Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-29 / 26. szám
(2) 26. szám. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 1913. Junius 29. Városi közgyűlés. — 1913. junius 23-án. — Rövid rendkívüli közgyűlést tartott hétfőn délelőtt a képviselet, melyet egy 5 pontból álló indítvány, illetve interpelláció beadása miatt kellett összehívni. Valami újdonságot vagy meglepetést nem hozott a gyűlés, mert hiszen a választ előre is tudtuk a föltett kérdésekre. Szász József, Csepey, dr. Vass Gyula szólották a tárgyhoz s a jelenvolt 60 képviselő hamarosan túlesett a határozaton. A közgyűlés lefolyása különben a következő volt: Elnök: Makray Mihály dr. polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Bálint Imre, Vass Gyula dr, Almer Károly. Hitelesítés ideje: Jun. 25 d. e. 10 órakor. Szabó Adolf és 24 képviselő társa jun. 18-án a következő beadványt intézte a polgármesterhez: Tek. Polgármester Ur! Tisztelettel kérjük a tek. Polgármester urat az alább felsorolt ügyekben sürgősen rendkívüli közgyűlést összehívni méltóztassék: 1. Miután a városi számadások 1907. év óta megvizsgálva nem voltak, tehát úgy a törvény rendelkezésének, hogy eleget tegyünk, mint az adózó közönséget, hogy megnyugtassuk, kérjük azoknak szakértők által, felelősség melletti megvizsgálását. 2. A csatornázási munkák a múlt év szeptember havában befejeződtek, mégis a csatornázási munkák felügyeletével megbízott mérnök urnák napidijai f. hó 15-éig utalványozva lettek, Tisztelettel kérünk fölvilágositást, mily alapon történt azon 272 napra járó napidij kiutalványozása. 3. Az »István király* szállót bérlő részvény- társaság tudomásunk szerint a bérlettel felmondott, arra árverés is lett megtartva, kérjük az ajánlatokat beterjeszteni, hogy a bérletről a közgyűlés intézkedhessen. 4. Az árvagyám fizetése azért lett oly magasra emelve, hogy ő a városgazdái teendőket is végezze, kérünk felvilágosítást, miért lett a gazdai teendő a közgyám köréből kivéve és az külön díjazással más hivatalnoknak beosztva. 5. Hogy áll az erdő állami kezelésbe adásának ügye? Ha a fenti pontok a rendkívüli közgyűlésen csakis szavazással lennének eldöntheíők, úgy kérjük azokat névszerinti szavazás alá boesájiani.« Nagybánya, stb. Ez a beadvány képezte a mai közgyűlés tárgyát. Ad. 1. Az első pontra nézve jelentette a polgármester, hogy a számadások megvizsgálására a képviselők nem akartak vállalkozni, mert a nagy munkát ingyen senki sem akarta mai időben végezni, mikor az idő pénz. A tanács fölkérte az erdőkincstár szakembereit, azok sem vállalkoztak. A bányakincstár két szakembere az 1908. 1909., 1910. évi számadásokra nézve 1440 koronáért hajlandónak nyilatkozott a nagy munkára. A tanács a nagyobb kiadást elkerülendő, elfogadta most már Fábián Lajos, Virágh Lajos és Bernáth Dezső képviselők önkéntes ajánlko- zását. Az 1908. évi számadást felül is vizsgálták, de Fábián Lajos egyéb elfoglaltsága miatt lemondott. A tanács a további vizsgálattal Virágh és Berná*h képviselőket bízta meg. Az ügy jelenleg ebben a stádiumban van. Ha a közgyűlés szükségesnek látja, vizsgáltassa meg a kincstári szakértőkkel a számadásokat s a képviselők segédkezzenek a munkában, hogy a törvénynek elég tétessék. A közgyűlés felhatalmazta a tanácsot, hogy 1440 K költség keretén belül nevezett bányaigazgatósági szakértőkkel vizsgáltassa meg a számadásokat s egyben kiküldte Szász József, Vass Gyula dr., Mórágyi István