Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-20 / 29. szám
1913. Julius 20. NAGYBANYA ES VIDÉKÉ 29. szám. (3) levőkkel is közöltessenek s az utókor számára megőrizhetők legyenek. Ez eszme megvalósításán már a Krisztus előtti századokban fáradoztak s még ma is foglalkoznak a leghelyesebb megoldás mikéntjével. A cél egy, de az utak szétágazók; innen a különböző gyorsirási rendszer. A római birodalomban, melynek polgárai jórészt távol laktak a birodalom központjától, égető szükség volt a gyorirásra, hogy általa a Rómában hozott fontos határozatokat megelőző viták az egész birodalmat bejárhassák. S csakhamar rájöttek a legegyszerűbb rövidítésre, t. i a gyakori havakat azoknak kezdő, vagy végződő betűjével és befükihagyásokkal jelölték olyformán, hogy a beszédet többen Írták egyszerre s e jegyzetekből állították össze az egészet, melynél természetesen az emlékezetnek is jutott szerep. Ily módon maradt fenn Catonak a katilinai összeesküvés tárgyában tartott beszéde (Kr. e. 63-ban ) A cél nem volt elérve, csak megközelítve. A Kr. utáni századok mindegyikében találunk nyomokat a gyorsírás használatát és tökéletesítését illetőleg. De az igazi, maradandó becsű gyorsírás feltalálásának érdeme az angoloké, kiknél a szabadabb népélet, a politikai és vallási viták következtében oly lendületet nyert s iránta oly élénk érdeklődés mutatkozott, hogy a 17 ik században 200-nál több különféle rendszer jelent meg. A gyorsírás tudományát azonban a németek emelték művészetté. A németországi politikai viszonyok változása, az 1815 ik évi szövetségi akta, mely népképviseleti formát biztosított a német államoknak, egyike volt azon tényezőknek, melyek a gyorsirászat továbbfejlődését, föivirágozá- sát előmozdították. Ekkor — a múlt század elején — tűnt föl Gabelsberger Ferencz az ő zseniális rendszerével, mely az eddigiektől egészen elütő, a német nyelv szelleméhez és a közönséges irás folyékonyságához alkalmazkodó, könnyen olvasható és kellő rövidséggel irható rendszer volt. 1834-ben megjelent müve a gyorsirászat irodalmában uj korszakot nyit meg. Magyar nyelvre Markovits Iván alkalmazta. Innen a Gabelsberger— Markovits-rendszer elnevezés. A magyar parlamenti gyorsírók kevés kivétellel e rendszerrel jegyeznek. A középiskolában, szakiskolákban és tanfolyamokon 98 °/0-ban e rendszert tanítják. A beszéd szószerinti lejegyzésével Magyar- országon is kísérleteztek, igy egy szerény szatmári tudós: Gáti István, kinek müve 1820 ban jelent meg, melyet oly tökélyre vitt, hogy vele évek során át előadásokat és prédikációkat irt le. Rendszere eredeti volt s abból állott, hogy a rendes irás jegyeit egyszerűsítette. Ez időben nálunk a törvénykezés és közigazgatás nyelve latin volt, természetes tehát, hogy a múlt század elején többféle latin rendszerre! találkozunk, meárulja hibáit és — de ezt jól jegyezze meg — megrág minden szót, amit kimond. Kedveskedjék a leánynak ajándékokkal, de ne túlságosan. Legyen tapintatos és például ne magyarázza el előadás közben a darab végét és ne rendeljen a czukrászdában puncstortát, mert azt maga véletlenül nagyon szereti. És még igen sokat mondhatnék, de hát elégedjék meg ezzel. Ezt is sikeresen felhasználhatja, hogy jó partit szerezhessen magának. Férfi: (Aki eddig tettetett kíváncsisággal hallgatta az oktatva beszélőt, most szemtelen komolysággal szólal meg) De mikor én csak önt szeretem . . . Hölgy: (Bosszankodva) Ugyan ne beszéljen ! Férfi : Hát nincs kegyelem ? Hölgy: Nem is lehet, hiszen megmondtam. Férfi : (Kalapját veszi és indul) Isten vele ... (elérzékenyedve) látogassa meg a síromat . . . (Elrohan). II (Egy évvel később az utca két különböző oldalán.) lyek azonban nehézségük miatt nem tudtak elterjedni. Egy magyar gyorsírás szüksége a 30-as években kezdett érthetővé válni, midőn a szabad eszmék harca lázas izgalomba hozta az országot. Kossuth Lajos, a szabadelvűek vezére — miután az országgyűlésen elmondott beszédeket még ki- nyomato8an közölni is filtva volt — maga köré gyűjtött néhány lelkes ifjút, kik személyes lelkesedéssel pótolták az akkori kezdetleges gyorsírás hiányait. írott újságot alapított s igy hozta nyilvánosságra hű vonásokban az országgyűlési beszédeket. Ez ifjak élén Hajnik Hároly állt, a tnárcins előtti idők első gyorsírója, ki három évtizeden át jegyezte a magyar és erdélyi országgyűlések beszédeit. Kossuth a Pesti Hírlapban rendkívül meggyőzően agitált a gyorsírók kiképzése érdekében s Deák Ferncz lelkes rögtönzései zalamegyei választóihoz, hatalmas impulzust adtak a gyorsírás terjedésének. A szabadságharc leverésével az abszolutisztikus kormányforma folytán kialudt a parlamenti és politikai élet és feledésbe ment a gyorsírás is. Csak a 60 as években, midőn az alkotmányos élet ismét felujult, midőn a magyar országgyűlés ismét egybehivatott s rendkívül fontos tanácskozások voltak, lépett ismét jogaiba a már már elfeledett gyorsírás. Ismét ott, találjuk Hajnikot a köréje csoportosult fiatal erőkkel, kik inár mint rendes gyorsírók dolgoznak. Ettől kezdve roham-lépésekben halad e hasz nos tudomány terjeszkedése. Ma már csaknem valamennyi középiskolában és minden katonai iskolában tanítják, nem szólva a reál- és kereskedelmi szakiskolákról, keresk. szaktanfolyamokról és a katonatiszti tanfolyamokról, melyekben kötelező főtantárgy. Nálunk a politikai és kereskedelmi életben használják inkább, a törvénykezésnél és közigazgatásnál kevésbbé. A német biró az ítéletet és annak megokolását gyorsírónak mondja tollba. Hol vagyunk mi még ettől? A haladás azonban nálunk is tapasztalható, bár nem a kívánt mértékben: a múlt tanévben 18 egyesület, 84 ifjúsági gyorsírókor és 353 iskolai tanfolyam és több szaklap buzgólkodott elterjesztésén. A tanulók száma 16 ezer voll. Megtanulása nem nehéz, fő a folytonos gyakorlás. Gyakorolt gyorsíró 300 szótagot is le tud Írni percenként, 6 — 8 szór többet, mint közönséges Írással, tehát a gyors tempójú beszédet is. Kölönösen újságírónak, kereskedelmi levelezőnek, törvényszéki jegyzőnek, főiskolai hallgatónak stb. tudnia kell stenografálni, de mondhatjuk, hogy alig van pálya, melyen nem érvényesülhet a gyorsírás, hiszen a XX. század jelszava ez: élj az idővel! Váraily József. Hölgy és mamája : (A gyalogjárón sétálnak, miközben megpillantják a túlsó oldalon a hajdani kérőt). Nézd mama I Ott az a fiatalember, aki a barátjával megyeu, számtalan kérőim közül az egyik. Rövid, pár napi ismeretségünk volt. Aztán eltűnt, meg akart halni, már egy éve Éppen egy éve, hogy nem láttam . .. Szegény, azt mondta, hogy megöli magát.. . De milyen sáppadt, milyen rossz színben van. Alig ismertem meg, hiszen már halottnak gondoltam . . Istenem! Ki tudja! Talán igazán szeretett . . . Csak egy kicsit ostoba volt és én olyan kegyetlen voltam hozzá. . . Most már sajnálom Nézd csak milyen bágyadt a tekintete. No most idenéz . . . Figyel, de nem köszön, úgy látszik ki akarja ölni szivéből a képem örökre. Szegény, bizonyosan nagyon szeretett . . . Férfi: (Aki barátjával sétál egy átlumpolt éjszaka után) Te! Nézd csak! Ki ott az a szép hölgy? Hogy néznek erre, olyan ismerős az arca. Bizonyosan találkoztam vele valahol . . . Heti krónika. Az erdei kis vasútnak ugyan