Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-15 / 37. szám

(2) 37, szám. 1912. Szeptember 15. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 12. A szolgák illetmény rendezéséről a miniszteri rendelet készül, Fizetésük, lak­bérük és családi pótlékjuk rendezve lesz. A rendelet az ősz folyamán megjelenik. Miután a szolgák uj illetményéről valószí­nűleg az 1918. év január hő 1-től kezdve kell gondoskodni a városnak, ha a költség- vetés előbb készül el, mint a miniszteri rendelet megjelenik, a költségvetés vegyes kiadásai közt kell gondoskodni a többletről. Városi közgyűlés. — 1912. szeptember II én. — Ma d. e. 10 órakor rendes havi köz­gyűlése volt a város képviselőtestületének, ahol 400 lóerővel ismét megerősítették a villámtelepet, amely rövid idő alatt annyira fejlett, hogy már 1000 lóerőre volna szüksége. Nevezetesebb határozat volt még, hogy a kőbányatelepi iparvasutat több kitérővel, kocsival és tartalékmozdonynyal fogják el­látni, mivel a kincstárnak évi 40000 m3 fát fog a város illő díjért leszállítani. Csendes érdeklődés és csendes hangulat mellett a gyűlés még délelőtt véget ért. Részletes tudósításunk ez : Elnök: dr. Makray mihály polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Csüdör Lajos, Révész János, Fischer Károly. Napirend előtt a polgármester bejelentette, hogy dr. Vass Gyula ismeretes interpellációjá­nak kérdőpontjaira az illető szaktisztviselők már elkészítették a válaszukat. Ezek egy iratba fog­lalva közszemlére vannak kitéve, hogy a t. kép­viselők tanulmányozhassák s a nyomtatási dijat a város megkímélje. Ezután fölvették a napirendet. 1. A belügyminiszter jóváhagyta a város­nak határozatát a Léding-féle telek jövedel­mének hovaforditása iránt. Tudomásul. 2. Ugyancsak a belügyminiszter nem hagyta jóvá a városi nagy malom 18 éves bérletét, de jóváhagyta annak 12 éves bérbeadását. Tudomásul. 3. Polgármester jelentette, hogy a pénzügy- miniszter az 588.500 korona regale papír árát kifizette, amiből födözetet nyert a M. T. K. Jel­zálogbankjának 500 ezer koronás lombardköl- csöne s a fennmaradó összeg fölött a város úgy határozott, hogy azt adóság fizetésre fordítja, mikor pedig a nagy kölcsön realisálható lesz, akkor a város takarékpénztárának alaptőkéjébe fogja az 500000 koronát fektetni. A közgyűlés ezeket határozatilag ki­mondotta. 4. Roessemann és Kühnemann budapesti cégnek a 12187 K 5 f tartozás kifizetését a képviselet elrendelte. 5. A közmunka-bizottság tekintettel a fo­kozódó szükségre, részletesen megokolt javasla­tot nyújt be, hogy a város ne két 400 lóerejü, hanem két 600 lóerejü szivógázmotorral nagyob- bitsa a villámtelepet a képviselet a javaslatot egyhangúlag elfogadta. 6. Vass Gyula és társai javasolják, hogy a Kossuth Lajos utcának a Szendy-tér és az állo­más közé eső darabját is lássa el a város csa­tornával, annyival inkább, mivel a csatorna­munkálatok végleges megállapításánál már egy­! szer kimondta a közgyűlés, hogy ezt mint pót­munkát fogja eszközölni. Többek fölszólalása után a képviselet elvileg kimondta, hogy ezt a csatornát létesí­teni kell, de azt realizálni akkor óhajtja, mi­kor a 2 millió 200 ezer koronás kölcsön le­érkezik. 7. Rényi üveggyáros vízvezetékének kiépí­tése iránt beadott kérelmét egyelőre visszavette s igy ez most lekerült a napirendről. 8. Glavitzky Károly és társainak ajánlata a Köves-féle fogyasztási adóbérleti perben még kiegészitésre szorul s ezért ezúttal nem tárgyalták. 9. özv. Markó Pálné nyugdiját 133 K 33 fillérben állapították meg. 10. Török János erdőőrnek ideiglenes mi nőségben eltöltött 1 év és 2 hónapi szolgálati idejét, tekintettel érdemeire rendes szolgálati évébe beszámították. 