Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-09 / 45. szám
Nagybánya, 1913. November & — 45. szám XXXIX. évfolyam. __ NAGYBANYA ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEQJBLElsriK HVEIIDtf DEIST Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. ===== Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ J-^ISTOS. e; ztőség s kiadóhivatal : nya utca 80. szám alatt. rs SZÁH NAGYBÁNYA 18: = A nőegyesületről. A jótékonycélu nőegyesületnek vasárnap volt a közgyűlése a városháza tanácstermében. Igen sokan gyülekeztek össze, mert hiszen az újabb sikeres mozgalom után kétszázon felül van a tagok száma. A gyűlésről alább hozunk külön tudósítást. Itt csak azt akarjuk megemlíteni, hogy az egyesület a régi mesgyén haladva, felosztotta a szegények látogatását és is- tápolását a jelen volt tagok közt s igy pénzbeli segélyt fog nyújtani a reá szorultaknak. Most, hogy az egyesület ily szépen megerősödött, mi nagyon szívesen láttunk volna egy-két modern újítást a segélyezés körül, a régi keretek megváltoztatását s uj irány kijelölését. Sok a szegény, a nélkülöző, lehet, hogy sok lesz a télen az éhező is, de ma a segítség is sok, más időket élünk, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. Az elhagyott gyermekeket az állam gondozza, a város segélyezi^ a szegény munkaképteleneket a város havi díjban részesíti, nagy mennyiségű fát oszt ki. Ingyen orvosság, ingyen kórház áll az arra szorultak rendelkezésére. Tehát hivatalos fórumok intézkednek a segélyügyben. Kétségkívül szükség van ezek mellett a nőegyesületre is, mert minden anyagi, testi bajt orvosolni nem képes ma sem a hivatalos világ. De a pénzbeli segélyezés mellett más utakon kellene kiegyenlíteni a roppant eltérést, áthidalni azt a tátongó űrt, ami a szegény és gazdag között van. Hideg télen meleg leves, meleg tea kiosztásával, akár ingyen, akár 1—2 fillérért sok jót lehetne tenni. A melegedő szobák szintén modern intézmények, a didergő, gyengén ruházott szegény nem kénytelen a korcsmába menni melegedni s ott bepálinkázni, hanem józanul is kap meleget, esetleg egy kis olvasmányt is, amit jóindulatú, áldozatkész emberek olvasnak föl az. egybegyűlteknek. Hiszen annyi üres lakás van a városon, mily könnyen ésmlcsón lehetne egyet bérbe venni. Az ingyen kenyér, ingyen tej különösen a családban titkon, szégyenkezve éhező gyermekeken segíthetne sokat. Mindezek ma már minden városban meghonosodtak. Az is meglehet, hogy nálunk nem lesznek népszerűek, mert sok züllött szegény csak pénzt akar, amiért pálinkát lehet venni s elkölteni, elvenni a gyermekeitől. De ha megkísértené ezeknek a létesítését a nőegyesület, legalább elmondhatná, hogy ő megtette a magáét, nem rajta mult, ha a nép szegényei nem akarták azt igénybe venni. Akkor talán még sincs igazi szegénység. Ajánljuk ezeket a hirtelenében följegyzett gondolatokat a megerősödött nőegyesület legközelebbi közgyűlésének szives figyelmébe. ü- y köréből. t. hó 2-ánaNőeg_ ,et régen nem tapasztalt lálogatott gyűlést tartott. A lapunkban is hirdetett taggyüjtés kitűnően sikerült s az egyesület több mint száz új taggal megerősödve indul tovább magasztos céljainak betöltésére. Az uj tagokat érkezésükkor az elnökség tagjai fogadták s pont 3 órakor megtelt a városháza tanácsterme; Stoll Gáborné elnök rövid hatásos megnyitóban üdvözölte az uj tagokat, mire Szőke Béla titkár hosszabb beszédben buzdította az egyesületet összetartásra, a szent cél iránt buzgó munkálkodásra. Majd az alapszabályok rövid ismertetése következett. Elhatározta az egyesület, hogy szegényeit pártfogók oltalmába ajánlja és ezért minden tagnak egy-egy szegényt sorsolt ki, hogy azok minden szükségletéről informálva legyen az egyesület. A vigalmi-bizottság elnökévé Madarassy Lászlóné úrasszonyt választották meg A Röbelly kertet 5 évre bérbeadták. Karácson másodnapjára jótékonycélu előadást vettek tervbe. Elhatározták, hogy kórházakból kikerült betegek részére első segélyt nyújtandó gyűjtéseket fognak rendezni a város templomaiban minden évben április egy vasárnapján. Az egyesület tagjai. Talán nem lesz érdektelen ha közöljük az uj alakulás után a nőegyesület jelenlegi 210 tagjának a névsorát. Régi tagok : Bittsánszky Edéné, Thurmann Olivérné, Neubauer Ferencné, Koretkó Ludmilla, Hanzulovits Kristófné, Gellért Béláné, Stoll Bé- láné, Hunteszhágen Ödönné, Kádár Antalné, Stoll Tiborné, Neubauer Hermin, Waigandt Anna, Ku- pás