Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-29 / 52. szám

(4) 52. szám NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 1912. December 29 Villamos szinház. Vasárnap, f. hó 29-én délután fél 4 és este 8 órakor tartandó előadá­sainak műsora: 1. London, természetes kép. 2. Halálban egyesülve 2 felvonásos dráma 3. Fur­fangos hadapródok, humoros kép. 4. Amerikai szabadságharcz, természetes kép. 5 Zigottó a jószivü, humoros kép. Postai feladó könyvek. A tömegesen feladott ajánlott levelek és közönséges csomagok felvé­telének megkönnyebbítése végett a m. kir. posta feladó könyveket ad ki. Ezen könyvek Ya és 7* ivalakuak. A Ya íves 150 kettős lappal bir és oldalanként 33 tétel bejegyzésére alkalmas. A Yi ives 100 kettős lapból áll és oldalanként 14 kül­demény bejegyzésére való. Mindkettő indigóval használandó t. i. egyik lap a postának marad, a másik elismervénykéní a könyvben a félnek. A m. kir. posta e feladó könyveknek csak bekö tési árát számítja fel. A nagyobb kiadású könyv 70 fillér, a kisebb alakú 50 fillérbe kerül. Ha va­lamelyik fél a küldeményhez közös könyvet akar használni, akkor a könyv arányosan 2 részre osztandó s egyik feie ajánlott levelek, a másik fele csomagok feladására szolgál. Nagybánya hirdetési szabályrendelete. A kereskedelemügyi m kir. miniszter 53,722. sz. leiratával véleményt kért a debreczeni kama­rától Nagybánya sz. kir. r. t. város hirdetési szabályrendelete ügyében. A keresk. és ipar­kamara a következő bírálatot terjesztette föl a miniszterhez: A szabályrendelet 2. § a tulságo san megszorítja a szabad hirdetési jogot. E sza­kasz intézkedései feltétlenül megváltoztatandók lennének. A tulajdonos szabad rendelkezési jo gából kifolyólag szabadon alkalmazhatók a ma­gántulajdont képező épületek, ingatlanok és jármüvek belsejében mindenféle hirdetések, az ingatlanoknak a közterület felőli részén is azon felírások és hirdetések, amelyeket a tulajdono­sok, vagy bérlők, lakók saját viszonyaikra vo­natkozólag kitesznek. Ugyancsak engedély nél­kül alkalmazhatók legyenek az üzletek, válla­latok oly címei, felírásai és hirdetései, amelyek a házban levő üzletükre, árucikkeikre, illetőleg helyiségeikre, azoknak az illető házba, vagy onnan elhelyezésére vonatkoznak, továbbá a boltkirakatokban kitett mindenféle hirdetések, valamint az ingatlanra alkalmazott, vagy arra ráfestett állandó jellegű felírások, vagy értesítő és útbaigazító táblák. Ugyancsak a tulajdonjogból folyik, hogy üzletek, vállalatok saját jármüvei­ken saját czimeiket, felírásaikat és hirdetéseiket szabadon alkalmazhassák. A 3. §-ban megálla­pítandó volna a hirdetési táblák és oszlopok azon minimális száma, amelyet a város köteles felállítani. Ssükséges, hogy a szabályrendelet ne csak a fizetendő dijakat szabja meg, hanem a dijak ellenértékeként a város által nyújtandó szolgáltatásról is tájékoztatást nyújtson. Az 5. §-ban megállapított dijak, tekintetrel arra, hogy a hirdető táblák és oszlopok használatát csak 24 órai időtartamra biztosítják, túlságos maga­sak. E dijak legalább 20 % al márséklendők lennének. Törlendő lenne az 5 §. azon intéz­kedése, hogy »a felragasztást a hirdető teljesiti, a város csak külön díjért«. Ha a város saját kezébe veszi a hirdetési ügyet s a hirdetések közzétételéért elég magas dijat szed, akkor en j nek fejében saját közegével végeztesse el a ki­ragasztási munkát is. A 6 § első bekezdésében mindenesetre szabatosan kimondandó, hogy mely cselekményeket minősít a szabályrendelet kihágásnak, mert a hirdetmények engedély- nélküli felragüsztása csak a díjfizetési kötelezett­ség megszegése és kihágásnak nem minősíthető s legfeljebb szabad$ágvesztésre át nem változ­tatható pénzbírsággal büntethető. A Gyermekszanatórium karácsona A gyer­mekszanatóriumi mozgalom élén mint fővédnök Hohenberg Zsófia hercegnő és mint kormányzó gróf Zichy János vallás és közoktatásügyi minisz­ter állanak. Napjaink ezen kétségkívül leghumá­nusabb mozgalmának vezetői most oly kérelem­mel fordulnak az ország társada1 mához, hogy szegény és gazdag egyaránt nyissa meg szivét, amikor saját gyermekének karácsonfáját disziti és gondoskodik anyai, apai szivének boldogsá­gára saját kisdedének öröméről, gondoljon némi adománnyal a védtelen gyermekvilágra, amely­nek megmentését tűzte ki feladatául a Zsófia Országos Gyermekszanatórium-Egyesület. A most szervezés alatt álló Budapest Zsófia Központi Szanatórium javára karácsoni gyűjtést engedé­lyezett Lukács László belügyminiszter és annak érdekében fordul Herceg Ferenc »Karácsonkor« cimü sok vidéki lapban leközölt szózatában a társadalom nagylelkűségéhez. A Gyermekszana- tórium-Egyesiiletnél a tagok kötelezettségei a következők: a rendes tag 10 évre évi 5 korona tagdijat fizet; pártoló tag, ki egyazersminden- korra legalább 100 koronát ad; az alapitó tag legalább ezer korona alapítványt tesz és azt leg­feljebb 5 év alatt befizeti; ágyalapitó az, a ki 10,000 (Tízezer) korona alapítványt tesz. Az ágy­alapitó jogosítva van abban a szanatóriumban, melynél ágyalapitványát tette, egy ágyat évenként díjtalanul az általa ajánlott beteg szamára igénybe venni. Az alapítványok közvetlenül gróf Zichy János vallás és közoktatásügyi miniszter címére Budapest, Vas-utca 10. intézhetők. Bejelentő ive­ket a központi iroda Budapest, Stáhly-utca 15. küld. Adományokat lapunk is elfogad. Szilveszter-estély. E hó 31-én, kedden a Kaszinóban estély lesz, melyre a Kaszinó tagjai és vendégeik szívesen láttatnak. Belépődíj: sze- mélyjegy 1 K, családjegy 3 K. A «Vasárnapi Újság» december 22 iki szá­mával együtt kapták az előfizetők karácsoni ajándékul a fényes kiállítású és gazdag tartalmú karácsonyi albumot, mely legkitűnőbb Íróink novelláiból, verseiből, egy teljes kis regényből, kitűnő magyar művészek illusztrációiból van összeállítva, négy színes mümeiléklet is van hozzá. E mellett megjelent a rendes karácsoni szám is a szokott gazdag tartalommal Képei a hét aktualitásaira vonatkoznak: Durazzo meg­szállása a szerbek által, a nagykövetek londoni konferenciájára, a Nemzeti Szinház és az Ope­raház újdonságait is bemutatják s egy érdekes képsorozat jeles művészünk, Szinay Imre szob­rait és rajzait mutatja be. Kupcsay Félix, Krúdy Gyula és Zsoldos László novellája, Szabolcska Mihály, Vargha Gyula, Lányi Sarolta és Kár­páti Aurél versei, Szende-Dárday Olga regénye adnak bő szépirodalmi olvasni valót Egyéb közlemények: Murillo egy madonnaképe, kép a karácsonyi vásárról s a rendes héti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A «Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre öt korona, a «Világkrónikáival együtt hat ko­rona. Megrendelhető a «Vasárnapi Újság» ki- adóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a «Képes Nép­lap», a legolcsóbb ujség a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. 