11. özv. Pfeilmayer Lajosné nyugdiját 400 koronában és gyermekneveltetési járulékát szin­tén 400 K-ban állapították meg. 12. A város tanácsa kér újabb befekteté­seket az iparvasulba, hogy a kincstári szállítás is eszközölhető legyen. A gyűlés 3 szó ellenében az újabb be­fektetéseket megadta. 13. A hordójelző hivatal ügykezelése tár­gyában alkotott szabályrendeletet. teljes egészében elfogadták. 14. A főgimnázium alatt fekvő pincét 200 K bérért Almer Károlynak adtak ki. 15. A pallóköz-utcai üres telket 140 korona bérért szintén kiadták. 16. Az István király szálló 6. 7, 8, 10, 12. sz. bolthelyiségére vonatkozóan az árverési bér­leti föltételeket megállapították. 17. Mándy Zoltán föllebezésére vonatko­zóan elfogadták a tanács javaslatát. 18. Sipos Bertalanné terhére előirt 84 K 68 fillér tanítói nyugdíjhátralékot törölték. 19—21. Mózes Izsák, Anderkó Anna, An~ derkó János, Mán Flóri illetőségét el nem is­merték. 22. Dr. Makray Mihály polgármesternek kérelmére 6 heti szábadságidőt engedélyezlek. Ezzel a gyűlés véget ért. Pár napja itt van Bányán a tehetséges Perlrott Csaba Vilmos is, a cukrászdában ültek Csáktornaival és azon vitatkoztak: hogy a jó művész a legnagyobb phisikai fáradtságtól sem riad vissza képe érdekében. Rámutattak Ólatz birkás képére: azt a nagy vásznat, lám, künn föstötte a Rozsály tetején I De — nem lettek volna jó kollégák, ha le nem akarták volna fózni egymást áldozatkészség­ben. Nagy csöndesen — de annál hatásosabban — ki is vágta Perlrott: — Én egyik téli képemet 20 fokos hideg­ben festettem ! két óra hosszáig 1 — Az is valami? Én a szibériai hóolvadá­somat 30 fokos hidegben festettem 1 Perlrott kissé elszontyolodott. Az már va­lami I De felderült az arca: — Az nem lehet! 30 fokos hidegben nincs is hóolvadás! Csáktornai azonban nem jött zavarba: — Mit tudod te azt, milyen hideghez van hozzászokva Szibériában a hó! . . . * Néha-néha becsületbeli ügyek is megzavar­ják a csendben élő festők nyugalmát. De azt is, ha lehet (és mit nem lehet?) feltűnés nélkül in­tézik el. Valamilyen műtermi vitából kifolyólag volt nagy háborúság rövid időre két jókedvű és tehetséges festő közt, akik a háborúság alatt alaposan kutattak egymás jellemében s úgy vél­ték : csak vérrel lehet lemosni a becsületen ejtett foltot. Régen történt, még a télen, amikor nem árt ily módon »befűteni« egy szegény festőnek, akinek nem igen telik fára. Erről a becsületbeli ügyről beszélgettünk együtt Mikola András, Rébhy Károly, Kuczka Mihály és én, — Bizony, fő az, hogy számolni tudjon a piktor is — legalább a helyzetekkel 1 Áilapitotta meg bölcsen Mikola. — No, nagy számfejtő, mondja meg, mennyi együtt a jó kritika és a rossz képkeret? Kér­dezte az örökvig Kuczka. — Azt nem lehet összeadni! Csak egy­nemű dolgokat lehet összeadni! Kételkedett Réthy Károly. — Hát a férfit, meg a nőt nem lehet össze­adni? Pedig azok, is különnemüek! Ezeket is össze lehet adni! És Kuczka —át alános derült­ségre — össze is adta: a jó kritika a festő ke­délyére és igy talentumára feltétlenül hat. A rossz képkeret a jó képre feltétlenül üt. Üt meg hat az = tizenegy 1 (-Ella.) Országos szőlő-, bor- és gyümölcskiállitás Szegeden. Közeledik a határnapja a Szegeden szept. hó 22—24-én megtartandó országos szőlő-, bor- és gyürnölcskiáliitásnak, a kiállítás sikere az eddigi bejelentésekkel már biztosítva van. Több város és község úgy a bor, mint a gyümölcs- kiállításra collektivcsoport kiállítást jelentett be, melyet az ottani vidék termelői állítanak egybe. A kiállítás védnökségét gróf Serényi Béla föld­mi velésügyi miniszter vállalta el. A kiállítás elnö­kei