Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-01 / 48. szám
XXXVIII. évfolyam. Nagybánya, 1912. December 1. — 4S. szám. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖN 3ME<3JT'-E33LE3SrXK: VASÁRMAP---------------r Tek. * Eg ész év: K. dl Üléí' — 1. nov. 30-án Másfél óráig tartott közgyűlése volt ma a képviselőtestületnek. tárgyak nem tudtak valami nagy érdeklőt. 't kelteni, a simábbak közül valók voltak. A kötélé- mény eltekintve a háborútól, ha *>. osj ügyekkel kell foglalkoznia, most a költségvetésről, a városatyák választásáról, a tiszt- ujitásról szeretne már hallani, tárgyalni, Ítélkezni nem a törvényhatóság határozatairól és a bizottságok javaslatairól. Az uj kölcsönök sem olyan izgatok ma, mint ezelőtt, a rósz pénzviszonyok közt már ismerjük a sablont, a melyek szerint ezeket kötik és bizony savanyu arccal szavazzuk a drága uj költségeket, de avval a tudattal, hogy ez ma máskép nem lehet. Az értékképviseíök névjegyzékében az uj képviselet alakulása s a küszöbön levő választások előhangja jelent meg s igy ez nagyobb érdeklődésre tarthat számot kívülről is. Csupán a református egyház kérvénye keltett nagyobb vitát, melyben számosán vettek részt. A város most még 21 ezer koronát sem hajlandó kifizetni, pedig egyszer csak le kell majd ezt a terhet is róvni. Bay, Moldován László, Vass Gyula dr., Égly Mihály, Soltész, Makray Mihály, Sze- rencsy, Ajtai és még többen is vettek részt a vitában, végre is Kádár dr. vágta szét a Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÁ1TOS. gordiusi csomót azzal, hogy fizesse a város a kamatdifferenciát, ami 1 — 2 száz koronára megy. Ebbe aztán mindenki belenyugodott. Hogy a fogyasztási tisztviselők drágasági pótlékot kaptak az nekik jó, persze a többiek azt mondják rá: miért nem mi is! de viszont, hogy a város a tanító lakásokért évi 2800 K többlet jövedelemhez jut, az meg a városnak jó. örvendetes dolog, hogy végre hozzá lehet fogni a villamos mü kibővítéséhez, ettől csak fejlődést és anyagi boldogulást várhatunk úgy a vállalatra, mint a városra és egyesekre nézve is; kár, hogy ezt sem lehetett olcsóbb kölcsönnel nyélbeütni. Hogy a befejezés stilszerü legyen, két embernek az illetőségét megint nem ismertük el. Hányadik ez már ? Erre is ideje volna uj törvényt csinálni, hány ezer ember keresi az illetőségét Diogenes lámpásával és sohasem találja meg, még akkor sem, mikor már az illetékes lelkész eltemette. Egyébiránt a gyűlésről részletes tudósításunk a következő: Elnök: Dr. Makray Mihály. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Bálint Imre, Virágh Lajos, dr. Vass Gyula, Hitelesítés ideje; Dec. 4. 1. A város a Pesti hazai első takarékpénztártól 600 ezer korona kölcsönt vesz föl, ezt a belügyminiszter azzal hagyta jóvá, hogy ha a nagy kölcsön fölvételekor ez a pénzintézet egyenlő Szerkesztőség s kiadóhivatal: ' I ---- - Felsöbányai-utca SO. szám alatt. - ■■■ J ■■■■■■...'.......... TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. — aj ánlatot tesz egy másikkal, ez előnyben részesítendő s a stornó-dij- elengedendő. Elfogadták. 2. A vármegye a városi villamos mü kártérítése tárgyában hozott határozatot a maga részéről jóváhagyta s a 164/912. sz. közgyűlési határozat következtében módosítást szenvedett kibővítési tervezetet a tanács a közgyűlés elé terjeszti. A közgyűlés a tervezetet elfogadta és az építkezés megkezdésére az engedélyt megadta. 3. A. Nagy Gábor a Ganz-féle társulattal kötött szerződés módosítását megfellebbezte, a vármegye a fellebbezést elutasította. Tudomásul szolgál. 4. Az idegenek letelepüléséről és a községi kötelékbe való felvételről alkotott szabályrendeletet a vármegye jóváhagyta, a 12. §. eme szavainak kihagyásával: »az 1894. év okt. 10 én 1711/78—894. kgy. sz. alatt alkotott szabályrendelet hatályba lépte előtt«. Tudomásul. 