Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-07 / 49. szám
(2) 49. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1913. December 7. figyelmét arra, hogy miképpen lehelne véget vetni a városban minden évben fellépő járványos betegségeknek, miképpen lehetne sok száz gyermeket a pusztító vésztől megmenteni s miképpen lehetne sok ezer szülőt az örökös aggodalomtól és sok virrasztó éjszakáktól megkímélni. Közismert dolog, hogy maga a közönség Szatmár városát járványfészeknek tartja. Sajnos, épp oly járványfészkek Magyarország többi nagyvárosai, melyeknek modern járványkórházuk nincsen, s épp oly járványfészek marad városunk továbbra is, mig modern járványkórházat nem kap. Ne ringassuk magunkat abban a hitben, hogy a városi közkórház és vízvezeték megépítésével a járványok megszűnnek. Mert oly nagy város, mint Szatmár, mely egy nagy vidéknek gócpontja, ahol annyi iskola van s igy a vidéki forgalom igen nagy, mindég ki van téve a járványos betegségek behurcolásának. Hiszen minden évben látjuk, hogy a járványos betegségek többnyire október közepe felé kezdődnek. Ez nemcsak a beálló ősznek tulajdonítható, hanem legfőképpen annak, hogy szeptemberben az idegenből jövő iskolás gyermekek magukkal hozzák a fertőzés csiráit. Inficiálják az iskolákat s innnen viszik aztán a gyermekek a külömböző lakásokba, szegényekhez, gazdagokhoz. A fertőzés terjedésének főoka aztán, hogy a megbetegedett gyermeket nem tudják tökéletesen izolálni, részint a lakásban levő többi gyermekek től, részint a nagyközönségtől. Tegyük fel, hogy szoba-konyhából álló lakásban egy család négy gyermekével lakik, ami sajnos, igen gyakori. Az egyik gyermek megbetegszik valami fertőző bán- talomban. Elkülöníteni nem tudja, megkapják a többiek is. Miután a családfentartót kenyérkeresetétől nem lehet elzárni, elhurcolja a fertőzést tovább. így a fertőzés felüti tanyáját egy más, hasonló körülmények között élő családnál s igy megy ez tovább. Majdnem ugyanez a helyzet áll a több szobával rendelkező családoknál is Dicséretére a városi főorvosnak, ő igyekszik némileg ezeken a bajokon úgy segíteni, hogy a megbetegedett lakásánál őrt állít. Sajnos, nagyon keveset segít ezáltal. Mert az őr legfeljebb ügyel, hogy idegen ne jöjjön a,házba, de, hogy a családtagok ne távozzanak hazulról, azt nem gátolhatja meg. Mindezeken a bajokon úgy lehetne segíteni, ha a város a mostan épülő városi kórházzal kap csolatban modern fertőző kórházat is építene pavilion rendszerben és pedig scárlát, kanyaró, diptheria pavillont. A közönséget lassankinl hozzá lehetne szoktatni, hogy a fertőző bánía- lomban megbetegedett gyermekét kórházba vigye, ahol állandó orvosi felügyelet alatt állana. De szívesen fogja tenni azért is, hogy lakását a zárlat alól feloldja, hogy foglalkozása után akadálytalanul nézhessen, hogy a többi gyermekei iskolába mehessenek. Természetesen egy bizonyos idő kellene, mig hozzá szokna. Ne csodálkozzunk, hogy ma, amikor igen kényszerítő körülmények parancsolják, hogy valamely családtagot fertőző barakkórházba vigyük, karhatalommal kell ezt keresztül vinni. Mert a közönség a mostani fertőző kórházzal szemben bizalmatlan, nincs állandó orvosi felügyelete, felszerelése hiányos, kezdetleges. Ezért éppen azok, kiknek gyermekét kellene odavinni, mert kicsi a lakások, letagadják, hogy gyermekük beteg s orvost nem igen hívnak, nehogy a járványkórházba vitesse a gyermekét. Másképen alakulnának a viszonyok, ha modern fertőző kórház volna állandó orvosi felügyelettel. A külföldi kisebb városokban mindenütt van fertőző kórház s ott a közönség más szemmel is nézi azt. De a budapesti közönség is hozzá