báró Gerliczy Ferencz, Bokor Pál, a rendező­bizottság elnöke dr. Gerle Imre. Hogy a kiállított tárgyak bírálata szakszerűen és pártatlanul ejtes- sék meg, a bírálóbizottság gróf Szapáry István elnöklete alatt az ország különböző vidékéről lelt összeállítva következőkép: Dr. Állaga Ottó (Baja), dr. Bánus Vilmos (Nagykáta), Barthalos Kálmán (Izsák), Csáky Béla (Pusztamérges), Endrényi Lajos, Felmayer Lajos, Fábik József (Bácsbokod), Gaál Ferenc, Gugano- vics Máté (Szabadka), Harlyánvi Imre (Czegléd), Hauser Károly (Wien), Heimann Sándor, Horváth Ede (Versecz), Juranovics Ferenc, Kátay Sándor, Kecskeméthy Géza (Kecskemét), dr. Kertész József (Hajdúböszörmény), Kiss Ferenc, Kláber Mór (Sopron), kolozsvári Kiss István (Kiskunhalas), Krémer József (Arad), Krisztinkovich Dénes (Kelebia). Landesberg Mór, Lichtenegger Gyula, Mayen N. János (Kaíymár), Molnár Imre, Nagy Flórián (Orgovány), Papp István, dr. Róth Pál (Budapest), Sarlay Sándor (Tubdi) Scheer Jakab (Örkény), Stolcz Adolf (Nagykikinda), gróf Szapáry István (Alberti), Szappanos Sándor (Nagykőrös), Ssegedy György (Kecskemét), Szeles János (Hód­mezővásárhely), Szomora József, Szűcs Mihály, Tajthy Kálmán (Dorozsma), Tritsch Emil, Vadász Emil (Debrecen), Várossy Gyula, A bírálóbizottság négy albizottságra oszolva teljesiti a bírálatot. A borbirálat szept. 20-án, a gyümölcs- és szőlőbirálat szept. 21-én ejtetik meg. A kiállítás ünnepélyes megnyitása szept. 22-én délelőtt 9 órakor lesz s azon képviseltetik ma­gukat a földmivelésügyi és a kereskedelemügyi miniszterek A kiállított anyag díjazásánál kiosztásra kerül 24 díszoklevél, 15 nagy aranyérem, 24 ezüstérem, 24 bronzérem és 2G pénzbeli dij, valamint a kiállított tárgyak minősége és mennyi­sége szerint dicsérő és elismerő oklevelek. A kiállítás részletes ismertetését magába foglaló prospektust és bejelentőlapokat minden­kinek díjmentesen küldi a rendezőbizottság el­nöke (Szeged, Tisza Lajos-körut 69.) ha az érdek­lődők ebbeli kérelmekkel hozzá fordulnak. A bejelentési határnap szept. 15, a borok beküldési határnapja szept. 18, a szőlő és gyü­mölcsé szept. 20. A tárgyaknak ez időre Szegedre meg kell érkezniük, mert különben a bírálatról elmaradnak. A kiállításra utazók részére kedvezményes utazásra szóló igazolványokat a rendezöbizoítsági elnök ad ki szept. 15-től kezdve. A kiállítás megnyitása napján gazdabankett lesz a Tisza-száíió nagy termében. E banketten részvételi dij 3 korona. A résztvenui akarók ez összeget küldjék be szept. 20-ig. A vendégeknek szállásról, előzetes jelentkezés esetén a rendező­ség gondoskodik. Gazdakongresszus Szegeden. Ismeretes dolog az, hogy az idei szőlőter­mést, eltekintve a fagytól, a szőlő molykár és a íürtperonoszpora tette tönkre. Az e bajok elleni védekezést megvitatandó a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete az ország szőlősgazdáit szept. 22 re kongresszusra hívja össze Szegedre. A kongresszusra kedvezményes jegygyei lehet utazni. A kongresszusra vonatkozó meghívó a követke­zőkép szól: Meghívó. A peronoszpora és moly elleni helyes vé­dekezés a mai napon létkérdés a szőlősgazdákra nézve. Ez okból a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete a Szegedi Országos Bor-, Szőiő- és Gyümölcskiállilás alkalmából kongresszusra hívja össze a szőlősgazdákat, mely kongresszuson dr. Istváuffy Gyula egyetemi ny. r. tanár, az ampe­lológiai intézet igazgatója a peronoszpora elleni védekezés újabb tapasztalatairól és Jablonovszky József, a m. kir. rovartani állomás igazgatója a moly elleni védekezés ez évi eredményeiről tart kongresszusi előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents