Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-10 / 10. szám
(2) 10. szám. 1912. Március 10. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE gymnasium 4 osztályát sikerrel végezték. Az iskolázottságukat bizonyítvánnyal igazolni nem tudó, de 16. életévüket betöltött nők felvételi vizsgálat alapján vehetők fel. A tanulók körülbelül 10 K beiratási dijat és 120—140 K tandijat fizetnek évenként. A tanórák a délutáni órákban 2—5 óráig tartatnak, heti 20 órában. Kötelező tantárgyak : a) kereskedelem ismertetése, kereskedelmi levelezés és irodai munkák, b) német kereskedelmi levelezés, c) egyszerű és kettős könyvvezetés, d) kereskedelmi számtan, e) kereskedelmi földrajz, a fontosabb áruk ismertetésével, f) szépírás, g) gyorsírás, h) gépírás kü lönböző rendszerű Írógépen. Tovább képző előadások (a II. évben, ha arra jelentkező lesz) tárgyai lehetnek: Magyar kereskedelmi levelezés, idegen nyelvek, köz- gazdasági ismeretek, jogi ismeretek, gyorsírás, számtan, speciális üzletágak ismer'etése köréből. A női kereskedelmi tanfolyamot végzett nők alkalmazást nyerhetnek üzletekben, ban- ; kokban, irodákban a levelezés, könyvvezetés és gépírás körében. A kereskedő vagy iparos szüiők női kereskedelmi tanfolyamon kiképzett leányaikban saját munka körük részére a legmegbízhatóbb : szakerőt, a leglelkesebb munka társat nyerhetik, i Általában pedig minden nőt gyakorlati- asabbá tesz e tanulmány, mi a család anyagi boldogulásának nem megvetendő tényezője. Waigandt Anna áll. polg. iskolai igazgató. A főgimnázinm segélyző-egyesülete. A helybeli áll. főgimnáziumnak van egy kisebb méretű segélyző egyesülete, a mely azonban már 11194 K tőkével rendelkezik, tehát izmosodik erősen. Célja szép, nemes, a pártolást megérdemli. Szeretjük figyelemmel kisérni ezt a derék humánus intézményt, közöljük azért az idén is az ismertetést az egyesület múlt évi működéséről Fülep Imre titkár jelentése szerint. Az 1910—11. évben az egyesület egy köz- és két választmányi gyűlést tartott a rendes folyóügyek elintézésére. A közgyűlésnek lefolyásából, mint az egyesület életére nevezetes mozzanat megemlítésre méltó: Dr. Rencz János igazgató ügyv. alelnök jelentése, mely szerint a nagym. vallás- és közokt. miniszter 61013.—1910. sz. rendeletével megengedte, hogy minden tanév elején beiratáskor a tanulóktól az egyesület részére segélyt gyüjthessen, amit a f. iskolai évben már meg is kezdett, belátása szerint szólitván fel adakozásra a szülőket. Továbbá ez évben választotta meg az egyesület tisztikarát és választmányát, mivel az előbbi tisztikar és választmány megbízása lejárt. Az egyhangúlag választott tisztikar és válaszmány következőleg alakult meg: Elnök: gr. Teleki Géza. Alelnök: Neubauer Ferenc. Ügyész: Stoll Béla. Titkár: Fülep Imre. Pénztáros: Deli Géza. Számvizsgálók: Gellért Béla, Szűcs Károly. Választmányi tagok az alapítók közül: Farkas Jenő, Madán Ferencz, Molcsány Gábor, Révész János, Soltész Elemér, Szőke Béla. A rendes tagok közül: Fábián Lajos, Csü- dör Lajos, dr. Kádár Antal, dr. Makray Mihály, Moldován László, Weisz Lajos. Az alaptőke ezen évben 984'13 K-val növekedett. A rendes és alapító tagok száma is gyarapodott. Uj alapitó tag dr. Csausz Károly f.