Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-21 / 25. szám

(2) 25. szám. ismereti osztályba voltak beosztva. A tavalyinál 18-cal s az 1911—12. tanévinél 41-gyel volt ke­vesebb tanuló. Ez az apadás beszédes bizonyítéka városunk ipari hanyatlásának, az ipari osztály gyengülésének. És ez olyan jelenség, mely az országnak bizonyosan más helyén is megvan s igy a közgazdasági viszonyok folytonos országos rosszabbodásának a jele. Olyan tünet ez, amely­nek országos Orvoslásáról az intézők kell hogy gondoskodjanak, hogy a nemzet a teljes anyagi csődöt elkerülje. Nagy mértékben árt az iparos osztály szel­lemi és anyagi haladásának az, hogy ma is van­nak olyan tanulók, akik inaskorukig iskola nél­kül cseperedtek fel. Azért van ez, mert nálunk az ipar olyan mostoha viszonyok között álló, hogy a tudatlanok s mindenképpen elesettek közül mennek inasnak többen. Évekkel ezelőtt kérte a felügyelő-bizottság az ipartestületet, hogy inasnak ! csak olyan fiukat vegyenek fel, akik az elemi iskolának legalább a 4. osztályát sikerrel végez­ték, azonban eddig megvalósítani nem lehetett s az ipari vergődés miatt nálunk ezt most nem is j kívánhatjuk. Iskolánk jelenben csak fiúiskola. Azonban a varrókban dolgozó leánykák nagy száma miatt szükséges volna, hogy a leánytanulóknak egy osz­tályát legalább az 1915—16. évre felállítsák. A varrókban és nyomdákban alkalmazott leányok az ipartestületnél ugyan szerződtetve nincsenek, azonban mint ipari munkások szerepelnek s jut­nak elbírálás alá a munkásbetegsegélyezésnél is és igy az iskola keretébe vonhatók. A kerületi kereskedelmi és iparkamarának, ipartestületnek közrehatásával e kérdést meglehetne oldani. Az iskola anyagi ellátását a város s az állam teljesítették. Államsegélyül 2860 koronát kaptak. A tanulókat mindenféle rajz- és írószer­rel az iskola látta el s tankönyvül az iskola tulajdonát képező olvasókönyveket használták. Takarékoskodtak s mégis oda jutottak, hogy a város azoknak a tanítóknak, kik tanfolyamot nem végeztek, a heti egy órai munkáját évi 80 koronával díjazta akkor, mikor a választás alkal­mával 100 korona tiszteletdij mellett adta a tanítói alkalmazásra a megbízást. Ez az eljárás annál inkákb tekinthető könyörtelenül paragrafu- sos ridegnek, mert a többek között két olyan tanítónkat is érinti, akik 1891-től, tehát az iskola alakulásától ennek szolgálatában állanak. A felügyelő-bizottság a szükséghez képest gyűléseket tartott s azonkívül az iskola ügyeiben esetenként intézkedett. A tanulók jutalmazására az állam egy tanulónak kiadható 50 koronát adott, hogy azt egész tanulói ideje alatt tanúsított szorgalmával, jó magaviseletével s mindenképen kiváló jóságá­val arra érdemes ifjúnak kiadják. A m. kir. Bánya­igazgatóság az üzeménél alkalmazott ács-, kovács- és lakatos-tanulók jutalmazhatására 50, a város még ma is épségben pihen. Minden évben uj halotti ruhát kap, de ezek csakhamar elporladnak, csak a holttestnek nem árt a sir nedvessége). Este 9 óra felé értünk Zsolnára. Csak vacsorázni szálltunk le, mert a megváltoztatott útiterv miatt elmaradt a posztógyár megtekintése. Nem messze Zsolnától a Vág jobb partján áll egy két emele­tes hatalmas épület, Budetin vára, amelyről Arany János »Katalin« czimü költői beszélyét irta. Most honvédkaszárnyának használják. Sötét lévén, a további tájat nem láthattuk, de csakhamar feltűnt egy hosszú kivilágított épü­let a hegyen, Illává vára, melyet 1856-ban vett meg az állam s fegyházzá alakította át. Itt őrzik a 1Ö évnél hosszabb Időre elitéit rabokat, kiknek száma sokszor ezren is felül van. Késő este érkeztünk Trencsénbe, a felvidék egyik legcsinosabb városába. A város fölött 320 méter magas hegyen romban hever a hajdan oly hatalmas trencséni vár, melyet a tatárok sem tudtak bevenni. Égnek meredő csonka kőfalai páncélos lovagként állanak őrt a város fölött, Szép tiszta szállónk a vár tövében feküdt Másnap már folytattuk utunkat Pozsony felé. Elsőnek Beczkó várát hagytuk el Ezt a kegyetlen Stibor vajda építette s udvari bolondjáról nevezte el. A vár a XVIII. században leégett s azóta romokban