Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-23 / 8. szám
1913. Február 23. (2) 8. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Ezáltal lehetővé tették azt, högy városunk iparosai és kereskedői javítást igénylő mérlegeiket itthon javíttathassák ki, megkímélvén magukat az idegen városba küldözgetés kellemetlenségeitől és költségeitől. Ez évben nemcsak nekünk iparosoknak, de az egész város közönségének kedves vendég volt Szávay Gyula a debreceni kereskedelmi és iparkamara országos nevű titkárának személyében. A magyarországi Munkások Rokkant Egylete nagybányai fiókjának közgyűlése alkalmából jött ide, hogy e közgyűlésen nagy tudományával híveket s támogatókat szerezzen a munkaképtelen munkások ügyének s este pedig a Teleki-Társaság ünnepélyén költészetével gyönyörködtessen bennünket. Az ő itteni szereplését nem tudjuk másképen méltatni, mintha azt mondjuk: bárcsak mentői többet jönne hozzánk. Az elmúlt évben az elöljáróságban változás történt. Gyöngyössy Gyula cukrász, Ipartestületünk alelnöke meghalt. Puritán becsületességü, szorgalmas ember volt. Szerette és becsülte mindenki. Sokat szenvedett az életben. Az egyedül igazságos örök biró bizonyára könyörületesebb lesz hozzá, mint volt az élet. Az alapszabályok 13. § a értelmében 10 előljárósági tag három éves megbízatása lejárván, azok helyébe Cs8pey Ferenc kocsigyártó, Kor- csog Mihály kőmivesmester, Némedi Varga Jakab mázoló, Takács Károly kádár, Kovács Lajos kovács, Török István könyvkötő, Csiszár József kőmives, Szentivány Sándor lakatos, Jancsovits József szabó, Kovács Béla kovácsmesterek lettek szavazatöbbséggel három évre előljárósági tagokul megválasztva, az évközben elhalt Gyöngyössy Gyula helyére pedig az első póttag Suba János borbély és fodrászmester lett behiva. Ugyancsak az alapszabály 13. §-a értelmében 1913. január hó 1-én Spiczuli Károly fazekas, Tóth Antal lakatos, Klement Károly mészáros, Altnéder Jenő szappanos, Sssták Sándor szűcs, Beregszászi János asztalos, Kovács István szíjgyártó, Virág István tímár, Tréger Lajos borbély és fodrász és Nagy Sámuel kötélverő mester, előljárósági tagok mandátuma járt le, ezek helyeinek választás utján leendő betöltése a jelen közgyűlés feladata leend. 1912. január hó 1-én Csepey Ferenc volt ipartestületi elnök 3 éves megbízatása is lejárt. A titkos szavazással megejtett választáson a beadott 90 érvényes szavazatból 67 szavazattal Kupás Mihály cipész iparos, iparkamarai tanácsos választatott meg 3 év tartamára, tehát 1915 január 1-ig terjedő időre az Ipartestület elnökének, kit székfoglaló beszédének megtartása után az Iparhatóság képviseletében Égly Mihály városi főjegyző üdvözölt. Az 1912. évi közgyűlés február hó 11-én tartatott meg, melyen a számvizsgáló bizottság tagjaivá Sziklai András m. kir. számellenőr, Szabó Sándor lakatos és Vértes Ignác kárpitos mesterek választattak meg. Ügyforgalom: Az 1912. évben tartatott 1 közgyűlés 14 elöljárósági gyűlés, melynek határozatai kivétel nőikül elintézést nyertek. Az 1912 december 31-ig beérkezett 748 ügydarab, ebből elintéztetett: közgyűlés által ... 5 drb. elöljáróság által . . 60 » békéltető bizottság által 24 » jegyző állal .... 659 > Összesen . 748 drb. Tagsági forgalom: 1912. janár l én a tagok létszáma . . . 380 1912. év folyamán uj iparigazoiványt nyert 24 1912. év folyamán tagsága megszűnt . . 43 1913. január 1-én az önálló iparosok száma tehát .......................................... 361 Ipa ros tanonc beszegődtetett.........................65 Ipar os tanonc felszabadult............................104 Jelenleg tanonc van a lanonctörzskönyv szerint.........................................................226 Ezek után tisztelettel kérjük a tek. Ipartestületi közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul venni s az Elöljáróság 1912. évi működését jóváhagyni méltóztassék. Nagybánya, 1913. február 6. Kapás Mihály, Sólyom Ferenc, ipartestületi elnök, ipartestületi jegyző. Szolgabiróság Felsőbányán. A testvérváros mozgalmat indított az iránt, hogy Felsőbányán főszolgabiróságot létesítsenek. Az eszme onnan merült föl, hogy Nagysomkuton még egy szolgabirói állás rendszeresítését sürgették irányadó körökben, mivel a jelen tisztviselői létszámmal a közigazgatás ellátása lehetetlen. Felsőbánya város ezt a múlt szombati közgyűlésén tárgyalta s a következő határozatot hozta: Közgyűlés eltelve bizalommal és azon reménységgel, hogy a vármegyei törvény- hatóság és a nagyméltóságu belügyminiszter ur a város jövője érdekében teljesíteni fogja kérelmét, egyhangú határozattal kimondja, hogy felsőbányái székhelyiyel egy főszolgabírói járás felállítása iránt folyamodik. A város kérelmét a nagysomkuli főszolgabírói járás túlterheltsége tette aktuálissá, melynél fogva ott egy uj szolgabirói állás volna szervezendő. E helyett úgy a szétosztással fokozottabban elérhető jó