Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-22 / 25. szám

a színházakban a pornographiának kell minősíteni azt az óvatosabb szavú és bur­koltabb tanulságu színdarabot is, amely a színpadot a sexualitás képzetei és egyszer­smind a laza erkölcsi felfogás szá­mára akarja lefoglalni; pornographiának kell minősíteni, bár az irodalmi máz, vagy irodalmi ügyeskedés még olyankor is ne­hézzé teszi annak bebizonyítását, hogy ezt a munkát a közönség érkékiségére való számítás terhelte, amikor a szerző azzal, hogy folyton a sexualitás képzeteit vetíti a néző elé, elárulja magát a megfigyelő előtt. Mert a közérdeknek tiltakoznia kell a család és a társadalom alapjait bontogató destruktiv törekvések ellen, tiltakoznia kell az ellen, hogy a színpadról egész gene­rációk testi-lelki egészségét, vagy társadalmi jövőjét megronthassa . . . Mert igaz, hogy a szerelem problémái véres komolyságuak, de azt már nem igen venni észre, mintha az uj szerzők megfelelő véres komolyság­gal tárgyalnák a problémákat. A komolyság kizárja a könnyelműséget, már pedig ahoz, hogy valaki ma (mondjuk, már most) a színpadról hirdesse a szabadszerelmet, nem közönséges könnyelműség kell! . . .« Ambrusnak ezt a pár sor fejtegetését csak konzekvenciám támogatására hoztam föl. Hiszen mi kisvárosiak vagyunk. Nekünk abból az érzékingerlő mocsokból vajmi ke­vés jut. Nekünk számot kell vetnünk a zse­bünkkel előbb, mikor a színházi jegypénz­tárhoz lépünk. Azt is mondhatnék, hogy nekünk nem szabad válogatni. Pedig a színházak mai tartalmának firtatása nagyon is nehéz kő gyanánt esik bele a vízbe. Nagyokat gyűrűzik a felület és ezt a hullámkarajt érezni a partokon is. Most még csak licscsen-locscsan, de ha majd háborogni fog, akkor az erkölcsi kárért a színpad deszkáit is el kell majd égetni a máglyán. racz pái. (2) 25. szám _____________ Az 1912—13. iskolai évről. — Elemi iskolák, kisdedóvók. — Intézeteink iránt a közönség figyelmét meg­tartani, érdeklődését fokozni óhajtottuk. Ha nem értük el mindenben ezt a képet, amelyet év ele­jén magunknak megszőttünk, talán nem rajtunk múlt teljesen. — Hadd ehessem azokat az eledeket, ami­ket te eszel és hadd ihassam azokat az italokat, amiket te iszol. — Én nem eszem finom ételeket és nem iszom drága italokat, az én eledelem a kukorica­kenyér és italom vízzel higitott tej, romlott a vérem, ha egyébbel táplálkozom, akkor én meg­halok í Utazhassam oly sokszor és oly kényelmesen mint te, legyen részem a gazdagok e kiváltságos örömében. — Egyáltalán nem utazom, szivbántalmaim vannak, mindig itthon kell lennem. — Hadd legyenek drága ruháim, mint ne­ked vannak. Add nekem a te drága ruháidat. — Nekem drága ruháim nincsenek. Nyo­morék kezem-lábam. A ruháimat orvosom huzza föl rám és huzza le rólam. Ha a nyomorékságo- mat elfogadod, csak úgy veheted hasznukat! — Akkor hát végre engedd át nekem a NAGYBANYA ÉS VIDÉKE A beírásokat szeptember 2. 3. 4-én tartot- (uk meg. Ötödikén volt az iskolai év megnyitása s a tanítást is aznap kezdtük meg. A beírás ered­ményével nem lehettünk megelégedve. Ha csak azt az adatot nézzük, hogy a Kossuth-utczai is­kola 611 tanulója közül 492 iratkozott be a beírás három napján, igazolva van, hogy a beírás nem ment úgy, amint kellett volna. Ennek nagy­részt az az oka, hogy beírás után a be nem irat- kozottakat Írják össze s igy azok, kik az iskolá­zás alul ki szeretnének bújni csak okt. nov. hóban, a bírságolás után iratkoznak be. Ez az oka aztán annak is, hogy a benépesítés nem mu­tat elegendő tanulót. De többen nem Íratják be gyermekeiket olyanok, kiknek szegénységük miatt a bírságolás lehetetlen. Ezek úgyszólván kinevetik a hatósági intézkedéseket, mert velük szemben a törvény csak erőtelen ijesztgetés. A tanulók száma a mindennapi iskolákban 1554 volt. 62 tanulóval volt több mint a múlt évben a három óvodában 427 kicsiny volt, az előző évinél 21 -gyei több. Ebből látszik, hogy a tanulók számának emelkedésére évről-évre szá­míthatunk. A tanítótestület eggyel több tagból áll, mint tavaly. A Feketepatak-telepi iskola felállításával oda Petneházi Erzsébet tanítónő szept. hóban kineveztetvén, ez éven át buzgó munkásságot végzett. Hisszük, hogy a nevelésügynek állandóan törekvő munkása marad! Tanítótestületünk múlt évi tagjai közül Bor- pataktelepről Kertész János csere utján szept. elejen Szegedtanyai iskolához ment s helyébe on­nan Suta Gyula jött. Uj társunkban a telepi is­kola erélyes férfit s reméljük lelkes tanítót nyert. Testületünk 30 elemi iskolai tanulóval, kik közül négyen a távoli telepeken vannak s három óvóval az iskolaügyi munkásoknak összetartó kis csoportját teszi, kiknek egyirányú munkája kell, hogy eredményes legyen e kis város jövő nem­zedékének fejlesztésében. Tanitótársaink közül betegsége miatt hosz- szabb szabadságra volt szüksége Kovácsné Stig- licz Laurának, kit febr. végétől kevés megszakí­tással Halmi Lenke okleveles tanítónő helyette­sített. Junius hónapban szabadságra ment beteg­sége folytán Obetkó Izabella, kinek helyettesitője Husovszky Janka okleveles tanítónő volt. Testületünknek általános örömére volt, hogy a vall. és közokt. miniszter egy tapasztalt kis­dedóvónkat, Kandó Katalint gyermekmenhely- vezetésre előkészítő tanfolyam tartásával bízta meg. A tanfolyam febr. 3-tól márc. 15-ig tartott s öt leány nyert kiképzést azon, kik márc. 13-án Bodnár György kir tanfelügyelő elnöklete alatt tartott vizsgálattal fejezték be a tanfolyamot s gyönyörködtek a foglalkozások és játékok válto­zatosságában, a gyermekek kézügyesitő munkái­ban s a tanfolyam vezetésében. A tanításban az előző csonka év hiányait te hálószobádat, ami selyemmel van bevonva és arany ágyadat, ami gyémánttal van kirakva, sze­retnék ezután abban aludni. — Bizonyára van szobám selyemmel be­vonva, van ágyam aranyból, gyémánttal ékes, de én ezt soha nem használom. Házamnak egy puszta szobájában, kemény szalmazsákon alszom; mert ha én a fényes szobában arany ágyamban fek­szem, soha nem tudok nyugodni, nyomasztó álmom­ban megjelennek előttem mindazok a szerencsét­len nyomorult áldozatok, akiket őseim kifosztot­tak, hogy engemet gazdaggá tegyenek ! Nos, szólj, kivánsz-e még valamit tőlem ? A szegény ember bizony nem szólt többet, hangtalanul, szinte kábultan támolygott ki a szobá­ból, hanem rongyos családja, a kopott, nyomorult viskó lakói, csodálták, hogy az nap milyen jó­kedvű és megelégedett volt, még fütyült — sőt dalolt is. 1913. Junius 22. is pótoltuk. A tantervet igyekeztünk átvinni a gyakorlatba. A nyelvtanban a helyes beszédre és Írásra, a nyelvérzék helyes fejlesztésére volt gondunk, a