Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-28 / 39. szám
\ TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK JVCIISTIDIBUNT *V.Á.S^ ^A.J? Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. == Nagybánya szept. 27. A pénzügyi válság egyre tart. A kamat nem száll alá s készleteket a pénzemberek nem bocsátnak rendelkezésre. Sokat jajgatunk mi is, hogy a város nehéz pénzügyi helyzetben van s némelyek talán hajlandók ezt egyesek hibájának vagy éppen bűnének róvni fel Pedig a dolog nem úgy áll. Sokkal nagyobb, tekintélyesebb, gazdagabb városok vannak épp olyan helyzetben, mint Nagybánya. így pl. Debreczen, Miskolcz, Nyíregyháza, Szatmár, Nagyvárad, sőt maga a főváros is csakúgy toldozza-foltozza a pénzügyeit. Örül, hogy él. A városok Teleszky pénzügyminiszterhez fordultak, aki azonban végleges megoldással nem biztatott, csupán ideiglenes kölcsönöket Ígért, holott ezekkel a baj nem találja meg a kívánt orvoslást. A többi jóravaló város is úgy van, mint Nagybánya, hogy épített iskolákat, szállót, csatornát, vízvezetéket, villámtelepet s ezekre nem adhatta el a földjét, házát, hanem kölcsönöket vett föl. A befektetések jövedelmeznek ugyan, de azok sem oly jól, mint rendes viszonyok közt jövedelmeznének s konverzióval ma egy város sem tud magán segíteni, pedig egyedül bölcs, olcsó, hosszú lejáratú konvertálás volna ma a városok bajainak gyógyszere. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ CT-AOSTOS. '/.*.» ^ s kiadóhivatal : yai-utca 20. szám alatt. N SZÁM NAGYBÁNYA 18: =. • 'A*. «ÉjÉaMMMÉMÉMÉMMHárifi A nagy pénzintézetek is kimerültek igy hasztalan zárkózik el ridegen-a pénzügyi kormány, ma a városok sorsa az állam kezébe van letéve. Kérvényezzünk, kopogtassunk az államnál nem egyszer, de folyton, sokszor egymásután, mindaddig, mig meghallgattatásra találunk. Ideiglenes kölcsönökkel ugyan elodáznék a bajt, de a végleges megoldást csak az állam, helyesebben szólva a törvény- hozás létesítheti.------------------ .......■ ..................... Imp ressziók. (Nagyvárad, Püspök- és Fólix-fürdő, Rév, Zichy csepköbarlang, Debreczen, Szatmárnémeti, Nagybánya.) — Irta: Bálint László. — II A nyári fürdő. A Kőrös partján bizal nasan integet az uszoda épület. A Sebes-Kőrös folyik a kalitkán keresztül, nagyon sebesen. A viz 2 méter mély. Jut hely a sütkérezésre. tehát napfürdöt is lehet venni — mikor t. i. süt a nap. (A mi uszodánkban sohasem süt, lévén az bölcsen fákkal körülültetve.) Van még homokfürdő is, de — ketrecben. Használatáért ugyanis 10 fillér fizetendő, ezért magas drótkerítéssel vették körül. A füvön ingyen lehet heverészni, de a homok — mintha nem volna elég a Kőrösben — pénzbe kerül. Ez már nem utánzásra méltó. A vízmüvek kutjai a Kőrös egyik félszigetén vannak, mely. avicstalaját a folyó vízben dússá teszi. A n.orös vize igy a természetes szűrőn át kerül a kutakba, honnan gőzszivattyuk nyomják a magasan fekvő rezervoárba, ebből pedig a kitűnő lágy viz a városba sz*alad le. Az utcák öntözésére is ez a viz szolgál. Nagyobbrészt gummi- tömlőkkel (és nem vászontömlővel) öntöznek, de járnak öntözőkocsik is. A vízvezeték vize ivásra nagyon kellemes, egészséges. A világítás az egész városban elektromos, földalatti kábelvezetékkel a város belső részein, cementalapzatu vastartókba