Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-11 / 19. szám

(4) 19. szám

1913. Május 11.

zÖDséget. Sümegitől jobbat is láttunk. Ross ismét ügyeskedett siheder szerepében.

Pénteken este Molnár Ferenc A farkas c. vigjátékát mutatták be. A darabnak, amely úgyszólván európai körúton van már, érthetően nagy közönsége volt. Molnárnak ez a darabja mögötte marad az Ördög*-ének, de főleg a II. felvonás igen frappáns hatású. Csakhogy ennek megérthetésére zavarólag hatott a színpad kicsiségének terhére írandó zavaros színváltozás, amely az álomba való átmenetet csak zökkenéssel tudta megoldani De ettől eltekintve igazán meg lehetünk elégedve az előadással. Z. Bahnet Aranka ismét remekelt. Bársony, akitől már több jó alakítást láttunk, ma talán tudása legjavával szolgált. Szőke fregoli szerepében jeleskedett, főleg mint katona, államtitkár és szolga A tenoristában azonban kizökkent rosszul fogva fel bohóckodásával ezt a szatirikus szerepet. A többi szereplő is igyekezett kisebb szerepében beleilleszkedni a jó előadás keretében.

Ma, szombaton Fali Kedves Augusztin c. operettjét hozzák színre.

A színház jövő heti műsora:

Pünköst vasárnapján *Oiy dny szer elem* Lehár Ferencz bűbájos zenéjü nagy operettje, H. Balta Mariska felléptével, kinek Vörösházy Ilonában ismét alkalma nyílik egyik legfényesebb alakítását bemutatni.

Hétfőn -- újdonság, itt először >A osók szanatórium«, Vincze Zsigmond mulatságos és hatásos operettje, H. Balta Mariska, Dénes Ella, Ross Jenő, Barios Gyula, Bársony Aladár, S*a- lőki Dezső szereplésével.

Kedden — újdonság, itt először <Judit« Hebbel Frigyes classicus tragédiája, a címszerepben Z Hahnel Arankával. Holofernes: Bársony Aladár. A tanuló ifjúság figyelmét különösen felhívjuk a kiváló szomorujátékra.

Szerdán — ez idényben először a » Kis gróf*, dr. Rényi operettje, a címszerepben Ross Jenövei. Budapesten és ez idő szerint Bécsben a legnépszerűbb operette a Kis gróf (Susi), melyet már 200-szor adtak egymásután a császárvárosban

Csütörtökön — újdonság, »Bella%, Szomory Dezsőnek, az ismert kiváló zsurnalisztának szenzációssikert aratott uj színmüve kerül bemutatásra.

Pénteken — újdonság, itt először »Színész vér*, Eysler izig-vérig mesés operettje R. Balta Mariska és Barios Gyulával a vezető 2 főszerepben. Az előadás érdekessége lesz Márkus Dezsőnek a budapesti Népopera nagyhírű igazgatójának jelenléte, ki Barics Gyula meghívására megígérte, hogy minden körülmények között megnézi az előadást.

talált mondani valót, de a hallgatója nem szólt egy szót sem.

— Tudja, kérem . . , nézze itt jön egy temetés !

Lajos nem nézett oda. A leány pedig tovább folytatta:

— Egy leányt temetnek. Azt beszélik róla, hogy hazulról szökött meg s most az utóbbi időben hisztérikus is volt szegény.

A fiatalember mindezt alig hallotta. Tényé* rébe temetett arca, valóságosan elfolytott pulzusa deliriumszerü álomba ringatták. A sárga rózsákra gondolt . . . Végre fölemelte fáradt fejét s széjjel nézett. A gyászkocsik már csak egy puska- lövésnyire voltak tőlük. Kitűnt középen a legnagyobb. Fehérre mázolt s ugyancsak fehér koszorúkkal tele aggatott gyászkocsi. A koszorúk pálmái mintha gúnyosan integettek volna, szemrehányás képpen.

Végre eltűnt a gyászkocsi. Befordult a szomszédos utcába s most már nem látta többet. Szivét hasította minduntalan az a rövidke kis Ígéret: »eljövök, el, ha az életembe kerül is« . . . Oh, azok a sárga rózsák ... az ő kedvenc sárga rózsái.