közigazgatás érdekében, mint Felsőbánya város hanyatlásának meggátlására és területi szempontból való hivatottságának elismerésére a város a nagysomkuli és nagybányai két járás megosztásával egy harmadik járásnak szervezését és felállítását kérelmezi. A megosztás egyik meglevő járásra sem sérelmes, mert egyrészt megszüntetné a nagysomkuti járás túlterheltségét, másrészt a nagybányai járás központibb beosztást nyer és a felsőbányái járás részére leszakított községek helyett előnyös fekvésű községekkel kárpótoltatnék. A közgyűlés javaslata szerint A nagybányai járásban volna összesen 29 község 23950 lakossal. A felsőbányái járásban 19 község 17118 lakossal. A nagysomkuli járásban 27 község 20534 lakossal. A tervezet szerint a somkuli járásból 14 község szakittatnék el s ebből Nagybányának 12, Felsőbányának 2 jutna. A nagybányai járssból 17 közzég szakittatnék el s ez Felsőbányához menne. Nagybánya tehát 5 községgel volna kisebb, Nagysomkut 14 községgel. Az uj járás községei ezek volnának: 1. Felsőbányái vidéki (bajfalusi) jegyzőség községei: Györkefalu, Lacfalu, Nyegrefalu, Bajfalu, Pusztatelek, Kisbánya. 2. Giródlőt- falusi jegyzőség községei: Giródtótfalu, Alsó- ujfalu, Felsőujfalu, Tőkésbánya. 3. Kapnik- bányai községi jegyzőség. 4. Szakállasdom- bói jegyzőség községei: Szakállasdombő, Felsősándorfalu, Kékesoroszfalu, Magyarkékes, Diósbalom. 5. Kovási jegyzőség községei: Kovás, Karulya, Oláhkékes. A terv igen szép, az eszme jó kétségkívül s minket nagybányaiakat legkevésbbé sem bánt az irigység, ha Felső is hozzá jut egy közigazgatási központhoz. Csupán az itt a fő-főkérdés, hogy a megye jelenlegi nehéz pénzügyi viszonyai mellett, lehetséges volna-e ilyen nagyobb kiadásba most belemenni. A megye annyira küzd az anyagiakkal, rézplajbássza, mint amilyennel ez kifesti szemöldökét. Előhozzam ? tudom én jól, hogy hova dugta. — Csöndesen légy kis angyalkám, matnus- nak fáj a feje — sipegé Coraüe. — Hidd el Marietta — mondá tovább Gé- ránénak — oly migrainem volt az éjjel, azt hitetm el kell halasztanom az estélyt, de a hogy reggel eljöttél szórakoztatni, mindjárt szűnt főfájásom, úgy hatott rám mai látogatásod, mint a fonnyadt virágra az üdítő harmatcsepp. Géráné e bókra gyönyörárban úszott és egyenesen vizitüodérnek képzelte magát. Ludmilla meghallotta a gyógyszerészné szavait s oda- sugott a doktornak: — Coralie ugyan beválik fonnyadt virágnak, de Mariettát harmatcsöppnek bajos elképzelni merész fantázia nélkül. — Nekem — mondá szemeit lehunyva Coralie — őrizkednem kell a legcsekélyebb légváltozástól is, egyformán izgat a nap heve és a szél hüve. Géránét a kis ferdevállu Csepkövi szubjekt röpitette el tánczba. — Nini — ordítozott Miczu a vendégek közt — úgy néz ki a nagy Mariette a szubjekttel, mint a macska mikor elfut az egérrel. Nemsokára Cseppkövi a kántor Etelka lovagjává szegődött és azt mulattatta. — Ah, nagys'ád, tegyen boldoggá és adja nekem hófehér kebléről azt a szép Benette rózsát - sóhajtá a szubjekt helyére vezetve a napra forgószárhoz hasonló termetű zöldruhás leányt. — No ennek is épen annyi a hava, mint amennyi a kebele — nevetett Ludmilla a doktorra. — Nézze csak orvos ur, folytatá a darázs- nyelvü menyecske — nem úgy néz ki ez a fekete leány erősen berizsporozott arcával, mint egy cukorporba esett légy. — Ah fekete haj, kék szem — udvarolt tovább a szubjekt Etelkának. — Ah fekete szem, kék haj, akarta mondani Cseppkövi, elhaladva a csillagszemü házikisasszony mellett, de még idejében kapta vissza a két szót és »aranyhaj>-at sóhajtott. •— Képzelje csak doktor ur — mondá ennek Ludmilla — a múltkor azt állította nálunk Marietta, hogy a zerge egy sasfaj, mert könnyen átsuhan a mélységek fölött. Amilyen nagy darab ez a Marietta urhölgy, olyan kis fogalma van valamiről, nem hiába, hogy kucséber volt az első férje Debrecenben, ő meg ott szatócsboltot tartott. Jól járt, hogy özvegy lett s ráakasztotta magát Géra urra, aki akkor ott volt dohánybeváltó tiszt s nála volt koszton. Azóta adná az akkori Maris néni a nagyságos asszonyt, ha értene hozzá; mindig francia szavakat vegyit a társalgásába, holott még magyarul sem tudja választékosán kifejezni gondolatait, hiába tanit- gatja erre a férje. Most meg az a rögeszméje, hogy Mel ajánlgatja férjhez mindenfelé, kivált mióta ez Olaszországban volt atyjával, azóta hozzá képest Geráné előtt, Kolombus a kapuján se indult ki. — Mily szép pár lenne ez a Melinda a doktorral — mondá Marietta Fejércseynek. Hígyje el ügyvéd ur, hogy ezek jól járnának egymással. Az orvos finom gavallér gyerek, jövedelmező proporcióval. Mellé van pénze, aztán fele ennek A BIKSZADI Kapható mindenhol! Árjegyzéket kívánatra küld a Bikszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógyhatása huruíos bántalmaknál páratlan. A legutóbbi termésű savanyú uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol!