hever. Vágujhelytől nem messze találjuk a törté­nelemből és népregékből egyaránt ismert véreng­zések színhelyét, Csejthe várát. A vár Báthory Erzsébeté volt, aki abban a babonás hitben élt, ha friss embervérben fürdik, örökké fiatal marad, NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1914. Junius 21. a költségvetésben megállapított és elfogadott 50, a város takarékpénztára 20, a kereskedelmi bank és Aurora pénzintézetek 10—10 koronát juttattak e célra. Két drb. ezüst érmet a debreceni kerületi és kereskedelmi kamara volt szives adni. A ju­talmak kiosztása a jun. 15-én tartott évzáró vizs­gálatot követő ünnepély alkalmával történt meg. Munkakiállitás is volt, melyen több tanuló vett részt. Ezeknek jutalmazására az ipartestület 20 koronát adott. Székely Árpád igazgató által kiadott jelen­tés alapján közölt e pár sorból is látható, hogy az iparos tanulók oktatása terén sok volna még a tennivaló. Reméljük, hogy az uj iskolai évet uj erővel és az iskola iránt való nagyobb odaadással nyit­juk meg úgy a város, mint az állam részéről. Posta- és táviró-gyakornokjelölti állások. — Lehet pályázni. — A m. kir. posta-, táviró- és távbeszélőnél gyakornokjelölti állásokra hirdet a kér. miniszter pályázatot. Ez állásokra csakis azok az ifjak pályáz­hatnak, akik főiskolát, középiskolát, vagy ezekkel egyenrangú más intézetet sikeresen elvégeztek, 18 adik életévüket már betöltötték, 25-ödik élet­évüket azonban még meg nem haladták, továbbá magyar állampolgárok. A fölvételnél előnyben részesülnek azok, akik jogvégzettséggel bírnak. E feltételeken kívül a pályázók községi, er­kölcsi bizonyítvánnyal feddhetetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyítvánnyal pedig ép, egészséges, a posta-, táviró- és távbeszélő-szolgálat minden ágának (éjjeli, mozgóposta stb. szolgálat) elvégzésére testileg is alkalmas voltukat igazolni tartoznak. Továbbá azok, kik a fő- vagy középiskolát az 1913—14-iki tanévet megelőzőleg végezték, tartoznak hiteles módon azt is igazolni, hogy az­óta hol voltak alkalmazva, illetve mivel foglala­toskodtak. A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, er­kölcsi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelt fo­lyamodványokat a már közszolgálatban állók elöl­járó hatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró utján folyó évi julius hó 15 ig ahhoz képest, hogy a pályázók hol óhaj­tanak alkalmazást nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy a zágrábi posta- és táviróigaz- galósághoz nyújtsák be. Ezenkívül folyó évi julius hő 20-ig az illető posta- és táviróigazgatóság vezetőjénél személye­sen is jelentkezni tartoznak oly célból, hogy gyakornokjelölti állásra való alkalmas voltukról már előzőleg meggyőződni lehessen. A kitűzött határidő után elkésve beérkező, vagy hiányosan fölszerelt s általában olyan pá­lyázók folyamodványai, akik julius hó 20-ig az illető posta- és táviróigazgatóságnál személyesen nem jelentkeznek, tárgyalás mellőzésével vissza fognak utasittatni. A fölfogadott posta- és táviró-gyakornok- jelöltek fogadalmat tesznek, félhavi részletekben utólagosan esedékes évi 800 K segélyd'jat kap­nak és a következő feltételek mellett lépnek szol­gálatba : 1 Állásukat az illetékes posta- és táviró­igazgatóság által megállapítandó napon elfoglalni tartoznak. 2. Kötelesek a posta- és táviróigazgatóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi ha­tósága alá tartoznak, a posta-, táviró- és táv­beszélő-kezelést gyakorlatilag elsajátítani és ott rendes szolgálatot teljesíteni. 3. 1915. évi szeptember hó 1-én önköltsé­gükön Budapestre, illetve Zágrábba fognak át­helyeztetni a posta- és távirótiszt-képző tanfolyam hallgatására. 4. A posta- és távirótiszt-képző tanfolyam tartama alatt, mint annak rendes hallgatói, a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alá­vetik magukat és a megállapított beiratási dijat fizetni kötelesek. 5. Segélydijaik élvezetében a tanfolyam 10 hóra terjedő tartama alatt is megmaradnak, de ennek fejében a tanfolyam székhelyén levő posta- és táviróigazgatóság rendelkezése szerint, a dél­előtti órákban gyakorlati szolgálatot tenni tar­toznak. 