyegetése elől a hazafiui érzülettől áthatott máramarosi honpolgárok az ország különböző részeibe meneküllek, hol testvéries fogadtatásban egyaránt részesültek. Mindezek nagy része itt Nagyhányán talált igazi menedéket, melyért mi, Máramarosiak csak köszenettel adózhatunk úgy a Nagybánya város igen t. kapitányságának, mint szeretetreméltó hazafias lakosságának, mely a Máramarosból ide menekült hontalan testvéreit erkölcsi pártfogásába és támogatásába vette és abban részesítette. — Különösen figyelemreméló dr. Horváth József járásbiró, Szupkay Gyula, Pap Aurél és még soknak ébersége és testvériessége, kik számos menekült családnak emberbaráti támogatására siettek, hogy őket igy biztonságba helyezzék. ügy az itt megemlített urak, mint a város kapitánysága és hazafias polgársága fogadja hálás köszönetünket amaz emlékezetes fogadásunk betartásával, hogy ennek emlékét a máramarosi krónika az utókor tanúságára föl fogja jegyezni és megörökítve megőrizni. Méhes Endre áll. isii. igazgató. Heti krónika. Minapában megemlékeztem arról az ó- testamentombeli emberről, aki egy kőkorsóval a »luteránus kútra« jött vízért. Ennek a párja az a másik megfigyelésem, amit a napokban egészségi sétám alkalmával eszközöltem Tessék csak végig menni a Rák-utcán. Hosszú kanyargós útvonal ez, mely bétorkolik a Postarétbe. Ott a postaréti delta vége felé van egy kis fabódé, melyet a »Brunner kisasszonyok« kútjának neveztek hajdanában. Ezen a bódén a következő táblás hivatalos felírás olvasható: E KUTNÁL RUHÁT TISZTÁLNI, AVAGY ÁLLATOKAT ITATNI, SZIGORÚ BÜNTETÉS TERHE ALATT TILTVA VAN. Rendőrkapitány. mármost, kéremalássan, tény az, hogy három éve nem lehet itt ruhát tisztálni, állatot itatni, három éve nincs viz, nincs kút, nincs csorgó, de a szigorú büntetés ám még mindig fennáll, mint az a bizonyos bécsi silbak s talán fenn is fog állani az emberi kor legvégső határáig, ha csak egy vélellenül arra járó rendőr be nem jelenti unalmában majd a kapitánynak a kacagtató tilalmat. A nálunk megtelepedett menekülők nem győztek ezen eleget csodálkozni, ők nemcsak ruhát tisztálni, állatot itatni, de inni Is akartak s ime a titokzatos bódéból akkor sem jött semmi nedű. Ilyen az a mi konzervativizmusunk. A quieta non movere elv kenyeres pajtásunk nekünk Persze ez a hivatalos tilalmak súlyának a rovására megy. De annál több nedű jön a hegy terméséből. A drága szép gyöngy szőlőből, mely csak úgy ontja az áldást És ha nem is mind muszkaölő »Miskolczy-féle« bakator, de azért az idei nagybányai borhoz nem kell majd a szokásos három ember, elég lesz kettő is, aki végkimerülésig kocintgat egymással. Vevők is vannak rá bőven, reméljük azonban, hogy a bor legnagyobb részét nem eresztik ki a határból — persze azonkívül, ami a katonáknak kell — megisszuk azt magunk is. Noha ismét kevesebben leszünk, megfogyunk. Holnap rukkolnak a legifjabb népfelkelők, aztán majd a 24-36-osokra is rajok kerül a sor Mondják, hogy mérföldes csizmákkal halad most vitéz hadseregünk. Przemysl után Csernovitz, aztán jön Ivan- gorod—Varsó és igy tovább Nagy nehéz küzdelmek, kitartó munkájának drága gyümölcsei. Nemsokára megszaporodik az országház előtt megint az ágyuk száma, úgy veszi észre a krónikás. Nagybányai ügyek a vármegyén. A legutóbbi vármegyei közgyűlés tudomásul vette a főgimnázium