Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-06 / 36. szám

Nagybánya, 1914. Szeptember 6. — 36. szám. XL. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 3vcEa-«jja3L.E3srxí?: ivxijNI ixBisr vasáiFtnsr^je Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. ---------I:-—;-­Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÁNOS. n l ek. Kir s kiadóhivatal: x SO. rxé,in alatt. r A 1S: ­Csak hidegvér és tiszta gallér. A hihetetlen méretű világháború kétség­kívül póbára teszi a XX. század gyerme­kének idegeit. De nekünk, itthon maradt hősöknek, mégis csak könnyebb a helyzetünk, mint a szegény katonáknak, akik napokig küz­denek egyfolytában kitartóan a tűzvonalban, Olyan katonaságunk van, amelynek nagyszerű, bámulatos magatartására egész világ előtt büszkék lehetünk. De épp azért legyünk mi is méltók hozzájok, türelemmel, hidegvérre], nyugodtan várjuk a fejlemé­nyeket. Az ipari, gazdasági, kereskedelmi munka folyik körülöttünk, a vonatközlekedés pom­pásan bővül. A posta működik, az iskolák megnyílnak, a gyárak lehetőleg működnek. Vájjon nem nagy mértékben megnyugtató ez a világháború hatalmas mozzanatai kö­zepeit. Épp azért igazán bosszantó, hogy akad­nak egyesek, akik rossz híreket terjesztenek, kishitüen ijesztgetik a gyengéb szivüeket s halálhírekkel kedveskednek azoknak, akik­nek fiaik a harctéren vannak. Tegnap három helybeli származású tisztről terjesztették el, hogy meghalt, meg­lőtték a szive alatt, a fülén, a száján, be- ; fűlt, leesett egy toronyról, kibukott a csó­nakból slb. Mintha csak hotzendorfi Conrád helyében tartaná az összes szálakat kezé­ben Plettykafi ur, oly biztosan osztogatja a halált. Utánajártunk és hamarosan kiderült, hogy a szóban levő tisztek, a jelzett hálál­ná pok után még pompás leveleket írtak ide s igy semmi bajuk sincs hála Istennek. Ne üljünk fel hát az éj rémes lovag­jainak. Csak hidegvér és tiszta gallér. Gondolja el kiki, hogy az ideérkező lapokon és a városházára érkező „elesettek országos jegyzékén“ kívül egyéb háborús forrása itt senkinek §jpcs, nem is lehet, mert a harctérrel nem Vagyunk se telefon­nal, se telegráffal összekötve. Aki tehát nekünk rémhíreket mond, az ép annyit lúd, mint mi, akik 6 fillérért a »Napot« vagy a »Szamost« megvettük. Ne higyjünk neki, sót szállítsuk le rögtön egész nyugalommal kellő értékére a jólértesültséget. Csapataink vitézül haladnak előre, valóságos bravúros győzelmeket produkál­nak. Azok, akik a történelem egy uj kor­szakát csinálják most karddal, puskával, nem érnek rá itthoni pletykákat czáfolgatni. Ne hallgassunk hát senkire, akinek passziója, hogy vészmadár legyen, legfeljebb ajánljuk neki is a korszerű recipét, amely nem egyéb, csak hidegvér és tiszta gallér. A debreceni keresk. és iparkamara a vasuli helyzet miatt közgyűlést nem tarthat­ván, együttes szakosztályi ülést tartott augusz­tus 28 án Szentkirályi Tivadar elnöklete mellett, aki üdvözölvén a megjelenteket, vázolta az ülés célját. Az elnökség szükségét érezte és köteles­ség 'yzetben tájékoz­ta uuarró1, ami a hadi .g iortént, melyek még ezután egyszersmind pedig, hogy fájéko- ’"an az érdekeltség óhajairól, sérel- IlloiiUl 3 ÜL aauituui tagok fc!É0 ___-1 és eset­le ges javaslatairól. Szávay titkár előadta ezután, hogy államunk és nemzetünk, mint a most folyó világháború egyik részese, hadi állapotban van s köz- és magánjogviszonyai kivételes szükségtörvények uralma alatt állnak. Ebben a halyzetben a kamara is a szükség által megkívánt kivételes munkaterületen dolgo­zik és szorosan vett rendeltetésétől messze ki­hajolva szolgálja ott, ahol szükséges s úgy, amint csak lehet, az élet és a hadi állapot igényeit. Nagyjában ez a működés hármas területen mozog. A hadikészültség ellátásában való segédke­zéé, anyagtoborzás, összeírás, készlelek és terme­lési ellátások lehetőségei, szállítások és közmun­kák, ezek képezik munkánk főanyagát s ennek | végzésében egyenruházatlanu! teljesen katonáknak i érezzük magunkat s ilyen köíelességérzeíte! dol­gozunk. A legutóbbi három hét alatt ily ügyekben 679 levelet intéztünk el s 3041-et bocsátottunk ki. A katonai hatóság keze alá 250—300 nagy kimutatást készítettünk. A közfogyasztás élelmi igényeinek biztosí­tása, valamint az élet forgalmi szükségleteinek berendezése a másik tér, melyen teendőink hal­mozódnak. Érdekeit osztályaink, a kereskedő és iparos osztály s az iparhoz