Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-23 / 47. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1913. November 23. tári müvek villám szükségletének a városi telepről való ellátása iránt. A képviselet elfogadván az üzemveze­tőség ajánlatát, e tárgyban kérvényt intéz az illetékes minisztériumhoz. 9. Bay Lajos takarékpénztári igazgató java­solja, hogy a város a takarékpénztárral szemben fennálló némely tartozásairól váltókat állítson ki, hogy azokat forgatni lehessen. A képviselet, tekintettel a még mindig nehéz országos pénzügyi helyzetre, a javaslatot elfogadta. 10. Polgármester jelenti, hogy Deutsch Imre vállalkozóval az egyezség nem sikerült. A közgyűlés a tanácsot az iparvasut ügyében a pör folytatására utasitotta, a csa­tornára nézve pedig az iratokat a jogügyi bizottságnak adta ki véleményes jelentéstétel végett. 11. Az István-király Szállóra nézve a rész­vénytársasággal megkötött pótszerződést dr. Stoll Tibor ügyvéd bemutatja, a pótszerződést a képvizelet elfogadta. 12. A tanács javasolja, hogy Borpatakban postaügynökség létesittessék. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan magáévá tette. 13. A Kai. bányatársulat által a városi kórházban levő ágyalapitványhoz leendő csato­lás végett beterjesztett 496 K 81 fillért a közgyűlés köszönettel elfogadta. 14. Özv. Nyirő Sándorné, kéri szokásos tűzifa segélyének kiutalását. A képviselet azt kiutalta. 17. Polgármester jelenti, hogy a pénztárt aug. 2-án megvizsgálta és teljesen rendben találta, tudomásul szolgál. 16. Ezután következett 14 takarékpénztári választmányi rendes és 7 póttag választása. A választás megejtetvén, az eredmény következő: Választmányi rendes tagok lettek: Szász János 63 Platthy Géza 60 Dr. Weisz Ignácz 57 Rusolán József 57 szavazattal. Gyűlés vége 12 és 3/4 órakor. Molcsány Gábor 84 Neubauef Ferenc 83 Stoll Béla 83 Kupás Mihály 81 Révész János 80 Glavitzky Károly 75 Harácsek Vilmos 75 Sólyom Ferenc 71 Soltész Elemér 69 Farkas Sándor 68 Égly Mihály 54 Csepey Ferenc 47 Csiszár József 46 Virág István 42 szavazattal. Póttagok: Kovács Gyula 78 Imre József 76 György Gusztáv 71 Heti krónika. Az országos vásárok még mindig nem mentek ki a divatból. Ha a kereskedőket kér­dem, azt mondják: — Semmi szükség a vásárra. Idejönnek idegenből kétes alakok, árulnak gyarló, ideig- óráig tartó, selejtes portékát, becsapják a jó közönséget, még mikor féláron is vesz valaki valamit, akkor is dupla áron veszi. És meg­rontanak minket, akik adót fizetünk itt s akik igyekszünk a közönséget úgy kiszolgálni, hogy máskor is hozzánk jöjjön. Nincs semmi szükség a vásárra! A nagy közönséget kérdezzük, az pedig igy szól: — De nagyon is nagy szükség van. Olcsón szerezzük be a téli szükségleteket, a téli ruhát, edényt, élelmet st’o. 50%-kal olcsóbb, mint máskor, alkudni lehet egész a verekedésig s a vásári olcsó árak, olcsóbb bánásmódra kény­szerítik a helybeli üzletembereket is. Bizony igen nagy a szükség a vásárra! Az ellentétes nézetek közt eligazodni való­ban nehéz volna. Mindegyiknek állításaiban van valami igazság s igy a százados rég múltból reánk maradt ősi vásári szokás szépen virul tovább is. Meg kell nézni egy ilyen őszi vásárt, igazi | tipikus magyar különlegesség, mulatságnak is beillik, azt a iaza üzleti felfogást, mely szinte a követválasztáshoz hasonlít és ragaszkodni fo­gunk a vásárokhoz. Koronkint kell a magyar­nak az a zsongás, az a lárma, éneklés, a »íipi lap,« meg a 10 km. zsebkendő, az egeres ember és a krajczáros bazár. Már most Pál napig megint nyugodtak lehetünk. Vásár után következtek a bukaresti színészek, akik városunkat is megtisztelték, mondják, hogy szépen játszottak, én csak azt nem értem, hogy miért nem adtak ki magyar