Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-15 / 50. szám

1912. December 15,

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

Kinevezés. Csánlcy Viktor kir. tanfelügyelőt a király a VI. fizetési osztályba nevezte ki.

Wlázy Engelbert tankerületi főigazgató az egész hetet városunkban töltötte, az egyes gimn. osztályokat mind meglátogatta s általában teljes megelégedésének adott kifejezést a tanárkar működésére és az ifjúság előhaladására nézve. Ma délelőtt szaktanácskozás volt, egyszersmind főigazgatói szünet a tanuló-seregnek. Mázy ma városunkból hazautazott.

Csaba Adorján főispán e hó 10-én városunkba érkezett s a városházán a hivatalos ügymenetet megvizsgálta. Sorba vette az egyes hivatalokat s részletes alapossággal megvizsgált mindent 3 nap alatt. Vizsgálat befejeztével a főispán a polgármesternek megelégedését nyilvánította. Csaba itt tartózkodása alatt nővérének, Turman Olivérnének vendége volt.

Uj doktor. Klein Mózest e hó 7-én avatták Budapesten az egyetem dísztermében, a jogtudományok doktorává

Az ev. templomra Bálint Imre 20 koronát adományozott, fogadja az egyházi elöljáróság hálás köszönetét.

Nagybányai festők kitüntetése. A Ráth György-féle kétezer koronás dijat a jury Réti Istvánnak, a Rock Szilárd féle ugyanilyen ösz- szegü dijat Csáktornyái Zoltánnak ítélte oda. Réti »Interieur« Csáktornyái »Asztalnál ülő emberek« c képével nyerte el a szép kitün tetést.

Városi közgyűlés volt e hó 9-én, mely alkalommal bemutatták az értékképviselők névsorát Révész János, dr. Vass Gyula, Oblatek Béla, Fábián Lajos kijelentették, hogy választási mandátumokat tartják meg, s úgy helyökbe Bajnóczy, Turman Olivérné, ref. egyház, dr. Weisz Ignác lettek rendes tagok, A megbízottak dec. 9-től számítva 15 nap alatt Szatmár- vármegye alispánjához jelentendők be. Ugyanitt beválasztották a Moldován L. elnöklete alatt álló igazoló választmányba Virágh Lajost és Glavitzky Károlyt

A korcsolyázó egyesület megalakította tisztikarát a következőleg: Elnök: Varga Sándor dr., alelnök: Zoltán László dr., titkár: Németh Béla, ellenőr: Szabó Miklós, pénztárnok: Ho- mola László dr. Mindenesetre igen örvendetes dolog, hogy most egy egész gárda fiatal ember áll ennek a sportnak élén, ezelőtt egyedül Prihradny Kálmán mérnök volt az, aki nagy lelkesedéssel és hálára méltó áldozatokkal fönntartotta a pályát. Reméljük, hogy a változás élénkebb kornak kezdetét jelzi.

Követendő példa. Magyar hazafias lelküle- tének áldásos jelét adta tekintetes Terray Gyula m. kir erdész ur Alsókapnikon akkor, amidőn az alsókapniki állami iskola gondnoksági elnökének átadott 20 (húsz) koronát avégből,

hogy az a magyar nyelvet legjobb kedvvel és eredménnyel tanuló iskolás gyerekek között kiosztassék. Egyúttal Ígéretet tett ilyszerü adakozás megismétlésére. A mostani magyar ellenes viszonyok közepeit jól esik e kis fénysugár is. Amiért neki a nyivánosság előtt köszönetét mondok. Alsókapnik, 1912 december 10 Szekeres János, piéb. gondnoksági elnök.

Jótékonyság. A Jótékong Nőegyesülethez a város szegényeinek karácsoni segélyezésére Pellion Béláné 30 K-t, dr. Szaitz Lászlóné 20 K-t, dr. Makrai Mihályné 10 K-t, Gólya Jánosné 5 K-t, Bernhárd Adolfné 3 K-t, Nagybánya város takarékpénztára 50 K-át juttatott; fogadják érte a nemesszivü adakozók hálás köszönetemet. Ez évben a Nőegyesület tagjai nem jártak gyűjtő- ivekkel házról-házra, azért ez utón fordulok kérelemmel a város áldozatkész közönségéhez, hogy járuljon hozzá kiki tehetségéhez mérten bármi csekély adományával ahhoz, hogy a karácson szép ünnepét elviselhetővé tegyük a nyomorban szenvedők részére is- Ruha vagy élelmiszer ajándékok Hoffmsnn Arpádné alelnök- höz, a pénzadományok hozzám küldendők. Stoll Gáborné, a Nőegyesület elnöke.