6. Akik e feltételeknek eleget nem tesznek, vagy akiknek magaviseleté, szorgalma, vagy meg­bízhatósága ellen kifogás merül fel, valamint azok is, akik a posta- és távirószolgálatra más okok miatt alkalmatlanoknak találtatnak, a szolgálat alól minden további igény nélkül fölmentetnek. 6. Viszont azok, akik gyakorlati alkalmaz­tatásuk alatt teljesen beválnak, a posta- és láviró- tisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése és a posta- és távirótiszti alapvizsga sikeres letétele után posta- és távirógyakornokká neveztetnek ki, a posta- és távirókezelési személyzet illetmény- szabályzatában megállapított évi 1200 korona segélydijjal. A posta- és távirótiszti szakvizsga sikeres letétele után pedig minősültséget szereznek a posta- és távirótiszti, illetve a jogvégzettséggel bírók megfelelő közigazgatási gyakorlat után posta- és távirófogalmazói állásokra. Budapest, 1914. stb. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter. több mint 600 ártatlan leányt hurcoltatott várába s gyilkoltatott le. Orvosi tekintélyek azt állítják, hogy uetn öntudatos kegyetlenségből gyilkolt, hanem egy emberkinzásban gyönyörködő, őrjöngö betegség vitte erre. Sok évig űzte már a mészár­lást, mikor végre rajtacsipték. Cinkos cselédeit máglyára Ítélték s Őt magát csak a nagy úri rokonsága mentette meg a hóhérkötéltől. Nemsokára Pozsonyba, a dióskiflik városába érkeztünk. A történeti nevezetességű város leg­magasabb helyéről büszkén tekint a Duna hab­jaiba a királyi vár. Propelleren átkeltünk a kies ligetbe, ahol már várt az Ízletes ebéd. Délután a ligetben sétáltunk s a város nevezetességeit néztük meg Láttuk a Dunaparton emelkedő Mária Terézia szobrot Fadrusz remekművét, vol­tunk a koronázó templomban, ahol Pázmány Péter és alamizsnás szt. János hamvai pihennek. A templom hajójában szt. Márton szobra azt ábrá­zolja, amikor a szent kardjával vágja ketté finom köpenyét, hogy azt egy szegény mezíte­lennel megossza. Egyik mellékoltárnál őriznek két bronz karos gyertyatartót, melyekért Rot- schild másfél milliót Ígért s ráadásul még a gyertyatartók szinezüst mását eredeti nagyság­ban s az egyház igy sem vált meg a remek­műtől. A régi szép templomnak búcsút intve to­vább mentünk, az eső elől bemenekültünk a polg. fiúiskolába, ahol az ország egyik kiváló, Páter Felicián vezetése alatt álló dalosköre hangver­senyét hallottuk. Vacsorázni ismét a ligetbe mentünk s innen az Aranyszarvas szállóba. Másnap már korán talpon voltunk s fölmentünk a Mihály toronyba. Innen szép kilátás nyílik az ódoa városra, a ki­rályvárra, továbbá láttuk a két év előtt leégett vá­rosrészt, amelyből még nem egy kormos csonka fal mered az ég felé. Siettünk innen a hajóállomásra s vártuk a »Schönbruan« hajót, amely egész Budapestig szolgált lakóhelyünkül. Az idő sajnálatunkra nem kedvezett s igy csak a hajó ebédlőjéből láthattuk a hires bevehetetlen komáromi várat. Komárom alatt még egyszer találkoztunk a Vág folyóval, amelyet forrás vidékétől kezdve olyan gyönyö­rűséggel kísértünk s itt a torkolatánál még egy utolsó Isten hozzádot intettünk neki. Később az esztergomi székesegyház tűnt fel hatalmas kupo­lájával s oszlopsoraival majd a romjaiban is im­pozáns visegrádi várban gyönyörködtünk. Este elállt az eső, fölmentünk a fedélzetre s lestük, mint tűnik fel jobban és jobban Bu­dapest ezer meg ezer lámpájával. 9 óra már elmúlt, mikor a Petőfi-téren kikötöttünk. Innen villamoson az Exelsior-száSlodába mentünk. Más­nap már utrakészen tudtuk meg, hogy még egy napig Pesten maradunk, hogy némi halvány fo­galmat szerezhessünk szép fővárosunkról. Az Andrássy-uton végig sétálva mentünk a város­ligetbe, ahol megnéztük a miileniumi emlékosz­lopot, műcsarnokot, Vajda-Huayad várát, a remek uj berendezésű állatkertet. Délutáa Budára ve­zetett utunk, ahol a bástyasétányról gyönyör­ködtünk a budai hegyekben Azután a Mátyás templomban adtunk hálát a Mindenhatónak, hogy fáradságos utunkban megoltalmazott s elragad­tatással szemléltük a csúcsíves építészetnek eme

Next

/
Thumbnails
Contents