számtanban a gyakorlati, a földrajz­ban a megfelelő tájékozást nyújtó, a történelem­ben a hazaszeretetre serkentő s ambiciónáló pél­dára voltunk tekintettel. Amennyiben lehető, a gazdaságtant a gyakorlatban kisértettük meg tar­tani. A vallásos és hazafias érzést tanításunkban fejlesztettük. Iskolai ünnepélyeket tartottunk nov. 19-én Erzsébet királyné emlékére, márc. 15-én az 1848. évi nevezetes események évfordulóján, a Kossuth- uícai iskola május 13-án, a többi iskoliák május 30-án a madarak és fák napja megölésére, május 14-én az alkohol veszedelméről, május 17-én a béke s jun. 8-án a koronázás évfordulója alkal­mából s jun. 21 én az iskolai év befejezésekor. Az iskolai ünnepélyek közül a madarak és fák napja anyagi hasznot is biztositó lehet, ha az iskolák a község határán lévő utak mentét 6—10 vagy több évi beosztással beültetik, s védelmükről a község gondoskodik. így 10—15 év alatt minden község gyümölcsöst létesíthet, amelyet felerész­ben a község szegényeinek s felerészben az is­kolának segítségére lehetne fordítani. E részben főleg az ismétlő s gazdasági népiskolák tehet­nének sokat mindenütt, ha az elöljáróság segí­tése megvan. Az Ifjúsági könyvtár, mint a nevelésnek s az ismeretnyujtásnak eszköze, egész éven át a tanulók rendelkezésére állott. A tanulók utján a szülők is olvasták a könyveket többen. A gyer­mekeknek kellemes s várva-várt idő volt, mert a jó könyveket szeretik. Az ifjúsági könyvtá­rakhoz mindenütt kiegőszitő könyvcsoportokat kaptunk. Azonban ezek sem nyújtanak elég ol­vasnivalót. Népesebb, 5—600 tanulóval biró is­kolákban két teljes példányban kellene, hogy meglegyen a könyvtár, hogy a tanulók nagyobb tömege s általa nagyobb szülői csoport legyen ellátva jó olvasnivalóval. A tanulók segélyezésére ezenkívül is alkal­munk volt. Nehéz gazdasági és pénzügyi viszo­nyok között is gyűjtést kezdettünk, mert még fokozottaban éreztük a gyermekek szegénységét, mint máskor. A társadalom áldozatkészsége most is megnyilatkozott. Kérelmünkre testületek, inté­zetek, társaságok és egyesek készségesen ada­koztak. Vándormadarak* (Arturo Oraf Tcölteménye.) Ormótlan szikla emelődik égnek Palakő színben, zordan, csupaszon. Zöld hullám veri, mossa vén tövét meg És zuborogva széttörik azon. Csúcsárul én merengve széttekintek A térés tenger magányán tova. A hamvas menybolt úgy takar le mindent, Mint óriási ólom-kupola. Nyugatról lángnyelv tépi vad kegyetlen A mély felhőket és a vizeket 'Ügy tetszik, mintha messzi, ösmeretlen Világba nyílnék fény ut a megett. Valami tévedt, homályos vitorla Andalgva járja ama tűz közét, Megy mozdulatlan, lassan szétfoszolva S az elhajolt hullámba rejtezék A szürke, a magános felleg alján Megy szélesen fehér madársereg Ferdén száll, fenn, fenn, hallgatag nyilalván, Csapkodja némán szárnynyal a leget * Arturo Graf az újabb olasz lira egyik legkitű­nőbb művelője, a múlt héten, 65 éves korában Torinó­ban meghalt. Zempléni az olasz költő egyik legszebb versének magyar fordításával hódol emlékének. r "1 KOLOZSVÁRI KRISTÁLY glvállalja fehérnemüek mosását és vasalását, női és férfi ruhanemüek vegyileg tisztítását és festését. Csomagolás és szállítás 1 * i 1 gfözmosógyár _____________________.... Ka pnikbányán képviselve Pusztai Gyula ur által. ay taian

Next

/
Thumbnails
Contents