Este tízre járhatott az idő, valahogy azzal az ürüggyel, hogy beteg, elszökött mégis a lakodalomból. Csakhogy a virágüzletek már zárva voltak s a halottat már különben is elhantolták.

Félájultan indult vissza ugyanazon az utón, amelyen még egy hónappal ezelőtt karonfogva sétált azzal, akinek nem teljesítette a legforróbb, a legutolsó kívánságát . . .

NAGYBANYA ÉS VIDÉKE

Inéznek.

— Lord Byron. —

Arcom borúján óh ne mulass!

Kacagni nem tudok veled.

De téged óvjon ég a könnytől Mit sima hasztalan szemed.

Ne kérdd, mi but hordok magamban, Melytől ez ifjú lét sivár;

Minek kutatnod oly keservet,

Mely vigaszt tőled úgy se vár?

Nem szerelem és gyűlölet sem,

Vagy bánat csorbult hir miatt,

Amiért fájni kell e szivnek És elhagynom drágáimat!

Fáraszt, mi szemnek, fülnek élve.

Az eltelés unalma fáj!

A szépség nem ragad gyönyörbe, Szemedbe’ sincs számomra báj.

Elszünhetetlen gond szorongat,

Ahasver átka bennem él!

Mely sirontulra nézni gyáva,

S megnyugvást földön nem remél.

Hol bújhatnám űzött magamtól,

Helyet nem ád e föld olyat;

Bármerre fussak, folyton üldöz E létmegrontó gondolat.

Hajszolva kéjt, mit én meguntam,

Hány elmerül mámorba még!

Bár édes álmuk ébredéstől A sírig el ne foszlanék !

Emlékezéstől verve, nékem Bujdosni kell e földtekén.

Egy vigaszom : a legrosszabbat Mi érhetett, túléltem én.

A legrosszabb mi? Óh ne fürkészd! Rajtam mihaszna bánkodol.

Nevess te! s félj szivembe nézni,

Mi benne rejlik : a pokol!

(A >Chiide Harold«-ból.)

Kulcsár Ferencz.

Heti krónika.

A kereszthegyi bánya ragyogóan szép kivilágítást rendezett szombaton este. A bejárat fölött a bányász-csákány és kalapács, a bejáraton egy egyszerű megható kereszt csillogott. Szerte-széjjel az egész téren meg a villamoslámpák megszámlálhatatlan mennyisége. Menynyit tudna az a főbejáró beszélni, ha megszólalna. A XVIII. század óta hány ember szállott alá reménységgel, munkakedvvel az aknákba, hány jött fel örömmel, hogy ismét látja a napvilágot s hányat hoztak ki létrán aléltan, összetörve, akit üldözött a bányarém. Mennyi arany került ki azon az ajtón Lobkovitz óta, ki mondhatná meg.

A messzeáradó fény és a hangos bányászzene nagy csapatokat vonzott a bánya környékére. Az üde tavaszi légben igazán ünnepeltünk. Másnap aztán »fecerunt magnum áldomás« ősi szokás szerint a karámban.

Különben mai napság úgy egyáltalában is bajos Nagybányán unatkozni. Hogy ez a kellemetlen madár messze szálljon tőlünk, arról gondoskodnak színészeink, akik igazi hivatásérzettel és odaadó igyekezettel szórakoztatják közönségünket. De mit ér a bámulatos igyekezet ! Arról győződtünk meg, hogy nekünk mégis csak télen kell a színház. Itt, ahol az ember alig várja, hogy a virágos tavasz gyönyöreit élvezze, kint a szabad levegőn, ahol nem olyan a vidék látóképe, mint pl. Halápon, vagy Hajdu- doroghon, vagy Karakószörcsögön, itt bizony, télen kellene a színház. Télen kiáltjuk mi a versenyt akármelyik nagyobb vidéki városfal is.

Nyáron fest a nagybányai ember és ke resi a művészi pitoreszk részleteket, megalakítja a műpártoló egyesületet (arad végre-vala- hára igazi örömmel üdvözölünk). Él a hegyeknek, völgyeknek, berkeknek, ligeteknek.