-bányai főorvos, György Gusztáv főmérnök, Merlás László földbirtokos. Újabb 50 K-ás alapítvánnyal gazdagította az alaptőkét gr. Teleki Géza. Uj rendes tagok : Bozsenik Béla főgimn. tanár, Csiszár József kőműves mester, Incze Lajos főgimn. tanár, Kerekes Sándor főgimn. tanár, dr. Muszte Valér körorvos. De súlyos veszteség is érte az egyesületet dr. Kádár Ambrus, pápai prelatus halálával, ki az egyesületnek alapító tagja volt. Ez évben is tankönyv- és pénzbeli segélyben részesítette egyesületünk a tanulókat. Pénzbeli segélyben részesültek: Drentye Miklós I. a. 20 K, Huszár Ferenc I. b. 40 K, Pánt József I. a. 20 K, Pongrácz Lajos I. a. 20 K, Vetter Zoltán I. a. 20 K, Barkóczy Ernő II. 20 K, Mazgon Sándor II. 20 K, Páska Tivadar II. 20 K, Szűcs Károly II. 30 K, Kőrösy József III. 20 K, Mezey Béla III. 30 K, Suta József III. 20 K, Szabó Sándor III. 20 K, Daubner József- IV. 20 K, Tömöri Gábor IV. 30 K, Herskovits Farkas V. 30 K, Krizsán Sándor V. 20 K, Kűhajda Sándor V. 50 K, Buttyán János VI. 20 K, Krisztián Illés VI. 30 K, Zicherman Vilmos VI. 20 K, Herman László VII. 30 K, Keresztesy Ernő VII. 30 K, Lővy Lajos VII. 20 K, Török Árpád VII. 20 K, Csuray Károly VIII. 50 K. Tehát 26 tanuló 650 korona segélyben részesült. A jelenlegi vagyoni állapotot a következő számadatok mutatják. A múlt évről maradt 75CK)6 K forgó tőke. Az alaptőkéhez csatolandó összeg gyanánt befolyt: 1. Alapító tagsági dijakból 280 K. 2. Az 1910. júniusában érettségit tett ifjak alapítványa 63-58 K. 3. A tanulóktól beszedett segélyegyleti dijak 454 K. Egyéb jövedelmek 20"/o-a 186*55 K. Az alaptőke jelenleg 10357'94. Tehát gyarapodott az alaptőke 984T3 K-val. Az alaptőkét levonva a tanévvégi pénztári maradványból, marad a jövő tanévi segélyezésre 836'66 K forgótőke. Az egyesület pénztárának állapotáról a zárszámadás nyújt részletesebb felvilágosítást. Fülep Imre titkár. Eladó ház. Az Ötömösv-féle, felsőbánvai-ulcabeli kettős nagy ház eladó. Akár külön a kisebb, a Mikszáth-utcában, külön telekkel, akár a nagyobb 4 pincével, mellékhelyiségekkel, istállókkal, tágas udvarral stb. Akár együttesen a kettő, mely egy telket is képezhet. Értekezni lehet: Révész Jánossal. Heti krónika. Negyedszer volt nálunk Szávay (Petőfi ; nyolczszor járt Nagybányán), de abban a reményben ringatózunk mindnyájan, hogy ez ! még mindig csak kezdet s Petőfit le fogja főzni korunk nagy poétája. Valami kitűnő, ötletes, frappáns, zseniális mondásai vannak. Ha egy fél óráig hallgatom, egy napig elmulatok rajta, az ő költészete mindenekfölött modern, de okos, magvas (nem : hülyeségek halmaza, mint a milyen más mo- ! derneké), s amellett színes, hangulatos, igazi | muzsikaszóMi viszont akarjuk őt látni, gyakran óhajtjuk Nagybányán hallgatni s mivelhogy Szávay az az ember, aki nemcsak megígéri, de meg is tartja a szavát, azért reméljük, hogy még ez évben itt lesz, újra itt lesz. Ez jó hir Debrecenből. Pestről azonban rossz hirek érkeznek A kormány megint bukik. Nagyon hazafias, nagyon rebellis volt Bécsnek, jámborabbra volna szükség. Ám az újabb korban annyira megszoktuk ezeket a gyors változásokat, hogy valami mély megdöbbenést nem lehet a társadalom viselkedéséből kiolvasni. Nagyobb érdeklődést alig kelt ez a dolog, mintha pl. a mozinak uj műsora van. Igaz, a mozi valami csodálatos uj gépet Elkorhadt és kidőlt, vagy villámsujtotta fatörzs volt az erdőben elég s a szolgáknak nem sokáig kellett keresgélniük; találtak egy alkalmas fatörzset és hozzáláttak a munkához. Telt az idő és a sah már türelmetlenkedni kezdett, mert a két