A Veresvizi óvó karácsonfa ünnepélyét 21-én délután 3 órakor tartja. Műsor: kará- ! csoni játék >Az eltévedt gyermek.« Szereplők: Őrangyalok Beregszászi Ilonka, Somkereki Margitka, Csellinczky Margitka. Az eltévedt gyermek: Décsi Róza Törpék: Schlezinger Józsi, Marosán Gyuri, Magurán Péter, Tauber Gyuri. Angyalok: Komoróczi Margitka, Horzsa Erzsiké, Pap Irénke, Cseh Margitka, Kimpán Juliska, Berindán Erzsiké. Párbeszéd: Komoróczi La- joska, Beregszászi Pistuka, Szabolcsi Sanyika. Körjáték, katonajáték és élőkép.

Gyászhir. Kapnikbányáról vettük a követ kező gyászlapot: A legmélyebb fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy a legjobban szerető hitves PapJózsefné szül. Andrási Terézia folyó év december hó 10 én déli 12 órakor, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 78. évében jobblétre szenderült. Kedves halottunk földi maradványai f. hó 12-én d. u. 3 órakor fognak a róm kath egyház szertartása szerint a kapnikbányai sir- kertben eltemettetni. Az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 12-én fog az Egek Urának be- mutattatni. Kapnikbánya, 1912. december hó 10.

| Nyugodjék békével 1 Legyen áldott emlékezete.

Pap József mint férj. Sztán Sándor mint ne- í velőfia Özv. Kemény Sándorné szül. Almási Terez, Major Károlyné szül. Almási Julia mint unokahugai. Pap Lujza, Laszke Pálné szül, Pap Ilona mint sógornői.

Ég a malom. Ez a háromfelvonásos társadalmi dráma fogja a villamos színház vasárnapi két előadásának a fénypontját képezni Érdekes, hogy a színészeink bármily nagysikerű drámát adtak

a zene szentélye végleg kiépült. Ő volt ennek a szentélynek a főpapja.«

Liszt szabadság után vágyó magyar lelkének szép megnyilatkozásaként a zene terén szabadságot, uj életet teremtett. Szabaddá tette a formát, megteremtette a teljesen szabad szim- fónikus költeményt. Szabaddá tette a harmóniát, az akkordok fűzésében uj távlatokat nyitott. Zongorajátékán is a szabadon szárnyaló léleknek ragyogó visszfénye, az egyéniség hódító ereje, egész művészetén a tökéletesség olyaa teljessége árad szét, amelyet a zenében kulminációnak nevezünk.

Ilyen dicsőséges volt Liszt Ferencz pályafutása s ez a szép pálya hazánkból indult ki. De nemcsak azért volt Liszt magyar, mert Magyar- országon születet.

Liszt Magyar ? Hogyan ? Hiszen Francia- és Németország versenyeznek érte 1 Hiszen magyarul sem tudott! — Igaz! De egy amerikai filológus (Whitney) szerint tévedés azt hinni, hogy az emberi nyelvnek egyetlen orgánuma a beszélő hang.

Liszt ezzel nem rendelkezett, de zenéje egyik szerve a magyar nemzeti nyelvnek 1233 müvéből 130 magyar. Egyik müvében azt állította, hogy a magyar zene veitaképen cigányzene. Mikor néha-néha hazajött, látta, hogy a cigány huzza a nótát, a magyar ur pedig fizet gavallé- rosan; azt hitte, hogy a nótát is a cigány csinálja. A nagy Liszt Ferencz tévedett, amint azt a londoni kongresszus is megállapította.

Liszt idejében élt Bihari, a legnagyobb cigányvirtuoz. A cigánymüvészet fénykora volt akkor . . .

Amit Liszt a cigányoktól hallott, zongorára átültette »Magyar rhapsódia« címen. Maga Liszt sohse hitte, hogy magyar motívumok azok, amelyeket e remek müvekben feldolgozott, csodaszépen megörökitett.

Mikor Bécsben kényes, nehéz napokban bemutatta »Erkel: Hunyadi László« nyitányát, a közönség pisszegett a magyar muzsikáért; Liszt nyomban még egyszer eldirigálta.

Mossonyi Mihálynak Weimárban mondta: »Dobd a tüzbe német operádat I írj magyar zenét! Nem hallod a magyar muzsika szívverését ?«

Wagnernek meg Budapesten igy dicsekedett: »Hallgasd csak, mennyire sir és legénykedik ez a magyar zene!«

Deák Ferencet zongoraódában dicsőíti, Petőfit zongorarequiemben siratja el. »Hungara« c. müvében a szabadságharcnak állított ragyogó, szimfónikus emléket.

Eme történelmi tények Liszt magyar voltáról beszélnek. Liszt zenéje szimfónikus, melyben a családi öröm boldogságáról csevegő »Angelus« édes hangjai mellett ott zugnak az eget, földet megrázó »Vihar« félelmes harsonái.

