Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-03 / 9. szám
(2) 9. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1912. Március 3. A kamara munkásságának főbb csoportjai szerint kiemelkedőbbek: Az ország kögazdasági törvényhozása úgyszólván meddőségre lévén kárhoztatva, a múlt évben csupán a vámeljárási törvény tervezetről volt alkalmunk érdekeltségünk nevében nyilatkoznunk. Csatlakoztunk azonkívül az érdekeltségtől eredő és országosan megindult azon mozgalomhoz, hogy az építőipari követelések biztosítása érdekében törvény alkottassák. Különösen jelentős mérvű volt azonban kerületünk törvényhatóságainak és községeinek szabályrendelet alkotása ; mintha csak saját szük- reszabott hatáskörükben pótolni kívánták volna a közgazdasági vonatkozású törvényalkotás fo gyatkozásait is. A kamara minden uj szabály- rendeletre nézve beható véleményt mondott. Kerületünk egész érdekeltségét érintő mozgalmaink gyanánt az adókivetések túlzásai enyhítéséért felszólalásunk említhetjük első sorban. Majd a vasúti kocsihiány orvoslásáért ismételten emelt panaszainkat. Gyakran volt továbbá mértékügyekben, vámügyekben, munkaszüneti ügyekben, végeladási ügyekben stb. alkalmunk érdekeltségünk általános panaszai hangoztatására. Egyik legjelentősebb eseménye volt az elmúlt évnek a kisipar állami támogatása körül kifejlett mozgalom. A múlt évben, főleg kisiparunk tekintetében teljesen megakadt állami iparfejlesztési akció újabb megindításáért a kamara beható tanulmány kidolgozásával és a számszerű adatok seregeinek mozgósításával szált síkra. E kérdések tekintetében országos kamarai titkári értekezlet is volt nálunk, mely a kereskedelemügyi miniszter ur által összehívott országos kamarai gyűlést készítette elő. Sajnos és e kérdés szerfölötti nehézségeivel függ össze, hogy a kamarák vélemény kiformálódása végül sem tudott egységessé válni. És hogy szomorú közviszonyaink között ez országos fontosságú kérdés teljesen leszorult az aktuális kérdések hóm lokvonalából. A kisipar közszállitásokban részesítéséért ismét eredményesen léptünk fel. Mozgalmat indítottunk a kerületben tanoncotthonok létesítéséért. Ismételt felszólalásainkra végül az ipari továbbképzés céljaira oly igen hasznos tanfolyamok szervezése az országban újból megindult. A magány óráiból. Az éj csöndjében csak a kis óra rithmikus zaja szól, figyelmeztetve a folyton rohanó időre, mely futva viszi magával álmainkat, ifjúságunkat, reményeinket s a tört remények között, ha átkandikált egy téveteg napsugár, nagy irigyen azt is. Egyedül vagyok ébren és irok Magának, aki nincsen és nem volt soha, mégis mindig mellettem van a bánat, a küzdés napjaiban. Gyermekkoromban, ha nyugovóra hivott az est, fölém hajolt és álomba ringatott fáradt hangja csodás meséivel, amik messze idegenbe vitték lelkemet; babér erdők, pálmafák diadalmámort lehelő lombjai közé s mikor eléggé erősnek hittem magam a valóságban is, hogy elmennék oda, gyöngéden támogatott a tövissel kirakott utón fölfelé. Különös is az az ut, mely a dicsőség virágaihoz vezet. Kopár sziklák hangtalan félelemmel ülik meg a lelket; itt-ott pár csenevész bokor: intrika, rosszakarat, gyülölség — s mig a tétova léptek nyomán piros vér serked az irigység töviseitől, addig a gúny napja perzselőn tűz a verejtékes homlokra. Nincs pihenés és nincsen szeretet ott. Ámbár máshelyt is alig találkozik s ha kinyújtod kezedet a szeretet filléréért, a Felterjesztésben kértük, hogy hasonló továbbképzőtanfolyamok szerveztessenek országszerte a kereskedő alkalmazottak számára is. A kamara a szakoktatás érdekeit saját erejéből is törekedett előmozdítani a múlt évben is. Szakiskolák, tanonciskolák támogatására és ösztöndíjakra a kamara ez évben 12,692.