Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-28 / 26. szám
(2) 26. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE vagy a »Magyar Mezőgazdák Szövetkezete« utján waggonszámra anyagot; ezek ászövetkezetek pedig amúgy is összeköttetésben lévén a kormánynyal, köteleztessenek azt beszerzési árban a műhely rendelkezésére bocsátani. Hátra van még az értékesítés helyes megoldása. Ezt Nagybányán a fogyasztási szövetkezet utján könnyen el lehet érni; a szövetkezet a műhely összes gyártmányait beváltaná s piacra vinné, nem várná be, hogy a vevő Nagybányára vetődjék, de elárasztaná vele az egész országot, sőt a külföldet is. Van az ottani szövetkezetnek kitűnő üzleti szellemmel megáldott vezetője, aki nem lesné a soha meg nem érkező vevőt összetett kezekkel; igy nemcsak háziiparcikket, de ma még a mindennapi szükségletet képező élelmiszereket sem lehet eladni. Képes árjegyzékek, mintakollekciók utján közismertté lennének a nagybányai díszes szalmafonottasok s nem kellene félni az értékesítéstől, amire nézve még tapasztalatból mondhatom azt is, hogy a közönség 20— 30°/0-kal szívesen fizet magasabb árakat, mint a géppel készültekért. Egyelőre ennyit erről a tárgyról; ha esetleg Nagybánya város szociális érzékkel biró közönsége jónak látja ez ügygyei foglalkozni, még visszatérhetünk rá. Azzal végzem cikkemet, amivel kezdtem, hogy Ízlésesebb, szebb munkát sásból, raffiából és szalmából fonva, mint a Szokol Ziza idei kiállításán, még sohasem láttam s csak azt csodálhatom, hogy ily szakképzett tanítónő több mint két évtizedes általánosan elismert munkásság után még ma sincs az államnál véglegesen alkalmazva. Riszdorfer Imre. Elemi iskoláink. A város művelődésének leghatalmasabb emeltyűi az iskolák, főleg pedig a népiskolák, ahol a gyermekek ezrei tanulnak s készülnek, csiszolódnak a jövőre. Állami elemi iskoláinknak záróünnepe jun. 25-én volt, ez alkalommal osztották ki az értesítőt is, amelyben Székely Árpád igazgató részletesen megteszi a maga jelentését. ügy hisszük, helyesen járunk el, ha főbb vonásokban ismertetjük az iskolák 1913—14. évi történetét s legalább hozzávetőleges képet nyújtunk arról,hogy milyen hatalmas nagy tényező ma már nálunk az áll. elemi iskola. A jelentés szerint a tanulók száma a mindennapi iskolákban 1618 volt, 65-tel több, mint az előző évben. A három kisdedóvó intézetbe 451 kicsiny volt felvéve s jelenleg 431 látogatja. Az egész éven át felvett kicsinyek száma az előző évit 26-tal meghaladja. Az óvóba be- irottak nagy száma egy uj intézetnek a felállítását, vagy, ha más megoldás nem volna, az I számú óvóban a helyiségek átalakításával egy uj óvónői állás szervezését kívánja. A kisdedóvóintézetbe fölvettek nagy száma részben onnan ered, hogy a közönség a 3 évet be nem töltött gyermeket is több esetben beadni óhajtja s az óvónő az ilyen szülőt nem utasítja el. Igen | okosan teszi, mert ezeknek a gyermekeknek van ! legnagyobb szükségük felügyeletre. A tanítótestület az óvónőkkel 33 tagból állt. Az előző évhez képest változás állott be. Obetkó Izabella polgári iskolához neveztetvén ki, a vall. és közokt. minisztérium Juhász Mária állami iskolai tanítónőt helyezte ide. A tanítótestület a tanítói mozgalmakban résztvett. A Magyarországi Tanítók Eötvös alapjának ama mozgalmához, mellyel Péterfy Sándornak nevét Leányotthon létesítésével maradandóvá igyekszik tenni, hozzájárult, amennyiben erre a célra, mint testület 20, azután a Kossuth- I u. iskola testületé 10 50 s a