12842 egyetemi hallgató iratkozott be az idén a budapesti és kolozsvári egyetemeken. Ezek a következőleg oszlanak meg : Budapesten hittudományi karon 117. jog és államtudományi szakon 3383, az orvosi szakon 2524, a bölcsé­szeti szakon U64, az első éves gyógyszerész 166, második éves 171 hallgató. Összesen tehát 7814. A kolozsvári egyetemen a jog- és állam- tudományi szakon 1476, az orvosin 491,. a böl­csészeim 186, a matematikai és természettudo­mányi szakon 92, első éves gyógyszerész 43 hallgató, Összesen 2343 A budapesti műegye­temen a mérnöki szakon 948, a gépészmérnöki szakon 897, az építészeti szakon 287, a vegyé­szeti szakon 159 hallgató van, a rendkívüli hall­gatók száma pedig 32. Összesen 2325. Ezekben i a vidéki jogakadémiák, theologiák. selmeczi főiskola, s egyéb főiskolák még nem foglaltat­nak s igy bízvást tehetjük 15000 re a felsőbb tudományokat hallgatók számát ez idő szerint Magyarországon. Kisiparfejlesztósünk sorsa. A debreczeni kamara a következő fölterjesztést intézte a kis­ipar érdekében a kereskedelmi miniszterhez: Az állami kisiparfejlesstés akciója már hosszabb idő óta megakadt és csak szórványosan ad az állam némi iparfejlesztési segélyt kisiparosoknak. A legszomorubb viszonyokat, kétségbeesett létküz­delmet tapasztalhatjuk a mai válságos időkben különösen nehéz sorsba sodródott kisiparosok közölt; ez indította a kamarát arra, hogy a ke­reskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz a kö­vetkező felterjesztést intézze : »Nagyméítóságu kereskedelemügyi m, kir. miniszter ur 1 Kerüle­tünkben járva megdöbbentő tapasztalatok töme­gét hordjuk össze, a válság szomorú dokumen­tumait. Megáll a gyárak gépzakatolása, hiába vár vevőt üzletében a kereskedő és megrendelőt a kézműves, hiába kutat kenyérkeresetet a mun­kás ; közben a drágulás egyre növekvő ; közgaz­dasági ősteoriákat megcsufoióan a drágává lett pénznek paradoxul csökken vevőereje. Ez egye­temes elkeseredésben, amelyben a hitelgazdaság szövevényes kapcsolatában inogva áll a nagyobb erejű gyáros és kereskedő is, különösen meg­döbbentő helyzetben találjuk kézműves kisiparos­ságunkat. Engedje meg Nagyméltőságod. hogy a kamara, melynek kerületében 40,000 kézműves iparos kétségbeesetten küzd a létért, e szomorú napokban felhívhassa figyelmét e nemzeti érde­keinkben oly becses társadalmi osztályra, mely ha valaha, most. különösen rá van utalva, hogy az állam energikus iparfejlesztő politikája gyors és erős kézzel legyen segítője. A magyar állam iparfejlesztő tevékenysége évek során át tartó bizonytalan kísérletezés után öntudatosan, nagy áldozatokkal törekedett úgy gyáriparunk, mint kisiparunk megerősítésére, továbbhaladása elő­segítésére. Kétségleien, hogy e nagy állami ak­ciónak is, mint minden társadalmi törekvés­nek, voltak fogyatékosságai. De nagy hatása volt mindazonáltal. A kamara hiv és buzgó közreműködéssel szolgálta az állam e nagy mun­káját; jól láthattuk és megfigyelhettük tehát an­nak eredményeit. Sok mag hullott terméketlen földre, de azok, amelyek megfogamzottak, az