— koronát áldozott. Azonkívül a múlt évben feloszlatott iparmuzeum anyagából is, mintegy 500—500 korona értékű adománnyal támogatta a debreceni és a szatmári felső-kereskedelmi tanintézeteket. Az ipari továbbképző tanfolyamok sorsáért a kamara isméttelten akcióba lépett az elmúlt évben; e tanfolyamok megelőzőleg éveken át kiváló gyakorlati eredményeket értek el és a magyar iparfejlesztési politika leghatásosabb részének voltak tekinthetők, mégis 1910. évben, költséghiányból, teljesen zátonyra jutottak. Csak 1911 végén sikerült újból erőteljesebben megindítani előkészítésüket és a folyó évben már kerületünkben ismét nagy számban lesznek újból tarthatók általános továbbképző és szakszerű ipari tanfolyamok. A kereskedelmi távábbképzést a kamara több (keresk. társulatok által szervezett) tanfolyam anyagi támogatásával törekedett előmozdítani. Azonkívül felterjesztésben kértük a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urat, hogy a kereskedelmi továbbképzést országszerte rendszeres tanfolyamok szerveztetésével mozdítsa elő. A háziiparfejlesztés céljait szolgáló akciónk múlt évben is szép sikereket ért el A főldmivelésügyi ra. kir. miniszter ur megbízásából és költségén kerületünkben 4 szalma- fonótanfolyamot, 5 kosárfonótanfolyamot szerveztünk, 1 szalmafonó, 1 kosárfonó közmühelyt támogattunk. Sajnálattal kell megemlékeznünk a mára- marosmegyei iparfejlesztő bizottság háziiparfejlesztő akciójának kudarcáról és úgyszólván meg- semmisültéről. A kamara már több évvel ezelőtt ismételten hangoztatta, hogy az olyan háziiparfejlesztés, amely csak a termelés területén van megszerezve, de a kereskedelmi értékesítés szervezése ezzel lépést nem tart: meddő marad. A máramarosszigeti háziipar fejlesztő akció uj kezekben és irányokban végre egészséges fejlődés útjára fog lépni. Mint a háziiparnak kerületünkben igen figyelmet érdemlő tünetét kell kiemelnünk a Kisújszálláson és Turkevén múlt évben jól gyülölség koronáját kapod helyette, majdnem mindenkor, embertársaidtól. De a kopár ut végén, a hegy csúcsán zöldelő oáz vár, szebb, mint a tündérek minden szépsége és zene szól, bűbájos zene, amitől elfelejted a múlt gyötrelmeit s nem retteged a jövőt. Átkarolt — milyen erős volt a karja — úgy vezetett; lágy kézzel simította a gond redőit s édes, halk szava biztatott, bátorított. Nem láttam soha az arcát, féltem visszanézni, hogy elhagy, de még jobban féltem attól, ha nem tűnik el az »Álomkép«, hanem testet ölt, banális, emberi testet, hibákkal bővelkedőt. Nem láttam soha az arczát, mégis tudom, érzem, hogy szép, mert aki apostola a Szépnek, kell, hogy maga is szép legyen; nem nyílott meg lelke előttem, de hiszem, hogy jó, mert aki támogatja a csüggedőt, kell, hogy jó legyen. Ezért irok most Magának, aki szomorúan engedett el a fél- utról akkor, régen — amikor eltörött a vonóm és már nem volt miért fölküzdenem a hegyoromig, mert tudom, hogy jó és segíteni fog most is, amikor ismét rám szakadtak a bánat és csügge- dés napjai. Bánatom van! Felszakadt a sebem, a régi sebem és égeti a lelkemet. Még derűs, jó kedvvel keltem s úgy hittem gyermekkorom álma nem bánt többé, mikor megszervezett konfekciós háziipart, mely már is 400 háziiparos egész évi jelentős keresetét biztosítja és nagy tömeg árut exportál külföldre. A szövő háziiparnak, állami támogatás mellett, Bereg- és Szatmár megyékben igen erőteljes fejlődését említhetjük még örömmel meg. A kamara ügyforgalma számszerűleg is