Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-09 / 6. szám

(2) 6. szám 1913. Február 9. egyenkint szárnyaikra veszik fiókáikat és huss-huss vissza a puha, meleg fészekbe szállnak. Egy ilyen esetnek magam is szem­tanúja voltam. önmaga az ösztön nem képes hálára, mert ha a hála az ösztönnek a következ­ménye volna, akkor miként az ösztön, úgy a hálaérzet is minden élőlényben ki volna fejlődve. Már pedig mint tudjuk, sajna, na­gyon kevés a hálás lény e földön. A hála tehát csupán bizonyos lelki életnek a kö­vetkezménye. A madarak lelki élete mellett tanús­kodik a többek között Fioretti olasz kul- turhisztórikus által leirt eset is. Ugyanis midőn egyszer assisi szent Ferenc — kit végtelen jósága, szent alázatossága és ha­talmas csodatevő lelki ereje miatt mindenki nagyon tisztel — Savurnióban sok gond- és búterhelt embernek prédikált, lassan- lassan mind több és több madár gyüleke­zett köréje s örvendező csiripelésükkel oly nagy lármát csaptak, hogy assisi szent Ferenc mosolyogva félbeszakította szónok­latát, megparancsolván az Ég madarainak, hogy repüljenek szép csöndesen ki a rétre s várják meg őt, akkor nekik ott majd külön beszédet fog tartani. A madárkák szerényen és alázatosan engedelmeskedtek. Nemsokára azután assisi szent Ferenc megjelent körükben. Ekkorra már rengeteg madár gyűlt össze s mind szép rendben-sorban elhelyezkedtek szent Ferenc körül. A nagy csodatevő pedig gyö­nyörű beszédet intézett szárnyas testvé­reihez — amint ő a madarakat nevezni szokta. És Isten segítségével olyan nyelven szólott hozzájuk, hogy a madárkák mind megértették őt. S midőn assisi szent Fe­renc megáldotta a madárkákat, Isten és ember védelmébe ajánlván őket, azok áhí­tatuk és hálájuk jeléül ájtatosan égnek emelt szemekkel gyönyörű hálaéneket zengtek. És az áhitat, hála és értelem, melyet a madarak lépten-nyomon tanúsítanak két­ségtelenül lelki életük hizonysága. Ép azért gondoskodjunk hát mi emberek, a terem­tésnek u. n. koronái, szegény éhező szár­sát s emellett nem vált az agyveleje a benne összehalmozott sok tudás lomtárává, hanem min­dig megőrizte a gondolkodás eredetiségét és a kutatás, teremtés vágyában uj csapásokat igye­kezett találni a filológia tudományának területein. Iskolába csak néhány esztendeig járt s mint a hires amerikai tudós kovács Elihu Bürrit, aki az üllő mellett vált tudóssá és békeapostollá, ő is már férfi korában kezdett hozzá a maga művelé­séhez. Meglepte a tudás vágya és valóságos lázzal fogott hozzá a tanuláshoz. Kitűnő eszével hamarosan széleskörű tudásra tett szert s csatan­goló emberből falusi tanítóvá lett Netherdaleban, majd Knaresboroughban. Már tanítóskodása előtt megnősült s fiatal, szép feleségével boldog, nyu­godt élet várakozott rá a népiskola mellett levő kis lakásában. Itt még nagyobb szenvedelemmel folytatta a tanulást s megtanult latinul, görögül, héberül, megismerkedett a kelta nyelvvel és ala­pos tudásra tett szert a történelemben, a régi­ségtanban és más tudományokban is. Éjjel-nappal tanult s alkalmasint nem törődött eléggé eközben fiatal feleségével. Ez okozta a tragédiáját. Tizenegy esztendeig tanitóskodott Knares- borougban s nyugalmas, tudománynak szentelt életét egyszerre megzavarta egy rettenetes eset, ami miatt távozni kellett falujából. Benső barátja, Daniel Clark nevű varga egy napon nyomtalanul eltűnt, miután az előtte való napon nagy összeg pénzt kapott megrendelőitől. Várták haza néhány hétig, azután suttogni kezdték a faluban, hogy rablógyilkosságnak esett áldozatul. Mindjárt Áramot kezdték gyanúsítani a gyilkossággal s j mindjárt vizsgálatot is indítottak ellene. Felásták I a kertjét s a földben több tárgyat találtak, NAGYBANYA ÉS VIDÉKE nyas testvéreinkről, a madarakról. Gyako­roljuk magunkat a jótékonyságban s ked­veljük meg azt minél jobban. Ha a