Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-03 / 44. szám
A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MBaJELENIK jVLXJSTZDIEISr VASÁRNAP Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. .................= Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ TÁLTOS. Szerkesztőség s kiadóhivatal : FeleőhAnyai-utca SO. szám alatt. = TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. = Városi közgyűlés. — 1912. október 31-én. — Rendkívüli közgyűlést tartott a város csütörtökön, okt. 31-én, melyen mintegy harminc képviselő jelent meg, nem lévén érdekesebb tárgy, sem valami különös választás napirenden. A teremben pompásan be volt fütve s a melegben jól érezték magukat, majdnem szunyadoztak a városatyák. Alig volt fölszólalás. Szász József mindössze kétszer állott föl, Fábián is csak kétszer. A legtöbb dolgot elfogadták, a 4-ik pontnál pedig nagyon némán viselkedtek a jelenvoltak. Egy óra alatt csendben lefolyt minden, a költségvetés sem jutott senkinek eszébe, hogy meginterpellálta volna érte a tanácsot. A gyűlés lefolyása különben a következő volt: Elnök: dr. Makray Mihály. Jegyző: Smaregla János aljegyző. Hitelesítők: Stoil Tibor dr., Altner Lajos, Kupás Mihály. Hitelesítés ideje: nov. 3. d. e. 10 órakor. 1. Szatmárvármegye törvényhatósága a város vízvezetéki es csatornázási szabályrendeletét jóváhagyva leterjeszti. Tudomásul szolgál s a belügyminisztériumhoz terjesztendő föl. 2. A város 1910. évi kövezetvám számadását a vármegye jóváhagyta: Tudomásul. 3. Az 1911. kövezetvám számadás és leérkezett jóváhagyva a vármegyétől s a kén- azt is Tudomásul vette. 4. A gazd. és pénzügyi bizotts*5 koronás ideigl. kölcsön ügyében hogy mivel az adott viszonyok &o Hazai első takarékpénztár ajánlata a legyen fogadja el azt a város és pedig V/a év* . tamra, 1% folyósítási jutalék levond mellett, az 0. M. B. kamatánál l3/i°/o-al magasabb átlagos kamat mellett. A közgyűlés névszerint való szavazással ezt egyhangúlag elfogadta, 25 szavazattal. 5. Nagybánya város takarékpénztára beterjesztette félévi ülésének jegyzőkönyvét és a félévi zárószámadásokat, melyekből kitűnik, hogy az intézetnek 38 731 K 15 f. nyeresége volt. Tudomásul vették. 6. A közmunka bizottság a Kossuth Lajos utcának a vasút felé eső részét 17 647 K költséggel csatornázni javasolta. A közgyűlés elfogadja a csatornázás elrendelését, azzal azonban, hogy csak tavasszal kezdendő meg a munka s esetleg uj árlejtés eszközlendő. 7. A tavasz óta tattó nagy esőzések a Zazar patakba torkoló főcsatorna fejét 8 m. hosszban alá mosták, e szerint az letörött és elvitte az ár. A helyreállítási munkálatók 3514 koronába kerülnének, a közmunka bizottság indítványozta, hogy a föltétlenül szükséges jarvitás mielőbb eszközöltessék. A képviselet fölhatalmazta a tanácsot, hogy a munkálatot tavaszszal, árlejtés közbejöttével hajtsa végre. 8. A kereszthegyi hídnak kijavítása szükségessé válván, az 2200 K költséggel helyreállítandó volna, a kincstár a maga részéről 15%-kal járulna a költségekhez, ezek elfogadását ajánlja a közmunka-bizottság. A képviselet a javaslatot elfogadta. 9. A Felsobéi" ~i utca kü ső részén 1240 •vezető csatornára van Tr. . , ottság annak elkészitéHivaV'*os. ŰAt «»ssy Lajosné a Zrínyi Ilona-utcában 54 öl terű.etet 12 koronával óhajt megvenni a várostól telke kiegészítésére. Mivel időközben a telek másnak tulajdonába ment át, az ügyet levették a napirendről. 11. A Cifra-fogadónak erdőőri lakká történt átváltoztatása 2999 K 72 fillérbe került, tehát 52 K 10 f többletkiadás merült föl. A képviselet a számadásokat jóváhagyta s a többletet kiutalta. 12. A legtöbb adót fizetők 1913. évre szóló névjegyzékének összeállítására Csüdör Lajost, Moldován Lászlót és dr. Vass Gyulát küldték ki, 13. A m. kir. veresvizi bányamüvezetőség 180 öl földterület feladását kéri. A képviselet 20 K jogelismerési díj mellett a kérelmet teljesítette. 