Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-09 / 32. szám
1914. Augusztus 9. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 32. szám. (3) Szerbiában megjelenő időszaki lapokat nem j szabad a belföldre behozni, itt továbbítani vagy terjeszteni. Szerbiából érkező minden más sajtótermék — rendeltetési helyére jutása előtt — ellenőrzés alá esik. VI. A hadviselés érdekeit érintő több bűncselekmény (1912: LXIII. t.-c. 18—30. §-ai) szigorúbb elbánás alá esik, mint béke idejében. A hadicikkekre fel nem esketett, tényleges szolgálatban álló katonai (honvéd népfölkelő és csendőr) egyének szolgálati kötelezettségeiknek megszegése tekintetében ugyanoly elbírálás alá esnek, mint a hadicikkekre felesketett katonák. A hadviselés érdekeit érintő egyes bűncselekmények tekintetében a polgári egyének a honvéd (katonai) büntető bíráskodás alá helyeztetnek. A nyitrai, trencséni, beszterczebányai, rózsahegyi, lőcsei, eperjesi, kassai, sátoraljaújhelyi, beregszászi, máramarosszigeti, zilahi, dási, besz- terczei, kolozsvári,tordai, marosvásárhelyi,székelyudvarhelyi, Csíkszeredái, kézdivásárhelyi, brassói, erzsébetvárosi, nagyszebeni, gyulafehérvári, dévai, lugosi, karánsebesi, fehértempíomi, temesvári, pancsovai nagybecskereki, nagykikindai, uj- , vidéki, zonobori, szabadkai, pécsi és fiumei kir. I törvényszékek területén a bűnvádi eljárást a hadviselés érdekeit érintő ügyekben a gyorsított eljárás szabályai szerint fogják lefolytatni. Az esküdtbiróság hatáskörebe tartozó ily cselekmények felett a kir. törvényszék ítél. Ugyanezen a területen az esküdtbiróság hatáskörébe tartozó minden ügyben a kir. törvényszék tartja meg a főtárgyalást. VII. A váltó és általában a magánjogi kötelezettségek teljesítésére a folyó évi augusztus hó 14. napjáig bezárólag halasztás engedélyeztetett. Ez a halasztás azonban nem terjed ki különösen a lakbérekre, a tartási, valamint a szolgálati, mezőgazdasági és ipari munkaviszonyokból eredő követelésekre, amelyeket tehát, ez alatt az idő alatt is teljesíteni kel). A katonai szolgálatot teljesítő egyének részére azonban a folyó évi augusztus hó 14. napjáig a lakbér fizetése tekintetében is halasztás engedélyeztetett. A birói peres és perenkivüli eljárás körében a bíróságok a katonai szolgálatot teljesítő egyének érdekeit szem előtt fogják tartani. így különösen olyan esetben, ha a peres fél vagy ügyvédje katonai szolgálatot teljesít, a bíróság az eljárást fel fogja függeszteni; továbbá ilyen egyének ellen csak olyan végrehajtási intézményeket fognak alkalmazni, amelyek a követelés biztosítására szolgálnak; végrehajtási árverést ingatlanra semmi esetben sem, ingókra pedig csak kivételes esetben fognak foganatosítani. tést és földmivelést ott sem tudják iparral és kereskedéssel felcserélni. Hiába igyekeztünk megmagyarázni az öreg csángónak, hogy jobb volna, ha a sok lengyel zsidó korcsmáros, molnár helyett egy pár magyarnak jutna a pénz, az öreg csak azt hajtogatta, hogy a magyar ember nem tud benn ülni egész nap a boltban, vagy a műhelyben. Tanult egy pár csángófiu mesterséget Radautzban, de hamarosan haza került . , . Útközben hosszú sor szekeren szállította a magyarság az életet a közeli malomba. Nagy volt a csodálkozás, hogy magyarul beszélgetünk, köszönünk. Mikor megtudták, hogy mentünk hozzájuk, nem volt vége-hossza a hálálkodásnak. Az egész sor az »Adjon Isten« mellett utánunk kiáltotta »Az Isten áldja meg, amiért eljöttek felénk«-et is és nekünk olyan jól esett, hogy ezek a magyar parasztok megértenek minket, méltányolják fáradtságunkat, szeretetünket Ez a köszönet fizette meg ieggazdagabban utunkat. Meg voltunk elégedve . . . A domb aljához értüuk, ott folyik a Szu- csava. A hatalmas hid túlsó oldalán kezdődik a legnagyobb csángó falu: Hadikfalva. Elváltunk az öreg magyartól. Az elválásnál megmagyarázta