jótékonyságot isten teremtményei iránt való szeretetben gyakoroljuk, akkor a nagy teremtéssel való együttérzés vég­telen harmóniát fakaszt lelkűnkben és e nemes cselekedetek idővel második termé­szetünkké válnak. Foglaljuk szeretetünkbe a nagy ter­mészet minden teremtményét. Hisz benne s vele élünk! Nem-e az egész mindenség- nek egy a teremtője? Az állatok és növé­nyek nem-e vigasztalóink és jótevőink ? S nem-e az egész természet tanítónk s ne­velőnk? A nagy Mesterek mind, sőt még Krisztus Urunk is, aki a mezei liliomokról, a verebekről, a fügefáról, a vetésekről, sőt még a konkolyról is megemlékszik, nem-e nagyrabecsüléssel beszélt a természetről? Nem vezette-e reá oktatásaiban az embert a természet iránt való szeretetre? Napi gondjaink között ne felejtkezzünk meg a körülöttünk levő élő természetről! Szükség nélkül ne irtsunk, ne rontsunk el egy fűszálat, egy bokrot vagy fát sem! Ne kínozzunk egy állatot sem, még ha ártal­mas is lenne. A hasznos állatokat pedig s ezek között az oly sok hasznothoző éneklő madarakat, melyek legfőképpen a természet megelevenitéséhez hozzájárulnak, védjük s etessük, különösen a téli napokon, midőn máskülönben a madarak közül számtalanon éhen pusztulnak. Ne felejtsünk napközben magot hin­teni a kicsi éneklőknek, midőn hideg északi szelek fújnak, melyek mindent jéggé, csonttá fagyasztanak és mikor bizony a repülő énekes eleségre nem igen találhat. Akiben tehát él a természet, az Isten teremtményei iránt való szeretet s könyö- rűlelesség, az ne sajnálja a fáradtságot s szórjon eleséget az éhező madárseregnek, majd megfizet ez tavasszal ingyen rovar- pusztitásával s csattogó háladalával. Alexy. amelyek az eltűnt varga holmijához tartoztak. Aram azonban nem vállalta a bűnt s azt bizo­nyítgatta, hogy semmit sem tud arról: mi módon kerültek ezek a holmik a kertjébe ? Minthogy nem lehetett rábizonyítani a gyilkosságot, a hatóság szabadon bocsátotta. Maradása azonban nem volt már a faluban, mert a nép továbára is azt sut­togta, hogy csak ő lehetett a varga gyilkosa. Eltávozott a faluból, ott hagyva a fiatal feleségét azzal az Ígérettel, hogy majd érié megy és magával viszi, ha uj állást talál valahol. Sok helyen megfordult, hányatott, kóborló életet élt, hol itt, hol ott tanitóskodott egy ideig mig végre megtelepedett a norfolki Lymben. Bolyon­gása idején is tovább folytatta a tanulást, mert ettől semmiféle rossz sors sem tudta elidegeníteni, Lynnben hozzá is fogott azután egy nagy munka megírásához. Előbb már több filológiai müvével tette ismeretessé nevét és tudását az akkori tudósok körében. Készülő nagy munkája, amely- lyel az összehasonlító nyelvészetet akarta előbbre vinni az angol, görög, latin, héber és kelta nyel­vek összehasonlitó szótára lett volna Rengeteg tudományos adatot gyűjtött össse e munkájához, mely valóban remekmű lett volna, a töredékek­ből való megítélés tanúsága szerint. Úgy látszott, hogy már mindenki elfeledte a Clark varga eltűnését s maga sem félt többé attól, hogy valaha bántódása lenne miatta. Pedig valójában csak ezután — tizenhárom év múlva — szakadt rá a veszedelem. Felesége valahol kicsacsogta, hogy Hauseman nevű knarest boroughi ember megtudná mondani, hogyan tűn­él Clark varga ? Ugyanekkor egy csontvázat ástak ki a földből s a falubeliek rámondották, II1 HM líisíii'dsÉSiiS Ilii. #aif rasa. Budapest 1913 junius 15—20 napjain jelen­tős esemény színhelye lesz. Itt tartja a nők 24 országot számláló Választójogi Világszövetsége (International Alliance for Wemens Suffrage) VII-ik nemzetközi kongresszusát. Nagy megtiszteltetés reák nézve, hogy az osztrák és a magyar feministák meghívása közt válogatva, a Stockholmban 1911. nyarán tartott kongresszus egyhangú lelkesedéssel a magyar meghívás mellett döntött. E döntés azt jelenii, hogy