Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-10 / 32. szám

(4)882. szám

tudja hányadszor — hogy tud tanítani, hogy igazi mester a tánc terén. De még ezután jött a java. 18 lelkes, ragyogó szemű kisleány a »rózsatáncot' táncolta megfelelő szép kosztümben, tündéri bájjal. 8 pár a remekszép »Palotást* mutatta be nekünk nagy sikerrel. A höl- gyikék pártákkal voltak, a fiuk sarkantyusan. A vigan csengő bokázók remekül vegyültek össze az előkelő mozdulatokkal, amelyek olyan finommá igazi »palotássá* tették ezt a valóban nagyon szép táncot. 8 kisebb leányka hercigül mutatta be a torna-táncot, a zenei ütem pontos akcentusaira végezvén egységes, csinos tornászmutatványokat, persze tánccá idomítva s elvonulásuk, mikor csak úgy dobálták kezükkel a katonás szalutálásokat nagy mosolygósán, fenomenális tapsot váltott ki, úgy, hogy meg kellett ismételniök ezt a pontot. Mondanunk sem kell, hogy a rózsatánc, meg a palotás szintén lelkes tapsokat aratott. Végül Be- regszászy Kálmán és Rumpold Jolánka a »tót táncot* lejtették nagyon szép sikerrel. Ez egyike a legnehezebb táncoknak, de ők is oly szerencsésen oldották meg, hogy újrázásban volt ré- szök. Úgy az általános, mint ez a 4 pontból állott különös része a vizsgálatnak a jelenvolt szép számú szüléket és érdeklődőket arról győzte meg, hogy hazánkban alig van hivatottabb művelője a tánctanitásnak Rókánál, aki városunk közönségét valóban hálára kötelezi, hogy hűséges mihozzánk. Ragaszkodnak is hozzá a gyermekek úgy, mint a legjobb édes apához s bizony ma nem egy siratja otthonn a jó »Pali bácsit«, aki erre az évre befejezte működését. Reméljük azonban, hogy jövőre is lesz hozzá szerencsénk. 11 órától kezdve a nagyoknak is szabad volt táncolni s ekkor kezdődött az igazi népes mulatság, melynek csak reggel volt vége. A gyermekeket azonban Róka bácsi éjfél után szépen hazaparancsolta. Még egyről kell beszámolnunk s ez az, hogy az István király vendéglő pompás ételekkel, jó italokkal és kifogástalanul gyors és előzékeny kiszolgálattal járult hozzá dicséretre és elismerésre méltóan, hogy ez az estély kedves emléket hagyjon azoknak a zsenge növendékeknek is a lelkében, akiknek talán ez volt eddig a legboldogabb pillanatuk az életben.

Felsőbányán aug. 15-én a munkások nyug- dijegylete táncvigalmat rendez. Személyjegy 1 K 20 f,,családjegy 3 K. Kezdete este Bórakor. Zenész Adám Józsi.

Nagy mozielöadás. »Quo vadis?* Nagybányán.

A csütörtöki gyarló filmekért, melyekkel egy élelmes »magyar* vállalkozó félrevezet'e a társaságot, hamarosan kárpótlást akarnak nyújtani a közönségnek s már aug. 14-én, csütörtökön előadják itt Nagybányán a Quo vadis-t. Hogy mit jelent ez, azt talán sokan nem tudják. Több,

tapasztalatokkal, amelyek ezt a hypotézist nagyon valószínűvé teszik. Számos angol búvár megfigyeléséből tudjuk, hogy az Indiában állomásozó angol hadseregben a foltos-láz oly kaszárnyákban és táborokban terjed el leginkább, ahol a legtöbb a poloska és hogy a járvány megszűnik, ha a poloskát kiirtani sikerül. Különben a 3 év előtti budapesti foltostifusz-járvány alkalmával a mi orvosaink is erősen gyanúba vették a poloskát, mint a járvány terjesztőjét, még pedig úgy látszik nem ok nélkül.

A teljesség kedvéért még azt is ideteszem, hogy a lepra nevű fertőző kór bacillusát is kimutatták egy Ízben a poloska testében, még pedig, ha jól emlékszem, egy Goodline nevű angol szerző.«

A leghivatottabb fórum : az »xigyetemi Közegészségtani Intézet* levelemre ezt a kitüntető szives választ adta:

»A poloska alkalmas ragályos betegségek terjesztésére. Az u n. typhus recurrens-nél biztosan ki lett mutatva, hogy annak okozója — az Obermeyer-féle spirochaeta — olyan poloskában megtalálható, mely beteg emberből vért szívott. Karlinski 30 napig élve találta a poloskában.

Valószínű, hogy hasonlóképen áll a dolog a tiphus éxanthamaticus-nál is.

A pestis bacillust is megtalálták a poloskákban 72 órán belül, aztán elpusztul a poloskában.

