Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-27 / 17. szám
(4) 17. szám. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE A ligeti térzenék újra magkezdödnek. A bányász zenekar szerzi meg neküak minden nyáron azt az örömöt, hogy a kies ligetben egy kis jó, vidám zenét hallhatunk. Az első térzene a kedves május első napján lesz d. u. 5 órakor előreláthatóan nagy érdeklődés mellett. Még egy állandó választmányi ülés lesz és pedig május 7 én d. u fél 4 órakor, utána másnap a tavaszi rendes vármegyei közgyűlés, ahol az 1% os közművelődési és 1% os tisztviselői nyugdíj pótadó ügyében újabb határozat lesz hozandó. Mozi Ma lesz az utolsó előadás, melynek műsora a következő : 1. Pathé újság (Drinápoly, Páris, Moszkva, Galipoli, Laconia, Juvisey), természetes kép. 2 Jozefint nővérei eladják, vígjáték 2 felvonásban. 3. Az elszakított levél, dráma. 4. Csülök kifutó űu komikus kép 5. A madárbarát, természetes kép 6 Bandi kártyázik, komikus kép. Gyermeknap, A gyermekek megmentése nem jótékonyság, hanem kötelesség Május l én tartsuk meg a gyermeknapot. Adakozzunk tehetségünk szerint! Minden fillér egy-egy gyermekélet. Az elhagyóit gyermek a társadalom bűne. Az elzüllölt gyermek a társadalom veszedelme. Megmentésük kötelességünk! A Deutsch Ferenc cég a kolozsvári csa- tornásásra 372.460 K-ra tett ajánlatot. Ajánlata 42 ezerrel drágább a legolcsóbbnál. A szatmári vízvezeték és csatornázás ügyében a város polgármestere a minapi közgyűlésen jelentette, hogy a mélyfúrási’ kutak elkészültek és a talaj kutató fúrások is befejezést nyertek Az általános csatornázási és vízvezetéki hálózat kiépítésének most már műszaki akadálya nincsen. Uj vasúti menetrend. Május elsején a nyári vasúti menetrend lép életbe. Sietünk közölni t. olvasóinkkal, hogy a Nagybányára befutó s innen kiinduló vonat menetrendjében csupán az az egy változás lesz, hogy a Szatmár felől délután érkező u n. 5 órás vonat, ezután 7 perccel később érkezik hozzánk, mint eddig. Mivel a menetrend eddig is megfelelő volt a jelen viszonyok között, a nagy közönség ezt megnyugvással veheti tudomásul. A madarak és fák napját a Kossuth utcai állami elemi iskolában ápr. 28-án, hétfőn fogják megünnepelni, ha a gyönyörű tavaszi idő addig kitart. Vettük a szatmári jótékony nőegyesület közgyűlésének jegyzőkönyvét. Tártál mazka a titkári jelentést, a pénztáros jelentését, a közgyűlés határozatait, a tisztikar, választmány névsorát, az árvaházi szabályzatot. Az egyesület múlt évi kiadása 5696 korona 78 fillér volt. Árvaházában ez idő szerint 10 gyermeket nevel. Nagykállói zöldség a fővárosban A nagy- kállói földmives iskola, a földmiveiésügyi minisztérium utján 270 q. petrezselymet, 60 q. sárgarépát és 1 q. zellert szállított föl a napokban a fővárosba, ahol az csakhamar elkelt. Rendelet a vörös kereszt használatáról. A hivatalos lap keddi száma kormányrendeletét közöl a »vörös kereszt« szó s a vörös kereszt vagy Genfi Kereszt jelvény kereskedelmi használatáról. Ez év szeptember hó 27 étői kezdve a vörös kereszt jelvényt csak azok használhatják, akik erre a Vörös Kereszt Egylettől engedélyt kapnak; azok, akik 1899. óta használják, tiz évre meghosszabbíthatják. Akik rövidebb idő óta használják a jelvényt gyári vagy kereskedelmi jegyeken, iparcikkeken, árukon, üzleti nyomtatványokon stb., azok egy ízben még kérhetik a használati engedély meghosszabbítását. Mindazok az áruk, melyek vörös kereszt-jegy gyei forgalomban maradnak, szeptember 27-étől kezdve az elsőfokú iparhatóság által bélyegzővel látandók el. A lebélyegzés dijtalan. A rendelet be nem tartása kihágás, melynek büntetése kétszáz koronáig, háború esetén ötszáz koronáig terjed. Védekezés a répa gyökérrothadása ellen. Úgy a takarmányrépa, mint a cukorrépánál újabb időben elég gyakran fordul elő a gyökérrothadás, amely baj némely évben olyan nagymérvű, hogy az egész termést tönkreteszi. E baj elleni védekezés céljából számos kísérletet végeztek az utóbbi években a legkülönfélébb eljárásokkal, amelyek közül azonban csupán egy járt eredménnyel, az t. i., amidőn a mag elvetésével egyidejűleg ásványi tárgyakat is szórtak a sorokba. Úgy látszik e betegségnek ha nem is okozója, de elősegitője a nitrogén- dús trágyázás. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy e betegség leghatalmasabban ott lép fel, ahol a vetést megelőzőleg istállótrágya alkalmazta- tik. Miután pedig sem cukorrépát, sem takarmányrépát istállótrágya nélkül vetni nem célszerű, jobban mondva nagy termésre csak az esetben lehet számítani, ha a talaj istállótrá gyávái is el lett látva, azon a módon nem lehet e betegség ellen védekezni, hogy az istállótrágyázást elhagyjuk. De igenis lehet azon a módon, hogy az istállótrágya káros hatását ás- : ványi műtrágyák alkalmazásával ellensúlyozzuk. A magyaróvári országos m. kir. növény- j termelési kísérleti á lomás évek óta tanulmá- i nyozza ezt a kérdést s azon meggyőződésre I jutott e közben, hogy a répa gyökér fekélye ellen legjobban úgy lehet védekezni, ha a kellő | okszerűséggel megmunkált és elkészített, jó erőbe hozott, esetieg megmeszezett talajon, sem nagyon korán, sem nagyon későn sorba trágyázva vetjük el a répamagot. Ä répának sor- ; trágyázással való vetése nem abszolúte biztos j védekezés ugyan a gyökérfekély ellen, de az j esetek túlnyomó részében a fekélyesedést meggátolja. Meggátolja pedig azért, mert rendkívül gyors fejlődésre készteti a fiatal növénykét s ennek következtében képesíti azt minden be- 1 tegségge1, igy a gyökérrothadással szemben is | nagy ellenállóképességre. A sortrágyázás abban áll. hogy arre a célra szolgáló vetőgépek segélyével a mag elvetésével egyidejűleg műtrágyát is juttatunk a sorokba. Ez a műtrágya j többnyire 100 kg. szuperfoszfátból és 30 — 40 kg. chiüsalétrom keverékéből áll kát. holdanként, amely keverékek nemcsak ellenállóbbá teszik a répát a gyökérrothadással szemben, de rendkívüli módon termésfokozólag is hat, úgy, hogy kát. holdanként 30-50 métermázsával nagyobb répatermésre számíthatunk, mint a mennyit a trágyázatlan talaj teremne. A sortrágyázást Oroszországban kezdték meg már ezelőtt 20—25 évvel, természetesen nem a répa gyökér rothadása miatt, hanem azért, hogy e sortrágyázással nagyobb, termésátlagokat érjenek el. Csak későbben jöttek rá azután arra, hogy a sortrágyázás nemcsak nagyobb terméseket ad, de a répát a fekélyesedés ellen is megvédi. Oroszországból kiindulólag terjedt el hazánkban is a sortrágyázás, amely mindinkább nyer fontosságában, s ma már nem csupán a répánál használják, hanem az összes kalászosoknál és egyéb magvaknál is, mert bebizonyosodott, hogy a sortrágyázásnak kétségtelenül igen nagy hatása van. A városháza központi fűtését határozta el Nyíregyháza városa. Egy minapi szakosztályi ülés megbízta a város polgármesterét, hogy a központi fűtési berendezésekkel foglalkozó vállalatoktól kérjen tervet és költségvetést a berendezés és üzembentartás költségeire. Világítótornyok és a madarak. Megemlékeztünk már arról, hogy a világitó tornyok ma- j guklioz vonzák a költözködő madarakat, melyek ott ezrenként pusztulnak el. A Voiwárts cimü ; berlini lap szerint újabb megfigyelések révén kiderült, hogy a madarak nem, mint eddig hitték, belevágódnak a világítótorony üvegeibe, 1 hanem, hogy a torony körül keringenek szünet • nélkül mindaddig, amíg kimerülve földre hullanak és végkimerültségtől elpusztulnak. Clary gróf, egy kiváló állatbarát pályázatot irt ki annak a kérdésnek megoldására, hogy mi módon lehetne az említett bajokon segíteni. Thysse tanár javaslata volt a leggyakorlatibb. O azt j ajánlotta, hogy a világítótorony fölött elegendő számú ülőrudakat alkalmazzanak a vonulásban anélkül is fáradt madarak számára. Ezt az egyszerű eljárást kisérletkép alkalmazták egy világítótornyon és pedig a legjobb eredménnyel, amennyiben a torony körül igen kevés madárhullát találtak. E tapasztalat nyomán Francia- országban állítólag azt tervezik, hogy valamennyi világítótornyot ellássanak hasonló felszereléssel. Sz8nt György napi babonák. Csütörtökön volt Szent György napja. E nap körül csoportosul j sok olyan szokás, melyek különösen a gazdasági ! életben bírnak jelentőséggel. így, aki e napon ; vásárra megy, kárt vall. Aki e napon születik, hosszú és jámbor életű lesz. Aki reggel fölkelvén, \ kinéz az ablakon és madarat lát, szorgalma az : 1913. Április 27. évben kétszeresen meg lesz jutalmazva. Sok helyt azt hiszik, hogy aki Szent György-napkor a déli harangozást