van szoktatva, hogy gyerekét a fertőzőkórházba vigye. Olyan budapesti családok, kik 5—6 szobás lakással rendelkeznek, ha gyermekük fertőző betegségben megbetegszik, beviszik a kórházba, hogy lakásukat a zárlat alól felszabadítsák, hogy a család minden egyes tagja szabadon járhasson, kelhessen. Ha a mi városunk is eléri azt, hogy fertőző kórháza legyen, akkor mi is megszabadulunk a gyakori járványoktól. A fertőző hántaimak terjedésének meggátolásában fontos szerepet játszik az iskolák bezárása. Itt röviden csak annyit akarok megjegyezni, hogy minél hamarább, annál jobb. Inkább zárjuk be előbb rövidebb időre, mint később hosszabb időre. Szerintem az volna a leghelyesebb, ha egy és ugyanazon időben a város külömböző iskoláiban valamely járványos betegség mutatkozik, zárjuk be az iskolákat 2—3 hétre s ezen idő alatt dezinfiaciáljuk az összes iskolákat. Mert ha későn zárjuk, akkor a betegség annyira elharapódzhatik, hogy 2—3 hét nem elegendő. a Heti krónika. A mozi szebbnél szebb dolgokat mutat be. Csütörtökön minden különösebb reklám nélkül igazán olyan pompás filmet kaptunk, a miyet régen nem élveztünk. A vidéki városba érkező cirkusz állatai, vonatkisiklás miatt, kiszabadulnak, ott ugrálnak a vágányok közt, elmennek a lakásokba, boltokba, stb. Gyönyörű medvéket, oroszlánokat láttunk szabadon Nyúlánk leopárdokat királytigriseket, eleven, hamis majmokat, óriás-kígyókat stb. Hol és mikor áll módjában az embernek ilyen állatokat, teljesen szabadon a természetben megfigyelni? Soha és sehol, csak a moziban. Az óriás-kigyók gyors, tekervényes mozgásai, a szép, nyúlánk tigrisek pofozkodásai, az oroszlánok merész ugrásai megannyi természeti tanulmány. Az ilyenből igazán tanul az ember, az iskola-gyermek. Nincs az a muzeum, vagy akár állatsereglet is, mely eféle megfigyelésekre alkalmat nyújtana. Szóval a mozi szépen és kifogástalanul működik. Közéletünkben azonban alig történik valami. A társadalom a karácsont készíti elő. A jótékonyság nemtői kibocsátották kérő szózataikat, iveiket s bizony sokan foglalkoznak ma nálunk a szegény gyermekek dolgával. A városházán meg készítik elő a jövő évi költségvetést nagy és nehéz munkával, fejtörésekkel és számításokkal. Mi lesz a végeredmény, ma még senki sem tudja. A lapokban karácsom hirdetések jelennek meg, a közönség szokásos toborzása ez, melynek eredménye nem szokott elmaradni. Máris megjelent a Mikulás ma reggel sok apró emberkének hozván cukrot, diót mogyorót. Ez olyan próba karácson. Estére pedig a bányászati osztály-gyüiés rendez összejövetelt a Kaszinóban, kétségkívül kedves és szép sikerrel, hisz ezek a bányászestélyek kedélyesek és elevenek szoktak lenni. Sokan remélik, hogy a vidék is szép számmal fog bevonulni Az idő ugyan nedves, esős és locs-pocsos, de talán épp azért lesz nagyobb a siker. Mit is csináljon a tisztviselő a hosszú estéken, a hivatalos órákon kívül. Ilyenkor szokott következni a 8 órai socialis szórakozás, melyhez őszintén óhajt »jó szerencsét« a krónikás. Uj főbányatanácsos. Ő felsége a király, Csermely István selmeczbányai bányatanácsosnak és kohóhivatali főnöknek, a főbányataná- csosi címet és jelleget adományozta. Kinevezés. A pénzügyminiszter Muntyán Izidor helybeli kir. bányabiztost főbányabiz- tossá nevezte ki. Legszebb kárácsoni meglepetés volna kiadó- hivatalunkra nézve, ha az össes hátralékosok befizetnék tartozásaikat. Cim: Felsőbányái utca 20. szám. Adventi istentisztelet lesz 7-énbibliamagyará- zattal, este 5 órakor, az evang. templomban. Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz dec. 13-án, mely alkalommal ki fogják tűzni a vármegyei bizottsági tagok választásának határnapját s kiküldik az elnököket. Ugyanez alkalommal bejelenti a főispán a láposvölgyi vasúti hozzájárulás jóváhagyását. Napirenden van még Nagybánya 150000 koronás folyószámlája, Kórházi zárószámadása, Felsőbánya szervező szabályrendeletének módosítása. Egyébiránt a gyűlésre 207 tárgy van kitűzve s a megelőző napon d. u. Va 4 órakor állandó választmány lesz. Az Erzébet-óvó karácsonfája. Az Erzsébet-óvó vezetőjének alábbi fölhívását a legmelegebben ajánljuk olvasóink szives figyelmébe: Az áll. »Erzsébet« óvó kicsinyei nevében felkérem Nagybánya város nemes társadalmát, amint eddig is áldozatkészséggel adakoztak, már életemben a tubafák árnyékában érzem magam, de a nyelve, óh a nyelve és a rettenetesen mérges természete ... óh ez az, ami engem bölcs szived elé vezetett. Ingerlékeny társnőivel és a szolgaszemélyzethez egyaránt, elégedetlen a kincsekkel, amivel elhalmozom, ezek nem eléggé csillogók, a fürdők nem elég illatosak, a nap nem úgy süt ahogyan ö szeretné s a virágok, amiket lábai elé hintenek, nem olyan tarka színűek, amint ő kívánná. Ezeken kívül, — s ez a bökkenő — okosabbnak tartja magát, minden okosnál, böl- csebbnek minden bölcsnél és az utolsó szó, mindig az övéi A kádi megcsóválta a fejét, hogy a nagy szakála, mint valami kifésült szőszcsomó csak úgy rengett a mellén s nagy méltóságosaa felkelt az alacsony kerevetről, amelyen eddig helyet foglalt : — Segíteni fogok a bajodon — mondta szelíden — te nem is vagy annyira szerencsétlen, mint szánalomra méltó. Ezzel elókeritett a sarokból öt darab különféle hosszúságú és vastagságú fűzfa botot s azokat a csaknem kővé vált török elé tette. Aztán halkan, vagy tiz percig sugdosott valamit a fülébe, később hangosan folytatta : — Édes fiam, a legvastagabb boton kezd el az az első, aztán a második, harmadik, a negyedik ez még vékonyabb, az ötödik aztán, a legeslegvékonyabb, de erre már ilyen szempontból nem igen kerül sor. Az ötödiket csak arra használd, hogy egy erszényt köss a végére, tegyél belé annyi aranyat, amennyit a bot vége elbír és saját váladra vetve, tulajdon magad hozzad el nekem, amint sorsod jobbra fordul. — És most Allah vezessen tégedet békességgel a te utaidon! A jámbor török minden baj nélkül ért haza és rövid idő múlva örömmel tapasztalta, hogy a kádi csakugyan bölcs kádi A füzfabotok a használati utasítás szerint fényesen beváltak. Reményen felül játszotta le a négy bot szerepét s a szépséges Fatime szelíd lett mint a galamb és hallgatott, hallgatott, mint egy német főherceg mikor Magyarországon hivatalosan szerepel. A legvékonyabb botra már csakugyan nem volt szükség, csak az erszényt kötötték a végére megtöltve azt a kádi részére csillogó aranyokkal. A gyönyörűséges Fatime csak akkor szólalt meg halk, félő hangon, amikor megtudta, hogy ura ismét Sztambulba készül: Szerelmes uram és parancsolom —> mondá — tudom, hogy ismét Sztambulba vagy indulandó, azt is tudom, hogy milyen célból: a bölcs kádinak viszed az ötödik bot végére kötve a dijat, amiért a többi négy bottal helyre üttette a családi békességet. Oh vigyél engemet is magaddal, hadd lássam a bölcsek bölcsét. Szólni egy árva szót sem fogok, csak ha kérdez valaki. A szerelmes muzulmán nem tudta megtagadni a szépséges Fatime kérését annál is inkább, mert szentül megígérte, hogy hallgatni fog s egy vég drága illatos fátyollal jól bebugyolálva széptermészetes árványviz gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan; a lei :::: utóbbi termésű savanyu uj borral vegyitve kitűnő italt szolgáltat. : ■■ Kapható mindenhol, bb Árj egyzéket kívánatra küld 3 BIKSZADI MiiiílzMl. bb Kapható mindenhol, bb