Ragályos betegségeket, de talán más fertőző, de nem ragályos betegséget is terjeszt, mert a betegséget okozó csirát csípése által beolthatja

NAGY'B ANYA ÉS VIDÉKE

mint egy millió koronába került ez a fölvétel. Az egész római régi »circus maximus-t« úgyszólván restarálni kellett, ezer meg ezer embert felöltöztetni római kosztümbe. Mindenféle vadállatokat szerezni s hozzájuk bátor, elszánt embereket. Bemutatni Róma égését Néró idejében ! Óriási feladatok ezek és drágák, úgy hogy ma is a Quo vadis filmjét csak 420 koronáért lehet megszerezni. A társaság mérsékelten felemelt árakkal fogja bemutatni, remélve, hogy kellő pártolásra talál s a világért sem fog a nagyszerű vállalkozásra ráfizetni. Quo vadis tudvalévőén Sienkevitznek leghíresebb regénye, mely a keresztények üldözéseit tárgyalja.

Református istentisztelet a bikszádi fürdőben. A bikszádi fürdőben vagyunk, naponkint várva-remélve, hogy a hatalmas Isten végre valahára hozzánk fordítja az ő orcáját, parancsol a fellegeknek, hogy azok szavára oszoljanak szét, hogy kellemes napokat éljünk, hogy mindnyájan örüljünk és örvendezzünk az ő szabaditó kegyelmében. Mind hiába, az eső folyton és szüntelenül esik, szakad. A kétségbeesés szélén az itt időző reformátusok kérésére fő- tiszteletü és méltóságos dr. Antal Gábor püspök ur, aki orvosi tanácsra a messze távolból szintén ezt a különben kedves helyet kereste fel, folyó hó 3-adikán délelőtt 10 órakor az e célra berendezett társalgó teremben istentiszte letet tartott. 10 órakor a fürdővendégek felekezeti különbség nélkül megtöltötték zsúfolásig a termet. Mikor Antal Gábor püspök atyánk papi ornátusban belépett a terembe és, fennálló éneknek rázendítettük a »Jövel szenb Lélek Ur Isten« első versét, a lelkeket mintegy szokatlan meghatottság töltötte el. Leülve énekeltük »Imádandó Isten, e széles föld néked« cimü dicséretünk 1. 4. verseit, amikor püspök urunk ajkai imára nyíltak. Imádkozott előttünk s mi mindnyájan éreztük, hogy éhezzük és szomjuhozzuk az Istennek igéjét s mint a szomju- hozó szarvast a pataknak vize, aképen üdítette föl lelkünket az ima s a buzgóságnak szárnyain, ajkaink óhajtásain a Mindenható Isten trónusáig emelkedtünk. Az ima végeztével a negyvenhatodik zsoltár 2-4. versei alapján »Az Isten a mi reménységünk stb.« alapigék alapján elmélkedett a főpásztor egyszerű természetességgel úgy, hogy szavait a legalantabb járó gon- dolkozásu ember is megérthette, magasztosan úgy, hogy mély tudásra, a természettudományok biztos tudására valló előadásával a legmesszebbmenő igényeset is kielégítette s a hallgatóságot kivétel nélkül megsiratta, majd j ismét a hatalmas Istenben vetett hittel megnyugtatta. Szivérzelmeinket lecsillapította. Mikor vallásos értekezését befejezte, éreztük, hogy abból magasztos szellemi táplálékot meritet- j tünk, biztatott, táplált, vigasztalt s betöltötte lelkünket mennyei vigasszal. Az árvízkárosultak

egészséges emberbe. Erről azonban eddigelé biztosat nem tudunk.

Megjegyzem különben, hogy a poloska nemcsak csípése által terjeszthet ragályozó anyagot, hanem véleményünk szerint úgy is, hogy azt egyszerűen átviszi beteg emberről egészséges ember bőrére úgy, mint p o. a légy.

Minden, ami az ember éjjeli nyugalmát zavarja, nagy mértekben káros az egészségre s igy a poloska is.

Minderről bővebben ir a következő nagy gyűjteményes munka:

Rolle-Wasserman, Handbuch der Pathogenen Mikroorganismen.«

Dr. Havas Adolf egyetemi ez. rk. tanár ur, a kiváló bőrgyógyász, a következőket volt szives írni:

»Tudományosan be van igazolva, hogy a poloska ragályos betegségeket terjeszt, még pedig olyanokat, amelyek pazaritárius eredetűek.

A poloska azért is káros az egészségre, mert bőrbántalmakat okoz nyálmirigyeinek váladéka által. Ezek rendkívüli viszketegségeket okoznak és az ez által okozott kaparás utján súlyos bőr- gyuladások keletkeznek, mint ezt a bőrgyógyászati tankönyvek is tanítják.«

Hasonló értelemben volt szives nyilatkozni több természet-tudós és neves orvos-professzor.

Meggyőződhetünk tehát róla mi is, de még több szakvélemény és hivatalos kísérletezés után győződjenek meg róla a város urai is, hogy a poloska az egészségnek és életnek veszedelmes és förtelmes ellensége.

