Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
(2) 12. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1912. Március 24. Az 50.000 korona óvadékból a 35000 korona értékpapírt vállalkozónak visszaadnak. A közgyűlés névszerint való szavazással egyhangúlag magáévá tette a szerződést s azt elfogadta, ilyen módon végre közmegelégedésre befejezést nyert ez az ominózus ügy, ahol a pernek igazán semmi értelme sem lett volna, mert hiszen a többletmunkát a város egy vállalkozótól ingyen úgy sem kívánhatta s Deutschéknak munkája ellen semmiféle kifogás eddig föl nem merült, az ellenőrző szakértők a mnnkálatokkal meg vannak elégedve. 3. A városi elektromos mű kibővítésére vonatkozólag a Ganz gyárral kötött szerződést a közmunka-bizottság bemutatta. A szerződés jóváhagyását ajánlja azzal, hogy a villámtelep kibővítési költsége 359.944 29 korona s a munkamennyiségek nem egységi árak szerint számoltatnak el, kivéve azt a munkát, amit a közgyűlés külön rendelt. A jégverem építése az önköltségben bennfoglaltatik. A kapcsolótábla összekötési költsége kihagyandó. Azokra az építkezésekre, melyek külön szakértelmet nem igényelnek, Nagybányán árlejtés hirdetendő és egyenlő ajánlat esetén a nagybányai iparos előnyben részesítendő. A szerződés a közgyűlés jóváhagyása után azonnal életbe lép. 4. Lővy Ernő a III. számú bolthelyiség átruházását kéri, a tanács javasolja azzal, hogy a hagymásláposi takarékpénztári részvényeket cserélje ki készpénzzel 60 nap alatt. Gyűlés vége fél 12 órakor. A levélportónak készpénzben való lerovása. Külföldön már meglehetős elterjedtségnek I örvend a levelek portójának készpénzben való • lerovása nagyobb tömegű levélküldemények feladásánál. Ez a készpénz-portólerovás — Baarfrankirung der Briefe, mint mondják — tudvalevőleg abban áll, hogy a feladó a posta- hivatalban a levelek darabszáma szerint befizeti a portót, mire a postai kezelőszemélyzet az egyes levelekre, anélkül, hogy a megfelelő értékbélyeg rájuk ragasztatnék, ráüti a posta- hivatal bélyegzőjét. Ezen eljárás révén megtakarittatik egyrészt a félnek a több szász bélyeg felragasztásából eredő felesleges fáradság, másrészt meg a postakincstárnak ugyanannyi értékbélyeg nyomtatási költsége. A bajor postaigazgatóság jelentése szerint, amely igen kedvezően nyilatkozott a szóban forgó újításról, az értékcikkek előállítási költségében ez utón tett megtakarítás már az első három hónapban kb. 1900 márkára rúgott; és a közönség, különösen az üzleti körök, melyek gyakran vannak abban a helyzetben, hogy leveleket, nevezetesen reklámkörleveleket és efféléket igen nagy tömegben adjanak fel, nagy örömmel fogadták és erősen igénybe veszik a készpénz- portólerovás uj intézményét. A bajor példa nyomán Ausztriában is mozgalom indult meg a levélportó készpénzben való lerovásának meghonosítása iránt, amely tudomásunk szerint Angolországban, Würtembergben és bizonyos megszorításokkal Svájcban is gyakorlatban van. Hazánkban az üzleti körök mozgolódására a budapesti kereskedelmi és iparkamara karolta fel az eszmét és a múlt év nyarán megokolt előterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez, melyben kérte a levélportó készpénzlerovásának a magyar postaigazgatásban való meghonosítását. A kamara előterjesztése ugyan nem járt teljes sikerrel, azonban mégis azt eredményezte, hogy a miniszter elvben hajlandónak nyilatkozott a szóbanforgó újítás meghonosítására. A kamarához intézett válaszában a miniszter azt mondja, hogy a