Felsőbányai-u. tan- teztülete 10 koronát adott. Az udvarhelymegyei tanítótestület ama törekvéséhez, hogy a néhai Orbán Balázs után maradt Szejke fürdőt »Tanítók fürdője« címen megszerezze egy részvénynek a megvételével csatlakozott. A tanításban a fokozatos irányt követték. Nem a tanitásterv betűjét, de a szellemét keresték. Ember-, természetszeretet, a jó-, hasznosnak, szépnek megkedveltetése, ezeknek az érzéseknek a megkapása, megfogása és begyökeredztetése, a hazafias, tisztán magyar nemzeti érzületnek a testvériességnek hirdetése volt fő feladatuk. A helyes, magyaros, szabatos beszédre, írásra, a nyelvérzék egészséges fejlesztésére tanították a gyermekeket. A gazdaságtanban r gyakorlati irányra gondot fordítottak. Szemléltető növénytelepükön a munkát alkalmas időben a gyermekek végezték s a növények ápolása, gondozása, a virágokkal való apró foglalkozás tanítványaiknak kellemes volt. Hiszen, ha minden fiú megtanulná megkedvelni és megbecsülni a fát és ha minden leány az iskolábál kikerülve a virágokat ápoló, a virágokat gyönyörködve szemlélő és szerető hajadon és asszony lenne, 20 év alatt mennyire megváltoznék a házak környéke, a lakás belseje, a telkek tartalma. A madáretetés iskoláinkban eléggé rendszeresen folyt. Három nagyobb iskolánk tanulói az Orsz. Állatvédő Egyesület gyermeknaptárát nehány száz példányban meghozatták és olvasták. Iskolai ünnepségeket és szüneteket tartottak nov. 19 nek, márc. 15-nek megünneplésére. A Kossuth-u. iskola a madarak és fák napját április 24-én az iskola udvarán faültetéssel, beszéddel s ezt követőleg a ligetbe kirándulva eléggé bő programmal ünnepelte meg. A program- mot az egyes osztályok éneke, egyes gyermekek szavalata, a gyermekek eszéhez férkőző tanítói beszéd s a »Veréb Jankó« cimü társasbeszéd tették. Ugyanakkor a veresvizi iskola a Kőalja alatt egyik gesztenyésben, a Felsőbányai-u. iskola pedig későbbi időben, szintén bő tárgysorozattal tartotta meg ez ünnepélyt. Május 14-én tanítás előtt az alkohol káros hatásáról s az alkohol által okozott nyomorról és betegségekről, május 18-án a békének áldásairól emlékeztek meg. Junius 8-án a koronázás évfordulójára s az ország 1000 éves fennálása alkalmával tartott országos ünneplésre figyelmeztették tanítványaikat. Junius 25-éu 9 órakor az iskolai év befejezésére gyűltek össze. A tanulók segélyezését is fölkarolták. A nagy szükséget látták, érezték s lehetőleg azon segítettek is, akiken okvetlenül kellett. A tankönyv-, ruha- és pénzsegély összege az iskolai alapítványok kamatjával együtt 1430 K 78 fillér volt. Ebből 118 fiút s 145 leányt ruháztak fel részben és egészben s 134 gyermeknek segélykönyvtári könyvet adtak. A város kezelésében álló alapítványok: 1. Smofzer Ignác alap 300 K, II. Gellért László és Lukács Tivadar három drb vöröskereszt sorsjegy alapítványa, melyből egy 15 K értékben volt kisorsolva, III. Moldován Antal alap 100 K, Rákóczi Ferenc alap 1000 K, melynek kamatját 1906. november 29 • tői még egyáltalán ki netn adták. Az óvókban is volt segélyezés karácson alkalmából. Az egyesületek s a társadalom a kicsinyek öröméről is gondoskodtak. Az óvónők hasznos beszerzésre törekedtek s ezt a jövőben is tenni fogják. A gyermek köny- nyen kielégíthető, ha nincsen csemegével és játékkal elhalmozvá. A tanulmányi kirándulás, a tanulók utaztatása a tanulókra mindig tanulságokkal jár. Sokan vannak, kik ezt elemi iskoláknál nem helyeslik s a látottakról az a nézetük, hogy a kisebb gyermeknél mind