Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-17 / 20. szám

(4) 20. szám. tanításhoz. — A betűvetés cím alatt Mitterszky József fejtegeti a feliratok és a, szövegek ízlé­ses előállításának művészetét. Értékes cikkében beható oktatást és irányítást nyújt úgy az is­koláknak, mint az iparosoknak, miként kell művészies betűket vetni a szöveg vagy a fel­irat számára. — Találunk e számban vizjegye- ket (amelyekről Szőnyi László ir), száznál több képei Muhitstől, Hellbingtől, Örkényitől Bok­rostól és Szekerestől. Találunk benne sok szép színes mellékletet, amelyek közül kiválik Bo- erné Undi Mariska bájos gyermekfrize. Hogy e kedves színes kép bárki által felhasználható legyen, levasalható eredeti nagyságú részletiv van hozzá mellékelve. A gyűjtők számára pro­paganda bélyegeket is hoz a Díszítő Művészet. A folyóirat bármely könyvkereskedésben elő­fizethető félévre 7 50 K ért. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal Budapest V, Rudolf- tér 6. Villamos szinház, A csütörtöki szokásos mozielőadást a filmek lekésése miatt péntekre halasztották. Telt ház nézte végig a Gnumont- cég szép filmjeit. Úgy látszik a félhelyáras elő­adások beválnak. Ma ismét elsőrangú műsor van az Omniától, holnap, vasárnap pedig a következő kitűnő Pathé képek kerülnek be­mutatásra: 1. A tenger lakói, term. 2 Pali ka landja, komikus. 3 A tölgyfa titka, dráma 4. Az eldugult kulcslyuk, komikus kép. 5 Bre- tagnei tájak színes term. 6. Teddynek a szive fáj, vígjáték 2 felvonásban. Afrikai szokások. Az afrikai benszülöttek egyes törzseinek sajátságos szokásairól emlé­kezik meg egy afrikai utazó. A férfiak és nők kihúzzák metszőfogaikat, hogy ne hasonlítsanak a zebrákhoz. A benszülöttek adójukat a felesé­geik számaránya szerint fizetik. Minden asz- szonyért évenkint 10 koronát fizetnek. Miután azonban némelyiknek tizenkét felesége is van (a többnejüség természetesen meg van engedve) megtörténik, hogy egyesek 120 koronát is kény­telenek évenkint adóban fizetni A vallást nem ismerik; csak az elhaltak szellemében hisznek és minden halálesetnél sajátságos orgiákat ren­deznek : az asszonyok egész testüket hamuval hintik be, dobszó mellett énekelnek, táncolnak és ordítoznak, végül pedig lerészegednek valami kukoricából készült, sörhöz hasonló itallal. Ez az egyetlen »istentisztelet«, amelyet az ország­ban ismernek. Mennyi vért szabad az embernek veszteni? Ha valaki vérvesztésben elpusztul, azt szokták általában mondani, hogy elvérzett. Miután ez a veszély minden erősebb sebesültnél fennáll, a sebek elkötésének első célja az, hogy a vérzést megszüntesse. Sok vérzés azonban önmagától is megszűnik, de ez mindig az egyén fizikai szervezetétől függ. Vannak emberek, akik már jelentéktelen sebeknél is az elvérzés veszélyé­nek vannak kitéve és ez a fatális tulajdonság gyakran örökölhető is és éppen az egyes em­bereknél tapasztalható különböző természetek miatt nagyon nehéz határozottan megállapítani, hogy mennyi vért veszthet az ember, anélkül, hogy élete veszélyeztetve volna. A gyermek- j ágyas asszonyoknál megállapították, hogy két kilogrammnyi vérvesztésük nem tartozik a rit­kaságok közé, de a tudományos irodalom pél­dákkal bizonyítja, hogy ilyen esetekben a három kilogrammnyi vérvesztésnél nem állt be a halál elvérzés folytán. Másrészt a gondosan eszközölt pontos mérések azt bizonyítják, hogy az ember sokkal több vért veszíthet, mint általában hi­szik. Rendszerint a vér a test súlyának 18-ad részét képezi. Ez a megállapítás egy régebbi mérésre vezethető vissza, amelyet Bischcff or­vostanár két lefejezett embernél eszközölt. Leg­fontosabb azonban mégis csak Behring tanár megállapítása lehet, aki kísérleteit a merevgörcs ellenmérgével végezte. A hires tanár a méreg­nek egy bizonyos mennyiségét az erekbe fecs­kendezte és azután lecsapolt a testből bizonyos mennyiségű vért. Abban a föltevésben, hogy a méreg az összes véredényekben egyenlően fel­oldódott, a vérpróba tartalmából szorzás által kiszámították a vér összmennyiségét. Ez a kí­sérlet fényesen beigazolta Bischoff tanár helyes megállapítását, mert bebizonyosodott, hogy a vér a test súlyának csakugyan 13 ad részét képezi, igy tehát az eddigi tapasztalatok szerint az ember körülbelül vérének felét elvesztheti minden veszély nélkül, de ennél többet semmi­esetre sem veszíthet. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE A magyar föld termőképessége. A magyar gazda azt hiszi, hogy egy-egy jó esztendőben mikor fagy, szárazság, jégeső, rozsdakár nem éri vetését, olyan jó termést ad földje, hogy annál jobbat már elérni sehol se Jehet. Pedig ebben a feltevésében nagyon csalódik, mert bár más országok földjéhez viszonyítva, a mi földünk minősége kitűnő, mégis kisebb termést ad, az, mint a minőt más országok gyengébb földje adni szokott. Ne tekintsük azt, hogy Német­ország földje épen kétszer annyi termést ad mint Magyarországé, hanem nézzük a szomszédos Ausztria termésátlagát és arról fogunk meggyő­ződni, hogy Ausztria földje nemcsak hogy nagyobb terméseket ad, mint Magyarország sokkalta jobb földje, de termésátlagai is inkább fokozódnak, mint Magyarországé. Nem akarjuk e helyen rész­letes statisztikai adatokkal untatni az olvasót, csak annyit említünk fel, hogy raig Ausztriának termésátlagai a négy főkalászosban az utóbbi 13 év alatt 44°/0-al emelkedett, addig Magyar- ország termésátlaga ugyenezen idő alatt, úgy ezen négy főkalászosnál csak 230/0-M- S mig 1890 ben Magyarország 13l/a millió metermázsával mutatott fel nagyobb termést négy főkalászosá­ban mint Ausztria, addig 1913-ban már csak 3Y8 millió métermázsával. Ha tehát Ausztria gabonatermésének emelkedése továbbra is ilyen mérveket ölt, Magyarország pedig továbbra is ilyen lassú léptekkel halad, akkor néhány év múlva Ausztria már több szemes terményt pro­dukál, mint Magyarország, vagyis nemcsak ipara terén, de a mezőgazdasági téren is vezetni fog. Ennek a körülménynek oka agyedül az, hogy Magyaror­szágon nem trágyáznak kellőleg s ennek következ­tében a földek nem adhatnak olyan nagy termést, mint azon országok földjei, amelyek sokkalta jobban lesznek trágyázva úgy istálló, mint műtrágyák segélyével. Magyarországon csak egy tized annyi műtrágya fogy el kát. holdra átszámítva, mint Németországban és csak fél annyi mint Ausztriá­ban. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy ezeknek az országoknak termésátlaga sokkalta nagyobb, mert tudni kellene is. hogy növények nagy ter­mést csak az olyan földeken adhatnak, amelyben sok a növényi tápláló anyag. Miután pedig ezt a sok növényi tápláló anyagot egyedül istáló trágyával nem juttathatjuk bele a talajba, mert csak fél annyi istálló trágyánk van, mint ameny- nyire szükség lenne, következésképen hozzá kell nyúlni nekünk is a műtrágyák — főképen pedig a foszforsav tartalmú műtrágyák — használatá­hoz, mert nincs egyetlen gazdasági eljárás sem, amelynek segélyével olyan kevés tőkebefektetés­sel, olyan gyorsan és olyan nagy mértékben emelhetnők termésátlagainkat, mint e czélszerüen alkalmazott műtrágyákkal. Ha őszi búzáját és rozsát minden gazda szuperfoszfátozott talajba vetné — ha tehát kát. holdanként vetőszántás előtt 150—200 kg. szuperfoszfátot szórna ki, akkor rövidesen odaemelkedne termésátlagunk, mint ahol Ausztriáé áll, miáltal nemcsak az egye­sekre háramlana kát. holdanként 30—60 koroná val több tiszta haszon, hanem országunk jöve­delme is közel egy fél milliárddal emelkedne. Tűzoltók tízparancsolata. A tűzoltók év­könyve a tűzoltó parancsnok tízparancsolatát igy foglalja össze: 1. Amennyire csak lehet, gyorsan érkezz a tűzhöz és azonnal intézkedjél az emberek, állatok, nagyon gyúlékony és robbanó anyagok mentéséről és biztos helyre száilitásárói! 2 Csinálj rendet és zárasd körül a tüzet, hogy a tűzoltóság szabadon mozoghasson 3. Alapos és mindenre kiterjedő kém­szemlét tarts I 4 A támadási és védelmi tervet jól hányd- vesd meg! 5. Rendeleteidet higgadtan, érthetően, világosan add ki s állandóan követeld meg, hogy pontosan hajtsák végre! 6. Szereltesd a fecskendőt bő vizforráshoz! 