képviselőket, hogy a vizsgálatban szintén szíveskedjenek részt venni. Ad. 2. Fábián Lajos főmérnökre vonatkozólag elnök jelentette, hogy a közgyűlés a csatorna-munka befejezéséig az alkalmazhatását engedélyezte, amint a munka befejeződött, ö a főmérnököt állásától fölmentette. Ezt tudomásul vették azzal, hogy a leszámoláskor felülvizsgálják az általa teljesített munkákat. Ad. 3. Az István király szálló ügyét a legközelebbi közgyűlés napirendjén fogják tárgyalni. Tudomásul. Ad. 4. Elnök jelentette, hogy Kupás Gyula közgyám a kisebb fizetéssel lett közgyámnak megválasztva s igy őreá Rónainak régebbi vállalkozása nem vonatkozhatott. Ezt tudomásul vették. E pontnál Szász József indítványozta, hogy a gazdai állást töltsék be. Javaslatát áttették a pénzügyi bizottsághoz. Ad. 5. Az erdők állami kezelésére nézve a kezdő lépések megtörténtek, majd a városi erdőügyi tanácsos május 10-én azt irta át a nagykárolyi áll. erdőhivatalnak, hogy a f. év elején az üzemtervek és nyilvántartások jóváhagyás végett fölterjesztettek, ezeknek visszaérkezését az ügy érdekében be kell várnunk. Ezt az átiratot felolvasták és tudomásul vették, hogy az eljárás folyamatban van. Ezzel a gyűlés véget ért. Heti krónika. Szóljunk már egyszer a perifériákról is. Kimentem vonaton Kőbányatelepre. Nagy dolog ez, mert személyszállításra nincs joga a kis vasútnak, igy vagy teherré kell átváltozni, vagy csak hivatalos kiszállásra szabad menni. Én tehát ezt az utóbbit választottam. Bizony sok szép hegyet-völgyet láttam. Rengeteg cserepes kunyhót és ólat a vonal mellett, mert hát a vasút a vityillókat is becserepeztette, csak úgy nyögnek alatta. A vonat sokszor kanyarog, mint a kígyó, sőt többnyire S betű alakjában jár. A kukorica errefelé többnyire lefagyott. Olyan olasz kiima uralkodik ezen a vidéken. A fernezelyi kohó egész más szempontokból kacsintgat felénk s eltűnt a kirándulók tanyája, el a Szent János sziklája is, egészen más világ van erre, mint volt vonat előtt. A Sólyomkő, a Sztrimba, a hegyes Osztra méltósággal tekint körül a szép Románvölgyben, hogy ő is belépett a müveit Európába Makray polgármester büszkén mutogatja nekem a szép emeletes vasúti állomást, amely nevetségesen csekély összegbe került s a kőbányatelepi iskola sem megvetendő épülete a közművelődésnek. Csak a szegény templom piroslik még szerényen a távolban, vájjon meddig áll igy befejezetlenül. Az állomásnak emlékkönyve is van, beleírtuk rögtönözve: Régen csak Blidár volt, manapság Kőbánya, Aki icLfárad, bizony meg nem bánja. Minden megújult itt, minden egészen más, Legfőbb bizonysága ez a szép állomás. Űdvöz légy hát kedves Kőbánya telepünk, Árnyas fáid alá szívesen telepszünk. Fölkerestük bizony a laposkőbányát is és bámulva láttuk, a vállalkozó magyar mint hasogatja ott kockára a kemény andezitet, mint Sallay a répát. Ide kellene erre a fenségesen szép, vadregényes vidékre vezényelni a rajzoló fiukat. Most is szép kiállítást produkáltak ott a főgimnáziumban, hát még akkor mit tudnának I Ez a rajzkiállitás a hét egyik legnagyobb eseménye, különösen művészi szempontból. Másik nagy eseménye a katonaság Nagybányán. Egészen más az élet nálunk, mióta a 12. ezred itt tanyázik. Pláne még honvéd is. Ez kell a magyarnak! A sok masirozás, a gyönyörű szép zene, a lekötelező figyelem, amivel a katonaság a város lakossága iránt van, igazán népszerű dolgok. Most látjuk csak, mennyire emelné a várost, ha állandó zászlóaljat kapna. Hej I akkor a csapistráng andalító művészi I zenéje mellett hajtaná álomra közügyekben el- | fáradt fejét a krónikás. melybe előbb-utóbb mindannyian beleesünk. Bátorság dolgában meg nem egy, hanem több somkuti férfival fölveszi a versenyt egy önöket szívesen üdvözlő egyszerű Csalán. Iparostanonc-iskolánk múltja és jelene. (1870-töl 1891-igJ Az iparostanulók oktatása Nagybányán a vasárnapi iskolával kezdődött. Ez az iskola az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 53. §. alapján létesült. 