Bolygó életében is feltaláljuk a müvész-élet legkülönbözőbb mozzanait. Ifjú korában a francia belügyminiszter leányával gyultak egymás iránt tiszta, igaz szerelemre. A művész nem vehette el a főrangú államférfi leányát ... El kellett maradnia az előkelő háztól. .,

50. szám. (3)

is elő, a közönség részéről csak rideg közönyt váltott ki, míg a mozi csak úgy számíthat tele házra, ha egy-egy 3 felvonásos drámát is a műsorra vesz. Megemlítésre méltó az az újítás is, hogy a képeket most már felülről vetítik, bár a képek kisebb alakban kerülnek vászonra, mindazonáltal sokkal célszerűbb igy, mert a vetítőgép perregése nem zavarja oly nagy mértékben a különben kellemes zene összhangját. A délután 4 és este 8 órakor kezdődő [előadások műsora a következő: I, Saetersdal, természetes kép. 2. Ég a malom, társadalmi dráma 3 felvonásban, 3. Polidor mint libatolvaj, humoros kép. 4. Méltó vetélytárs, dráma. 5. Az áruló zászló, homoros kép.

Adakozás. Az állami el. iskolákban tanuló szegény gyermekek segítésére újabban adakoztak : M. kir. bányaigazgatóság 150 K, ref. egyház a ref. vallásu gyermekek kizárólagos segítésére 225 K 75 f, Nagybánya város takarékpénztára 20, nagybányai kereskedők és kereskedő ifjak köre 15, özv. Lovrich Gyuláné, Maday Pál, Boda Gyula, Morágyi István 5—5, Gólya János 4, Bernhardt Adolf 3, Husovszky Janka, Kovács István szijjgyártó, Bommerszbach Péterné 2—2 koronát. Ruhát adott: Klein Herman 3, Maday Pálné, Soltész Elemérné 5—5, Szűcs Károly adótárosné 3 korona értékben, melyért köszönetét mond a tanítótestület.

A mátészalkai távbeszélő hivatal megnyílt, a beszélgetés dija Nagybányáról 1 K, a meghívás dija 30 fillér.

Lapunk karácsoni száma dec. 22 én fog megjelenni, miért is fölhívjuk az érdeklődőket, hogy közleményeiket, hirdetéseiket stb. ideje korán hozzánk juttatni szíveskedjenek. Előbb érkezett dolgok a besorozásra nézve, természetesen előnyben részesülnek. Nagyobb közleményeket 19 én estig, kisebbeket 20-án estig veszünk föl.

Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz dec. 19 én Csaba A. főispán elnöklése mellett 300 tárggyal, de mégis sovány tárgysorral. Nagybánya város 600 K-ás kölcsön ügye s ajtai Nagy Gábornak egy beadott fellebbezése érdekli csupán Nagybányát az egész hosszú sorozatból, a melyek többnyire formális ügyek lévén, előre is könnyű megjósolni, hogy a gyűlés a néptelenebbek közül való lesz.

A Szilágyi Istvánkör évkönyve Most, hogy a nagybányai Teleki-társaság Mármaros-Szigetre készül menni, hogy ott részt vegyen a testvér irodalmi-kör estélyén, megkaptuk a körnek kilencedik esztendejéről szóló évkönyvét. Ez a Szilágyi-kör valóban munkás, eleven, életrevaló irói gárdából áll. A 140 lapra terjedő évkönyv igen sok szép művet tár elénk. Szamolányi, Dobay, Szabó Sándor, Koncz Ákos, Krüzselyi Erzsiké, Antal Miklós, Barabás Kálmán, Páll Rózsiba, Pogány Márton, Berzeviczy István és még más jónevü irók írtak a kötetbe, verset,

. . . Két egymáshoz oly közel lévő művész - lelket örökre elválasztott a társadalmi hiú osztálykülönbség .. . Liszt buskomorrá vált. Kolostorba akart vonulni, anyja esdeklése tartotta vissza, hogy pap ne legyen.

Liszt nagyon vallásos volt. A rajongásig vallásos egyénisége domborodik ki a »Paulai Szent Ferencz a hullámok felett« c. legendájában, amaz érzékfeletti képben, mellyel a lehetetlenséggel küzdő Szent Ferencz útját rajzolta a hullámok felett, a programmzene minden ábrázoló erejével. Első szerelmi csalódását a zene enyhítette, melyről maga mondá, nem élhet a nélkül, mint a tengerész hajója nélkül.

Később viszonya volt egy főrangú férjes növel. Szerelmük a szenvedély tüzében égett. Ettől félteni lehetett Liszt művészetét is. Ez is elmúlt. Liszt beismerte, hogy nem volt hozzá méltó az a nő.

De amaz első szerelme, melynek paradicsomi, ártatlan világából örökre kiüzetett, megmaradt mindörökre szépnek, tisztának ; még halálos ágyán is megemlékezett róla. Bizonyára ilyen hű, tiszta, igaz volt az ő honszerelme is.

Rubinstein azt mondta : Liszt Ferencet nem szabad magunkhoz mérni. Igaza van!

Liszt itthon nem nőhetett nagygyá; művészi pályafutása kiragadja Magyarország határain már tiz éves korában. Csak hosszú idő múltán tér haza, akkor is nagy ritkán, Weimárban, Rómában él. Párisban, hova atyja sirhantja is kötötte, a visszaemlékezés szelíd sugarait túlra-