igen jelentős volt; iktató’ ' atalunk múlt évben 15,764 iktatószámot ért t ha ehez vesszük, hogy ügykezelésünk f , ionos egyszerüsbitése állandóan csökkent" hat az iktató számok emelkedésére, a’- az ügyforgalom folytonos'* növekedését .egállapitanunk. A lényegesebb ügyeké Kamara hivatala, hacsak az ügy szerfölöír sürgőssége gátja nem volt ennek, elintézés előtt gyűlések retortáin vezette át. E célból 6 közgyűlésünk, 6 szakosztályi, 7 közös bizottsági, 21 elnöki tanácsülésünk volt; tartottunk továbbá 6 értekezletet. Heti krónika. Márciusi szellő lengedez, zöldelni kezd a fü, a tavasz már egész bokrétával kedveskedik, nemcsak kikerics van már, hanem hóvirág, gólyahir, sőt itt-ott egy-egy szál ibolya is akad. Többfelé házbontásokat és tatarozásokat látunk, a gazdák lázasan igyekeznek a kert takarítási munkálatokat és a dendrinezést befejezni, mert a rügyeket már kalapácscsal sem lehet visszaverni többé. Újul az élet, közeleg március tizenötödike, a kikelet legszebb, leghatalmasabb napja s az ébredő tavasz egy kedves, népszerű poétát is hozott körünkbe, mintha ő hirdetné nekünk először, hogy lehullotak a rideg tél, a dermesztő halál keserves bilincsei. Nagybánya szívesen látja őt körében, mint egykor a nagy Petőfit s ha végre sikerült ide édesgetnünk, bizony egyhamar nem is bocsátjuk vissza. Meleg és szép volt a fogadtatása ma délután, emlékezetes lesz itt időzése is a nagy nevű férfiúnak. Az ég derült kék, a nap melegen süt, olyan hő szeretettel, olyan édesen csókolgatja körül az egész vidéket, csak egy komor felhő vonul a városon át s megállóit a városháza felett, hogy elkomolyodik minden tisztviselő arcza. gyönge neszt hallottam, mintha egy kicsi madár sóhajtott volna s rémülten láttam meg, hogy a ládika, amiben hétszeresen lepecsételt lakattal elzárva pihen a széttört vonóm, felpattant fedéllel áll helyén, lelkem legelrejtettebb zugában és nem bírom lezárni. Pedig kell, hogy becsukjam, akarom, mert kisért, azt suttogja, vegyem ismét kezembe és menjek vele a messze idegenbe, keresni a babért, borostyán levelet. S ha látná minő szép, szebb mint volt! Diadalmas esték emlékezetének ében fájából faragott a nyele; a bátorság csillogó gyöngyházából a fogója s a remény ezüstszála köti össze a kettőt. Csak ott, a szive táján — mert Maga tudja, hogy szive, lelke is van a hangszernek ugye ? Lágy, érző az egyiké, mint a régi franczia poétáké; hideg és csillogó a másé, akárcsak egy koloratur ária és erős, büszke is van, ezé ilyen — egy kis seb látszik, két szál fehér, gyöngyvirág takarja féltő gonddal. De csodálatos! Mig ez egyre jobban heged, addig az én szivem sebe mind mélyebb lesz, Milyen különös, ha a régi sebem nem bánt engem, akkor ő szenved megtörtén s ha vérző lélekkel siratom a múlt álmait, mindjárt meggyógyul és hízelgő szóval csalogat eltemetett vágyak lidércfénye után. Pedig én nem mehetek, nem akarok menni. Már elfáradtam az Élet utján, ahol szintén nincs Koros Sándor polgári szabó értesítése. Saját érdekében áll a Vármegyei, Községi, Elöljáróság!, Tiizoltótestületi, valamint magyar államvasuti hivatalnokoknak, ha egyenruhát akarnak rendelni, úgy forduljanak teljes bizalommal Koros Sándor I-ső rendű Egyenruha nagyiparoshoz Debreczen, Széchenyi-utca 34. sz. (Csendőr laktanya.) Előnyös ajánlattal és költségvetéssel készséggel szolgál. Elsőrendű munka. Szolid, gyors és pontos kiszolgálás. Úri öltönyök mérték után, a legújabb divat szerint készülnek. Egyenruházati felszerelésekből állandó nagy raktár. v ..— Rendelések felvételére meghívásra leutazom személyesen mintagyüjteményemmel. ~........—