1870-ben a város által fentartott róm. kath. elemi népiskolát községivé alakították. Ezzel egyidőben a vasárnapi iskola tanítást is megkezdték. A törvény szerint a vasárnapi iskola a földmivelő nép 10 évnél idősebb gyermekeinek tanítását célozta. Nagybányán azonban a vasárnapi tanításba kizárólag az ipari mesterséget tanuló gyermekeket vonták be. Első években a vasárnapi iskola tanulói kevesen voltak. Lassan ugyan, de évről-évre emelkedett a számuk. A községi iskola akkori igazgatójának jelentése szerint az 1877 — 78 iskolai évben »a vasárnapi iskolát már 165 iparostanonc látogatta.« Amint a tanulók száma szaporodott s az iskolábajárás pontosabb lett, a tanításnak is inkább látszott a hatása. Az iskolai vizsgálatok eredményét magában foglaló 1878. évi iskolaszéki jegyzőkönyvből ezt olvassuk: »Az iparostanoncok vizsgálata junius 23 án tartatván meg, tapasztaltatok, hogy ez évben az iskola látogatásában nagyobb szorgalom mutatkozott s ennek következtében az eredmény is kielégítőbb * Ugyanekkor kimondatott: »kéressék fel a közgyűlés, hogy az iparostanoncok óhajtott iskolalátogatását előmozdítandó, a szükséges taneszközöket a ta- noncok részére a jövő iskolai évre beszerezni kegyeskedjék* A város az ez ügyben évente megújított kérelmet mindannyiszor teljesítette. Az e célra adott összeg azonban nem volt nagy. Az iskolaszék még 1888 ban is »a szükséges könyvek és Íróeszközök* beszerzésére 80 koronát kért egy évre. 1883-ig a vasárnapi iskolásokat csak irás-, olvasás- és számolásra tanították. Akkor azonban az iskolaszék a rajztanitás bevezetését is megvalósította. Az 1884 év január 13-áról felvett iskolaszéki jegyzőkönyvből ezt olvassuk: »A rajztani- tás szükségessége az iparostanoncokra is nagy- fontosságú lévén már csak azért is, mert ha valamely ipariskolába óhajtani magát felvétetni, az csak úgy eszközölhető, ha a rajzolás elemeiben jártassággal bir, hogy tehát a mi iparostanon- cainknak is e tekintefbeu a további kiképeztetésre az előny megadassák, igazgatótanitó az alkalmazott rajztanárral egyetértőleg jelentést tegyenek, hogy mily időben és mily eredménnyel lehetne a 3—4. osztálybeli iparostanoncoknak a rajzoktatást eszközölni.* E határozatnak eredményeként ugyanazon év február 10-iki gyűlésében »tárgyal- tatott Frink István raj tanárnak az iparostanoncok rajzoktatására vonatkozó tervezete s ezzel egyidejűleg tiszteletdijának megjavítása iránti kérelme « Itt szükséges megjegyeznem, hogy Friok István, ki később Szentimreire magyarosította a nevét, mi/CT A P\ \7/ A/ ^ \/LT TDIAA SZATMÁRMEGYÉBEN. BIKoZAD C_J YOO YrUr\L)0 Megnyílt május hó 15-én. Meleg ásványvíz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegviz-gyógyintézet, dr. Bailing-féle inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. — Elő- és utóévadban, az állandó tartózkodóknál, a szobaárakból 307o engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fiirdőigazgatóság.