Ennek a csendes hélnek befejezése egyébiránt elég csattanós volt. Az itt táborozó katonaság hatalmas lövési gyakorlatokat rendezett a Nyiresben. Csak úgy ropogott a puskagolyóbis, mintha háború lett volna, vagy mint amikor kukoricát pattogatnak, mert ennek is most a szezonja az apró ifjúság nem kis örömére.

De még nagyobb az öröm piros pünköst napja fölött, mely egy-két napi pihenővel kedveskedik mindnyájunknak s hogy talán nem fog hidegebben viselkedni, mint a husvét, azt reméli a krónikás.

Kinevezés. Csaba Adorján főispán Kóródi Katona János főispáni titkári teendőkkel megbízott közigazgatási gyakornokot Szatmárvár- megye tiszteletbeli szolgabirájává nevezte ki.

Előléptetés. Őfelsége a király deési Baj- nóczy Józsefet a bécsi vezérkari iskola hallgatóját főhadnagygyá léptette elő.

Eljegyzés. Pünköst első napján tartja eljegyzését dr. Varga Sándor áll. főgimnáziumi tanár Bohacsek Ilus polgári leányiskolái tanítónővel Budapesten. (Minden külön értesítés helyett.)

Kinevezés. A főrendiház elnöke Palmer Kálmán főrendiházi osztálytanácsost az V. fizetési osztályba elnöki tanácsossá nevezte ki.

A zsibói uj ref lelkész. Zsibón május 1-én Boronkay Bélát választották ref. lelkészé. Jakab Viktorral szemben. A küzdelem erős volt nagyon, amennyiben a két párt majdnem egyenlő számban vonult föl. Boronkay pár év előtt Nagybányán volt segédlelkész.

Géresy János nyugalomba vonuló kir. telekkönyvvezető tiszteletére szombaton a bíróság tisztviselői és az ügyvédi kar bucsuestélyt rendeztek az István király szállóban, hol számos szép köszöntő hangzott el az az ünnepelt érdemeinek méltánylására.

Térzene. A ligeti térzene csütörtökön a rossz idő miatt elmaradt. Ezután minden kedden tart a ligetben térzenét a bányász-zenekar. A tavaszi évadban a kezdete d. u. 5 órakor.

Beküldetett. A régi nagybányai belvárosban van egy utca, melyet Kürt utcának hívnak. A város egyik legforgalmasabb főutcájából nyílik s azt a régi körúttal köti össze. Ez az utca most is mostoha gyermek. Nincs se csatornája, se vízvezetéke, itt-ott szűk, görbe is a formája. Most könnyű volna egy-két házat kisajálitani 6 -700 forintjával s gyökeres rendezést lehetne ott csinálni. Általában a régi belváros sok gondot igényel még, hogy a modern követelményeknek megfeleljen. Talán reánk is kerülhetne már egyszer a sor, hiszen vizdijat, adót, községi pótadót mi is fizetünk.

A ligetre vonatkozott múltkori vezércikkünk ötletéből lapunk egy barátja azt a kérdést vetette fel; nem lehetne-é uj mozgatható padokat készíttetni s azokon egy-egy ülőhelyet pl. 4 fillérért adni. Egy szegény özvegy igy keresethez is juthatna s a város is szép összeget venne be, amit a liget rendezésére lehetne fordítani. Az eszme nem rossz, hisz ülőhelyet térzene alkalmával csak minden tizedik ember kaphat s a 4 fillért szívesen megadnák sokan a jogos ülőhelyért Persze e mellett az ingyen helyeket is fönt kellene tartani, mint ez másutt is szokásban van. Ajánljuk a vezető körök szives figyelmébe.

Szerencsétlenség. Burián János aradi főgimnáziumi igazgató a napokban szerencsétlenül járt amennyiben egy automobillal fölborult s hir szerint három bordája eltörött. E miatt bizonytalan a dolog, hogy Burián eljön-e idejűn.

2-án az érettségi vizsgálatokra elnöknek. Ma délben telefonon akartunk érdeklődni az igazgató ur állapota iránt, azonban, bár az összeköttetést megkaptuk Budapesten át, a szót érteni nem lehetett s igy sajnálatunkra újabb értesülést nem kaphattunk.

W "Roche" 4

aVos/ÍOg sjénlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen,

tüdőbetegségek

gégehurut, l szamárhurut, ^öyetmeJíöKcöfYéiyUótJa ellen. J