egész áldozatot megokoló eredmények termői let­tek. Azért a kamara aggodalommal látta, mikor az állami iparfejlesztésnek kiváítképen kisipari részét, teljeseo átreformálás, célszerűbb rend­szerbe átterelés indokából az állam ideiglenesen holt pontra állította. Bizakodva abban, hogy fo­kozottabb sikerű rendszer megállapításával ez akció a segélyre oly igen ráutalt kisiparosságnak még nagyobb elősegítésére lehet, a kamara a legteljesebb készséggel sietett e gyökeres reform­hoz minden tőle telhető készséggel és képesség­gel járulni. Ebben valamennyi kamara nemes versenyre kelt. A kisiparfejlesztés uj rendje te­kintetében a kamarák és rokonteslületek által buzgalommal egybehordott adatok, tapasztalatok és óhajok mérlegelése alapján uj rendszer pro- grammja készült el s Nagyméltóságod elődjét e széles arányú munkának úgyszólván tárgyaló asztalától szólította el a halál. Később össze­vontabb formában az összes illetékes ténye­zők közmegegyezésével abban sűrűsödött le a javaslatok anyaga, hogy Nagyméltóságod minisztériumának felügyelete alatt egy kéz- müiperfejleszíő szerv létesül, mely az egyenlő elbánás elve alapján rendelkezésre áll a rászo­ruló kisaparnak. Ez az intézkedés is alkalmas volna arra, hogy bizonyos megnyugvást keltsen künn az országban s azt a hitet és reményt, hogy a jóindulatú gondoskodásban ez az osztály is sorra kerül. Azonban ezek a tervek is ag­gasztó hallgatagságba merültek. Szomorú körül­mények okozták, hogy ez a közgazdaságilag és nemzeti politikánk érdekéből is oly fontos fel­adatat az aktuális teendők kőiül mindinkább félre sodortatott. És hosszú ideje már azon szo­morú helyzetben vagyunk, hogy az állam meg­lanyhult iparfejlesztése csonka, a kisiparfejlesztés régi módozatai alkalmazását lehetőleg kerülvén és uj módozatok végleges meghatározása mind- ezideig elmaradván, kisiparunk fejlesztése ma is holt ponton ál), a kisiparfejlesztési akció cse­lekményei csak szórványosan jelentkeznek. Nagy- méltóságu Urunk, a kamara mindenkor teljes bizodalommal figyelte Nagyméltóságod energikus bölcs és céltudatos törekvéseit. Bizodalommal kérjük és 40,000 kézmüvesiparosunk és sok ezer munkásunknak jajkiáltása kiséri szomorú kórus­sal szavunk, — erős kézzel inditsa el újból a holt ponton akadt oly fontos akciót, nevét örökké hálás emlékezetben és tiszteletben fogja őrizni a magyar iparosság. Úgy véljük, ildomtalan volna e nagy elhatározás kérése alkalmával a részle­tekre vonatkozó megfigyeléseknek elősorolása; bizton hisszük, hogy Nagyméltóságod úgyis al­kalmat fog e kérdésnél is nyújtani iparunk tör­vénnyel rendelt képviseleteinek, a kamaráknak, hogy segítségére lehessünk pusztuló kis iparunk életmentésénél.« Egyházadó kivetés. Az ev. egyház értesíti a híveket, hogy az egyházi adókivetés megtör­tént, az adókulcs a tavalyi, nem változott. Fel­szólamlások 30 nap alatt a lelkészi hivatalhoz intézendők. Születtek: 448, dec. 16. Piaihy Gézának »Éva Erzsébet«, 449., dec. 19 Csókán Gábornak »László«, 450., dec. 20. Giralti Sándornak »Irén«, 451., dec, 17. Lapsánszky Mihálynak »liona«, 452, dec. 19. Szlávorszki Lászlónak »Kiára«, 453, dec. 21. Mostis Mihálynak »Ilona«, 454, dec. 27. Gurka Oaucznak halva született fiú gyermeke. Elhaltak; 325., dec. 22. id. Lupse Tódor,

Next

/
Thumbnails
Contents