Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-21 / 25. szám

(2) 25. szám.

ismereti osztályba voltak beosztva. A tavalyinál 18-cal s az 1911—12. tanévinél 41-gyel volt kevesebb tanuló. Ez az apadás beszédes bizonyítéka városunk ipari hanyatlásának, az ipari osztály gyengülésének. És ez olyan jelenség, mely az országnak bizonyosan más helyén is megvan s igy a közgazdasági viszonyok folytonos országos rosszabbodásának a jele. Olyan tünet ez, amelynek országos Orvoslásáról az intézők kell hogy gondoskodjanak, hogy a nemzet a teljes anyagi csődöt elkerülje.

Nagy mértékben árt az iparos osztály szellemi és anyagi haladásának az, hogy ma is vannak olyan tanulók, akik inaskorukig iskola nélkül cseperedtek fel. Azért van ez, mert nálunk az ipar olyan mostoha viszonyok között álló, hogy a tudatlanok s mindenképpen elesettek közül mennek inasnak többen. Évekkel ezelőtt kérte a felügyelő-bizottság az ipartestületet, hogy inasnak ! csak olyan fiukat vegyenek fel, akik az elemi iskolának legalább a 4. osztályát sikerrel végezték, azonban eddig megvalósítani nem lehetett s az ipari vergődés miatt nálunk ezt most nem is j kívánhatjuk.

Iskolánk jelenben csak fiúiskola. Azonban a varrókban dolgozó leánykák nagy száma miatt szükséges volna, hogy a leánytanulóknak egy osztályát legalább az 1915—16. évre felállítsák. A varrókban és nyomdákban alkalmazott leányok az ipartestületnél ugyan szerződtetve nincsenek, azonban mint ipari munkások szerepelnek s jutnak elbírálás alá a munkásbetegsegélyezésnél is és igy az iskola keretébe vonhatók. A kerületi kereskedelmi és iparkamarának, ipartestületnek közrehatásával e kérdést meglehetne oldani.

Az iskola anyagi ellátását a város s az állam teljesítették. Államsegélyül 2860 koronát kaptak. A tanulókat mindenféle rajz- és írószerrel az iskola látta el s tankönyvül az iskola tulajdonát képező olvasókönyveket használták. Takarékoskodtak s mégis oda jutottak, hogy a város azoknak a tanítóknak, kik tanfolyamot nem végeztek, a heti egy órai munkáját évi 80 koronával díjazta akkor, mikor a választás alkalmával 100 korona tiszteletdij mellett adta a tanítói alkalmazásra a megbízást. Ez az eljárás annál inkákb tekinthető könyörtelenül paragrafu- sos ridegnek, mert a többek között két olyan tanítónkat is érinti, akik 1891-től, tehát az iskola alakulásától ennek szolgálatában állanak.

A felügyelő-bizottság a szükséghez képest gyűléseket tartott s azonkívül az iskola ügyeiben esetenként intézkedett.

A tanulók jutalmazására az állam egy tanulónak kiadható 50 koronát adott, hogy azt egész tanulói ideje alatt tanúsított szorgalmával, jó magaviseletével s mindenképen kiváló jóságával arra érdemes ifjúnak kiadják. A m. kir. Bányaigazgatóság az üzeménél alkalmazott ács-, kovács- és lakatos-tanulók jutalmazhatására 50, a város

még ma is épségben pihen. Minden évben uj halotti ruhát kap, de ezek csakhamar elporladnak, csak a holttestnek nem árt a sir nedvessége). Este 9 óra felé értünk Zsolnára. Csak vacsorázni szálltunk le, mert a megváltoztatott útiterv miatt elmaradt a posztógyár megtekintése. Nem messze Zsolnától a Vág jobb partján áll egy két emeletes hatalmas épület, Budetin vára, amelyről Arany János »Katalin« czimü költői beszélyét irta. Most honvédkaszárnyának használják.

Sötét lévén, a további tájat nem láthattuk, de csakhamar feltűnt egy hosszú kivilágított épület a hegyen, Illává vára, melyet 1856-ban vett meg az állam s fegyházzá alakította át. Itt őrzik a 1Ö évnél hosszabb Időre elitéit rabokat, kiknek száma sokszor ezren is felül van.

Késő este érkeztünk Trencsénbe, a felvidék egyik legcsinosabb városába. A város fölött 320 méter magas hegyen romban hever a hajdan oly hatalmas trencséni vár, melyet a tatárok sem tudtak bevenni. Égnek meredő csonka kőfalai páncélos lovagként állanak őrt a város fölött, Szép tiszta szállónk a vár tövében feküdt

Másnap már folytattuk utunkat Pozsony felé. Elsőnek Beczkó várát hagytuk el Ezt a kegyetlen Stibor vajda építette s udvari bolondjáról nevezte el. A vár a XVIII. században leégett s azóta romokban hever.