szolga sehogysem boldogult a nagy fatörzszsel; cipelték egy darabig, azután elejtették, majd megint tovább vitték néhány lépésnyire, de megint kiesett a kezükből. Nagy sopánkodással mondogatták eközben, hogy ők bizony nem elég erősök erre a munkára s nem is hiszik, hogy megbirkózhassanak vele. Éppen a közelben dolgozgatott két favágó. Észrevették ezek a vadászcsapatot s odasompolyogtak hozzá, hogy megbámulhassák a szép fegyvereket. Amint igy bámészkodtak, a szemükbe ötlött a két erőlködő szolga. Eleinte nevették a két ügyetlen legény bukdácsolását, de végre megsajnálták őket és odaléptek az egyik fényes öltözetű vadász elé, aki nem volt más, mint a nagyvezér. Megkérdezte tőle az egyik favágó: mi végből emelgetik ezt a fatörzset azok az emberek? Mikor azután megkapták a feleletet, nyomban vállalkoztak arra, hogy majd elbánnak ők azzal a fatörzszsal. Mosolygott ezen a vállalkozáson a nagyvezér, mert a sovány favágók nagyon gyenge embereknek látszottak. — Ne is próbáljátok meg! — mondotta a favágóknak. Ha az a két jól megtermett szolga sem boldogul azzal a fatörzszsel, hogyan boldo- gulhalnátok vele ti, zörgős csontu, sovány, erőtlen emberkék ? A két favágó azonban addig erősködött, mig végre megengedte nekik a nagyvezér, hogy fogjanak hozzá a munkához. Nem késlekedtek most a favágók egy pillanatig sem, félrctaszitották a két szolgát, megragadták a fatörzset és vitték nagy erőlködéssel a patakhoz, azután átfektették rajta. Bámulva kérdezte tőlük a sah: Hogyan voltatok képesek ennek a nehéz munkának az elvégzésére, vékony, sovány karjaitokkal, az én termetes szolgáim hiában erőlködtek, mégsem bírtak vele. Megszólalt ekkor az öregebbik favágó: — Úgy voltunk mi ezzel, mint azok az elefántok, amelyekről a mese szól . . . — Hadd halljam azt a mesét — vágott szavába a sah. — Úgy szól ez a mese — mondotta a favágó — hogy két nagy elefánttal tovább akartak huzatni egy nagy terhet, de nem sikerült. A két nagy elefánt nem bírt vele. Egy elefánthajó odavitte ekkor a maga két elefántját, amelyek közül az egyik még nagyon fiatal volt és nem igen lehetett bízni abban, hogy érni fog valamit a segítsége. Mégis amiben nem hittek : a két elefánt, a nagyobb, meg a kisebb nagy erőlködéssel tovább húzta a terhet. Azért voltak erre képesek, mert a nagyobbik a kisebbiknek az anyja volt s mindketten meg akarták könnyíteni egymásnak a munkáját. Az elefánt-anya sajnálta szülöttét, ez meg sajnálta amazt: mindaketten azon buzgólkodtak, hogy a másiknak kevesebb erőfeszítés jusson. Szere- tetből cselekedték ezt. Mi is igy voltunk. Régi jó barátok módjára, mindaketten azon igyekeztünk, hogy a másik ne erőltesse meg magát nagyon, igy azután az lett a vége, hogy mindaketten teljes erőnkből dolgoztunk. Az a két szolga másképpen cselekedett: mindkettő abban mesterkedvén, hogy a másik emelje jobban a terhet, tehát egyik sem erőltette meg magát. Azért nem boldogultak azzal a fatörzszsel. A sah odafordult a nagyvezérjéhez, mondván : — Ezek az igaz barátok! Milyen nagyszerű munkát végezhetnének az emberek e világ boldogulására, ha ilyen kölcsönös szeretettel segítenének egymásnak! Megajándékozta ezután a két favágót és gondolataiba mélyedve haladt tovább. IJRAK FIGYELMESE! JVÍapST"* ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és harisnyák 8£2T nagy választékban, szolid árak mellett MAYERNEIt, FelsObányai-utcza b a 4. szám. a a