1913. Augusztus TO.

| részére adakozásra hivott. A »Dicséret, dicső- ! ség. tisztesség és hálaadás« cimü dicséretvers eléneklésével az istentiszteletet befejeztük s az úrnők által elibünk tartott tányérokba 129 koronát adtunk össze, mely összeget Teller Ferenc igazgatónak a jelzett célra fordítás végett átadtuk. H. Zs.

Az iparos ifjak táncestélyének aug. 2-án 284 korona 70 fillér volt a bevétele, 194 korona 10 fillér a kiadása. Az estély tehát a mai nehéz viszonyok közt is sikerültnek mondható.

Debrecenben kidobolták, hogy a dongót ne dalolják. Csak azért is dongó, sáridiridongó. De már Debrecenben sem dobolnak, sőt még talán Felsőbányán sem, csak Nagybányán dobolnak még odaadóan a törvény ellenére. A hatóság az önmaga által készített és felsőbb jóváhagyást nyert szabályrendeletet'minden héten áthágja, jó példát mutatván igy a lakosságnak is, hogy mennyire kell beesülni az ilyen szabályrendeleteket. Ez nem elég. Újabban a dobos oláhul is elő szokta adni a külső perifériákon a maga sületlen mondókáját. Ez is haladás. Le kell szállani a nép lélekhez 1 Mintha bizony egy pár tréfás suszterinason kívül hallgatna valaki arra a dobosra. Szegény Gutenberg miért is született és ha már született, miért nem dobosnak!? '

Köszönet. Róka P. Pál fővárosi tánctanár ur július hó 28-án növendékeivel szépen sikerült kabarét rendezett, melynek 126 K tiszta jövedelmét a polgári leányiskola kereskedelmi tanfolyamának szegény tanulói részére ajándékozta. Ez utón mondok hálás köszönetét a tánctanár urnák azért a sok-sok fáradtságért, melyet a jótékony cél érdekében kifejtett s ezáltal lehetővé tette azt, hogy a kereskedelmi tanfolyamon két tanuló 7*—72 tandíjmentességben részesüljön De köszönet illeti mega »Pali bácsi« kis gárdáját is, melynek minden tagja oly szívesen és örömmel dalolt, táncolt, szavalt és zenélt a Pali bácsi óhaja szerint. Waigandt Anna igazgató.

Közgyűlés. A nagybányai önkéntes tűzoltó- testület augusztus 17-én délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre az alapszabályok 24. §-a értelmében alapitó, pártoló és működő tagjait disztelettel meghívja dr. Makray Mihály elnök. Tárgy- sorozat : 1. Két rendes és két póttagból álló jegyzőkönyvhitelesitő választása. 2. A parancsnokság és a választmány évi jelentése. 3, Szám - vizsgáló bizottság jelentése, felmentvény megadása és a jövő évi költségelőirányzat. 4. Indít • ványok tárgyalása. 5. Parancsnokság és a választmány megválasztása. 6. Három rendes és három póttagból álló számvizsgáló bizottság megválasztása.

Kereskedelmi tanintézet Debrecenben. A tanintézetet 1715 ben alakult Kereskedő Társulat 1857-ben alapította, ez idő szerint hat tagozatból áll s mindenben egyenjogú a hasonrangu állami iskolákkal.

A fiú felső kereskedelmi iskola, melynek f. é. szept. 1-én 41-ik tanéve nyílik meg, három évfolyamú s érettségit tett növendékei egy éves önkéntességi jogot nyernek.

A női felső kereskedelmi iskola, melynek f. é. szept. 1-én 5 ik tanéve nyílik meg, szintén három évfolyamú s ugyanolyan képesítést nyújt, mint a fiú felső kereskedelmi iskolák.

A női kereskedelmi tanfolyam, melynek f. é. szept. 1-én 15-ik tanéve nyílik meg, egy éfolyamu.

Úgy a női felső kereskedelmi iskola, mint a női kereskedelmi tanfolyam növendékei a tanintézet fenhatósága alatt álló leányinternátusban nyerhetnek elhelyezést helybiztosítás érdekében azonban ajánlandó, hogy e tekintetben szándékukat mielőbb jelentsék be az igazgatóságnak.

A felvételt és minden egyéb tudnivalókat, illetőleg a tanintézet igazgatósága, hozzá intézett megkeresésekre kimerítő tájékozást nyújt s a tanintézet illustrált ismertetését díjmentesen küldi meg Greiner Mihály igazgató.

A X kereskedelmi oktatásügyi nemzetközi kongresszus augusztus 31-ikétől szeptember hó 5-éig Budapesten lesz. Szervező bizottság cime:

II., Apostol utca 6. sz.

Telefon Nagysomkuton. A kereskedelmi miniszter utasította a postai műszaki felügyelőséget, hogy a nagysomkuli távbeszélő munkálatokat kezdje meg, hogy az még ez évben átadható legyen a forgalomnak, »j