a templomhoz vezető utat úgy, hogy el ne »csámporogjunk«. A templommal szemben lakik a hadikfalvi legelső gazda: Csobot Titusz, aki Apámnak gyermekkori lakótársa és barátja volt. Késő alkonyaikor értünk hozzá, de még akkor a férfinépség mind kinnt dolgozott a mezőn. Este nyolc óra tájban került haza házigazdánk. Arca koVIII. A Dunán a Tisza torkolatától Ada-Kalehig és a Száván Gunjától lefelé terjedő szakaszokon vizjármüvek csak a hatóság által megjelölt helyeken köthetnek ki vagy tarthatók kikötve és a partot csak ily helyeken és csak hatósági engedéllyel hagyhatják el. IX. A m. kir. ministerium és az illetékes ministerek ezeken felül más rendelkezéseket is adtak ki, igy különösen : a csendőrségnek a városok területén való igénybe vételéről, a törvényhatósági és és községi szabályrendeletek rendőri természetű rendelkezéseinek felfüggesztéséről, a m. kir. postánál, távirdánál és távbeszélő nél szükséges kivételes intézkedésekről, a tengeri hajózás korlátozásáról, több czik, tárgy behozatalának és az országból kivitelének vagy az országon átvitelének tilalmáról. A felsorolt jogszabályokban meghatározott kötelezettségek és tilalmak megeszegése súlyos büntetés alá esik. A fentebbiek említett rendelkezések teljes szövegét, ideértve az általános szábályok alól tett kivételeket, úgyszintén a büntető rendelkezéseket is, a Budapesti Közlöny folyó évi julius hó 26 án kiadott rendkívüli 170. számához csatolt melléklet, továbbá a Budapesti Közlöny folyó évi augusztus hó 1-én kiadett 117. száma és melléklete, a Budepesti Közlöny folyó évi augusztus hó 2-án kiadott 178. száma és a Budapesti Közlöny folyó évi augusztus hó 3-án kiadott 179. száma tartalmazza. A m. kir. ministerium elvárja az ország hazafias lakosságától, hogy a nemzet védelme értelmében tett összes kivételes rendelkezéseket nem a büntetések súlyától való félelemből, hanem hazaszeretetből és és polgári kötelességérzetből a legszigorúbban meg fogja tartani. Budapesten, 1914 évi augusztus hó 3 án Gróf Tisza István m. kir. miniszterelnök. A népfölkelők szolgálata a harctéren és a rendföntartásban. A népfölkelői háború esetén általában kétféle szolgálatra oszthatják be. És pedig: a) harctéri szolgálatra és b) rendföntartási szolgálatra. A harctéri szolgálat a közlekedési vonalak őrzésére (vasút, hajózás, utak stb.), valamint az egészségügyi és élelmezési szolgálat ellátására termolyságot árul ei. Igazi magyar típus. Hatalmas termete hatvanhét éves létére még mindig délceg. Büszkén emlegette, hogy ezelőtt öt évvel, hatvanegy éves korában a császár jubileumán lóháton volt Becsben s még most is megüli a »csitkót«. A bemutatkozásnál nem tudott visszaemlékezni családi nevemre, de amint kimondtam az Apám keresztnevét, az ötvenhárom éves emlékek mind eszébe jutottak és sorba mesélte el a gyermekkori csinnyeket. A beszélgetés közt azért nem felejtkezett meg az öreg arról, hogy éhes diákokkal van dolga s mi nemsokára tanulmányoztuk a csángó kosztot. A csángók az étkezésben vesztették el legjobban eredeti magyar jellegüket. Ételeik közt sok az idegen s főzésmódjuk sem magyaros. Kenyér helyett sűrűre főzött mamaligát esznek. Kenyér csak vasárnap és ünnepen kerül az asztalra. Gyakran főznek vajjal. A mi éhes diákgyomrunk azért hamarosan megbarátkozott a testvérkoszttal és alapos bepakolás után biztosítva az éhenhalás ellen, nyugodtan hajtottuk fejünket álomra a tornyos ágyakban . . . Másnap megnéztük Hadikfalvát, amely a legnagyobb csángó falu. Ötezer szinmagyar lakosa van. Van ugyan tizenhét család zsidó, de ezeknek nagyobb része beszél magyarul. A csángók egészen izoláltan laknak — különösen Hadikfal- ván. így lehet megérteni, hogy a mindössze tiz- tizenkétezernyi nép semmiféle más néppel nem keveredett, nem németesedett, oláhosodott. A bukovinai csángókat ettől nem is lehet félteni, mert