7. A cső vezetőnek adj pontos utasításokat és küld a sugarat oda, ahol a tűznek legelőbb kell útját állni! 8 Ettől kezdve állandóan ismét a tűz kö­zelében van helyed! 9. Folyton ügyelj az okszerű munkára, vagyis arra, hogy a lehető legkisebb erővel a lehető legtöbbet végeztess! 10. Munka befejeztével locsoltasd le a tűz egész területét, szereltess vissza szabályszerűen és Őrt hagyva hátra, utolsónak távozz a — szertárhoz! 1914. Május 17. Eljegyzés. Debreczeny András kir. segéd- erdőmérnök Tarnóczáról a napokban jegyezte el Selmeczbányán Masztics Melániet, néh. Masztics Adám itteni volt kir. erdőmérnök leányát. A nagybányai múzeumnak Frank József szinérváraljai esperes-plébános értékes ajándé­kot adott, amennyiben ugyanis néhai Rátz Pál nagybányai esperes plébános papi jubileumára a nagybányai nők által átnyújtott aranyozott ezüst kelyhet a muzeum régiségtárának gyara­pítására adományozta. Flatalkoruaknak tilos a dohányzás. Székes- fehérvár szabályrendeletet készített, mely sze­rint a fiatalkorúakat eltiltották a dohányzástól. Az erről készített szabályrendeletet a jóváhagyó záradékkal most küldte le a belügyminiszter. Az érdekes szabályrendelet a következő: 1. S- Fejérvármegye egész területén a 15. életévüket még be nem töltött egyéneknek köz- és nyil­vános helyeken dohányozniok, dohányt, szi­vart s szivarkát saját céljaikra bevásárolniok, vagy magukkal hordaniok tilos 2. §. Az a fiatalkorú, aki ennek a szabályrendeletnek rá vonatkozó rendelkezéseit megszegi, kihágást követ el és az 1908. évi XXXVI. törvénycikk 33. § a értelmében büntetendő, illetőleg a gyer­mekekkel szemben az 1913. évi belügyminisz­teri rendelet értelmében kell eljárni Születtek: 160., máj 4 Silai Klára sza­kácsodnak halvaszületett leány; 161., máj. 8. Pap Péter szücs-segédnek »Viktor György«; 162, máj. 9. Sesták Géza kádársegédnek »Ész­ter« ; 163., máj 9 Vultur László kocsisnak »Ilona«; 164, máj. 11. Hobán Illés erdőmunkás­nak »Flóra«; 165., máj 8 Marosán Flórián erdő­munkásnak »Artur«; 166., máj. 9. Kovács János bányamunkásnak »János«; 167., máj. 12. Som- kutyán Dömötör erdőmunkásnak »Paulina« nevű gyermeke. Elhaltak: 111, máj 12 Fleischer Mihályné varrónő ref., 47 éves, szivhüdés; 111., máj. 13. özv. Duma Györgyné g. kalh., 48 éves, szervi szívbaj; 113, máj 16. Pap Mária g. kath, 4 éves, szamárhurut. Házasságot kötöttek: Búd Pál ácssegéd és Ivoszlin Rozália nagybányai; Marosán János bányaaltiszt és Follicska Gizella nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Bencsik Ferencz és Argyelán Róza nagybányai lakosok. JÓ éjszakát szerezhet magának mindenki, ha a hálószobáit a »Löcherer Cimexin«-nel fer­tőtleníti. A fővárosban történt próbák beigazol­ták, hogy a »Löcherer Cimexin« nemcsak a poloskát és annak petéit pusztítja el rögtön; de megszabadít a ruszli, sváb és hangyáktól is; a molykártól pedig a szőrme ruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető Boda Gyula füszerkeres- kedésében és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.« Foulard selyem 1 K 15 fillér méterenként blúzoknak és egész öltönyöknek. Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag minta­választék. G. Henneberg selyemgyára Zürich, a német császár udvari szállítója. 5SSS TELEFON-HÍREK »SS------ , a ■--------------------­Buda pest, május 16 d. u. 4 óra 15 p. Kossuth Ferenc állapotában ma délelőtt javulás mutatkozott. Délelőtt kávét és egyéb táplálékot is vett magá­hoz. Eszmélete tisztább, közérzete jobb. Őfelsége a király egészségi állapota egyenlően kielégítő, táplálkozása rendes, közérzete jó. A Tisza—Rakovszky-ügy további fejleményeiről senki semmi bizonyosat nem tud, a legszigorúbb titokban tartják egv- előre, hogy miként fognak dönteni. Ferencz Szalvator főhercsg, őfelsége a király veje, f. évi május hó 21-én Miskolczra megy, ahol a 15 ödik huszárezred fölött szemlél fog tartani és részt vesz a Vörös­kereszt-Egyesület diszgyülésén. Fogadtatására nagyban készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents