Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-29 / 13. szám
1&14. Március 29. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 13, szám. (3) De nagyon szives örömmel ismerem el, hogy az élő Psylander százszor kellemesebb, színesebb és gyönyörködtetőbb, mint a mozivászon Psylan- dere. Külseje szerint ama férfiak közé tartozik, akiket a férfiak is szépnek, karakteresnek, megbecsülni valónak tartanak. Férfiasságában Biró Lajosra hasonlít, beszélgetés közben a hangja is olyan behízelgő, simogató, mint a Biró Lajosé. Monoklija úgy áll a szemén, mintha monoklival együtt jött volna a világra. Ő Nagyváradról akar beszélni, én azt szeretném, ha önmagáról, életfolyásáró! beszélne. — Mindenki azt mondja, hogy Nagvvárad olyan mint Páris kicsiben. Azt beszélték Pesten, hogy a nagyváradi nők szebben öltözködnek, mint a pesliek. Roppant tetszik nekem a magyar nők szépsége, elegánciája. — De mit szól ehhez az ön felesége és öt gyermeke ? — Köszönöm kérdését, semmit, mert sem öt gyermekem, sem feleségem nincsen. A portás jelenti, hogy a szálloda autója várja a társaságot, be kell ülni, ha nem akarunk elkésni. Gyorsan, mint ahogy a mozivásznon szokás, kivonulunk, Elly Brulk Hornsche, Lola Alder és Holm Bartels az impresszárióval beülnek az autpban, Psylander, a titkárja, Koller János és jó magam egy kocsiban hajtunk a szálloda előtti nép éljenrivalgása között a pályaudvarhoz. Künn alig tudunk átfurakodni a sokaságon, a váróterem is tele van kiváncsiakkal, akik még egyszer és utoljára látni akarják Psylander Waldemárt. Tizenöt türelmetlen, tomboló, ünneplő és búcsúzó perc és egy elsőosztályu kupéban szemben ülök Psylanderrel, aki most maga-magáról beszél. — Nem képzeltem eleinte, hogy moziszinész leszek. Koppenhágában voltak apró színészi sikereim és mint egy közepes szinésztrupp tagja, egész fiatalon vendégszerepeltem Finnországban, Oroszországban, Svédországban és Norvégiában, Hogy mi a jó színészet és mi a rossz, arról azo-F után, amit a budapesti szinházakben láttam, meg sem merek mukkani. Voltam a Nemzetiben, a Vigben, a Magyar-szinházban, de mondhatom életemben olyan nagyszerű színészeket nem láttam, mint az önökéi. Úgy hogy restelem magam, hogy engem annyira ünnepelnek, mikor itt olyan elsőrangú erők vannak. Hallom, hogy a nagyváradi színtársulatnak is elsőrangú tagjai vannak. — Hogy tetszik Budapest? — Nyáron szeretném látni, amikor ki lehet rándulni a környékre. Budapestről nem tudok annyi szépet mondani, amennyit tőlem megérdemelne. Hat héten át voltam Budapesten, de ezt a hat hetet nem fogom elfelejteni soha. — A levelek, a nők . . . — Hát persze, jöttek nagyon szép levelek. Ravaszunk védelme és vezetése alatt fényképező gépemmel felszerelve útnak indultam egy bérkocsin A Bajazzid-tér körül, melyet katona-kordon vett körül, rengeteg néptömeg állott, úgy, hogy kocsink kénytelen volt a tömegben megállni. Egy katonatiszt, mely cirkáló lovas-csapatot vezetett, észrevette a bakon üllő kavaszt, embereivel helyett csinált nagy udvariasan s csakhamar a kordonon belül voltunk. 12 három lábon álló akasztófa volt elipsis alakban felállítva, melyre csigával húzták fel a fehér halotti ingbe öltöztetett, teljesen polgári ruhában lévő kivégzetteket. A fez mindegyiknek fején volt, mindegyiknek nyakában egy nagy tábla lógott, rajta török felírással az elitéit neve, bűne s a büntetés leírása. Az Ítéletet ez alkalomra felfogadott 5 cigány végezte, kik ép akkor szedték le a kivégzettek holttesteit s rakták be egy készen álló nagy teher-automo- bilba, hogy pár órával később el is temessék. Pedig ezen kivégzettek nem is egészen közönséges egyének voltak. Volt közöttük egy pasa (Abdul Hamid szultán veje), egy ezredes, 2 százados, 2 hadnagy, 2 csendőr, egy soffőr is. A magyar nyelven irottakát nem tudom elolvasni, de azoknak, amelyeket megtudtam érteni, nagyon örvendtem. Nem olyan levelek ezek, amilyeket a lapok sejtenek. A művésznek szólnak és nem a férfinak. Harn.incz lépésről a magyar nő rózsákat dob, éljenez, kendőt lobogtat, de közelről vagy levélben 'való érintkezésnél alig van disztingváltabb nő a magyarnál. — Mit vár Nagyváradtól ? — Több életet, szebb estéket, mint amilyenben Kolozsvárott volt részem. Kolozsvár kedves, lassú tempójú, öreges. Nagyváradról azt beszélik, hogy fiatal vér folyik ereiben, nappal munkás, éjjel mulatós, de mindig eleven. — Hallom, hogy amerikai körútra megy. — Az csak majd két év múlva lesz. Még két hétig leszek Magyarországon, azután hazautazunk Kopenhágába. Hazulról nagy oroszországi körútra megyünk. Ide szeretnék még egyszer visszajönni. Télen azután bevonulunk a városba és megkezdődik a társadalmi élet. Szeretek sportolni, különösen lovagolni. Apropos, ugy-e Nagyváradon is lesz egy jó lovam ? — De nem fog megijedni a ló a színpadon ? Mert az is fontos. — Reméljük, hogy nem fog megijedni. — Megtörtént az már önnel, hogy egy városba való bevonulását mozgófényképpel — megörökítették? — Nem, még soha, felelte Psylander. És alig merte elhinni, hogy holnap már láthatja a moziban a maga bevonulását, ügy tud örvendeni ez a komoly képű, nagy dán ember, mint egy gyermek. És a mi a legkedvesebb benne, egyáltalában nem ideges, nem adja az előkelőt és egészen természetesnek találja, hogy én őt mindenféle kérdésekkel faggatom. — Det ti Ihőr vort yrke — mesterségünkhöz tartozik, az önéhez, meg az enyémhez. Csak azt nem értem, hogy a tanár ur olyan jól tud magyarul ? — Magyarul? — kérdeztem csodálkozva. — Hát nem magyarul beszél a titkárommal ? — De hiszen én magyar vagyok 1 — Azt nem gondoltam, mert úgy beszél svédül, mintha stockholmi volna. Ezért megérdemelte Psylander, hogy a további kínvallatástól fölmentsem. Közeledtünk Várad felé. Elbúcsúztunk a legközelebbi viszontlátásig. Nem a mai elődás után, mert Budapestről egy egész társaság jön le Psylanderhez látogatóba és velük kénytelen lenni. Hanem holnap este egy magyar-skandináv mulatságot csapunk. Ez mind nagyon szép, de azt nem értem, hogy hol találkozott Psylander Lajossal, az Emke főpincérével, mert engem csak Lajos tisztel meg a tanári címmel, fejezi be cikkét a váradi újságíró. (B. L.) meggyőződhetik mindenki, ha Fabriczky Lipótfőzelék-conserv különlegességi gyárának pedánsan tisztán kezelt és ízletesen készült uborkáját, paprikáját, savanyu káposztáját és befőtt paradicsomát, valamint gyümölcs-izét megkóstolja. Ne mulasszon el senki egy ■ — próbarendelést tenni. Czim Fabriczky Herman Budapest, VI., Csata-ut 25—27. Telefon interurbán 77-27 ::: Árjegyzék Ingyen! Helyi képviselőket akceptál. V. J Heti krónika. A villámos színház nagyon mohón kapta a szezont, folytonosan rendez. Kedden még kinema-szkeccset is rögtönzött, persze igy hónap vége felé, szini-tatárjárás után nem valami nagy anyagi sikerrel. Részemről nem is találom nagyon szerencsés gondolatnak a színészet és mozi mesterkélt egyesítését. Mind a kettő jobb külön-külön s azok a bizonyos szkeccsek rövid idő alatt le fognak tűnni végképp a napirendről. Lehet, hogy a sok névnap is befolyásolta az előadásokat. A Gáborok oly sokan vannak, hogy nekik egy nap kevés. Egy barátom József- nap óta állandóan névünnepekre járt, sőt talán még most is koccintgat, ha meg nem halt, pedig holnap valami Ciril püspök volna s ilyen nem igen akad nálunk. Szóval a névnap népszerűbb még a mozinál is. A hét gerincét egyébiránt a vasutasok foglalták el. Kedves, finom úri emberek látogattak ide a messze keletre s a lengyelek testvérnemzet lévén, a barátkozás hamar ment; még az éjfél sem érkezett el, már a lengyel himnuszt énekelte a közönség s bizony nem a társaságon múlt, hogy Lengyelországot vissza nem állították hamarosan. Megvolt a szivek harmóniája. Az előkelő vendégek kedves emlékekkel mentek el innét s kedves emléket hagytak maguk után is. Milyen kár, hogy az ilyen pillanatok nem szoktak az életben többé, soha ismétlődni. Az idei gyümölcsoltó boldogasszony tehát emlékezetes marad sokáig. Milyen különös neve is van ennek a már már félig eltörölt ünnepnek. Rózsát oltó asszonyt csak lát az ember, de gyümölcsoltó asszonyt nagyon ritkán, boldog asszonyt még ritkábban. Nagyon eszményi lehet hát az a cím, mely a tavasz első ünnepét jelzi. A tavasz ez idén megvolt hozzá, az idő eléggé kedvezett, lehetett virágot szedni akár kosárszámra a hegyeken s füzfasipot is faragni egy öllel. Ez ugyan a költészettel együtt kezd letűnni a látóhatárról, de nehány műkedvelő még most is meghatóan ragaszkodik hozzá. Még egy-két nap s áprilisban leszünk, a tréfás kötődések szeszélyes időszakában, ne feledjük azonban, hogy ez, évnegyed is egyszersmind s az évnegyedi siralmas énekeket a ki adóhivatal szokta zengedezni és nem a krónikás. A beállott uj évnegyed alkalmából az előfizetések szives kiegyenlítését kéri a kiadóhivatal. Eljegyzés. Németh Béla főgimn. tanár, lapunk munkatársa a múlt vasárnap jegyezte el Prohászka Lilit, néh. Prohászka Lajos gróf Károlyi-uradalmi erdőtanácsos leányát. Nász a főispán családjában. Dr. Kölcsey Ferenc vármegyei tiszti főügyész e hó 26-án tartotta esküvőjét Nagykárolyban Csaba Adorján főispán leányával: Carával. Földes Béla orsz. képviselőnk — mint részvéttel értesülünk — beteg. Influenzát állott ki és tüdőcsúcshurutban szenved. Állapota különben aggodalomra egyáltalában nem ad okot, de azért a héten, üdülés céljából délvidékre utazott. Emlékeztető. Holnap, vasárnap, márc. 29 én d. e. 10 órakor az István király bérlő r. t., — d. e. 11 irakor a fogyasztási szövetkezet közgyűlése. Böjti istentisztelet holnap este 6 órakor az evang. templomban. A villamos színház holnap, vasárnap d. u. 4 és este 8 órakor a következő kitűnő műsorral tart előadást: 1. Almatermelés, színes természetes kép. 2. Titi fűszeres inas, komikus kép. 3. A zenész szerelme, modern dráma 3 felv. 4. Sikerült lakoma, komikus kép 5 Csókolódzás akadályokkal, komikus kép. r ^ f------------"r-------—^ KO LOZSVÁRI glvállalja fehérnemüek mosását és vasalását, női és Csomagolás és szállítás KRISTÁLY férfi ruhánemüek vegyileg tisztítását és festését. gfözmosóg'yár Kapnikbányán képviselve Pusztai Gyula ur által. üiitalan KJ ________________-J