Washington, Berlin, Kopenhága, Amsterdam, London és Stockholm után, ezúttal hazánk fő­városában gyűlik össze a nők választójogáért küzdők hatalmas és tekintélyes, kiváló személyi­ségekben oly gazdag tábora. Jelenti, hogy ezúttal mi magyarok bizonyíthatjuk be, hogy a nők vá­lasztójoga kérdésében a legelörehaladottabb or­szággal is lépést tartunk és hogy vendégszeretet gyakorisában sem maradunk el azon országok mögött, amelyek eddig pazar bőkezűséggel ven­dégül látták a kongresszusokat. A szövetséghez tartozó Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bulgária, Canada, Dánia, Délafrika, Finnország, Francia- ország, Hollandia, Irland, Nagybriiánia, Német­ország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Por­tugália, Svájc, Svédország és Szerbia legkiválóbb asszonyaikat és férfiaikat, kormányaik pedig hivatalos képviselőket küldenek hozzánk. A Nem­zetközi Szövetséghez még nem tartozó országok­ból, főképpen Chinábó), Indiából, Perzsiából. Spanyolországból, Görögországból is készülnek hozzánk küldöttek annak bizonyságául, hogy a nők választójogáért folyó mozgalom immár az öt világrész asszonyait egy szervezetbe foglalja. Mint ahogy az eddigi kongresszusokon Mrs. Carrie Chapman Catf, Selma Lagerlöf, dr. Anna Shaw, a világ legkiválóbb szónoka, Charlotte Perkins Gilman és más világhírű nagyságai az irodalomnak, művészetnek és sociáiis munkának vettek részt, úgy a budapesti kongresszus is gyü­lekező helye lesz a világ szellemi és kulturális mozgalmai legkiválóbb vezéreinek és közkatonái* nak. Az eddig jelentkezettek között vannak a már említetteken kívül: Helen Lórin Grenfell, Colorado igazságűgyminisztere, Mrs. Ben B. Lind- ney, a gyermekbiróság megteremtője és az anti­alkoholista-, a leánykereskedelem elleni-, a bé­kéért és választott bíróságokért küzdő mozgalom, az anya-, gyermek- és csecsemővédelemért, a munkásnő érdekeiért, a háztartás, a betegápolás reformjáért folyó mozgalmak számos vezére. Angliából és Amerikából női polgármeste­rek ; Finnországból, Norvégiából, Chinából, Cseh­országból, Amerikából slb. országgyűlési képviselő nők, számos országból városi képviselő nők je­lentkeztek már a kongresszuson való részvételre. hogy az nem más, mint a meggyilkolt varga földi maradványa. Nyomban elővette a hatóság. Housemant s vallatni kezdte, hogy mit tud a varga rejtelmes eltűnéséről ? Egyben megmutatták neki a talált csontvázat. Houseman a kezébe vette a csontváz egyik darabját s magáról megfeled­kezve kiáltotta olyan módon, mint aki jól tudja, hogy mit beszél: »Annyira nem a Clark csontja ez, mint amennyire nem az enyém!« Szavai s különösen az a tudatosság, amelylyel ezeket ki­ejtette, még nagyobb gyanút keltettek a hatóság embereiben, Most már erélyesen kezdték vallatni Housemant, aki azután számot adott arról, hogy jelen volt a varga meggyilkolásánál Megvallotta, hogy Aram tanító követte el a gyilkosságot s kettőjükön kívül még egy harmadik ember is részt vett a véres cselekedetben. Megjelölte azt a helyet is, ahol a holttestet elrejtették. A Szt.- Robert barlangban csakugyan találtak azután egy csontvázat. Áramot nyomban letartóztatták és rövid idő múlva már ki is mondotta rá az Ítéletet a yorki bíróság. A tárgyalás folyamán nem igye­kezett megcáfolni Houseman állítását, ehelyett még ebben e szomorú helyzetben is a tudós ke­rekedett felül benne s azt vitatta nagy tudo­mányos készültséggel, hogy a talált csontvázak­ból nem lehet következtetni valakinek a bűnös­ségére, mert az ilyen leletek tanuságtétele nem meghízható és a barlangban talált csontvázról sem lehet megállapítani, hogy az a Clark vargáé lenne. Azt bizonyítgatta, hogy az a csontváz va­lami remetéé lehetett, aki a barlangban lakott és ott halt meg. Mindenkit bámulatba ejtett az a nagy tudás, amelyről védőbeszédében tanúságot

Next

/
Thumbnails
Contents