elmosódok, értéktelenek. Székely igazgató megjegyzi, hogy hatvan 8—11 éves gyermekből álló tanulócsoportból faluban 19 volt, a tőlünk nem messze fekvő Lápos folyót 13 látta, kompra 10 szállott, 18 csak háromszor volt erdőben a három iskolai kirándulás alkalmával, remek Széchenyi ligetünkben 21 sohasem volt. Ezek a számok meglepő bizonyítékok amellett, hogy ezen a természet által megáldott gyönyörű vidéken a gyermekek a természettől menynyire távol maradtak. Zelestyére 39 tanulóval, 9 felnőttel május 25-én kocsikon rándultak ki s az üveggyárat 1914 Junius 28. élményekkel gazdagították az emlékezés nagy naplóját. Aztán meg milyen eredeti lányosán láttak mindent. A Vág mellett a beesett kalapról a szabadságharc jutott az eszükbe. Ugy-e nálatok kedves férfi olvasóim a kalap után a pénztárcára kerül a sor. Néha még parázs harc is keletkezik. Tányér ide — tányér oda. Akármint is van, utazni csak a lányoknak érdemes, mert ők mindent komolyan vesznek és sajátos megfigyeléseket tesznek. * Valami van a levegőben Idestova két hete nem voltam Bányán s most kéjelgek a vasárnap délelőtti napfényben s az ezzel járó kínlódásban. Csodálom ezt a várost, aki vén volt hogy fiatal legyen. Mert a mi városunk élete fordítottja az emberi életnek. Vénségére fiatallá csinálták, annélkül, hogy átesett volna az öreg férfi koron. Ebbe a hirtelen vedlésbe lenyúzódott minden bőre. Hej, pedig bőr nélkül kinos lehet ez a vasárnapi tikkasztó verőfény! . . . Ennek a rémes melegnek tulajdonítom részben, hogy kebel barátaim mind mind magukra hagyottan kullognak, ki a piacon, ki a ligetben. Lehet, hogy beütött a magány utáni vágy . . . És mi ilyenkor tapintatosak vagyunk egymással szemben. Ha valakinek az arcára az van Írva, ami a pesti villamosokra — megtelt — akkor nem zavarjuk egymást, nem csatlakozunk és szellemeskedünk egymás bőrén. Nem! Mert ez az álmok édes ideje. Ilyenkor festik a legszebb képeket, mintázzák a leg- plasztikusabb szobrokat és Írják a legizgatóbb színdarabokat. Most azonban egész különösek a rég megszokott arczok, szinte félve suttogtam : — Este találkozhatnánk. — Jó — jó — mindjárt gondoltam — a válasz. Este aztán találkoztunk. Nyögős, kényszeredett találkozás volt ez. Máskor megvitattuk hosszan, hogy mit iszunk. Most azonban — Hozzon sört. — Föur, nekem bort. — Undorít a bor, fagylaltot kérek. — Istenem, istenem. Hozzon, az árgyélusát, forró csáját. — Epret kérek tejfellel. — Egy porciót a vendéglősből. Leültünk, levettük kalapunkat és nyögtünk. Idomtalan csevegés után a bortól föihevült hóri- horgas piktor őszinteségi rohamba esett. — Fiuk. Sokan írtak már arról, de teljes egészében magamévá teszem, hogy az életben a legizgatóbb, a legkülönösebb, a törvényes formák közötti házas élet. Mert valakit a szabad szerelem elvén pénzzel egyetlenné tenni, vagy pénz nélkül valakinek sok után egyetlene lenni, mindennapi dolog. Közönséges is és borzasztóan unalmas is. Ámde az édes családi élet, az egészen más 1 Az ember nyakában csüng a felesége s vele együtt a törvényes pecsétek. Ezek pedig mondNem lesz többé nedves lakás! Nem lesz többé nedves pince! Jir isii a beton és vasbeton Miiisi bérlését Is. ért a BIBER“ abszolút vízhatlan szigetelő, lehetővé teszi mindennemű nedves és viz- állásos helyiségek tökéletes szárazzá tételét Prospektust, használati utasítást és minden ejyéb felvilágosítást készséggel ad, valamint munkát vállal a !PP- BIBER-MÜVEK egyedelárusitója: Csiszár József kőműves-vállalkozó Nagybánya.