5. Az országos festőkiállitás céljaira megszavazott segély tárgyában Ajtai Nagy Gábor fellebbezést adott be. A vármegye a költségekre vonatkozó fellebbezést elutasította, a biztosításra vonatkozólag azonban helyt adott annak. A képviselet ezt tudomásul vette. 6. A vallás- és közokt, miniszter a gazd. ismétlő iskola építési költségeire 20.000 K segélyt engedélyezett. A tanács pedig elrendelte, hogy ez összeg az áll. iskolák építésére nyitott folyószámlának a törlesztésére fordittassék. A képviselet tudomásul vette a kiutalást és jóváhagyta a tanácsi intézkedést. 7. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság a névjegyzéket beterjeszti. A névsor következő : 1. Városi takarékpénztár 8169 K. 2. Részvénytakarékpénztár Erzsébet királyné emlékezete. (Befejező közlemény.) Báró Eötvös levelét tovább igy folytatja: »Azon látszólag nagy veszteségek által, melyeket szenvedtünk, a birodalom csak oly térről szorittatott le, melyen hatalmát a dolgok természete szerint állandóan úgy sem állapíthatta volna meg, hogy egész erejével azon feladás megoldására kényszerittessék, melyet neki a gondviselés kijelölt; azaz hogy a civilisalio jótéteményeit terjessze mindazon népekre, melyekre befolyása terjed s ezekből uj, az előbbinél hatalmasabb államot alkosson. Nem vonom kétségbe, hogy mielőtt e czél elérhető, sok fáradságra, talán erős küzdelmekre lesz szükségünk. A nagy szerepek, minő Feíségteknek jutott, mindig nehezek s jöhetnek pillanatok, melyekben ismét egész erőnknek megfeszítése kívántatik. De egyről meg vagyok győződve s ez az, hogy a komoly veszélyek megettünk fekszenek. Azok azon pillanatban szűntek meg, midőn a magyar király s a magyar Eemzet, érdekeik teljes ugyanazonosságát belátták és az Isten meg fogja áldani azt, ki által ez eszközöltetett« stb. (A levél többi része magántermészetű.) Br. Eötvös. Magyarul imádkozott a felséges asszony, kiváltképen nemzetünkért, mutatja Tárkányi: Vezér-csillaga, melynek egyik lapjánál: «Az ország javáért* cimü imánál önként felnyílik a könyv, nyomait mutatva annak, mily sokszor imádkozta azt éretiünk az áldott emlékezetű s ott sárgul egy árva viola szál is Deák Ferenc arcképével együtt. Nem hiányzott a királyné asztaláról, nagyapáink legkedvesebb s nélkülözhetetlen könyve: István bácsi naptára se. Ennek üres lapjaira je- gyezgetett sokszor a királyné apró-cseprő napi dolgokat, fogalmazott meg erre vagy arra az alkalomra adandó választ — pl. egy hölgy küldöttséghez: »Valamint a költő szerint a legelső magyar ember a király, úgy én is oda törekszem, hogy igaz szorgalmamnál fogva a valódi magyar nőnek méltó előképe lehessek.« Nemzeti imánknak, a Szózatunk is ott fekszik leírva két versszaka egy kis papírlapon. Különálló márvány talapzaton van az az ezüst szekrény, melyben az országos küldöttség Erzsébet királyné koronázási ajándékát, az 50 ezer darab aranyat Budán, 1867-ben átnyújtotta. A szekrény négy sarkán Mária királynőnek, Adelheid, Géza vezér hitvesének, magyarországi szt. Erzsébetnek és Mária Terézia királynőnek szobrai állanak. Az országos küldöttségnek, mely Ő felségeiknek a koronázási ajándékot vitte: a láng- elméjü kalocsai érsek: Haynald Lajos volt a szónokuk, ki beszédében az ajándékra vonatkozólag a következőket mondotta: »Ami legértékesebbet nyújt ez isteni áldásokban gazdag magyar föld, dús bányáinak aranyát választá háiaérzete jeléül apáink találékony alattvalói szeretető. S mi is magasztos hagyományainkhoz kegyeletesen ragaszkodva, aranyat mutatunk be ma feíségteknek hűséges alattvalói hódolattal; azon bányáknak aranyát, melyek terméke tizedét adá ős idők óta a magyar nép fejedelmi urának, királyának. De vagyon ennél a föld fényes poránál értékesebb ajándékunk is Feiségtek számára. Szintannyi bánya, kiaknázhatatlan aranybánya az alattvalók szive, e bányák aranya a törhetlen hűség, mely benne honol. S ez aranynak nem tizedét, nem ötven-, nem százezerét nyújtja Feltegalkalmasabb ajándék- I Hűl Oluüliyi d tárgyak kaphatók I könyv-, zenemű- és papirkereskedésében Debreczen, Piatz-utea 8. sz. —