készpénzportó- lerovás úgy, ahogy ezt Bajorország behozta, a kezelés és ellenőrzés tekintetében aránytalan nehézségeket okoz. Ennek folytán a miniszter a kérdésnek más megoldását keresi, nevezetesen egy oly gépezet segítségével, amely a levél lebetüzése mellett még az igy kezelt levelek darabszámát és ezzel a frankótartozást is jelzi. Bárha a magunk részéről azt tartjuk, hogy a készpénz-portólerovás ilyen különleges és komplikált gépezetek nélkül is egész jól meghonosítható volna, sőt az ilyen gépezet, amelynek alkalmazása mellett a feleknek nyilván meg kell várni az összes levelek lebélyegzését, az uj eljárás praktikus csínyeit részben kisebbíti, mégis örömmel látjuk, hogy a minisztérium nem zárkózik el mereven az üzletkörök óhaja elől s reméljük, hogy az idők során teendő megfigyelések és tanulmányok teljesen el fogják oszlatni az ezen felette üdvös és gyakorlatias ujitás felől hivatalos helyen táplált aggályokat. Heti krónika. Minden drága, mindennek fölment az ára, csak a rézgáüc, meg a köménymag esett 20 fillérrel. Ez megnyugtató körülmény ugyan arra nézve, aki nem dendrinnel permetezi a fákat, hanem rézgáliczczal és arra névve is, aki szereti a köménymag-levest, de egyebekre nézve súlyosító körülmény, hogy takarékoskodni kell, annyival inkább, mert az embereknek az a fajtája, amelyik takarékoskodni szeret, teljesen kiveszőben van. Jól megy azonban a mozi sorja, kabaréval egbekötve is. csütörtökön már a földön ültek a nézők és hallgatók, mert egyebütt nem volt hely. A divat hozzánk is elérkezett a Kinema- csek, vagy Kinematográf (vagy hogy is hívják) nálunk is beköszöntött s azt mondják, hogy övé a fényes jövő. Alig tudunk egyéb nevezetes újdonságot felhozni a hétről, legfellebb talán még a mai | viharos közgyűlést említhetjük föl két békés i szerződéssel, a melyek nyomában szintén nagy : haladás jár, no meg az örvendetes és tömeges kinevezéseket az erdészetnél, a hol a mai bu- csuestély siralmába egy kis őszinte öröm is fog vegyülni azok részéről, akik szerencsések voltak a miniszteri aláírások névsorába beléjönni. Szerencsét kívánunk nekik minden oldalról uj állásukban. Az ország sorjában nem történt semmi változás, a nagy lapok egyet verkliznek két hét óta mindenféle lágy és kemény hangnemű va- riatiókban, mindaddig mig egyszer csak a válság megoldásának hírét nem hozza a Nagybánya és Vidéke s az európai koncertbe komolyan bele nem szól a krónikás. Erdészeti kinevezések. Szepesy Gusztáv kir. erdőmérnököt a földmivelésügyi miniszter fő- erdőmérnökké, Terray Gyula kapniki segédmérnököt erdőmérnökké, Zachar Mihály tőkési erdőgondnok s-mérnököt erdőmérnökké, KS- váry György mérnökjelöltet s.-mérnökké, Bliok- hardt József mérnökjelöltet s.-mérnökké, ifj. Molosány Gábor m.-szigeti mérnökjelöltet, valamint Jamnik István kolozsvári mérnökjelöltet s.-mérnökökké nevezte ki. Hubay Zsigmond kir. erdőtanácsosnak, a helybeli erdészet főnökének tiszteletére ma kartársai és tisztelői bucsuvacsorát rendeznek az István király szállóban. A lakomán mintegy százan fognak részt venni. Az evang. templom építésére egy r. kath. presbyter egyszáz koronát adományozott, fogadja az egyházközség hálás köszönetét. Az építkezéshez szükséges összeg még 20707 K 60 fillér. Tatorján István műépítész e hó 18 án ismét hozzáfogott az építéshez s most már gyors egymásutánban május hó végéig szándékozik azt befejezni. juttatnak maguk helyet a hálóba, vagy a horogra. Egy öreg hal figyelmeztette ugyan a többit