telke ügyében hozott határozatot, jóváhagyta az államsegély felhasználását ez évi keresetet, a vásárvámi díjszabályzatát, az üzleti zárórára nézve alkotott szabályrendeletet, va- I lamint az elhagyott gyermekek segélyalapjának 1913 évi számadását is. A ha?S8gólyezés helybeli céljaira újabban adakoztak : Platthy Géza októberre 20 K, Égly Lajos 10 K, Smiedmayer Antal 5 K, Égly Mihály, Smaregla Mihály, Tréger Lajos, Fuksz Benjamin októberre 5 — 5 K, Platthy Miklós gimn. tanuló festményéből befolyt 10 K- Zse- leznyák Leó adománya 33 K 83 f. A gimnáziumi ifjúság hazafias lelkesedése magasan fellobog, mint az áldozati szent tűz. A nagyobb fiuk mind a csatába akarnak menni. És bár a magas minisztérium nem engedte meg. hogy decemberben érettségit tehessenek, hanem csak azt, hogy aki katonának megy, amikor visszajön folytathatja tanulmányait, vagy ha későn jön vissza, akadálytalanul vizsgázhassák, akár járt az órákra, akár nem : még ez sem hangolta le a derék fiukat, ők igy is menni akarnak, mert a hazának szüksége van rájok. Az igazgató és a tanárok nem animálják az ifjúságot, sőt még inkább visszatartják. Éz sem határoz, ők hétfőn beakarnak rukkolni A fiatalabbak (15—16 évesek) félnek, hogy katonának nem veszik be őket, ezek a lengyelvagy esetleg az alakítandó magyar légióba készülnek. Igazán megható a harcias tűz és hazafias buzgalom, amely hevíti ezeket a derék tüzes vérü ifjakat. Az az ország, amelynek ilyen az ifjúsága, nem veszhet el s bárha tni tudjuk, hogy az ifjak közül sokan fognak a szemléről visszajönni, már éveik cseké'y számánál fogva is, mégis hódolattal adózunk a derék gimnáziumnak, mely belekiáltja a háboiu forgatagába, hogy »fortes Fortuna adjuvat« s amely nemcsak tanulja, de vallja is, hogy »dulce et decorum est pro patria móri!« Török Teofil minorita áldozó pap e hó" 14-én, hosszas betegeskedés után Egerben meghalt 16 án temették s ugyanaz nap volt gyászmise is itt Nagybányán Nyugodjék békében! Tájékozásul. A hadsegélyző hetenként egyszer szerdán 10—11 óra között tartja osztó gyűlését a városházán. Vasúti menetrend. A Nyirvidék legutóbbi számában orvassuk, hogy okt. 15-től Debreczen és Püspökladány között a hadi menetrend részben megszűnt s a polgári menetrend lépett életbe. Az 1914. évi nyári menetrend alapján közlekednek az 1707., 1708,1709., 1710., 1746., 1747. számú személy- s az 1741., 1745., 1752, 1654. számú postavonatok. Gyászhir. Károly Imre helybeli nyug. telekkönyvvezetőt rövid egymásutánban kétszeres súlyos veszteség is érte. Veje Demjén Endre szatmári áll. polgári iskolai tanár, a 12-ik honvédezred tartalékos záslósa a máramarosi harcokban hősi halált halt 28 éves korában. Fia pedig: Károly Bála selmeczi m kir. számtiszt súlyos betegen Budapestre utazott, hogy megoperáltassa magát. A műtétre azonban már nem került sor, a 28 éves fiatal tisztviselő a héten meghalt. É hó 23 án temették Budapesten. Neje Strohmeyer leány és igy a Strohmeyer család is gyászba borult. A család iránt egész városunk őszinte részvéttel van. A BIKSZADI ÁSVÁNYVÍZ gyógyhatása hurutos bántalraaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu --------------------uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. -—----------------Ár j egyzóket kívánatra küld i BIKSZADI mi isazjalisáía. V V ■■ Kapható mindenhol. ■■
