Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-05 / 14. szám

Nagybánya, 1914.

Április 5. — 14. szám

XL. évfolyam.

NAGYBÁNYA ÉS VIOÉKE

TÁRSADALMI HETILAP.

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HÍVA ^ZLÖNYE

MEGJELENIK 3VEI3N3 ZDZEJNT

V *■ T ■■■“■S""™-US-——9

Elófízetéffi árak :

Egész évre 8 K. Félévre 4 IC. Negyedévre 2 K. ======= Egyes szám 20 fillér. ---Fele

lős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ J^LlTOS.

lóság l< kiadóhivatal : Eelsőbányai-utca 20. szám alatt. = TELEFON SZÁM NAGYBÁNYA 18: =

A Kárpát-Egyesület érdekében.

Többször irtunk e tárgyról, de minden igyekezelünk csak kiáltó szó maradt a pusztában. Szerdán, április 1-én Farkas Jenő, a Gutini-osztály egyik lelkes elnöke személyesen jött hozzánk Nagybányára s gyűlést tartottunk a városházán, ahol a jelenvoltak mind a megalakulás szükségessége mellett foglaltak állást.

Ha nem is jönne ide az idén a nagygyűlés, akkor is szép vidékünk feltárása, a turistáskodás, az idegen forgalom előmozdítása érdekében, nekünk nagybányaiaknak minél tömegesebben be kell lépnünk a Kárpát-egyesületbe.

Úgy kulturális, mint gazdasági tekintetben számot tevő testület ma Magyar- országon a nevezett egyesület s annyi előnyt nyújt, hogy a csekély tagdijat bőven ellensúlyozza.

Valahányszor idegen kirándulók jönnek ide, mindig a szégyenpir futja el orcánkat, hogy nálunk alig találnak 1—2 Kárpátegyesületi tagot. Ez az állapot valóban érthetetlen és tarthatatlan,

Mi is a keleti osztálynak a célja?

Az osztály feladata: a Keleti Kárpátok tudományos átvizsgálása, leírása és ismertetése, ennek a hegyvidéknek a turisták előtt való feltárása és az iránta való érdeklődés élénkítése: az osztály további feladata az itteni népgazdasági viszonyok

emelése, különös tekintettel a lakosok háziiparára, a gyógyfürdőkre, ásványvizekre és az idegenforgalomra.

A kötelességek pedig oly csekélyek: Minden tag köteles az egyesület és az osztály érdekeit erejéhez mérten elősegíteni. A rendes tagok a 4? K tagsági díjon kívül még 60 fillér osztálypótlékot fizetnek, tehát 4 K 60 fillért évenkint. Az alapitótagok egyszersmindenkorra 72 K-t fizetnek. A tiszteletbeli tagok minden dij fizetésétől fel vannak mentve. Minden rendes tag köteles tagsági diját julius végéig befizetni, ellenkező esetben az összeg postai megbízás utján fog behajtatni. Aki a folyó évi december végéig kilépését be nem jelenti, kötelezi magát, hogy a következő évben is az osztály tagja marad.

A tagok jogait pedig igy körvonalozza az alapszabály: A tagok a Magyarországi Kárpátegyesület részéről nyújtott jogokon kívül ezen osztály u.;nden gyűlésén és kirándulásán részt vehetnek, a közgyűléseken szavazati joggal birnak és az osztály kiadványait megkapják.

Már most ami a kedvezményeket és előnyöket illeti, azokat mind egy cikk keretében felsorolni lehetetlen is. Azért csupán a főbbeket említjük:

A Magyarországi Kárpátegyesület tagjai, ha a központi elnökségtől 20 fillér lefizetése mellett arcképes igazolványt váltanak, a következő kedvezményekben részesülnek:

És mesél. . .

Vasárnap délután a cukrászdában. Nehány cimbora ül a cukrászda misztikus sarkában. Bánt, hogy semmi mondanivalónk nincs, csak bámulunk a piszkos, esős vasárnapi délutánba . . .

Nagysokára megtörik a csend. Első értelmes szó jő barátunk ajakán a két hétig tartó lelki elmélyedés — sauf kúra — után.

— Fiukl Már nem tudom, vájjon Kolozsváron, vagy Nagybányán vagyunk. Hja, Kolozsvár szintén nagyon szép város.

— Ni, az öreg olvasni is szokott.

— Fiuk-fiuk. Tudjátok a legújabb divatot Kolozsváron ?

— . . .?

— Télen hó van ott. Az emberek a hidegtől felveszik a kabátjukat; ha pedig nincs hideg, leveszik ... a kabátjukat. Mikor pedig olvad és esik . . . esernyővel és kalocsnival mennek az utcára, ha nem kapnak náthát, mert ez esetben otthon maradnak és . . .

— Nekünk, bányaiaknak akarod ezt bedumálni, mintha nem tudnók, mi az a kalocsni, esernyő, nagykabát és nátha ?

A mester bocsánatot kérő mit is csináljak arccal feltekint; a kolozsvári hirharsonák Psylander dolgainak hatása alatt megszólal:

— Hát aztán. A pestieknek Bródy mesél Párisról, Berlinről. Nekünk még Kolozsvár is jó — azután meg az a város a szépséges, harmatos női szemek városa ...

— Ez már mégis sok. Akármiről is beszélgethetünk, végtére a nőkre lyukadunk ki.

— Hallgass! Tudjátok, mi van a női szemeken kivül még Kolozsváron ? Növényi tej.

— Egy éve ittam belőle a fővárosi lapokból.

— Ne ágálj, édesem. Hozzánk az ujdonság- hirek évek múlva érkeznek . . . Inkább azt mondjátok meg, mi volna akkor, ha az emberek szénát ennének ?

Csodálkozás. Csakhamar lehorgasztjuk fejünket, mintha megkókányolták volna. Sóhajok.

— Tej — mennyi tej!

Mélységes hallgatás közepette fizikai fájdalmak az arcokon. Főpiktor urnák a blattja hajnalodik.

— Uraim! Ne felejtsük el, hogy férfiak va- gyunk^

Örült öröm, A koantrók, pipermentek és absintok fehéres-zöldes karcos forróságai lenyelődnek, Aztán tovább bámulunk a piszkos, esős vasárnapi délutánba . . .

*

Utólagos színházi pletykák. A pletykálkodás terén mindenütt a világon a gyöngéd nem vezet. Nagybányán azonban az erősebbnemü fiataloké a dicsőség. Aztán meg magam tapasztaltam, hogy amit a hátam mögött mondtak, rendszerint igaz volt. És az igazság még a hátunk mögött is igazság, bár ekkorra már pletyka a neve.

Ilyenféleképen agyaltam, mire piktor barátom az újdonság érdekességének tudatában megszólal és beszél kitartóan ;

— Meleg színházi est után ép ennél az asztalnál a székek be voltak dőlve. Három szál szegfűre, nagy bukétára következtek a bedöntött székek, jelezvén a pezsgös vacsora stádiumát. Isten

1. A Kassa—oderberqi vasút társas kirándulások alkalmával, ha abban legalább is tizen vesznek részt, a II. kocsiosztályban egy egész III. osztályú, a III. kocsiosztályban pedig fél II. osztályú jegy váltása mellett utazhatnak és pedig mindenkor előzetes bejelentés alapján. (1910. jan. 24. kelt 3840/D. sz. atirat )

2. A Csorbatavi fogaskerekű vasútnál Q.sov- bától a tóhoz 1 K 90 fillért, a tótól Csorbáig 1 K 40 fillért és a menettérti jegyért P K 40 fillért fizetnek.

3. A Szatmár—Nagybánya—Felsőbányái helyiérdekű vasúton abban az esetben, ha egyszerre legalább 3 tag utazik, III. osztályra szóló menetjeggyel II. osztályban mehetnek.

4. A Magyar Oözhajózási Társaság társas kirándulásoknál hasonló kedvezményt biztosit, azaz II. osztályú jegygyei I. osztályban utazhatnak a tagok.

5. A pénzügyminiszter 20.010 sz. a. 1910. január 25-én kelt rendelében arra utasította a Selmecbányái és a nagybányai bányaigazgatóságot, a nagyági bányamüigazgatóságot, a zalatuai, ma- rosujvári, aknaszlatinai és a tótsóvári főbánya- hivatalokat, a rézbányái hivatalt, az állami vasgyárak és szénbányák központi igazgatóságait, hogy az egyesület tagjait, igazolványuk előmuta* tása esetén lehetőleg támogassák és szükség esetén azok az ottani kaolinokban is étkezhessenek.

6. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság megengedte, hogy II. oszt. jegy megváltása ellenében az I. osztályt vehessék igénybe.

7. A Balatontavi Oözhajózási Részvénytársaság hasonló kedvezményt nyújt. (157. szám alatt, 1910. március 19-iki átirat.)

8. Az Első cs. kir. sz. Dunagözhajózási Társaság az orsovai Dunavonalon, a Száván és a Tiszán közlekedő személyhajókon, továbbá a matudja hogy-hogy deus ex machina megjött a régi jó barát; a pezsgő befagyott, a vacsora meg besült. Én pedig lejőve ide, impressziókat gyűjtöttem a »Hannibál ante portás, avagy Márius Karthágó romjain« cimü képemhez.

Aztán igy folytatta:

— Alig hogy valamit is festhettem ezen a képen, újabb uzsonnahirek szállingóztak a színészet egén. »0 hogy tudunk mi még szeretni és lelkesedni a művészetért« jeligéjű uzsonna volt kilátásba helyezve. Ennyi sok hevülettől megijedt művésznő az uzsonna napján rekedt lett és lemondott. Hiába küldtek szakértőt, ki a művésznő torkába pislantva, a helyzetet nem találta oly kétségbeejtőnek. Hiába volt minden kapacitáció...

— Színeket gyűjtöttem a szakértő elvonulása közben »az el nem foglalt Budavárból való kivonulás« cimü festményemhez.

— De hát kié volt az idén a dicsőség és a pálma ? — veti közbe az öreg.

— Hajoljatok ide, megsúgom : a szinmüvé- szeté, a színészeké!

... A fiatal keskeny cigaretták és az öreg pohos szivarok füstjei táncra perdülnek. Jani cigány játsza a Buksi slágerét. A mi álmos szemünk szeretettel néz az ismeretlen aranyhaju lányra, akinél bájosabban Bányán még nem járták a tangót.

*

Nőegyleti táncmulatság. A nőegylet tánc- mulatságot rendez az egyetemi hallgatók tiszteletére, hogy a mi leányaink között is leróvhassák kedves kötelességeiket.

A mi időnkben akármilyen messziről is jöt-