meghívókat. Hiszen ha a fővárosba jönnek fran- cziák, angolok, németek stb. azok mindig ma­gyar szinlapot adnak, legfellebb németet vagy francziát is mellette, de a magyar város közön­ségének természetesen magyarul kell tudtára adni, hogy mi készül, máskép el sem mehet az előadásra Én azt hiszem, magyar meghívó mellett nagyobb közönséget kaptak volna a jó bukarestiek. Ma aztán, meg holnap jön megint a mozi, Ásta Nielsen és társai. Ez kell nekünk, ez az a nemzetközi nyelv, melyet mindenki megért, a mozi nyelve. Tessék csak megnézni, hogy tele lesz ma, meg holnap a színház, szinte fél el­menni, hogy helyet sem kap a krónika--. (2) 47. szám. közül a nagysomkuti kir. postai autó vállalat és a kapniki kincstári bányaműveknek villámos erővel való ellátása emelkedtek ki. Ezek azon­ban vitára nem szolgáltattak alkalmat, mivel ezeket mindenki óhajtaná létesíteni. Sokkal népszerűbb tárgynak bizonyult a takarékpénztár választmányának megalkotása, ahol pártok is alakultak és küzdöttek egymás­sal. Mindazonáltal nagyobb változásokat ez a mérkőzés sem hozott, majdnem teljesen a régi lista ment keresztül. Nyolcvannégy képviselő volt jelen és szavazott. A gyűlés az összeszámolással együtt délig tartott. Lefolyása következő volt. Elnök: Makray Mihály dr. polgármester. Jegyző : Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Csüdör Lajos, Bay József, Almer Lajos. Hitelesítés ideje: nov. 25. d. e. 11 órakor. 1. A belügyminiszter a 150 ezer koronás folyószámlái kölcsön felvételét jóváhagyta. Tudomásul szolgál. 2. A város és a Ganz-féle r.-t. között az üzemviteli bérletszerződés módosítására vonat­kozóan, a képviselet határozatának megfelelő pótszerződést a tanács beterjesztette. A közgyűlés ezt jóváhagyta. 3. A város iskolaépitési czélokra 40 ezer koronát a gyámpénztári tartalékalapból szándé­kozott kiszakítani, a közgyűlésnek erre vonat­kozó határozatától azonban a jóváhagyást a belügyminiszter megtagadta. Mivel éppen vármegyénkben is Mezőte­rem, Berend, stb. községeknek a minisztérium a tartalékalap fölhasználását megengedte, a ta­nács panasszal élt a közigazgatási bírósághoz s a képviselet ezt utólag jóváhagyta. 4 Szatmármegye törvényhatósága azt, hogy a nyugdíjalap a város takarékpénztárának alap­tőkéjéhez csatoltassék, nem hagyta jóvá. A tanács fölterjesztéssel élt a belügymi­niszterhez s a képviselet ezt utólag jóváhagyta. 5. Ugyancsak a vármegye jóváhagyta a Léding Sándor-féle házastelekre vonatkozó ala­pitó levelet. Tudomásul szolgál. 6. Langer Sándor részletesen megokolt indítványt adott be az iránt, hogy Nagybánya és Nagysomkut között autóbusz közlekedés lé­tesittessék. A pénzügyi bizottság pártolólag tette át az indítványt a képviselethez. A közgyűlés általános helyesléssel fo­gadta az életrevaló indítványt s elhatározta, hogy az autóbusz-járat létesítése iránt kérvé­nyezni fog az illetékes miniszternél. 7. Benedek Vilmos indítványt tesz, hogy a város 54.142 K 72 f. tőkéjét fordítsa a város annuitásos kötelezetségének födözésére. A pénzügyi bizottság javaslatára a köz­gyűlés az indítványt egyhangúan, névszerint való szavazással elfogadta. 8 A gazd. és pénzügyi bizottság javasolja, hogy tegyen lépéseket a város a kapniki kincs­legjobb képességed és tudásod szerint cselekedtél. Mi baj érhet tehát? Sőt! Vedd élesen szemügyre őt, törekedj szeméből kiolvasni, előre megtudni, hogy mi van a begyében. Ne csusszál-másszál, de ildomtalan se légy; felelj udvariasan, de ha­tározottan s biztosra veheted, hogy jó benyomást keltesz. Azokkal szemben, kik az üzletben veled egyenlőranguak, légy barátságos, de tartózkodó. Magánügyeidről sohase tárgyalj velük. Ha pályádon gyorsan akarsz haladni, akkor a »kollegialitás«-t magadra nézve ártalmas