Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-20 / 29. szám

1913. Julius 20. NAGYBANYA ES VIDÉKÉ 29. szám. (3) levőkkel is közöltessenek s az utókor számára megőrizhetők legyenek. Ez eszme megvalósításán már a Krisztus előtti századokban fáradoztak s még ma is foglalkoznak a leghelyesebb megoldás mikéntjével. A cél egy, de az utak szétágazók; innen a különböző gyorsirási rendszer. A római birodalomban, melynek polgárai jórészt távol laktak a birodalom központjától, égető szükség volt a gyorirásra, hogy általa a Rómában hozott fontos határozatokat megelőző viták az egész birodalmat bejárhassák. S csak­hamar rájöttek a legegyszerűbb rövidítésre, t. i a gyakori havakat azoknak kezdő, vagy végződő betűjével és befükihagyásokkal jelölték olyformán, hogy a beszédet többen Írták egyszerre s e jegy­zetekből állították össze az egészet, melynél ter­mészetesen az emlékezetnek is jutott szerep. Ily módon maradt fenn Catonak a katilinai össze­esküvés tárgyában tartott beszéde (Kr. e. 63-ban ) A cél nem volt elérve, csak megközelítve. A Kr. utáni századok mindegyikében talá­lunk nyomokat a gyorsírás használatát és töké­letesítését illetőleg. De az igazi, maradandó becsű gyorsírás feltalálásának érdeme az angoloké, kik­nél a szabadabb népélet, a politikai és vallási viták következtében oly lendületet nyert s iránta oly élénk érdeklődés mutatkozott, hogy a 17 ik században 200-nál több különféle rendszer je­lent meg. A gyorsírás tudományát azonban a németek emelték művészetté. A németországi politikai vi­szonyok változása, az 1815 ik évi szövetségi akta, mely népképviseleti formát biztosított a német államoknak, egyike volt azon tényezőknek, me­lyek a gyorsirászat továbbfejlődését, föivirágozá- sát előmozdították. Ekkor — a múlt század ele­jén — tűnt föl Gabelsberger Ferencz az ő zse­niális rendszerével, mely az eddigiektől egészen elütő, a német nyelv szelleméhez és a közönsé­ges irás folyékonyságához alkalmazkodó, könnyen olvasható és kellő rövidséggel irható rendszer volt. 1834-ben megjelent müve a gyorsirászat iro­dalmában uj korszakot nyit meg. Magyar nyelvre Markovits Iván alkalmazta. Innen a Gabelsberger— Markovits-rendszer elnevezés. A magyar parla­menti gyorsírók kevés kivétellel e rendszerrel jegyeznek. A középiskolában, szakiskolákban és tanfolyamokon 98 °/0-ban e rendszert tanítják. A beszéd szószerinti lejegyzésével Magyar- országon is kísérleteztek, igy egy szerény szat­mári tudós: Gáti István, kinek müve 1820 ban jelent meg, melyet oly tökélyre vitt, hogy vele évek során át előadásokat és prédikációkat irt le. Rendszere eredeti volt s abból állott, hogy a rendes irás jegyeit egyszerűsítette. Ez időben nálunk a törvénykezés és közigazgatás nyelve latin volt, természetes tehát, hogy a múlt század elején többféle latin rendszerre! találkozunk, me­árulja hibáit és — de ezt jól jegyezze meg — megrág minden szót, amit kimond. Kedveskedjék a leánynak ajándékokkal, de ne túlságosan. Le­gyen tapintatos és például ne magyarázza el elő­adás közben a darab végét és ne rendeljen a czukrászdában puncstortát, mert azt maga vélet­lenül nagyon szereti. És még igen sokat mond­hatnék, de hát elégedjék meg ezzel. Ezt is sike­resen felhasználhatja, hogy jó partit szerezhessen magának. Férfi: (Aki eddig tettetett kíváncsisággal hallgatta az oktatva beszélőt, most szemtelen komolysággal szólal meg) De mikor én csak önt szeretem . . . Hölgy: (Bosszankodva) Ugyan ne beszéljen ! Férfi : Hát nincs kegyelem ? Hölgy: Nem is lehet, hiszen megmondtam. Férfi : (Kalapját veszi és indul) Isten vele ... (elérzékenyedve) látogassa meg a síromat . . . (Elrohan). II (Egy évvel később az utca két különböző oldalán.) lyek azonban nehézségük miatt nem tudtak el­terjedni. Egy magyar gyorsírás szüksége a 30-as években kezdett érthetővé válni, midőn a szabad eszmék harca lázas izgalomba hozta az országot. Kossuth Lajos, a szabadelvűek vezére — miután az országgyűlésen elmondott beszédeket még ki- nyomato8an közölni is filtva volt — maga köré gyűjtött néhány lelkes ifjút, kik személyes lel­kesedéssel pótolták az akkori kezdetleges gyors­írás hiányait. írott újságot alapított s igy hozta nyilvánosságra hű vonásokban az országgyűlési beszédeket. Ez ifjak élén Hajnik Hároly állt, a tnárcins előtti idők első gyorsírója, ki három év­tizeden át jegyezte a magyar és erdélyi ország­gyűlések beszédeit. Kossuth a Pesti Hírlapban rendkívül meggyőzően agitált a gyorsírók kikép­zése érdekében s Deák Ferncz lelkes rögtönzései zalamegyei választóihoz, hatalmas impulzust ad­tak a gyorsírás terjedésének. A szabadságharc leverésével az abszolutisz­tikus kormányforma folytán kialudt a parlamenti és politikai élet és feledésbe ment a gyorsírás is. Csak a 60 as években, midőn az alkotmányos élet ismét felujult, midőn a magyar országgyűlés ismét egybehivatott s rendkívül fontos tanácsko­zások voltak, lépett ismét jogaiba a már már el­feledett gyorsírás. Ismét ott, találjuk Hajnikot a köréje csoportosult fiatal erőkkel, kik inár mint rendes gyorsírók dolgoznak. Ettől kezdve roham-lépésekben halad e hasz nos tudomány terjeszkedése. Ma már csaknem valamennyi középiskolában és minden katonai iskolában tanítják, nem szólva a reál- és keres­kedelmi szakiskolákról, keresk. szaktanfolyamok­ról és a katonatiszti tanfolyamokról, melyekben kötelező főtantárgy. Nálunk a politikai és keres­kedelmi életben használják inkább, a törvényke­zésnél és közigazgatásnál kevésbbé. A német biró az ítéletet és annak megokolását gyorsírónak mondja tollba. Hol vagyunk mi még ettől? A haladás azonban nálunk is tapasztalható, bár nem a kívánt mértékben: a múlt tanévben 18 egyesület, 84 ifjúsági gyorsírókor és 353 iskolai tanfolyam és több szaklap buzgólkodott elterjesz­tésén. A tanulók száma 16 ezer voll. Megtanulása nem nehéz, fő a folytonos gya­korlás. Gyakorolt gyorsíró 300 szótagot is le tud Írni percenként, 6 — 8 szór többet, mint közön­séges Írással, tehát a gyors tempójú beszédet is. Kölönösen újságírónak, kereskedelmi levelezőnek, törvényszéki jegyzőnek, főiskolai hallgatónak stb. tudnia kell stenografálni, de mondhatjuk, hogy alig van pálya, melyen nem érvényesülhet a gyorsírás, hiszen a XX. század jelszava ez: élj az idővel! Váraily József. Hölgy és mamája : (A gyalogjárón sétálnak, miközben megpillantják a túlsó oldalon a hajdani kérőt). Nézd mama I Ott az a fiatalember, aki a barátjával megyeu, számtalan kérőim közül az egyik. Rövid, pár napi ismeretségünk volt. Aztán eltűnt, meg akart halni, már egy éve Éppen egy éve, hogy nem láttam . .. Szegény, azt mondta, hogy megöli magát.. . De milyen sáppadt, milyen rossz színben van. Alig ismertem meg, hiszen már halottnak gondoltam . . Istenem! Ki tudja! Talán igazán szeretett . . . Csak egy kicsit ostoba volt és én olyan kegyetlen voltam hozzá. . . Most már sajnálom Nézd csak milyen bágyadt a tekin­tete. No most idenéz . . . Figyel, de nem köszön, úgy látszik ki akarja ölni szivéből a képem örökre. Szegény, bizonyosan nagyon szeretett . . . Férfi: (Aki barátjával sétál egy átlumpolt éjszaka után) Te! Nézd csak! Ki ott az a szép hölgy? Hogy néznek erre, olyan ismerős az arca. Bizonyosan találkoztam vele valahol . . . Heti krónika. Az erdei kis vasútnak ugyan jól megadta a