Mihályné, Mikes Jánosné, Szőke Jánosné, Hoffmann Árpádné, Makráy Mihályné, Miskolczy Sándorné, Moldován Lászlóné, Molcsányi Gáborné, Lakos Imréné, Muzsnay Ferencné, Penty Albertné, Erdőd tradíciói. Berencei Kovács Sándornénak tisztelettel ajánlva. Elpusztuló kert ott a vár alatt: Elpusztuló vár ott a kert felett ... Rajtok borong homályos szomorún Az őszi köd és az emlékezet. A magyar lyrai költészet halhatatlan fényű meteor csillagának leikéből fakadtak-e megkapóan közvetlen, mélabus hangok ... És pedig az örökre válás megsejtése csalta ki tüneményes erejű lantjáról e keresetlen egyszerűségükben oly szomorúan bensőséges rezdülésü akkordokat. Ezernyolcszáznegyvennyolc őszén Erdődön csendültek föl e méla zengésű sorok. Váteszi érzésekre fogékony lelke előtt fölmerült a fájdalmas gondolat: ha most eltávozik e helytől, szerelme, boldogsága bölcsőhelyétől, talán viszont sem láthatja többé. Mert úgy ment akkor Erdődre, hogy gyermeke születését váró nejét, annak szüleinél biztosságba helyezve, ő maga a szabadságharc küzdelmeibe vethesse magát: harci dalaival lelkesíthesse a küzdő honvédeket s rajongva szeretett hős tábornoka, Bem mellett tiszti szolgálatokat teljesíthessen. S nemhiába zengte a következő évben a székely honvédekről: »ottan kíván harcolni min- denik, hol a csata legrémesebben zúg« ezt a hősies hadi elszántságot önmagára nézve is bizony - nyára kötelezőnek tekintette. Ismerte önmagát, nyugtalan lángleikét; féktelen tüzü hazaszeretetének villám fényénél szinte elkerülhetetlen törvényszerűségként állhatott előtte a reá váró végzet, hogy: — ha egyszer besodródott a szabadságharc mozgalmai közé, lelkesedése, türelmetlen vére s a nemzeti szabadság iránt való rajongása mindig az ütközetek legválságosabb tűzvonalába fogja vonzani. Mit érezhetett az a minden nemes emóció, minden ideális eszme vagy jelenség iránt oly erős, mély, állhatatos fogékonyságu szív és lélek, mikor Erdődtől végbucsuját vette. Nem nejétől búcsúzott, hiszen ismerte Júliát, tudta, hogy követni fogja, amint lehet, hogy Erdődről férje után mehessen. De b) a honvéd, akit véres, válságos, nehéz ütközetek vártak, — ö boldogsága bölcsőhelyétől búcsúzott örökre. S az a hely kétszeresen szent volt előtte 1 Az omladozni kezdő vár a legfönségesebb haza- szeretet áldozatkészségének szimbóluma volt Petőfi izzó sovinizmusa előtt. Miként a puszta feszület maga : a világmegváltás isteni áldozatának örökké való emlékjele, úgy a bomladozó vár a legteljesebb áldozatkész hazafiasságnak még fennálló bizonyság képe volt az ö szemében is. »S ott fönn tanyáztak hajdan a sasok, Ott tanyáztak a Rákóciak « Az omladozni kezdő vár, úgy állhatott Petőfi rajongó lelke előtt, mint áldozati kehely a haza- szeretet oltárán, melyben az áldozati bor : Rákóczi hitvesi és apai szeretetének, családi boldogságánák a magyar nemzeti érdekekért önként feláldozása volt . . . Mert ámbár a majtényi fegyverletétel után teljes amnesztiát ajánlott a császári udvar Rákóczinak: rangra, cimre, vagyonra, személyes sértetlenségre s szabadságra vonatkozó teljes bocsánatot, de Rákóczi, mint a magyar függetlenségi eszme személyes letéteményese mindazt vissza adta Bécsnek; fejedelmi vagyonáról lemondott azzal a kikötéssel, hogy a dús anyagi javakért, melyről lemond, törvényben biztosított politikai előnyöket nyújtson Bécs a sokat szenvedett magyar nemzetnek. Rákóczi emlékiratainak ötödik, egyszersmind legutolsó kötetében áll e ténye följegyezve. S nemcsak, hogy Rákóczi jelleme kizárja azt, hoyy szavahihetőségére nézve kétség fölmerülhessen, de ezt az említett kötetet »Az Örök Igazsághoz« ajánlotta Istenhez s azért ama kötetnek minden sora a legszigorúbb önkritikái mérlegeléssel van följegyezve s igy kétségen fölüli hitelességű. S mégis . . . azután, hogy Rákóczi kibujdosott s tárogató hang nem verte föl többé a Kárpátok ormait, völgyeit, sem a magyar rónasá- gokat, fejedelmi domíniumait koDfiskálták, sok büszke váraira, kastélyaira leszállóit lassan az enyészet keze s a fejedelmi vagyonért cserébe kért nemzeti javak helyett csak még nagyobb elnyomatás következett az évtizedes harcokban kimerült magyar nemzetre. S ha már a mindegyre materiálisabb szellemű világnézetek terjedése közt, a mindegyre satnyu- lóbb idealizmus, a korszellem közönyétől mindinkább impregnált tömegszellem előtt megfakul is Rákóczi magasztos áldozatkészségén k jelentősége, de akinek lelke maga volt az abszolút