arra, hogy ez a terv nagyon gonosz, de hiábavaló volt jóságos figyelmeztetése, nem törődtek vele. A rossz tanácsot adó hal mindjárt magára vállalta, hogy megvalósítja a gonosz tervet. Az egyik fa ágán ült egy madár, odahívta ezt a tó partjára és igy szólt hozzá : — Madár-pajtás, sok kígyót, vízi férget adnánk neked, ha megtennél nekünk egy kis szívességet. — Mit kívánsz, hal-pajtás — felelte a madár. — Megteszem, ha megtehetem. — Figyelj tehát rám, madár-pajtás. Van-e errefelé még egy tó, amelyikben halak laknak? — Van bizony, az erdőn túl. — Repülj tehát oda és mondd meg a halaknak, hogy jöjjenek hozzánk látogatóba, mert eljött hozzánk a halkirály és nagy lakomát rendezünk számára. Hetvenhét napig fog tartani ez a lakoma s mindennap legalább egy hal jöjjön hozzánk vendégségbe abból a másik tóból. Nagyot kacagott erre a madár-pajtás. — Ugyan, te hal-pajtás — kérdezte kacagva — mi módon jöjjenek ide a halak ? Hiszen nincsen sem lábuk, sem szárnyok. — Mi módon jöjjenek ide ? Hát te hozod majd őket ide a csőrödben — felelte a halpajtás. — Jól mondod 1 Most már értem. — Mindennap elhozol ide egy-egy halat a csőrödben s beleejted a tóba. El ne felejtsd nekik megmondani, hogy ilyen módon majd vissza is viszed ám őket a lakomázás után. A madár-pajtás megígérte, hogy teljesíteni fogja a hal-pajtás kérését s jmeg is tartotta az ígéretét. Elrepült a másik tóhoz és nemsokára visszatért onnan szép kövér hallal a csőrében. Beleejtette azután ezt a halat a tóba. Már várakozott a többi hal a vendégre, nem sejtette ez, szegény, hogy milyen gonosz tervet forralnak ellene. Nagy szívességgel fogadtak, bőven ellátták mindenféle jó eledellel, Még aznap ismét megjelent a favágó, hogy megpihentesse fáradt testét a hűvös árnyékban. A halak ekkor felküldték a tó fenekéről a vendég-halat, hogy nézze meg: ki jött a tó partjára ? A hal kidugta fejét a vízből s a favágó nyomban megpillantotta. Ni, ni, gondolta örömmel — itt halászni is lehet! Azonnal vágott egy hosszú faágat, madzagot kötött rá, ennek végére pedig ráakasztott horog gyanánt egy meggörbített szeget, erre meg rászurt egy férget. Mikor a horog már bent volt a vízben, a halak rávették a vendég-halat, hogy menjen és nézze meg, mi az, ami a partról belóg a vízbe. A vendég-hal odauszott a horoghoz és bekapta, hogy megegye a ráakasztott Ízletes férget. A másik pillanatban már kirántotta a favágó a vízből és szaladt vele az erdőbe a társaihoz. A halak örvendezve gyűltek össze a tó fenekén és most már nem féltek a veszedelemtől. A madár-pajtás másnap hozott számukra vendég-halat, mely azután szintén a favágó horgára került. Harmadnap azonban egyszerre sok ember jelent meg a tó partján: a favágók mind odagyültek és árkokat kezdtek ásni a kis tó partján. A halak rémülten bújtak össze és lesték, hogy mit csinálnak a favágók. Ezek pedig nagy veszedelmet hoztak rájuk: az árkokba levezették a kis tó vizét, azután összefogdosták a tó fenekén maradt halakat. Vitték azután valamennyit az erdőbe, ott megsütötték és megették. A madár-pajtás utánuk kiálltott a hal-pajtásoknak : — Ez a jutalmatok a gonoszságotokért STEBNAD FEBENCZ Modernül berendezett étterein és sörcsarnok fi lobr. Első iaMpénzlár palotájában. JPÜS0HS, Figyelmes, pontos és __ _ , előzékeny kiszolgálás! D©br0CZ81lj Kossuth-utca SíLrÜLíliH* "V"icLélciek; találkozó lielye ! Kitűnő magyar és franczia konyha. liszlin mull ilalt — Vali in sir. Előre megrendelt társas ebéd, vacsora mérsékelt áron. Telefon: 958.