magyar legény a világért sem venne mást el, csak magyar leányt s a leányok is csak jed ki. A népföikelő tehát mindig a rendes sor- katonaság háta mögött kap helyet. Ez úgy értendő, hogy az előnyomuló sorkatonaság után következnek a katonai vonalok (kocsipark), a tartalék- munició és élelmezési fölszerelés, amelyekkel az összeköttetést a különböző közlekedési vonalak mentén a népfölkelő csapatok tartják fönn. A népfölkelő tehát tűzbe nem kerül. A rendfentartási szolgálat háromféle lehet. a) A gyanús területeken felügyel arra, hogy belső lázadás ne szittassék, rendzavarás ne történjék. b) Végzi a közrendre való felügyeletet olyan értelemben, ahogy azt békés időben a csendőrség intézi. c) Városban rendőri szolgálatot teljesít. Természetesen, az írástudókat s általában az intelligensebb elemeket irodai szolgálatra, élelmezési bevásárlásokra, fuvarozási és más efféle szolgálatokra is fölhasználják. Magánál a népfölkelési szolgálatnál olyan disztinkció, hogy valaki 37 vagy 42 éves, avagy fiatalabb-e, hogy volt-e katona vagy sem ? — egyáltalán nem történik. Azok azonban, akik aktiv szolgálati idejük alatt, avagy a tartalékban tiszti rangot értek el, itt is tiszti szolgálatot teljesitenek, még pedig rendesen magasabb rangban. így például a rangjáról leköszönt tartalékos hadnagy előreláthatóan századparancsnoki funkciókat fog teljesíteni. Általánosan elterjedt az a hit, hogy a nép- fölkelő egyenruhát nem visel, legföljebb sapkát és karszalagot. Ez a hit teljesen téves, amennyiben a hadsereg mai csukaszürke egyenruhájának bevezetése óta fölöslegessé vált kék egyenruhákat a népfölkelők kapják s a csendőri szolgálatokat végző népfölkelőket fölszerelik — ameddig a készlet tart — a régi kimustrált oldal és lövőfegyverekkel is. Megtörténhetik végül az is, hogy önálló népfölkelő ezredeket állítanak föl, melyeket a katonai megerősítésre (sánc, földmunkálatok stb.) fognak fölhasználni. Katona-dalok. i. Edösanyám akár igy lösz, akár úgy, Nem félök én ha dörögnek az ágyuk. Mögmutatom a királynak magának: Nincs párja az vitéz magyar huszárnak! II. Hej szép lányok, gyönyörű szép lányok, Szedjetek le minden szál virágot! Tűzzétek a harci zászlainkra. Úgy megyünk el a szerb háborúba. III. Áldd meg Isten a gőzkocsi kerekét, Azon viszik a legények elejét. magyar legényekhez mennek férjhez. Inkább a csángók magyarosítják a közéjük telepedetteket. A jó magyar nevek között van Cecetyán, Dren- tyán s még néhány ilyen idegen hangzású név, amelyeknek tulajdonosai már mind tiszta magyarok. Az egész faluban a tisztaság és jó mód látszik. Hatvan-nyolcvan holdas gazdák nem tartoznak ritkaság közé, de azért van mellettük, olyan is, akinek házán kívül nincs semmije. Délben meglátogattuk a róm. kath. plébánost, aki a Szepességröl került a csángók közé, de a káplánja józseffalvi csángó fiú. A csángók közül igen kevesen tanulnak közép- és felsőiskolát. A tanítói állásokat ugyan mind maguk töltik be, de papjaik közt nagyon kevés a csángó. A maga faluját pedig egyik sem hagyja el. A hadikfalvi templom magában is elég hatásos dokumentuma a csángók jómóduságának és vallásosságának. Hadikfalvától öt kilométernyire van And- rásfalva, a legszebb, legrendesebb csángó falu. Itt van az egyetlen bukovinai református egyház. Papja — vagy ha épen tetszik szuperintendense — erdélyi református ember, akit távol hazájától olyan magyaros orvoslásban részesi» tett egyik hive ép akkor, mikor odaérkeztünk, amelynél jobbra itthon sem lehet találni. Egy pár ránditás, jó taposás és a tiszteletes kificamodott lába a helyén volt a vén magyar mint a törések és ficamodások tudós specialistája ismeretes az egész vidéken. Kellemes délutánt töltöttünk Magyari tiszteletes ur házánál, aki úgy az anyagiakban, mint a szellemiekben igyekszik a csángóságot megmegmenteni és elöbbravinni, Syntinis Béla.