múlt heti esőzés. Költhet ,rá a város megint nehány ezer koronácskát. Ám azért nem sza­bad olyan húrokat pengetni, hogy felelőssé tesszük ezt, meg ezt az urat. Igen, felelőssé te­hetjük a csillagos eget. Hát arról ki tehet, hogy a szamosvölgyinek, ennek az erős, elsőrangú pályának három vashidját vitte el az ár, meg hogy magában Máramarosban 35 millió kárt okozott ? Vis major ez, melylyel szemben a gyarló embernek nincs interpelláló joga. A szerdai közgyűlésnek egyébiránt nem ez volt a legérdekesebb tárgya, hanem az István király szálló bérlete. Micsoda érdeklődés! Mi­csoda lelkesedés! Mily kifogyhatatlan ékes­szólás! Bezzeg akkor, mikor hoztuk a 20.000 ko­ronát aranytálcán a városnak, jók voltunk; akkor szavazhattunk, senki sem kifogásolta, de most, mikor más a politikai helyzet, már nincs szavazatunk. Minő szerencse, hogy Torday nem vett részvényt. Honnan csíptünk volna most elnö­köt ? Milyen szerencse még az, hogy mindenki föl nem lelkesedett 3 év előtt s vannak, akik megnézik, hova teszik a garast, mert most Fel­sőbányára kellett volna biznunk, hogy döntsön ebben a kérdésben. Különben is a takarékpénztárnak van ötven István bérlő részvénye, a takarékpénztár és annak tiszta jövedelme a városé, a várost pedig a képviselet képviseli, tehát érdekelt fél itt minden képviselő, a határozat e szerint igy is törvénytelen volt. Csak ki tudjuk mi nagybányaiak mindig találni, hogy hol van egy kis veszekedni való s aztán eltöltjük valahogy az unalmas napokat friss eszmecserével, noha néha az a köznek rovására megy is. Sőt gondoskodunk arról is, hogy valamely dolog egészen be ne fejeződjék, hanem legyen olyan Wagneri befejezése, hat, nyolc újból való neki fohászkodással egybe­kötve. Bizony idegesek vagyunk. Sok is ez az eső. Talán már jöhetne az a kánikula, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán s melyet már csak a tennisz szempontjából is óhajtva vár a krónikás. Eljegyzések. Lévay Mihály fővárosi hírlap­író eljegyezte Vörös Ili szinésznőt, Huszthy Mátyás sógornőjét. — Fokaiéin Miklós, a Ma­gyar Forgalmi Bank ügyvezető titkára eljegyezte özv. Lieberman DezsŐné leányát: Róxsikát. Praedikáczió. Uray Sándor debreczeni ref. lelkész holnap, julius 20-án d. e. 10 órakor a helybeli ref. templomban fog prédikálni. — Ugyanő julius 27-én az evang. templomban fog egyházi szónoklatot tartani. Hirek a festőiskoláról. A kultuszminiszter 6000 korona évi segélyt utal! ki a festőtársa- ságnak Ferenczy Károly tanár kezéhez, ami ál­talános örömet kelteti. Szomorú azonban a do­logban az, hogy a város igy elesett az ő általa adott évi 5000 korona pótlásától A tanítvá­nyok száma ma hatvanon felül áll; ez a kö­rülmény a tavalyi nagysikerű kiállításnak tud­ható he. Mikola András jeles festő az Andrássy Dénes féle 4200 K ösztöndíjat nyerte el. Fe­renczy Károly a müncheni kiállítás nagy arany­érmét kapta Kár, hogy épen most nem kedvez az idő a festőknek, amikor oly szép számmal összejöttek városunkban Az eső miatt leheteilen a szabadban dolgozniok. Névsoruk a következő: Áldor János László, Bikszád; Argay Dezső Lu- cziabánya; Bacher Rózsi, Budapest; Balázs G Árpád, Péterréve; Bartók Margit, Debreczen; Beck Pál, Paris; Békési Leó. Budapest; Benedek Endre Dés; Boda Béla, Budapest; Botis Vidor, Felsőhomoród; ifj Brannich Gyula, Nagybánya; r—“------­---------—-----­KOLOZSVÁRI Túlvállalja fehérneműéit mosását és vasalását, női és Csomagolás és KRISTÁLY JQ férfi ruhaneműéit vegyileg tisztítását és festését. szállítás r’i í gfőzmosógyár ____________ Ka pnikbányán képviselve Pusztai Gyula ur által. L ■ díjtalan L.___________-d

Next

/
Thumbnails
Contents