Vágujhelytől nem messze találjuk a történelemből és népregékből egyaránt ismert vérengzések színhelyét, Csejthe várát. A vár Báthory Erzsébeté volt, aki abban a babonás hitben élt, ha friss embervérben fürdik, örökké fiatal marad,

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1914. Junius 21.

a költségvetésben megállapított és elfogadott 50, a város takarékpénztára 20, a kereskedelmi bank és Aurora pénzintézetek 10—10 koronát juttattak e célra. Két drb. ezüst érmet a debreceni kerületi és kereskedelmi kamara volt szives adni. A jutalmak kiosztása a jun. 15-én tartott évzáró vizsgálatot követő ünnepély alkalmával történt meg.

Munkakiállitás is volt, melyen több tanuló vett részt. Ezeknek jutalmazására az ipartestület 20 koronát adott.

Székely Árpád igazgató által kiadott jelentés alapján közölt e pár sorból is látható, hogy az iparos tanulók oktatása terén sok volna még a tennivaló.

Reméljük, hogy az uj iskolai évet uj erővel és az iskola iránt való nagyobb odaadással nyitjuk meg úgy a város, mint az állam részéről.

Posta- és táviró-gyakornokjelölti állások.

— Lehet pályázni. —

A m. kir. posta-, táviró- és távbeszélőnél gyakornokjelölti állásokra hirdet a kér. miniszter pályázatot.

Ez állásokra csakis azok az ifjak pályázhatnak, akik főiskolát, középiskolát, vagy ezekkel egyenrangú más intézetet sikeresen elvégeztek, 18 adik életévüket már betöltötték, 25-ödik életévüket azonban még meg nem haladták, továbbá magyar állampolgárok.

A fölvételnél előnyben részesülnek azok, akik jogvégzettséggel bírnak.

E feltételeken kívül a pályázók községi, erkölcsi bizonyítvánnyal feddhetetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyítvánnyal pedig ép, egészséges, a posta-, táviró- és távbeszélő-szolgálat minden ágának (éjjeli, mozgóposta stb. szolgálat) elvégzésére testileg is alkalmas voltukat igazolni tartoznak.

Továbbá azok, kik a fő- vagy középiskolát az 1913—14-iki tanévet megelőzőleg végezték, tartoznak hiteles módon azt is igazolni, hogy azóta hol voltak alkalmazva, illetve mivel foglalatoskodtak.

A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelt folyamodványokat a már közszolgálatban állók elöljáró hatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró utján folyó évi julius hó 15 ig ahhoz képest, hogy a pályázók hol óhajtanak alkalmazást nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy a zágrábi posta- és táviróigaz- galósághoz nyújtsák be.

Ezenkívül folyó évi julius hő 20-ig az illető posta- és táviróigazgatóság vezetőjénél személyesen is jelentkezni tartoznak oly célból, hogy

gyakornokjelölti állásra való alkalmas voltukról már előzőleg meggyőződni lehessen.

A kitűzött határidő után elkésve beérkező, vagy hiányosan fölszerelt s általában olyan pályázók folyamodványai, akik julius hó 20-ig az illető posta- és táviróigazgatóságnál személyesen nem jelentkeznek, tárgyalás mellőzésével vissza fognak utasittatni.

A fölfogadott posta- és táviró-gyakornok- jelöltek fogadalmat tesznek, félhavi részletekben utólagosan esedékes évi 800 K segélyd'jat kapnak és a következő feltételek mellett lépnek szolgálatba :

1 Állásukat az illetékes posta- és táviróigazgatóság által megállapítandó napon elfoglalni tartoznak.

2. Kötelesek a posta- és táviróigazgatóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósága alá tartoznak, a posta-, táviró- és távbeszélő-kezelést gyakorlatilag elsajátítani és ott rendes szolgálatot teljesíteni.

3. 1915. évi szeptember hó 1-én önköltségükön Budapestre, illetve Zágrábba fognak áthelyeztetni a posta- és távirótiszt-képző tanfolyam hallgatására.

4. A posta- és távirótiszt-képző tanfolyam tartama alatt, mint annak rendes hallgatói, a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alávetik magukat és a megállapított beiratási dijat fizetni kötelesek.

5. Segélydijaik élvezetében a tanfolyam 10 hóra terjedő tartama alatt is megmaradnak, de ennek fejében a tanfolyam székhelyén levő posta- és táviróigazgatóság rendelkezése szerint, a délelőtti órákban gyakorlati szolgálatot tenni tartoznak.