jól megadta a múlt heti esőzés. Költhet ,rá a város megint nehány ezer koronácskát. Ám azért nem szabad olyan húrokat pengetni, hogy felelőssé tesszük ezt, meg ezt az urat. Igen, felelőssé tehetjük a csillagos eget. Hát arról ki tehet, hogy a szamosvölgyinek, ennek az erős, elsőrangú pályának három vashidját vitte el az ár, meg hogy magában Máramarosban 35 millió kárt okozott ? Vis major ez, melylyel szemben a gyarló embernek nincs interpelláló joga. A szerdai közgyűlésnek egyébiránt nem ez volt a legérdekesebb tárgya, hanem az István király szálló bérlete. Micsoda érdeklődés! Micsoda lelkesedés! Mily kifogyhatatlan ékesszólás! Bezzeg akkor, mikor hoztuk a 20.000 koronát aranytálcán a városnak, jók voltunk; akkor szavazhattunk, senki sem kifogásolta, de most, mikor más a politikai helyzet, már nincs szavazatunk. Minő szerencse, hogy Torday nem vett részvényt. Honnan csíptünk volna most elnököt ? Milyen szerencse még az, hogy mindenki föl nem lelkesedett 3 év előtt s vannak, akik megnézik, hova teszik a garast, mert most Felsőbányára kellett volna biznunk, hogy döntsön ebben a kérdésben. Különben is a takarékpénztárnak van ötven István bérlő részvénye, a takarékpénztár és annak tiszta jövedelme a városé, a várost pedig a képviselet képviseli, tehát érdekelt fél itt minden képviselő, a határozat e szerint igy is törvénytelen volt. Csak ki tudjuk mi nagybányaiak mindig találni, hogy hol van egy kis veszekedni való s aztán eltöltjük valahogy az unalmas napokat friss eszmecserével, noha néha az a köznek rovására megy is. Sőt gondoskodunk arról is, hogy valamely dolog egészen be ne fejeződjék, hanem legyen olyan Wagneri befejezése, hat, nyolc újból való neki fohászkodással egybekötve. Bizony idegesek vagyunk. Sok is ez az eső. Talán már jöhetne az a kánikula, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán s melyet már csak a tennisz szempontjából is óhajtva vár a krónikás. Eljegyzések. Lévay Mihály fővárosi hírlapíró eljegyezte Vörös Ili szinésznőt, Huszthy Mátyás sógornőjét. — Fokaiéin Miklós, a Magyar Forgalmi Bank ügyvezető titkára eljegyezte özv. Lieberman DezsŐné leányát: Róxsikát. Praedikáczió. Uray Sándor debreczeni ref. lelkész holnap, julius 20-án d. e. 10 órakor a helybeli ref. templomban fog prédikálni. — Ugyanő julius 27-én az evang. templomban fog egyházi szónoklatot tartani. Hirek a festőiskoláról. A kultuszminiszter 6000 korona évi segélyt utal! ki a festőtársa- ságnak Ferenczy Károly tanár kezéhez, ami általános örömet kelteti. Szomorú azonban a dologban az, hogy a város igy elesett az ő általa adott évi 5000 korona pótlásától A tanítványok száma ma hatvanon felül áll; ez a körülmény a tavalyi nagysikerű kiállításnak tudható he. Mikola András jeles festő az Andrássy Dénes féle 4200 K ösztöndíjat nyerte el. Ferenczy Károly a müncheni kiállítás nagy aranyérmét kapta Kár, hogy épen most nem kedvez az idő a festőknek, amikor oly szép számmal összejöttek városunkban Az eső miatt leheteilen a szabadban dolgozniok. Névsoruk a következő: Áldor János László, Bikszád; Argay Dezső Lu- cziabánya; Bacher Rózsi, Budapest; Balázs G Árpád, Péterréve; Bartók Margit, Debreczen; Beck Pál, Paris; Békési Leó. Budapest; Benedek Endre Dés; Boda Béla, Budapest; Botis Vidor, Felsőhomoród; ifj Brannich Gyula, Nagybánya; r—“---------------—-----KOLOZSVÁRI Túlvállalja fehérneműéit mosását és vasalását, női és Csomagolás és KRISTÁLY JQ férfi ruhaneműéit vegyileg tisztítását és festését. szállítás r’i í gfőzmosógyár ____________ Ka pnikbányán képviselve Pusztai Gyula ur által. L ■ díjtalan L.___________-d