ülve hallgatja, azt villám sújtja abban az évben. Aki ez éjjel egy szomorú fűzfa alatt levő vízben megfürdik, szép lesz, aki pedig e napon kígyót lát, az abban az évben nem betegszik meg. Szent György-nap előtt fogott pillangót varrja az ember nyakravalójába s akkor ez évben mindenben szerencsés lesz. Szent György napjának idő jelentési ’és időváltozási jelentősége is van a népies naptárban. Ha Szent György-nap előtt dörög az ég, bő esztendő lesz. Ahány nappal mennydörög Szent György-nap előtt, annyi korona lesz egy köböl búza ára. Ha sok kövér veréb száll a vetésre, igen jó termés lesz, ép úgy, ha az idő hűvös. Ha e napon a gabona már akkora, hogy a varjak is elbújhatnak benne, akkor jó aratás lesz. Sok magyar vidéken azt tartják, hogy ha Szent György-napkor szeles az idő, sok ember hall meg az évben. Ha Szent György nap- j ján sütnek, jég veri el a határt. E naptól a haj- ■ oali harang reggel 4 órakor szólal meg, estére pedig 8 órakor harangoznak egészen Szent Mihály napjáig. Vidéki Mérnökegyletek a reklám szolgálatában. Legutóbb a Magyar Mérnök és Építész Egylet debreceni Osztáiyáu tartott előadást egy fővárosi gépészmérnök a mészhomoktéglák dicsőítésére. Az előadás célja az volt, hogy a mesz- homoktéglákat szilárdság és diffúzióra nézve magasan föléje helyezze az égetett agyagtégláknak, mivégből szép adatokat, képeket, példákat és jeles neveket halmozott össze az előadó Lég- rády György oki. gépészmérnök. A Debreceni E!ső Mészhomokkő Téglagyár Részvénytársaság tégláinak 1 cm2-rére eső törési szilárdságát 199 kg-ban; a Debreceni Göztéglagyár Részvénytársaság égetett tégláiét 68 kg-ban; a Városi Téglagyár égetett tégláiét 88 kg-ban ; a Köntösgáti Téglagyár Részvénytársaság égetett tégláiét 50 kg-ban állapította meg. Gázátnyomással és meggyújtással bizonyította be továbbá a mészhomoktéglák rendkívüli likacsosságát és az égetett téglák »egészségileg hátrányos« áthatlanságát. Végül Hauszmann Alajos mű egyetemi tanár, Tőry és Pogány budapesti építészek és a külföld nagyszabású, mészhomoktéglából való alkotásaira hivatkozott vetített képek kíséretében. A magunk részéről különös megjegyzéseket nem füzünk az előadáshoz, mert minden szakember ismeri az égetett agyagtéglák fölényét a mészhomoktéglákkal szemben. Csak konstatálni kívánjuk, hogy a Mérnökegyletekben elhangzott ilynemű egyoldalú előadások a laikus közönségre és a napi sajtó embereire megtévesztő hatással lehetnek, mert ezek e mérnökök által autentikusnak elfogadott adatokban kell, hogy okvetlenül megbízzanak. Kerámtechnikusaiak legyenek résen s ellensúlyozzák valamikép a vidéki Mérnökegyletekben történő lebecsülését az égetett tégláknak. A Magyar Mérnök és Építész Egylet budapesti központjában jeles építészeink már visszaverték a mészhomoktéglák erőltetett diadalát. Különben olyan esetről is beszámolhatunk, amikor egyik építész tanárunk egy kis családi háznak tisztán mészhomoktéglákból való felépítését megtagadta — épen az anyagnak szerfölött vizszivó képessége miatt, amit a debreceni előadó ur, pedig az anyag kiváló előnyének óhajtott betudni akkor, amikor a mészhomoktégla kapillaritását igazolta be. A két téglanem közötti óriási suly- küiönbség hátrányairól — úgy látszik — szintén nem terjedt ki a debreceni előadás. M. V. Születtek: 138., ápr. 18. József Györgynek »Erzsébet Angyalka«; 139., ápr. 13. Oncsa Györgynek »György«; 140., ápr. 18 Bukova Mihálynak »József«; 141., ápr. 20. Torma Józsefnek »Jolán«; 142., ápr. 23. Szegedi Imrének halvaszületett leány; 143, ápr. 21. Mike Jánosnak »Olga Ilona« nevű gyermeke. Elhaltak: 102., ápr. 19. özv. Nagy Károlyné Jablauovszki Veronika, rkath. 91 éves, nyug. bá- nyászné, végelgyengülésben; 103., ápr. 20 Kompos György, gkath. 66 éves, napszámos tüdőlobban; 104., apr. 22. Mihályi Sándor, gkath. 3 éves, napszámos gyermeke tüdőlobban ; 105., ápr. 21. Pusztai Odotyia, gkath. 68 éves, aiamizsnás. végelgyenge- lésben; 106, ápr. 22. Kucsi János ref. 2 éves. malombeli munkás gyermeke, tüdőiobbau; 107., ápr. 24. Kamenyiszki Mihály, rkath. 42 éves, bányamunkás tüdővészben; 108, ápr. 24. Nusz- hecher Menyhérlné bádogosmester neje gyerek- ágyi lázban. Házasságot kötöttek; Hirkó Miklós és Bi- logh Anna nagybanyai lakosok.