6. Akik e feltételeknek eleget nem tesznek, vagy akiknek magaviseleté, szorgalma, vagy megbízhatósága ellen kifogás merül fel, valamint azok is, akik a posta- és távirószolgálatra más okok miatt alkalmatlanoknak találtatnak, a szolgálat alól minden további igény nélkül fölmentetnek.

6. Viszont azok, akik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt teljesen beválnak, a posta- és láviró- tisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése és a posta- és távirótiszti alapvizsga sikeres letétele után posta- és távirógyakornokká neveztetnek ki, a posta- és távirókezelési személyzet illetmény- szabályzatában megállapított évi 1200 korona segélydijjal.

A posta- és távirótiszti szakvizsga sikeres letétele után pedig minősültséget szereznek a posta- és távirótiszti, illetve a jogvégzettséggel bírók megfelelő közigazgatási gyakorlat után posta- és távirófogalmazói állásokra.

Budapest, 1914. stb.

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter.

több mint 600 ártatlan leányt hurcoltatott várába s gyilkoltatott le. Orvosi tekintélyek azt állítják, hogy uetn öntudatos kegyetlenségből gyilkolt, hanem egy emberkinzásban gyönyörködő, őrjöngö betegség vitte erre. Sok évig űzte már a mészárlást, mikor végre rajtacsipték. Cinkos cselédeit máglyára Ítélték s Őt magát csak a nagy úri rokonsága mentette meg a hóhérkötéltől.

Nemsokára Pozsonyba, a dióskiflik városába érkeztünk. A történeti nevezetességű város legmagasabb helyéről büszkén tekint a Duna habjaiba a királyi vár. Propelleren átkeltünk a kies ligetbe, ahol már várt az Ízletes ebéd. Délután a ligetben sétáltunk s a város nevezetességeit néztük meg Láttuk a Dunaparton emelkedő Mária Terézia szobrot Fadrusz remekművét, voltunk a koronázó templomban, ahol Pázmány Péter és alamizsnás szt. János hamvai pihennek. A templom hajójában szt. Márton szobra azt ábrázolja, amikor a szent kardjával vágja ketté finom köpenyét, hogy azt egy szegény mezítelennel megossza. Egyik mellékoltárnál őriznek két bronz karos gyertyatartót, melyekért Rot- schild másfél milliót Ígért s ráadásul még a gyertyatartók szinezüst mását eredeti nagyságban s az egyház igy sem vált meg a remekműtől.

A régi szép templomnak búcsút intve tovább mentünk, az eső elől bemenekültünk a polg. fiúiskolába, ahol az ország egyik kiváló, Páter Felicián vezetése alatt álló dalosköre hangversenyét hallottuk.

Vacsorázni ismét a ligetbe mentünk s innen az Aranyszarvas szállóba. Másnap már korán

talpon voltunk s fölmentünk a Mihály toronyba. Innen szép kilátás nyílik az ódoa városra, a királyvárra, továbbá láttuk a két év előtt leégett városrészt, amelyből még nem egy kormos csonka fal mered az ég felé.

Siettünk innen a hajóállomásra s vártuk a »Schönbruan« hajót, amely egész Budapestig szolgált lakóhelyünkül. Az idő sajnálatunkra nem kedvezett s igy csak a hajó ebédlőjéből láthattuk a hires bevehetetlen komáromi várat. Komárom alatt még egyszer találkoztunk a Vág folyóval, amelyet forrás vidékétől kezdve olyan gyönyörűséggel kísértünk s itt a torkolatánál még egy utolsó Isten hozzádot intettünk neki. Később az esztergomi székesegyház tűnt fel hatalmas kupolájával s oszlopsoraival majd a romjaiban is impozáns visegrádi várban gyönyörködtünk.

Este elállt az eső, fölmentünk a fedélzetre s lestük, mint tűnik fel jobban és jobban Budapest ezer meg ezer lámpájával. 9 óra már elmúlt, mikor a Petőfi-téren kikötöttünk. Innen villamoson az Exelsior-száSlodába mentünk. Másnap már utrakészen tudtuk meg, hogy még egy napig Pesten maradunk, hogy némi halvány fogalmat szerezhessünk szép fővárosunkról. Az Andrássy-uton végig sétálva mentünk a városligetbe, ahol megnéztük a miileniumi emlékoszlopot, műcsarnokot, Vajda-Huayad várát, a remek uj berendezésű állatkertet. Délutáa Budára vezetett utunk, ahol a bástyasétányról gyönyörködtünk a budai hegyekben Azután a Mátyás templomban adtunk hálát a Mindenhatónak, hogy fáradságos utunkban megoltalmazott s elragadtatással szemléltük a csúcsíves építészetnek eme