módon ne gyakorold. Beszélj keveset, úgy minden szavadnak kétszeres súlya lesz. Légy szándékosan hallgatag, akkor valamennyien, kik közeledben vannak, lesni fogják szavadat. Ilyen módon teremted meg munkatár­saiddal szemben a helyes viszonyt. Ha valamikor alantasaid lesznek, csak meg kell tartanod eddig helyesnek bizonyult modorodat — »barátságosan, de tartózkodóan« — s biztos lehetsz, hogy e tekintetben is helyes kerékvágásba kerülsz. Alantasaidnak egyben légy vezetőjük és tanácsadójuk. Ne tűrd, ami nem járja, de csak akkor korholj, ha valóban szükséges. Tehát ne zsémbeskedj Rosszalásodat azonban csak a hibás­sal hallasd. Á teljes személyzet előtt való »leszó- lásnak« rendesen »nem kívánt« az eredménye. Ha azonban olyanra találsz, ki passzív ellenállást tanúsít vagy éppen ellenesed, akkor ki vele, feltétlenül ki, még ha jóval régebben van is az üzletben, mint te. Aki nincs velünk, az ellenünk dolgozik. Középút nem létezik Ha valamely juh rühös, ki vele a nyájból! Különben megmételyezi a többit is. Azt feltétlenül keresztül kell vinned főnöködnél, hogy »repül, aki nem engedelmeskedik.« De mindent nyugalommal Mert rajtavesztettél, ha hidegvéredet vesztetted. Ne várj soká ellenesed eltávolításával, mert külömben megfordítja a botot s téged panaszol be főnöködnél. Ezt pedig el kell kerülnöd. De pótlásáról idejekorán gondoskodj. Legalább azt érd el, hogy osztályodban egy tanulód legyen, ki szükség esetén kéznél van s akinek érdeke, hogy ezt vagy azt az »urat« szabadság vagy betegség esetén helyettesíthesse. Légy segítségére főnöködnek ügyes, kereskedőknek készülő fiuk kikutatásában, végeztek legyen felső népiskolát vagy más felsőbb intézetet. Légy jó viszonyban volt tanáraiddal, hogy valóbau eleven és ügyes legénykéket utasítsanak hozzád. Bármennyire is barátja vagyok az üzleti alkalmazottakal való jó bánásmódnak, mégis lelkedre kell, hogy kössem, hogy az előbb emlí­tett rübös juhok bármelyikét is, talán helytelenül alkalmazott jó szívességből, egy órával se tűrd továb az üzletben, mint ameddig feltétlenül kell; hiszen nem tudhatod, hogy az illető esetleg már megegyezve egy másik céggel, mily kárt okozhat néked. Ilyen esetem fiatal koromban nekem is volt. Egy olyan alkalmazott, amilyenekről fentebb tettem említést, már jó ideje a feketetáblára került. Jóleiküségem folytán azonban még nem jártam el ez ügyben ; másrészt azért is vártam, mert valami fontosabb ügy volt előttem, amelyet előbb véghez akartam vinni, hogy a biztosra vett fizetésfelemelést megkaphassam. Ezután akartam csak végezni az illetővel. Igen ám 1 Csakhogy nem tudtam még különbséget tenni a sietős és sürgős között! Egy szép napon ugyanis egy valóban nagy hiba csúszott be egy fak­túrába, mely az ellenőrző közegek figyelmét is elkerülte és hosszas s végtelen bosszantó tár­gyalásokra szolgáltatott okot, melyek még az éa csekély állásomat is megingatták. A hibát — természetesen — az illető »úr« követte el, ki ekkor, de már csak ekkor, azonnal ment, én azonban csak hosszabb, igen megfeszített munka után mertem ama fizetésemelés iránt kopogtatni, melyet ekkorra már a második követhetett volna. Egyébként azonban védd is meg embe­reidet. Jelenstd ki nyíltan, ha hiba esett: igenis, ez az én rendeletemre történt igy. Érezzél velők kis bajaikban és gondjaikban. Hallgasd meg nyugodtan, ha elmondják, hogyan vannak o'thon, mit csinál a kis hu, s mi az újság. Ne az üzlet­ben tedd ezt, hanem alkalmilag, például haza­menetkor. De magadról — hallgass. Itt-ott egy kis tréfa is eltűrhető. Mily ked­ves dolog, ha a munkát örömmel végzik, ha napsugárként egy kis mosoly vonul végig az arcokon. Ha tekintélyed szilárd, egyikük sem fogja a határt túllépni.

Next

/
Thumbnails
Contents