14. Herczinger F. dr. kéri a Léding-fóle ház bérletének meghosszabbítását egy évre. A közgyűlés elfogadta a kérelmet s egyben utasította a tanácsot, hogy a telek további értékesítése s annak csatornával és vízvezetékkel való ellátása iránt intézkedjék s arról tegyen jelentést. 15. Ifj. Fiktusz Gábor bölcsészethallgató 300 K évi segélyt kór. A közgyűlés a kért segélyt részére megadta. Mese az öreg kovácsról. — Irta; Sárosy Árpád. — Igaz volt-é? mese volt-é ? Hogy megtörtént, annyi áll: Egy vén kovács kunyhójába Bekopogott a halál. Szegény ember temetése, Nagyon, nagyon szomorú. Nem siratta, ahogy vitték, Csak egy lány meg egy fiú. Amig élt is a jó öreg, Koplaltak ők eleget, öreg mester, árváidnak Ki ad már most kenyeret ? Mese volt-é, igaz volt-é? Igaznak költ lennie. A két gyerek eléldegélt, Bár nem volt is senkije. Éjszakánkint a műhelynek Kis kohóján tűz lobog: Mintha tiz legény munkálna, Foly serényen a dolog. A pörölynek nincsen nyugta, Cseng az üllő, szikra száll, Vas megolvad, pattan, görbül . . . Mindez mégis csoda már. És reggelre kész a patkó, Apró s nagy szög, pánt s egyéb. Láthatatlan kezek szerzik A két árva kenyerét. Két árvának jól ment delga: Fogy a patkó, fogy a szeg, Éjszakánkint cseng az üllő, Mig kicsiny a két gyerek. Évre év jő és a fiú Az üllőhöz oda áll, Megpróbálja, a pőrölylyel Maga is tud bánni már. Múlnak évek és a lányka Már eladó is lehet, — Keserű a más falatja, — Maga süt hát kenyeret. Mese volt-é? igaz volt-é? Hogy megnőtt a két gyerek: A műhelyben csönd van éjjel, Nyugton alszik az öreg. Sárosy Árpádról. Aki a fenti verset irta, nagy bánat érte azt a nagy embert. Ragyogó kedélyének és ösmert nevének örököse, fia, dr Sárosy Dezső orvos, életének huszonhatodik évében a múlt héten meghalt. Pályája kezdetén, alig hogy megszáradt oklevelén az aláírók tintája, elköltözött szülei és menyasszonya karjai közül a nekem beláthatlan, felderithetlen öröksötét megsemmisülésbe. Kassa szerény nevezetessége Sárossy Árpád. Valami ötven éves lehet. Még talán annyi se. Egyet tudok, hogy ötöle már javában közöltek verset az abonyi és sárosi lapok, mikoriban én ott és Pesten Bartók Lajos »Bolond isídfc«-jában megkezdettem, hol névvel, hol névtelenül, a nyomda alá dolgozó költői pályát! Már pedig én sem engedek a negyvennyolcból, mert nem is engedhetek vagy 5 hónap óta, igy hát ő talán meglesz már félszáz esztendős. Verseit régóta ^szeretem. Ot magát vagy 15 esztendeje ismerem. O megmaradt»vidéki poétd nak, én felcsődültem Pestre. Nem reméltem ugyan, hogy valaha csak ennyire is viszem, de hát régi dolog, aki a tűz mellé ül, jobban melegszik és messzebbre ellátszik. Sárosy Árpád járt már Nagybányán. Égly Mihálynak rokona. Aki Sárosy Árpád négyszögletes barna fejét, nyomott fitos orrát valaha látta, csupa-édes nótázását hallotta, soha nem feledheti el. Fia is, a csupa-sziv, csupa lélek, Dezső vele illegett, mozgott, énekelt; (vagy legalább rekedten hangicsált, hiszen gégebaj ölte meg;) öröm volt nézni e két összehangzó jó pajtást, kikben kevés, (alig!) — hanggal több muzsika nyilvánult, mint a drága (és ostoba) Carussók- ban összesen. Micsoda jó pajtás volt ez az apa és fia, négy évvel ezelőtt bámultam meg először. Én még holmi nagy csuzos bajok után lábbadozóban voltam, tél derekán vagy vége felé. Egy este megérkeztek Kassáról és fölkerestek. Daloltak, beszélgettünk, iddogáltunk, asszu szőlőt szemel- gettüuk. Éjfélteié a kis doktorandus elálmosodott, lefeküdt a díványra, mi meg, romlott öregek, tovább iddogáltunk a jó meleg szobában és emlékeztünk régiekről, első verseinkről, azok hősnőiről és más egyéb rég elhangzott nótáról vagy nótára méltóról. Az én lehangolt, nagyon beteg, nagyon kiégett, akkoriban nagyon elhasznált ideg- rendszeremnek felejthetlen élmény volt az az este.