kapcsolt munkásosztály a harmadik terület, ahol megsokasodott teendők és igények közt fáradozunk lő'ünk te!hető buzgó- sággal, mindig arra vigyázva, hogy az állam- és hadiérdekek főszempontja a közfogyasztás érde­kével és képviselt osztályaink méltányos érde­kével összhangba legyen hozható. Mert távol a kamarától a gondolat, hogy áldozatok viselésétől Európa harca. Nyitott ablakomnál ülök elmerengve, Egyedül nézek ki a nagy méla csendbe, Alattam a rózsák oly szépen virulnak! Lugasom lombjai egymáshoz simulnak. Olyan andalító ez a csendes béke ! Még se látogat most szép idők emléke . . . Valami hívogat a város zajába: Katonák gyűlnek ott — készülnek csatába. Nem csak ez a város : az egész hon zajlik, Iszonyú háború nagy vésze morajlik, Lángja is kigyult már, nagy seregek gyűlnek, Ifjak és öregek együtt lelkesülnek. Öngyilkos ravasz nép gyújtotta a lángot, Utálatos érdek védi a gazságot, De az igaznak is van erős védője Egy egész világrész harca lesz belőle. Nem kérdem: van-e még régi számadásunk? Igaz ügyért támadt méltó háborgásunk. Uj idők viharja kezdi a jövendőt Kihívta a gyilkos a bosszuló nemtőt. Itt van a nagy idő, az ítélet napja, Mikor az álnokság büntetését kapja, Amit a próféták jövendöltek régen, Ami már ifjan volt vágyó reménységem 1 . . . Magyarok Istene, a te kezed látom! . . . Szivárvány-fényben kél rég letűnt világom . . . Nagy csodák készülnek . . . Csak most engedj élnem, Hogy a szabadságnak hajnalát megérjem! Csengey Gusztáv. Hotzendorfi Conrád Ferenc báró. — Hadműveleteink tervezője. — A háborúnak szellemi és anyagi értelemben j való előkészítése, a mozgósításra vonatkozó bo­nyolult utasítások megalkotása, a hadjáratnak általános megtervezése, a hadseregeknél har­cosokban és hadianyagokban (lőszer, élelmezés, ruházat, egészségügyi felszerelés stb.) beálló fo­gyatékok pótlásának előkészítése mind-mind egyetlen egy embernek, a vezérkar főnökének a feladata. Nem csoda, ha a mostani komoly na­pokban nagyon sokaknak tekintete feléje fordul, ha kérdő és fürkésző pillantásokkal szeretnék kiismerni a hadveze*őség e legfontosabb szemé­lyiségét. S a kíváncsiság végcélja mindig az, vájjon jó kezekben volt és van e a fent felsorolt nemcsak fontos, de az egész nemzet életébe vágó fajdalok megoldása. Mi katonák őszinte lélekkel lanuskodhatunk amellett, hogy édes magyar hazánknak, hadsere­günknek, dali ifjúságának sorsa a legjobb kezek­ben van. A hadvezért támogathatja a hadiszerencse, a minisztert nagygyá teheti a kedvező körül­ményeknek véletlen összetalálkozása, a vezérkar főnökét azonban csak a mindenek felett való egyéni kiválóság, a tudásnak és jellemnek nagy­szerűsége, a zseniális éleslátásnak és erélynek szerencsés összeölelkezése teheti méltóvá állására. Conrádban a felsorolt kiváló tulajdonságok­nak mindenike a lehető legmagasabb mértékben megvan. Zsenialitása szembeötlő és európaszerte tudott, dolog. »Taktikai tanulmányok« cimü műve egyetlen csapással mindenkit meggyőzött, arról, hogy Napokon és Mollke óta nem volt hozzá hasonló nagy katonai elme. Mintha az ujjából szopná a tudományt: addig soha nem sejtett nézőpontból, valósággal lebilincselő érdekességgel tárgyalja a harcászat száraz tanait, uj szabályokat, mondhatnék örökké érvényes tantételeket állít fel, a régieket pedig olyan játszi könnyedséggel teszi érthetővé, hogy az olvasót valósággal megdöbbenti az a zseniális egyszerűség, amivel ő bonyolult dolgokat találóan megmagyaráz és a gondolatoknak az a mérhetetlen gazdagsága, amely minden mondatából kirajzik. A »Taktikai tanulmányok« valóságos tudo- dományos forradalmat keltett Európában. Min­denütt évekig foglalkoztak tanaival, uj elméleteit mondhatjuk egész Európa elfogadta. A nagy­hatalmak gyakorlati szabályzatai és a harctéri szolgálatra vonatkozó előírásai a Conrád han­goztatta elveken épültek fel. S hogy a mű a zseniális alkotások tartós hálását mennyire él­vezte, annak legjobb bizonyítéka az, hogy dacára a Conrád irodalmi tevékenységében beállott tíz­éves szünetnek, senki sem szűnt meg őt. Európa legnagyobb katonai lángelméjének tartani. Teljes tiz év eltelte után jelent meg má­sodik: »A gyalogság kiképzése« cimü nagy mun­kája. Hogy ennek nagyszerűségét megérthessük, kénytelenek vagyunk egy körülményre kitérni, amelynek ismerele nélkül laikusok nem értenék meg egészen a mü jelentőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents