Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-25 / 4. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE (2) 4. szám ! 913. Január 25. Ilosvay Lajos Monostoron. — Hogy áll a iáposi vasút ügye? — Ilosvay Lajos dr. egyetemi tanár tud­valévőén vallás- és közoktatásügyi min. államtitkár lett s ezért le kellett mondania magyarláposi orsz. képviselői megbízatá­sáról, a hol, minden valószínűség szerint, egyhangúan újra meg fogják választani e hó 26-án, hétfőn. Ilosvay a csikorgó téli hidegben is megtette azt a nagy áldozatot, hogy a héten leutazott kerületébe s úgy Magyarláposon, mint Monostoron, beszámoló és jelölti (program) beszédet tartott. Ilosvay hétfőn, jan. 19-én érkezett Magyarláposra, ahol nagy lelkesedéssel fogadták s ahol R. Nagy Jenő dr. ügyvéd pártelnök vendége, aki sokakkal elébe ment s mint házigazda szállására ki­sérte. Beszédét a képviselőjelölt kedden délelőtt tartotta nagy választó közönség jelenlétében, akik lelkesen ünnepelték s délben 150 teritékü díszes ebédet adtak tiszteletére a takarékpénztári vendéglőben. Az ebéd alatt számos szép felköszöntő hangzott el éltetve a népszerű államtitkárt. Ilosvay kíséretében voltak: gróf Beth­len Balázs főispán, gróf Kornis Károly, dr. Horváth Árpád főispáni titkár, meg Simó Béla volt képviselő és volt főispán. A magyarláposi szives fogadtatás ha­tása alatt szerdán Kápolnokmonostorra ér­kezett az államtitkár, sokak kíséretében d. e. V* 11 órakor. Itt az a kedves meglepetés érte, hogy Nagybányáról és Felsőbányáról is többen kirándultak Monostorra s lelkesen üdvö­zölték a derék államférfiul Nagybányáról Bay Lajos orsz. kép­viselő, dr. Makray Mihály polgármester, km. Papp Sándor ny. táblabiró, földbir­tokos, Felsőbányáról pedig Farkas Jenő polgármester, Pap Márton főszámvevő, Pus­kás Ferenc gazd. tanácsos hajtattak ki a pompás szánuton Monostorra. A váratlan megtiszteltetés Ilosvayt láthatóan kellemesen érintette. Dr. Gajzágő Ernő főszolgabíró gazdag villásreggelit adott a vendégeknek, majd ; gyűlést tartottak, melybe km. Papp Sándor vezetése melleit küldöttség hívta meg a jelöltet. » A Juga-féle vendéglőben volt a be­számoló és a jelölő beszéd. Ilosvay ismer­tette az országgyűlés működésének ered­ményeit s elmondotta terveit a jövőre Igen nagy számú közönség hallgatta végig azokat feszült figyelemmel s a jelenvoltak sokszor harsány éljenekben törtek ki. Majd megemlékezett a Nagybánya- láposi vasúiról is, mint ennek a vidék- I nek egyik legjelentősebb kérdéséről, a melyre nézve kijelentette, hogy »a Iáposi \ vasutat úgy tekintsék, mint befejezett dolgot, a m. kir. posta és a táviró most már megadja a 6% hozzájárulást s igy minden akadály el van hárítva«. A tartalmas, szép beszéd után km. Papp Sándor köszönte meg a választók nevében Ilosvaynak beszámolóját s ugyan­csak azok nevében felajánlotta neki a jelöltséget, amit Ilosvay elfogadott. Greble Tivadar g. kath. lelkész oláh nyelven beszélt még, szintén a választók nevében örömmel üdvözölve a jelöltet, mint államtitkárt s megköszönve neki a vasút ügyében tett nevezetes kijelentéseit. Ezután R. Nagy Jenő pártelnök indít­ványára Tisza Istvánt és a munkapártot táviratban üdvözölték. Délben 1 órakor pompás bankett volt, melyet szintén a Juga-féle vendéglő látott el a legnagyobb megelégedésre. A jelen­voltak kijelentették, hogy minden nag.on jó volt, még a Vadász Kürtben, vagy az Angol Királyban sem lehetne különb el­látást kapni Budapesten, mint a milyen ez a közebéd volt, ahol a pezsgős palac­kok durrogása közben töméntelen sok pohárköszöntő hangzott el. Ilosvay nagyon kellemesen érzi magát kerületében s kíséretével együtt vissza ment Magyarláposra a héten, ahonnan még a községekben több látogatást fog tenni. A nagybányaiak és felsőbányaiak pedig három szánkán, a nemzeti lobogó égisze alatt ide hajiattak Nagybányára s az István királyban fejezték be este a kirán­dulást kellő választási jó hangulatban. A társadalom teendői a fiatal­korúak ügyeiben. — Az uj törvény életbeléptetése. — Január elsején uj törvény lépett életbe a 12—18 éves gyermekekre nézve s amennyiben az uj törvény intézkedései magát a társadalmat is közelről érdeklik, komoly kötelességet vélünk te'jesiteni, amikor az u. n. nagy közönséget tá­jékoztatjuk az ezután követendő eljárásról. Thoroczkay Gyula nyíregyházi kir. törvény- székibiró, mint a fiatalkorúak bírája irt erről a kérdésről egy tájékoztató cikket, mely a Nyirvi- dék múlt vasárnapi számában jelent meg. Ennek alapján közöljük itt bő kivonatban a tudnivalókat: A m. kir. igazságügyi miniszter 56000 — 1913. I. M. sz. rendeletével 1914. évi január 1-től kezdve életbe léptette az 1913. VII. törvénycikket (Fb), melynek 1. §-a értelmében minden kir. törvény­széknél, melynek büntető hatásköre van »Fiatal­korúak bírósága« alakittatott. A szatmári kir. törvényszéknél is megala­kult e bíróság s 1914. január 1-én megkezdte működését. Ennek hatáskörébe tartozik az 1913. VII. t.-c. 3. §-a, s az 1913. XXI. t.-c. 17. §-a értel­mében fiatalkorú (12 évnél idősebb, de 18 éves­nél fiatalabb) egyének által e kir. törvényszék (Szatmár és Ugocsamegye) területén elkövetett mindazon büntetendő cselekmény, amely eddig az esküdtbiróság, kir. törvényszék, vagy a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozott (1897. 34. t.-c. 15-18. §-ai). Kivételt csak annyiban tesz a törvény 56. §-a, hogy ha a 15 évesnél idősebb terhelt nyom­tatvány utján követ el bűncselekményt, e felett továbbra is az esküdtbiróság ítél; ha pedig olyan bűncselekményt követ el a 15 évesnél idősebb fiatalkorú, amelyre a törvény halál vagy fegy­házbüntetést állapit meg, vagy ha a terheltnek 18 éves kora után elkövetett bűncselekménye együtt kerül elbírálás alá fiatalkorában elköve­tett büncselekménynyel; akkor az eddigi rendes bíróság jár el. A fiatalkorúak bíróságához tartoznak ezen­kívül a fiatalkorúak által csavargással,-(1913 21 t.-c. 1. $-a), koldulással (Kbtk. 67—68. §.) és til­tott visszaéléssel (Kbtk. 70. §.) elkövetett kihá­gások s ama szülők, gyámok, gondnokok és fel­ügyelők kihágásai, akik gyermekeket és fiatalko­rúakat csavarogni vagy koldulni engedik (Kbtk. Négyszem között. Ülj le mellém, édes drága nőm, Add kezembe dolgos kezedet, Hadd mondjam el: mi a szerelem, Hadd mondjam el, amit érezek. Téged amig meg nem láttalak, Nem is sejtém mi az érzelem; De mióta itt élsz szivemen: A szerelmet tisztán érezem. S ez az érzés tisztán fölemel, Más nőért az ösvényt nem töröm, Azt hiszem : isteni ez a láng, Ez az én megváltó gyönyöröm. Ez vezérel szebb-jobb cél felé, A boldog családi életig. Ez tanítja: hűn ki hisz remél, Annak minden vágya betelik 1 Ö biztat a mennyországgal is. Ottan is mind együtt élsz velem; Az egész nagy örökléten át Boldogít, áld ez a szerelem. Dura Máté. Ml 1 SZÜtlBÉli lllf IllSZiill *)- 1863-1913. ­Lwów, 1913. szept. 8. Nyáriasan szép őszi reggel. Teljes pompá­jában ragyog a nap. Az őszt csak a néha libbenő hűvös szellő s a levegőben röpködő őszi fonalak sejtetik. Mintha ünnepet ülne a természet is, hogy fényével emelje a mai nap szépségét. A város fellobogózott utcáin nagy tömeg siet a pályaudvar felé. Itt-ott felbukkan egy-egy férfi vagy hölgy mellén a magyar nemzeti szinü szalag. Az itt élő honfitársak kivonulnak a ma­gyar küldöttséget fogadni. Türelmetlenül várja mindenki a budapesti gyorsvonatot. A krakkói sokolok zenekara talán a legtürelmetlenebb, de nem is csoda, ők fogadják a testvéreket. Közben elbeszélgetünk a kint levő magyarokkal. Mi is érdeklődünk a történendők iránt egy krakowiáknál, ki diszruhás fiacskáját *) E cikk közlésére régebben Ígéretet tettünk. Hozzuk most abban a reményben, hogy Magyarországon a »lengyel szabadság« mindig aktuális. vezeti kézen fogva. A kis lengyel kedvesen csapja össze bokáját, de jaj, eltéveszti: balkezét emeli sapkájához. Arca egyenlő lesz meggyszin piros kis ingével s a hibát jóváteendő jobb kezével ismétli az üdvözlést. A kedves jelenet annyira leköt, hogy szinte megrezzent a felhangzó »Rákóczi induló.« Csat­togva rohan be az óriási mozdony s még fokozza a zene hatását. Sajna, csalódunk. A vonat nem hozta a várva- várt vendégeket. Jó budapesti szokás szerint itt is elfelejtették a közönséget értesíteni, hogy a küldöttség már tegnap megérkezett. A »Hotel Georges« békiti ki csalódásunkat. Ormán a lengyel zászló ölelgeti a szélben a ma­gyar trikolort. Itt a »magyar tanya.« Száz magyar jött megújítani és megpecsé­telni a 'régmúlt időkben megalapozott lengyel­magyar barátságot, helyesebben testvériséget. Mert testvér ez a két nemzet s barátságát: az Árpádok, Nagy Lajos, Hedvig, Báthory István alapozták. A közös sors, közös ellenségek s a nagy bujdosók közös célra ösztönözték a szabad­ságot szerető két nemzetet. A legjobb ée a legtartósabb drotszálas lámpa. Rázott drótszállal 75*/« irammegtakarítás. Kapható vilíanyszerelési fizietekben, villanytelepeken ás a « MAGYAR SIEMEMS-SCHÜCXERT-SAÖVtK-nél. Budapest. VL, Teréz-körut 36.8fíMrtCia 13.

Next

/
Thumbnails
Contents