állított fenyőoszlopokon nyugvó légvezetékkel a külső részeken. A sok oszlop igy legalább a szebb utcákat és tereket nem csúfítja el (mint városunkban pl. a Felsőbányai-utcát 4 — mondd négy — oszlopsor a faraktár környékén). A villamos vasút azonban felsővezetékes. A főbb utcák — a kifeszitett sodronyokon függő ívlámpákkal — fényesen, a többi utcák is kielégítően vannak világítva. A Kőrösp irtot és a hídfőket modern állványu lámpák világítják meg. A sok apró fénypont tükörképei csillogva úsznak a sebes, iszapos vizen . . . A tüzőrsóg jól felszerelt, többek közt három mentökocsival. Inkább mentési mint oltási munkálatokat végez; a tüzesetek ritkák. Legújabban automobilfecskendőt és egyéb modern tüzoltószert szereztek be. Az őrtorony itt teljesen fölöslegessé vált. A városháza csinos tornyát használták eddig erre a célra, de úgysem lehet belőle az egész várost megfigyelni, valamint éjjel kivilágított óralapjai sem látszanak el messzire. Különben már majdnem minden házban ott a telefon; igy tűzjelző állomások sincsenek. (Mint Szatmáron). Egy kötelességében buzgó s ezért kiváncsi rendőr gyanúsnak talált engem, mikor a tűzoltó- szereket tanulmányoztam. Talán kémnek nézett Belzázár. {Heine.) Az éjfél fátylát lassan összevonja ; Ijesztő nagy csönd borul Babylonra. Csak a kastélyban tombol búgva még A fejedelmi léha csőcselék. Fönt, a királynak fényes, nagy termében Belzázár népe ebédhez ül épen: Körül rabszolgák állnak hosszú sorral S a kelyhet töltik lángzamatu borral. A pohár cseng, ujjong a szolga had És a királynak tetszik e zsinat. Arcán a tűznek égő árja forr, Mit egyre jobban élesztget a bor. S e közben kedvét magasra növeszti S a Mindenhatót káromolni kezdi. A király szava dölyfös, büszke, vad. Mire tetszéssel felordit a had. Belzázár szól s a hangja búgva száll, S a szolganépség egyszerre megáll. Fején sok rablott aranydisz ragyog, A Jehova oltáriról valók. Belzázár szemét kétség üli meg, Halotthalvány lesz, térde megremeg. A szolgákon irtózat száll keresztül És ajkukon többé egy hang se rezdül. Átkos kezében egy szentelt kehely, Szinültig tele bora csöppjivel. Aztán merészen fölhajtja a bort S habzó ajakkal ily szavakat mond: »Királya én, a babyloni népnek, Gyűlöllek téged Jehova, mig élekN S amint kiejti káromló szavát, Lelkét szorongó érzés járja át. Az ajkakról a vad kacaj elrebben S halotti csönd lesz körül a teremben. De nézd csak, nézd! mi az ott a falon ? Mintha egy kéznek sötét árnya v-ón, Mely tele írja a terem falát S minden betűjén tüzfény lángol át. Jósok, tudósok törik fejüket, De a betűket egy sem érti meg. Még azon éjjel Belzázár szivét A szolganépség marcangolta szét. Fordította: Róvay Károly. Apróságok nagyidőkből. Megvirrad még valaha ... — Ugyan Jancsi már megint mit csináltál ? — sopánkodott a csinos, kövér asszonyka, hatalmas szál ember urának. — Mit csináltam Marika ? hát eladtam két sifonért — felelte nyugodtan a férj. — El ám, ingyért I replikázott a menyecske. — Már hogy mondhatsz ilyet, 220 forintért r~------------------------KO LOZSVÁRI Túlvállalja fehérnemüek mosását és vasalását, női és f----------^ Csomagolás és KRISTÁLY férfi ruhanemüek vegyileg tisztítását és festését. szállítás ni A 1 A M gözmosógyár Kapnikbányán képviselve Pusztai Gyula ur által. aitaian L .. A w
